Az európai parlamenti képviselők hamarosan újra találkozhatnak a korrupcióval vádolt Eva Kailival. Ügyvédei szerint egyre több bizonyíték van arra, hogy a képviselőnő ártatlan.
Európai parlamenti képviselők, lobbisták, tisztviselők, sőt egyesek családtagjai is érintettek a Katargate néven elhíresült, decemberben kirobbant, az egész Európai Uniót megrázó botrányban. A még mindig folyamatban levő nyomozás szerint Katar és Marokkó pénzzel próbált befolyást szerezni az Európai Parlamentben. Az ügy egyik fővádlottja, Eva Kaili, a EP korábbi alelnöke már most újra munkába állna.
Az eddig házi őrizetben lévő Kaili ügyvédei közölték, hogy a politikus újra munkába állna az Európai Parlamentben – írja a Politico.
„ A mai naptól kezdve Eva Kaili szabadon elhagyhatja lakóhelyét, és teljes mértékben gyakorolhatja az európai parlamenti képviselői státuszából fakadó valamennyi jogát és kötelezettségét” – fogalmaztak Kaili ügyvédei egy közös nyilatkozatban, akik szerint a képviselő ártatlanságát egyre több dokumentum bizonyítja.
Hazatért csütörtökön három hónapos egyesült államokbeli tartózkodása után Jair Bolsonaro korábbi brazil elnök – jelentette az MTI.
A politikus 2019 és 2022 között Brazília államfője volt, de tavaly októberben elveszítette a választásokat Luiz Ináció Lula da Silvával szemben, majd decemberben az Egyesült Államokba, Floridába repült, ahonnan csak most tért vissza. Pártja és sajtószolgálata már a múlt héten bejelentette, hogy a volt elnök március 30-án visszatér Brazíliába, és folytatja a politikai tevékenységét.
A hazatérő politikust a brazíliai nemzetközi repülőtéren mintegy kétszáz híve várta, jelentős rendőri készültség közepette. Mielőtt felszállt a repülőgépre Orlandóban, arról beszélt Bolsonaro, hogy tapasztalataival pártja kampányát akarja segíteni a jövő évi önkormányzati választásokon.
„Új lapot kezdünk, és felkészülünk a következő választásra” – mondta a CNN Brasil televíziós csatornának indulása előtt. Korábban azzal magyarázta amerikai útját, hogy pihenésre volt szüksége, de bírálói szerint inkább azokat a vizsgálatokat akarta elkerülni, amelyek hazájában vártak volna rá.
Noha Bolsonaro maga nem bujtogatta nyilvánosan ellenállásra híveit, a sokéves propagandamunkának köszönhetően az exelnök támogatóinak egy harcos kisebbsége egészen egyszerűen nem tudta elfogadni az eredményt. Követői pedig 2023 januárjában amerikai mintára megostromolták a brazil törvényhozás épületét – a jelenlegi elnök, Lula szerint ennek megszervezésében Bolsonaro is részt vett. A zavargások utáni brazil helyzetről itt írtunk bővebben.
Bolsonaro ellen mindeközben több párhuzamos eljárás is folyik, amelyek némelyike köztisztségtől való eltiltást vonhat maga után. Sikkasztástól uszításig terjedő ügyei komoly gondot okozhatnak az elnöki hivatal adta védelem nélkül. És bár súlyosabb jogsértésekben is folyik ellene nyomozás, egyelőre úgy tűnik, gyémántügyei jelentik a legközvetlenebb veszélyt Bolsonaróra. A brazil sajtó március elején számolt be először az állítólag dollármilliókat érő ékszerkészletekről, amelyek egyikét még 2021 októberében foglalta le a brazil vámhatóság a São Pauló-i reptéren.
A fülbevalókból, nyakláncból, gyűrűből és órából álló csomag Bolsonaro energiaügyi miniszterének egyik tanácsadójával érkezett az országba Szaúd-Arábiából a megfelelő adók befizetése nélkül. A brazil médiában is megjelent videófelvételek szerint az energiaügyi miniszter még aznap ellátogatott a vámhatósághoz, ahol azt állította, az ékszereket Bolsonaro feleségének, Michelle Bolsonarónak szánták. Egy másik csomag azonban átcsúszott a vámon, és Bolsonaro birtokába került.
A konzervatív párt néhány politikusa azt tervezi, hogy bizalmatlansági indítványt terjeszt be az ellen az új brit miniszterelnök ellen, akit hétfőn választhat meg a párt. Amennyiben a javaslatot elfogadják, akkor még az év vége előtt ismét miniszterelnökké választhatják a nyáron lemondott Boris Johnsont.
Boris Johnson július elején, számos botrányt követően jelentette be a lemondását. Azóta a konzervatív párt két politikusa, Liz Truss és Rishi Sunak maradt versenyben a megüresedett kormányfői tisztségért. Jelenleg nagyon úgy fest, hogy Liz Trusst fogják miniszterelnökké választani hétfőn (aki egy rendezvényen arról beszélt, hogy kész bevetni az atomfegyvereket szükség esetén).
A Sunday Mirror most úgy értesült, hogy ha őt választják meg, akkor Liz Trussnak rögtön egy bizalmatlansági indítvánnyal kell majd szembenéznie. A lap szerint ugyanis már legalább 12 képviselő jelezte, hogy támogatni fognak egy ilyen javaslatot a megválasztási esetén. Ráadásul ezeknek a képviselőknek a végső célja az, hogy Boris Johnsont visszahelyezzék a hatalomba.
A képviselők ugyanis azt tervezik, hogy az új miniszterelnök megbuktatása után még idén karácsony előtt, egy újabb párton belüli szavazással visszahelyeznék a hatalomba a korábban lemondott kormányfőt.
Liz Truss nem a legélesebb elme, rossz az ítélőképessége, nem képes az együttérzése, és mindig csak a pénz érdekli. A mostani nehéz időben ő lenne a lehető legrosszabb választás miniszterelnökként – fogalmazott az egyik képviselő a Sunday Mirrornak nyilatkozva.
Boris Johnson nemrég egy, a Sky Newsnak adott nyilatkozatában maga sem zárta ki azt, hogy később akár vissza is térhet a miniszterelnöki székbe. Lemondása után nem vonult vissza teljesen a közélettől, továbbra is aktív maradt, például a közösségi médiában.
Thank you my friend President @ZelenskyyUa for your kind words.
UK support for Ukraine and its people is unwavering, and we’ll continue to support you against Putin’s war.
Thank you for your friendship Volodymyr, you’re a hero, everybody loves you.https://t.co/a8AiE1EAz0
Ő az egyetlen személy, aki a Vörös Falat [ez a munkáspárti körzetek szinonimája a brit köznyelvben – a szerk.] kordában tudja tartani. Arra számítok, hogy még azelőtt ismét miniszterelnök lesz, hogy a szavazóurnákhoz kell bennünk. Ha pedig nem, és veszítünk, akkor azonnal át fogja venni a vezetést – nyilatkozta egy konzervatív képviselő Boris Johnsonról a Mirrornak.
Great news from my ?? colleague @AnitaAnandMP. Canada restarts Operation Unifier - up to 225 Canadian service members are being deployed to the UK to train ??troops. With your help our soldiers will become an unstoppable force. I’m grateful to ??for their staunch support! ????? pic.twitter.com/xNbyQ9c6LN
I’ve been encouraged by support from colleagues who want a fresh start, a united party and leadership in the national interest.
I’m running to be the leader of the Conservative Party and your Prime Minister - to unite our country, deliver our pledges and win the next GE.#PM4PMpic.twitter.com/MM0NTHJ5lH
As the Party starts the process of looking for a new leader, I would like to put on the record that I will not be letting my name go forward as a candidate. I am privileged to be the UK Defence Secretary and the current threat requires stability in that office.
To detract from their disastrous handling of the illegal invasion of Ukraine, the Russian Ministry of Defence is resorting to peddling false claims of an epic scale
This invented story, says more about arguments going on inside the Russian Government than it does about the west
Zelenskyy and Johnson discussed the "peace formula" and NATO membership
"One of the points of the peace formula is security guarantees for Ukraine," said Volodymyr Zelenskyy. He noted that the best guarantee would be #Ukraine's membership in #NATO. pic.twitter.com/WPa6Tf5KL9
Stressed the importance of providing weapons for??, sanctions and isolation of ??, holding ?? accountable, #PeaceFormula by @ZelenskyyUa, rebuilding of ??
The Steregushchiy-class corvettes Stoyky and Boikiy conducted a comprehensive exercise with live-fire training in the Baltic Sea. The elements of naval combat with ships of the conditional enemy, destruction of USVs(AK-630M) and “enemy” submarine(Pr. 677/Ka-27PL) were practiced. pic.twitter.com/ek1JV4wyBY
— Massimo Frantarelli (@MrFrantarelli) April 3, 2025
The Defence Secretary @JohnHealey_MP this morning confirmed that a Russian spy ship – the Yantar – is on the edge of UK waters, north of Scotland, having entered the UK’s wider waters over the last few weeks.
Meg kell védenem Ukrajnát, biztosítanom kell az egységét, és vissza kell tartanom Putyint – írta Petro Porosenko volt elnök a január 17-re tervezett hazatéréséről pénteken Facebook-oldalán, adta hírül a strana.news hírportál.
A jelentés szerint hazaárulással gyanúsított exelnök és az Európai Szolidaritás párt vezetője azt írta: „visszatérek, hogy megvédjem Ukrajnát, hogy biztosítsam az egységét. Hogy minden ukránnal vállvetve visszatartsuk Putyint.”
Porosenko szerint Volodimir Zelenszkij elnök és a hatóságok fő célja, hogy megfélemlítse, és a tudtára adja, jobb lenne, ha nem térne vissza. Mint rámutatott az elnöksége alatt „visszatartotta Putyint, és Zelenszkijtől sem fog megijedni”. „Nem azért fogok visszatérni, hogy megvédjem maga Zelenszkijjel szemben. Ő szóra sem érdemes. Azért térek vissza, hogy megvédjem Ukrajnát” – mutatott rá Ukrajna ötödik elnöke.
Mint hírportálunk ma beszámolt róla, Porosenko egy televíziós interjúban kijelentette, hogy nem kerül rács mögé, ha visszatér Ukrajnába, mert a hatalomnak ehhez nincs sem bátorsága, sem ereje, sem elszántsága.
Ministerin Lambrecht empfängt zur Stunde den ?? Minister für die Streitkräfte, Sébastien Lecornu. Die Themen mit unserem engsten und wichtigsten Partner in Europa sind u.a. die aktuelle Lage in der #Ukraine und im Sahel. Auch #NATO & ??- Themen sind Teil der Agenda. pic.twitter.com/AeD0i6iqGt
Spoke with President @ZelenskyyUa and praised the brave Ukrainian people & forces for the impressive progress in regaining their territory from Russian aggressors. #Russia must stop the war it has started. #NATO will sustain & step up support for #Ukraine for as long as it takes.
A napokban visszatér washingtoni állomáshelyére Anatolij Antonov orosz nagykövet – jelentette be Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön az Eho Moszkvi rádióban, az előző napi orosz-amerikai csúcstalálkozóról feltett kérdésekre válaszolva.
A washingtoni orosz és a moszkvai amerikai nagykövet azt követően tért haza konzultációra – ami a diplomáciai kapcsolatok megromlásának látványos jele -, hogy Joe Biden amerikai elnök egy márciusi televíziós interjúja során igenlően válaszolt arra a riporteri kérdésre, vajon gyilkosnak tartja-e Vlagyimir Putyin orosz államfőt. Putyin kettőjük szerdai genfi találkozója után azt mondta, kielégítette az a magyarázat, amelyet Biden adott neki a történtekkel kapcsolatban.
Peszkov elmondta: a csúcson említés történt arról, hogy a két ország diplomáciai és konzuli képviseleteinek vissza kellene térniük a normális tevékenységükhöz, ám ez „nem egyszerű téma”, és munkamegbeszéléseket igényel. Putyinra hivatkozva azt mondta, hogy a csúcs, amelyet nem előztek meg túlzott várakozások, meglehetősen jól alakult.
Méltatta, hogy a két vezetőnek alkalma volt közvetlenül kifejteni egymásnak az álláspontjukat, és megértenie, hogy hol van lehetőség az együttműködésre, és hol nincs „az álláspontok kategorikus eltérése miatt”. Kiemelte a közös közlemény jelentőségét, amelyben az elnökök elismerték, hogy a stratégiai stabilitás ügyében különleges felelősséget viselnek a világ előtt.
Peszkov tájékoztatása szerint a csúcson felmerült annak a lehetősége, hogy Ukrajna ügyében Moszkva és Washington helyreállítsa azt a 2019-ben megszűnt konzultációs csatornát, amelyet korábban Vlagyiszlav Szurkov volt orosz elnöki tanácsadó és Kurt Volker volt amerikai különmegbízott közreműködésével létrehozott.
Pozitívumnak nevezte, hogy az amerikai vezetés nem közvetlenül Moszkvát teszi felelőssé az Egyesült Államok ellen elkövetett legutóbbi kibertámadások ügyében. Közölte, hogy a közeljövőben szakértői tárgyalássorozat kezdődik a kiberbiztonságról.
A felek, mint a szóvivő közölte, megállapították, hogy Fehéroroszország ügyében aligha lehet közelíteni az álláspontokat. Elmondta, hogy a két elnök megvitatta az iráni atomalku ügyét, és hogy Moszkva a megállapodás maradéktalan végrehajtásához történő visszatérésre számít. Közölte, hogy szóba került a Szíriában állomásozó orosz és amerikai katonák közötti kapcsolattartás fontossága és az afganisztáni helyzet is.
Biden Peszkov szerint nem vetette fel Alekszej Navalnij elítélt ellenzéki politikus kiadatásának vagy kicserélésének lehetőségét. A szóvivő úgy vélekedett, Navalnij akkor kerülhetne fel a kicserélendő őrizetesek listájára, „ha hirtelen kiderül, hogy az Egyesült Államok állampolgára, az amerikai szakszolgálatoknak dolgozik, és ezt hivatalosan is megerősítik”. Mint mondta, a találkozón konkrét lajstromokat nem vetettek össze.
A szóvivő közölte, hogy egy újabb csúcs időpontjáról Genfben nem esett szó.
Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes a Kommerszant című lapnak nyilatkozva azt mondta, hogy heteken belül megindulhat az orosz-amerikai párbeszéd a stratégiai stabilitásról. Úgy vélekedett, hogy a két elnöknek a témakörben kiadott közös nyilatkozata „egy sorba állítható” a hadászati támadófegyverek csökkentéséről megkötött Új START-egyezmény hatályának meghosszabbításával.
A diplomata jelentős eredménynek nevezte annak a tételnek a megerősítését, hogy egy nukleáris háborúnak nem lehetnek győztesei, és hogy ilyet nem szabad kirobbantani.
„Őszintén szólva, az elmúlt években egyre több kétségünk támadt azzal kapcsolatban, hogy Washington hajlandó-e doktrinálisan és koncepcionálisan tartani magát ehhez, a világ sorsáért érzett felelősség szempontjából egyetlen lehetséges és észszerű állásponthoz” – nyilatkozott Rjabkov.
Ezrek köszöntötték a hazatérő volt bolíviai elnököt, amikor átlépte az ország déli határát – írja a The Guardian.
„Amíg a kapitalizmus és az imperializmus létezik, a harc folyik tovább”– jelentette ki a 61 éves volt elnök, amikor átkelt az Argentínát és Bolíviát összekötő hídon, helyi idő szerint délelőtt 10 órakor.
„Több ezer Bolíviai vár arra, hogy köszöntsék Evo-t a híd túloldalán. És tudják miért? Mert a nép soha nem téved.” – mondta Alberto Fernandez Argentín elnök, mikor átkísérte Moralest a határon.
„Éljen Bolivia! Éljen Latin Amerika!” – tetet hozzá.
Bolivia első őslakos elnöke múlt év november 11-én, az ellene indult politikai tiltakozássorozatot követően mondott le, és hagyta el hazáját. Először Mexikóba távozott, majd a múlt év legnagyobb részét Argentínában töltötte, ahol Fernandez baloldali kormánya menedékjogot adott számára.
Visszatért Fehéroroszországba Ihor Kizim, Ukrajna minszki nagykövete, akit Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter még augusztus közepén rendelt haza konzultációra – számolt be hétfőn az Ukrajinszka Pravda hírportál a minszki ukrán külképviselettől származó információra hivatkozva.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter korábban úgy fogalmazott, hogy „az országaink közötti hivatalos kapcsolattartás egyelőre szünetel. „Az ukrán-fehérorosz kapcsolatok további fejlődése számos tényezőtől függ, elsősorban közvetlenül a fehéroroszországi helyzet alakulásától, valamint a belorusz és az orosz állam között zajló integrációs folyamatoktól” – idézte a nagykövetet az ukrán Szabadság Rádió. Az ukrán külügyminiszter augusztus 17-én rendelte haza – az ország történelmében először – a minszki nagykövetet konzultációra azt követően, hogy Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök Kijevet alaptalanul megvádolta országa belügyeibe való beavatkozással, valamint az ukrán hivatalos megkeresés ellenére nem Ukrajnának adta ki, hanem Oroszországnak azokat a Minszk közelében őrizetbe vett orosz zsoldosokat, akiket Kijev a Donyec-medencei harcokban szakadár oldalon való részvétellel gyanúsít. Kuleba augusztus 28-án jelentette be, hogy Ukrajna a Fehéroroszországban uralkodó feszült helyzet miatt szünetelteti a hivatalos kapcsolattartást, azaz leállította az összes hivatalos találkozó előkészítését és megtartását Minszkkel. Biztosított viszont afelől, hogy egyelőre nincs szó a diplomáciai kapcsolatok megszakításáról Fehéroroszországgal, és már akkor jelezte, hogy nem zárja ki a konzultációra hazahívott nagykövet visszatérését Minszkbe.
