Újra elővették a görögök a háborús jóvátétel kérdését, Németország azonban hallani sem akar bármiféle tárgyalásról.
Görögország újra megpróbálja a lehetetlent, a héten ismét felszólította Németországot, hogy tárgyaljon velük a második világháborús jóvátétel kérdéséről.
A görögök már régóta követelik Németországtól a II. Világháború alatti náci megszállás idején elszenvedett súlyos károk megfizetését. A napokban Katerina Sakellaropoulou elnök sürgette Frank-Walter Steinmeiert, az NSZK elnökét, hogy országa ismerje el a háborús károkozást és kezdődjenek egyeztetések a jóvátételről.
A görögök azzal érvelnek, nem csupán anyagi követelésről van szó, hanem egyfajta erkölcsi adósság teljesítéséről, amiről úgy véli Görögország, a németek még adósak. A német elnök azonban elutasította a tárgyalások felvetését, mint nyilatkozta, Németország 80 évvel a háború vége után már rég lezártnak tekinti a jóvátételekkel kapcsolatos jogi ügyeket.
A görögök azonban teljesen más állásponton vannak, a 2015-ös számvevőszéki becslésük szerint Németország tartozása feléjük 278,8 milliárd euró, amihez további 10,3 milliárd eurót is hozzászámoltak, a megszállás alatt kényszerből felvett háborús kölcsön miatt.
Összesen tehát 289 milliárd euróról volt szó 2015-ben. Az összeg nagyságrendileg a teljes magyar államadósság kétszerese, illetve megközelítőleg egy éves német GDP 6,5 százaléka, átszámítva 117 ezermilliárd forint.
Arról nincs szó, hogy a görögök egy fillért sem kaptak korábban: 1960-ban Nyugat-Németország 115 millió német márkát utalt át Görögországnak, de a fogadó fél szerint az elszenvedett veszteségekhez képest ez kifejezetten elégtelen gesztusként értelmezhető csupán. Az akkori 115 millió márka jelenlegi értéke 308 millió euró.
Görögországban európai összevetésben is brutálisan magas az adósságráta, az a GDP 152 százalékára rúg, igaz 2020-ban 207 százalék volt. A németektől követelt összeg egy évnyi görög GDP 1,2-szeresének felel meg.
Németország azonban régóta hangoztatja, a jóvátételek kérdése véglegesen le van zárva. Nemzetközi szerződésekre és egy 1953-as, a német adósságokról szóló széles körű megállapodásra hivatkozva kitartanak amellett, hogy rendezték a kötelezettségeiket.
Két évvel korábban Lengyelország is felvetette a kérdést, de Berlinből hasonló válasz érkezett mint most a görögökhöz. Becslések szerint a náci megszállás 6200 milliárd złoty veszteséget okozott Lengyelországnak. 1953-ban azonban szovjet nyomásra lemondtak a háborús jóvátételi követelésekről. A Tusk-kormány azonban idén februárban elállt a Németországtól követelt második világháborús jóvátételektől, ehelyett a kárpótlás más formáját várja a német kormánytól, mint a történelmi épületek helyreállítására vagy kölcsönös védelmi beruházások fedezése.
Az Oroszország által indított háború földrajzilag túlmutathat Ukrajna határain, és tömegpusztító fegyverek bevetéséhez is vezethet.
Ezt Hakan Fidan török külügyminiszter nyilatkozta a globális békecsúcson – írja az Ukrinform.
„Földrajzilag ez a háború túlmutathat Ukrajna határain. Már most is láthatjuk, hogy a szakadások mélyülnek, és globális szinten fokozódik a polarizáció. Ez a háború magában hordozza a tömegpusztító fegyverek használatának kockázatát” – hangsúlyozta.
A török külügyminiszter azt is megjegyezte, hogy a csúcstalálkozó egy kísérlet az ilyen kockázatok elkerülésére és a háború végére, valamint emlékeztetett országa diplomáciai erőfeszítéseire annak lezárására.
„Hiszünk a diplomáciai stratégia fontosságában a már megtervezett intézkedések végrehajtásához. Törökország a kezdetektől fogva aktívan részt vett a békefolyamatban. Az isztambuli tárgyalások és a Fekete-tengeri gabonakezdeményezés némi előrelépést hoztak. Törökország mindig kész hozzájárulni a folyamathoz” – hangsúlyozta Fidan.
Ugyanakkor megjegyezte, hogy Oroszország jelenléte esetén a svájci békecsúcs „eredményorientáltabb lehetne”.
Vlagyimir Putyin orosz diktátor úgy véli, meg tudja osztani Európát és más szövetségeket – jelentette ki vasárnap Volodimir Zelenszkij elnök a svájci békecsúcs utáni sajtótájékoztatón, számolt be az rbc.ua hírportál.
A tudósítás szerint Zelenszkij annak a véleményének adott hangot, hogy Putyin megpróbálhatja „megbontani” Európát azzal, hogy inváziót provokál más államok ellen. Egy diktátor akár megkísérelheti a behatolást valamelyik NATO-tagországba – vélekedett.
„Annak érdekében, hogy megpróbálják megbontani az egységet, mert az emberek különböző módon reagálnak. Ezt nem szabad megengedni. Ukrajna a kulcs. Sajnos az életünkkel fizetünk, de amíg Ukrajna tartja magát, a világnak lehetősége van a globális háború elkerülésére” – mondta Volodimir Zelenszkij.
I am grateful to @Statsmin Mette Frederiksen for participating in the Peace Summit and for Denmark's active assistance in engaging the countries of the Global South in the Peace Formula implementation.
During our meeting, we discussed preparations for the transfer of Danish F-16… pic.twitter.com/2YRobRpctq
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) June 16, 2024
Looks like we’ve got the Zelenskyy interview. We’ve been trying for two years, and with particular intensity after interviewing Putin in February. The point is to bring Americans much-needed information about the conflict that’s completely reshaping their country’s position in…
Ukraine is grateful to President Biden for his unwavering support for Ukraine's fight for freedom, which, along with strong bipartisan support in the United States, has been and continues to be critical.
Many strong decisions have been made in recent years and they will be…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) July 21, 2024
Az, hogy Ukrajna német fegyvereket használ orosz területek elleni támadásokhoz, nem vezet eszkalációhoz – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár, számolt be kedden az rbc.ua hírportál a Deutsche Welle német rádióállomásra hivatkozva.
A jelentés szerint Scholz elmondta: „Ahogy az Amerikai Egyesült Államok elnöke mondta, ez csak egy nagyváros, például Harkiv megvédésének a lehetőségéről szól.”
A német kancellár szerint a német fegyverek használatára vonatkozó korlátozások feloldásáról szóló döntést alaposan átgondolták Berlin „barátaival és szövetségeseivel” együttműködve. „Soha nem engedek nyomásnak, hogy rossz döntést hozzak” – szögezte le Olaf Scholz.
Vlagyimir Putyin orosz diktátor arra figyelmeztetett, hogy az európai NATO-tagállamok a „tűzzel játszanak”, amikor lehetségesnek tartják, hogy Ukrajna nyugati fegyverekkel mérjen csapásokat Oroszország területére – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a Reuters hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint miközben a nyugati országok próbálják eldönteni, mit kezdjenek az orosz csapatok ukrajnai előrenyomulásával, Putyin egyre gyakrabban beszél egy nagyobb léptékű konfliktus veszélyéről. „A folyamatos eszkaláció súlyos következményekkel járhat. Ha ezek a súlyos következmények Európában jelentkeznek, hogyan fog viselkedni az Egyesült Államok, figyelembe véve a mi paritásunkat a stratégiai fegyverek terén? Nehéz megmondani, hogy akarnak-e globális konfliktust?” – mondta a diktátor újságíróknak Taskentben.
Putyin szerint az Oroszország elleni, nagy hatótávolságú nyugati fegyverekkel végrehajtott csapások bevonják a háborúba a nyugati országokat. Hozzátette azt is, hogy a francia csapatok valószínűsíthető Ukrajnába küldése lépés lenne a globális konfliktus felé.
Az orosz diktátor az európai NATO-tagokról szólva azt mondta, hogy a kis országoknak „rá kell jönniük, hogy mivel játszanak”, mert kicsi a területük és nagyon sűrű a lakosságuk. „Ez egy olyan tényező, amelyet szem előtt kell tartaniuk, mielőtt arról beszélnének, hogy mélyen lecsapnak az orosz területekre” – mutatott rá Vlagyimir Putyin.
Utasította az orosz fegyveres erők vezérkarát Vlagyimir Putyin orosz elnök, hogy készüljön fel egy olyan hadgyakorlatra, amelyen nem hadászati nukleáris fegyverek használatát fogják gyakorolni – közölte hétfőn az orosz védelmi minisztérium.
„A nem hadászati nukleáris erők harci feladatteljesítésére való felkészültségének növelése érdekében a vezérkar megkezdte az előkészületeket a Déli Katonai Körzet rakétaalakulatai (…) hadgyakorlatának megtartására” – áll a sajtóközleményben.
A hadgyakorlatba, amelyet a közeljövőben tartanak meg, a légierőt és a haditengerészetet is bevonják. Célja a moszkvai katonai tárca szerint azon egységek személyi állománya és felszerelése reagálási készségének fenntartása, amelyek nem hadászati nukleáris fegyvereket vethetnek be harcászati célból, valamint az orosz állami területi integritás és szuverenitás biztosítása.
A tájékoztatásban a tárca rámutatott, hogy a hadgyakorlat egyben válasz azon „provokatív kijelentésekre és fenyegetésekre”, amelyeket egyes nyugati tisztségviselők Oroszországgal szemben tettek.
A RIA Novosztyi orosz hírügynökség ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy Emmanuel Macron francia elnök nem zárta ki annak lehetőségét, hogy csapatokat vezényeljen Ukrajnába, ha Oroszország áttöri a frontot, és Kijev ilyen kéréssel fordul hozzá. David Cameron brit külügyminiszter pedig lehetségesnek nevezte, hogy az ukrán hadsereg brit fegyverekkel csapásokat mérjen orosz területre.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője nagyon veszélyes tendenciának nevezte a nyugati politikusok kijelentéseit az ukrán konfliktusba való közvetlen beavatkozás lehetőségéről.
Moszkva 2023-ban taktikai atomfegyvereket telepített Fehéroroszországba, megtartva felettük a teljes körű ellenőrzést. Ez a lépés heves bírálatokat váltott ki Nyugaton, miközben az amerikai nukleáris megosztási (Nuclear Sharing) program keretében az Egyesült Államok atomfegyvereket telepített olyan NATO-országokba, amelyek nem rendelkeznek ilyenekkel.
A RIA Novosztyi szerint Európában és Törökországban száz taktikai nukleáris robbanótöltet található. A B61-3 és B61-4 bombákhoz való 0,3 és 50 kilotonna közötti robbanóerejű tölteteket hat bázison tárolják Belgiumban, Németországban, Olaszországban, Hollandiában és Törökországban. Lengyelország többször jelezte: kész amerikai atomfegyvereket befogadni a területén.
Putyin március közepén egy interjúban kijelentette: Oroszország csak abban az esetben kész atomfegyvereket bevetni, ha az orosz állam léte forog kockán, vagy sérülhet az ország szuverenitása és függetlensége.
Emmanuel Macron francia elnök nem zárja ki, hogy csapatokat küldjön Ukrajnába, mert a legfőbb stratégiai célja, hogy Oroszország ne győzzön – közölte csütörtökön az rbc.ua hírportál a The Economist című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint Macron elmondta: „Mint mondtam, nem zárok ki semmit (elsősorban a csapatok bevetését Ukrajnában – a szerk.), mert olyan személlyel álltunk szemben, aki semmit nem utasít el. Kétségtelenül túl határozatlanok voltunk a fellépéseink határainak megszabásában, amik már nincsenek, és hogy ki az agresszor.”
Mint a francia elnök hangsúlyozta: Európának képesnek kell lennie, hogy mérvadó legyen, és továbbra is segítsen, lehetőséget adjon Ukrajnának az ellenállásra. „De a tekintélyünk az elrettentés képességén is múlik, anélkül, hogy teljes felvilágosítást adnánk arról, mit teszünk és mit nem. Ellenkező esetben önmagunkat gyengítjük, és ezek azok a keretek, amelyekben eddig is működtünk” – mutatott rá.
A francia államfő elmondta, hogy a következő hetekben sok ország jelezte, hogy megértette Párizs közeledését. „Egyértelmű stratégiai célom van: Oroszország nem nyerhet Ukrajnában. Ha Oroszország nyer Ukrajnában, nem lesz biztonság Európában. Ki tehet úgy, mintha Oroszország itt megállna? Milyen biztonság lesz a többi szomszédos országban – Moldovában, Romániában, Lengyelországban, Litvániában és máshol, és miféle bizalom lesz az európaiak iránt, akik milliárdokat költenek, és nem adnak pénzt Oroszország megállítására? Mert az a célunk, hogy Oroszország soha ne tudjon győzni Ukrajnában” – hangsúlyozta Emmanuel Macron.
„Wer verteidigungsfähig ist, schreckt ab. Wer das nicht ist, lädt ein“, sagt der Vorsitzende des #Bundeswehrverbandes André #Wüstner im Gespräch mit den #tagesthemen. Wüstner sieht dieses Jahr als „Schlüsseljahr für die Verteidigungsfähigkeit“. pic.twitter.com/1NhqgF1ZEr
Un détail, mais toujours amusant de voir que Xi Jinping ne boit pas dans le verre certainement prévu par l’Elysée mais qu’il apporte son propre mug noir ☺️ pic.twitter.com/TP7rWqjhKz
Si vous allez trop loin et que vous menacez les intérêts de la France et la sécurité de l’Europe, alors nous n’excluons rien. pic.twitter.com/OiRzczr1Lh
The Hellenic Air Force has 24 Mirage 2000-5 MK2s available. Added to anything that France is going to give Ukraine & that would give the Ukrainians the ability to replace their current Soviet era Airforce Su-24s & MiG-29s with much improved capabilities. pic.twitter.com/9X3Izsv9O3
— Furious George 🇺🇦🇬🇷🇺🇸🇨🇦 (@ManiatiGeorge) June 7, 2024
Laurent Wauquiez a l’issue du rendez vous à l’Elysee « Nous ne participerons pas à une coalition gouvernementale et nous ferons barrage à la France insoumise » @TF1Infopic.twitter.com/4NM33FUo0N
Un nouveau malus pour un véhicule thermique sur deux: scandaleux?
📞 Pierre, concessionnaire automobile: "C'est tout simplement scandaleux. On se moque de tout le monde et on tape encore sur le français moyen qui a besoin de son automobile"#EstelleMidipic.twitter.com/9sKlNTxqI3
Pistorius az új fenyegetésekhez akarja igazítani a Bundeswehrt. Az átalakítások célja, hogy ahogy fogalmazott, senkinek eszébe se jusson megtámadni őket.
Boris Pistorius német védelmi miniszter ismertette a Bundeswehr tervezett strukturális reformját. A bejelentés értelmében mind a fegyveres erőket, mind a polgári közigazgatást átszervezik, hogy azok hatékonyabban illeszkedjenek a honvédelemhez. A cél az, hogy a szövetségi védelmet „rugalmasabb, agilisabb és hatékonyabb struktúrákkal” igazítsák a jelenlegi fenyegetésekhez, írta a Junge Freiheit.
Az európai fenyegetettségi helyzet fokozódik, és szembe kell néznünk az ebből adódó kihívásokkal – mondta Pistorius.
Mindenki számára világosnak kell lennie, hogy Németország megvédi magát és szövetségeseit. Senkinek még csak eszébe se jusson megtámadni minket – hangsúlyozta a szociáldemokrata politikus.
Új parancsnokság, új Bundeswehr-alegység
A reformtervek kulcsfontosságú eleme a jelenleg a külföldi missziókért felelős műveleti parancsnokság és a honvédségért felelős területi parancsnokság összevonása. Mindkét parancsnokságot a Bundeswehr új operatív parancsnokságába kívánják összevonni. Pistorius azt is tervezi, hogy felértékeli az informatikai biztonság területét, és létrehozza a fegyveres erők új kiber- és információs térrel foglalkozó részlegét.
A Bundeswehr jelenleg három haderőnemből áll: a hadseregből, a légierőből és a haditengerészetből.
További reformintézkedésként a honvédelmi erőket a hadsereghez, a Bundeswehr légügyi hivatalát pedig a légierőhöz kívánják rendelni. A jövőben az egészségügyi szolgálat, a logisztika, a nukleáris, a biológiai és a vegyi fegyverek elleni védelem, a katonai rendőrség, a polgári-katonai együttműködés és más katonai szolgálatok, mint például a Bundeswehr tervezési hivatala, az új támogatási területbe kerülnek.
„Wer verteidigungsfähig ist, schreckt ab. Wer das nicht ist, lädt ein“, sagt der Vorsitzende des #Bundeswehrverbandes André #Wüstner im Gespräch mit den #tagesthemen. Wüstner sieht dieses Jahr als „Schlüsseljahr für die Verteidigungsfähigkeit“. pic.twitter.com/1NhqgF1ZEr
Ez az összevonás „nemcsak azt fogja biztosítani, hogy ezeket a képességeket a műveleti parancsnokság követelményeinek megfelelően biztosítsák, hanem azt is, hogy rugalmasan bevethetők legyenek a fegyveres erők valamennyi haderőnemének valamennyi műveleti lehetőségében” – jelentette be a védelmi minisztérium.
A Bundeswehrnek nincs elegendő felszerelése valamint az infrastruktúra leromlott. Ezek a megállapítások a fegyveres erők parlamenti biztosának jelentéséből derülnek ki, mely a német fegyveresek erők jelenlegi állapotáról adott tájékoztatást, írta meg lapunk korábban.
„Wer verteidigungsfähig ist, schreckt ab. Wer das nicht ist, lädt ein“, sagt der Vorsitzende des #Bundeswehrverbandes André #Wüstner im Gespräch mit den #tagesthemen. Wüstner sieht dieses Jahr als „Schlüsseljahr für die Verteidigungsfähigkeit“. pic.twitter.com/1NhqgF1ZEr
Boris Pistorius kündigt in Washington gerade an, dass die Bundesrepublik 3 HIMARS System von den USA kauft und in die #Ukraine liefern wird. @tonlinepic.twitter.com/SbHQe9dYRk
„Wer verteidigungsfähig ist, schreckt ab. Wer das nicht ist, lädt ein“, sagt der Vorsitzende des #Bundeswehrverbandes André #Wüstner im Gespräch mit den #tagesthemen. Wüstner sieht dieses Jahr als „Schlüsseljahr für die Verteidigungsfähigkeit“. pic.twitter.com/1NhqgF1ZEr
A NATO részéről „hiba lenne belépni Ukrajnába”, „segítenünk kell Ukrajnát védekezni, de belépésünk az Oroszországgal való háborúba a harmadik világháborúval fenyeget” – hangoztatta Antonio Tajani olasz külügyminiszter pénteken.
Az olasz diplomácia vezetője úgy vélte, hogy a NATO-nak nem szabad belépnie Ukrajnába.
„Azt is remélem, hogy nincsen egyetlen ország sem, amely ezt mérlegeli. Nincsen ezzel kapcsolatban semmilyen megállapodás, semmilyen elképzelés” – mondta Antonio Tajani az országok közötti esetleges szövetségre utalva.
Az olasz külügyminiszter a veronai vásártér egyik rendezvényén beszélt az ukrajnai háborúról. Megjegyezte: teljen más a nemzetközi jog, valamint Ukrajna szabadságának védelme vagy Ukrajna ellátása katonai, gazdasági és műszaki eszközökkel, „de elmenni háborúzni hibának tűnik nekem. Úgy gondolom, hogy egyetlen jószándékú ember sem akarná ezt.”
A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy az olasz fegyveres erők katonái több nemzetközi misszióban részt vesznek, szolgálnak a Vörös-tenger térségében, Libanonban, Afrikában, Irakban.
„Katonáink a béke, a biztonság és a szabadság hírnökei. Mi nem állunk háborúban Oroszországgal” – jelentette ki.
Antonio Tajani kitért Ferenc pápa korábbi szavaira is. Hétfőn Kijevben a külügyminisztériumba kérették a pápai nunciust, és Ukrajna csalódottságának adott hangot, amiért Ferenc pápa egy interjúban arról beszélt, hogy Kijevnek a fehér zászló bátorságát kellene megmutatnia, és tárgyalásokat kellene kezdenie Oroszországgal a két éve tartó háború befejezéséről.
Antonio Tajani szerint „a pápa azt mondta: én békét akarok. Üljetek asztalhoz és kössetek békét. A pápa az pápa, ezt kell mondania. Engem mindez nem háborít fel és nem aggódom miatta.”
[type] => post
[excerpt] => A harmadik világháború 2008-ban kezdődött, amikor Oroszország megtámadta Grúziát, és az izraeli konfliktus nem az utolsó, amely a közeljövőben megrázza a világot – jelentette ki pénteken Olekszij Danyilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNB...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1697817900
[modified] => 1697804246
)
[title] => Danyilov: a harmadik világháború 2008-ban kezdődött, amikor Oroszország megtámadta Grúziát
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=93084&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 93084
[uk] => 93086
)
[crid] => bey5821
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 84564
[image] => Array
(
[id] => 84564
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/danyilov-27.jpg
[original_lng] => 25682
[original_w] => 690
[original_h] => 387
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/danyilov-27-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/danyilov-27-300x168.jpg
[width] => 300
[height] => 168
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/danyilov-27.jpg
[width] => 690
[height] => 387
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/danyilov-27.jpg
[width] => 690
[height] => 387
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/danyilov-27.jpg
[width] => 690
[height] => 387
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/danyilov-27.jpg
[width] => 690
[height] => 387
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/danyilov-27.jpg
[width] => 690
[height] => 387
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1697793771:8
[_thumbnail_id] => 84564
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1687
[_oembed_2fcb7262b23387751b6891b7ac931d84] =>
„Wer verteidigungsfähig ist, schreckt ab. Wer das nicht ist, lädt ein“, sagt der Vorsitzende des #Bundeswehrverbandes André #Wüstner im Gespräch mit den #tagesthemen. Wüstner sieht dieses Jahr als „Schlüsseljahr für die Verteidigungsfähigkeit“. pic.twitter.com/1NhqgF1ZEr
„Wer verteidigungsfähig ist, schreckt ab. Wer das nicht ist, lädt ein“, sagt der Vorsitzende des #Bundeswehrverbandes André #Wüstner im Gespräch mit den #tagesthemen. Wüstner sieht dieses Jahr als „Schlüsseljahr für die Verteidigungsfähigkeit“. pic.twitter.com/1NhqgF1ZEr
