Lehetetlen, hogy legyen idő felkészülni az ukrajnai elnökválasztásra az idei év májusára, ahogyan azt az USA követeli – jelentette ki szombaton Fegyir Veniszlavszkij, a Legfelső Tanács nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési bizottságának tagja, a Nép Szolgája párt frakciójának parlamenti képviselője az rbc.ua hírportálnak adott interjújában.
Mint a honatya elmondta: „Rendkívül valószínűtlennek tartom a májusi választások lehetőségét. Mivel a mai napig nincs olyan törvény vagy akár egy a munkacsoportban pontosan elfogadott tervezet, amelyet a parlamentben meg lehetne vizsgálni, és amely az ilyen választások megtartásának részleteit szabályozná. Ha megjelenik, az biztosan nem március előtt lesz.”
Veniszlavszkij szerint parlamenti eljárások vannak a törvényjavaslat elbírálására, és ez még több hetet vesz igénybe. Ennek megfelelően, ha nem lép hatályba március közepén vagy végén, akkor is legalább 90 napnak kell lennie a választások megtartására. „Vagyis májusra, minden eljárásrend betartása mellett, ez rendkívül valószínűtlen” – mutatott rá.
A parlamenti képviselő egyúttal úgy vélte, hogy bizonyos törvényi változtatások bevezetése esetén lehetséges az elnökválasztás és a népszavazás egyidejű megtartása. „Ha értékeljük Ukrajna törvényét az országos népszavazásról, akkor a választási törvénykönyv is tiltja a választások és a népszavazás egyidejű megtartását, mert vannak bizonyos kockázatok és így tovább. De jogi szempontból, ha a parlament minden pártja között politikai megállapodás van ezen normák megváltoztatásáról, akkor elvileg mind a választási törvénykönyv, mind a népszavazásról szóló törvény megváltoztatható” – jegyezte meg.
A honatya szerint ez nem egy túl hosszú eljárás. Egy hónapon belül le lehet bonyoljtani. „És akkor hipotetikusan lehetséges mind választásokat, mind népszavazást tartani. De ismét hangsúlyozom, hogy a népszavazás, amelyet a Legfelső Tanács ír ki, kizárólag Ukrajna területének megváltoztatásának kérdését rendezi, Ukrajna alkotmányának 73. cikkelyét” – tette hozzá Fegyir Veniszlavszkij.
A Legfelső tanács megkezdte egy munkacsoport létrehozását, amelynek feladata az ukrajnai elnökválasztások lehetőségeinek gyors tanulmányozása – jelentette ki hétfőn David Arahamija, a Legfelső Tanács Nép Szolgája párt frakcióvezetője a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Arahamija kifejtette: „A korábbi megállapodásnak megfelelően munkacsoport alakul a Legfelső Tanácsban, hogy gyorsan kidolgozza Ukrajna elnöke megválasztásának kérdését a hadiállapot idején.”
A frakcióvezető tájékoztatása szerint a megbeszélést a Legfelső Tanács államhatalom-szervezési, helyi önkormányzati, regionális fejlesztési és városrendezési szakbizottsága alapján tartják majd, minden parlamenti frakció és csoport, valamint a választási kérdésekkel foglalkozó közszervezetek képviselőinek bevonásával.
„Hamarosan bejelentjük a találkozó dátumát és időpontját. A média képviselőit is meghívjuk” – tette hozzá David Arahamija.
A Központi Választási Bizottság (CVK) szerint Ukrajnában a választások előkészítésének és megszervezésének optimális időszaka körülbelül hat hónap, de a jelenlegi jogszabályok sokkal rövidebb határidőket írnak elő – jelentette ki szombaton Szrhij Dubovik, a CVK alelnöke az rbc.ua hírportálnak adott interjújában.
Mint Dubovik elmondta, a jogszabályok szerint a választások előkészítésére 60 vagy 90 napot szánnak, a választási kampány típusától függően. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ezek a határidők szabályozási jellegűek, és nem függenek magától a CVK-tól. Megjegyezte, hogy hat hónap lenne az optimális időszak az állami infrastruktúra állapotának felmérésére és a választási folyamatra való megfelelő felkészülésre. A fő probléma azonban továbbra sem annyira az állam felkészültsége, mint inkább a politikai infrastruktúra állapota – mutatott rá.
„Nem annyira az állami infrastruktúra felkészültsége aggaszt, mint inkább a társadalmunk politikai infrastruktúrájának felkészültsége” – magyarázta a CVK alelnöke. Felhívta a figyelmet arra, hogy a választási folyamat jelentős része a politikai pártoktól, a közszervezetektől és a nemzetközi partnerektől függ, elsősorban a választási megfigyelés és a választási bizottságok felállításának kérdésében.
A választási szakember szerint a politikai pártok aktivistái jelenleg a frontvonalon vannak, belső menekültekké váltak, vagy külföldre távoztak. Ugyanakkor a pártok alakítanak választókerületi, kerületi és területi választási bizottságokat, az elnökválasztáson pedig a jelöltek képviselőit adják – jegyezte meg.
„Hol tudunk ma ennyi embert gyorsan kiképezni? Erről beszélnünk kell” – hangsúlyozta Szerhij Dubovik, megjegyezve, hogy az állami rendszer még háborús körülmények között és a közigazgatási erőfeszítések koncentrációja mellett is elméletileg képes betartani a törvényben meghatározott határidőket, de a kérdés továbbra is nyitott, hogy a politikai infrastruktúra készen áll-e erre a tempóra.
Volodimir Zelenszkij elnök bejelentette, hogy javaslatokat vár a képviselőktől az ukrajnai választások megtartásával kapcsolatban – számolt be az rbc.ua hírportál az államfő szerda esti videoüzenetére hivatkozva.
A jelentés szerint az elnök megjegyezte, hogy szerdán beszélt az ukrán parlament képviselőivel. Hangsúlyozta, hogy nem enged meg semmilyen Ukrajna elleni találgatást. „Ha a partnereink, köztük kulcsfontosságú washingtoni partnerünk, ennyit és ennyire konkrétan az ukrajnai választásokról beszél – a hadiállapot jogrendszere idején tartandó választásokról –, akkor minden kérdésre és minden kétségre ukrán jogi választ kell adnunk” – hangsúlyozta.
Az államfő megjegyezte, hogy javaslatokat vár az ukrán parlament képviselőitől az ezzel a kérdéssel kapcsolatban. „A biztonsági kihívások a partnerektől, elsősorban Amerikától függenek, a politikai és jogi kihívásokra Ukrajnának kell válaszolnia. És ez meg is fog történni” – emelte ki Volodimir Zelenszkij.
Ukrajnában csak a háború után lehet parlamenti választásokat tartani, most lehetetlen megszervezni a szavazást – jelentette ki Ruszlan Sztefancsuk, a Legfelső Tanács elnöke az Ukrajinszka Pravda hírportálnak adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Sztefancsuk elmondta: Ukrajna törvényei előírják, hogy a hadiállapot idején lehetetlen választásokat tartani. „És ez logikus. Mivel nem tudjuk, hogyan szervezzük meg a szavazást csaknem 7 millió ember számára, akik Ukrajnán kívül tartózkodnak. Nem tudjuk, hogyan szervezzük meg a szavazást az ideiglenesen megszállt területeken. Nem tudjuk, hogyan biztosítsuk a megfelelő képviseletet, zárjuk ki más állampolgárok részvételét a hadiállapot alatt, és hogy nem támadják meg a választási helyszíneket” – tette hozzá.
A házelnök szerint, ha a háború alatt lehetségesek választások, az az állam széteséséhez vezethet, amire az ellenség vár. „És ezért úgy tűnik számomra, hogy a leghelyesebb és legbölcsebb döntés az, ha a hadiállapot lejárta után azonnal választásokat tartunk” – mutatott rá Ruszlan Sztefancsuk.
Russian aggression has gone bankrupt on the battlefield. Today is already the five hundred and twenty-second day of the so-called "special military operation," which the Russian leadership expected to last for a week or two. Ukraine is getting stronger. Gradually, the war is… pic.twitter.com/4JQczc3UfY
AKTUALIZACJA❗️ Średnia notowań w interwale od 30 września do 7 października (7 sondaży) oraz od 8 do 12 października (8 sondaży), z wagą uwzględniającą prawdopodobny rozkład głosów w obwodach zagranicznych. pic.twitter.com/PWPKRAGvcd
German Chancellor Friedrich Merz tells a CDU party conference that Russia will only stop its war against Ukraine when it can no longer sustain it economically or militarily.#Germany#Russia#Ukrainepic.twitter.com/00qEFS9Nmm
