A Vajdaság Szerbia része, és nem szakítható el az országtól ‒ erről fogadtak el nyilatkozatot a szerb államiság napja alkalmából rendezett központi ünnepségen Aleksandar Vucic szerb elnök jelenlétében szombaton Szávaszentdemeteren (Sremska Mitrovica).
A nagygyűlésen elfogadott nyilatkozat szerint a Vajdaság a modern Szerbia nemzeti, politikai, alkotmányos és kulturális identitásának elszakíthatatlan része, és ahogyan nincs Szerbia a Vajdaság nélkül, úgy a Vajdaság sem létezhet Szerbián kívül.
A dokumentum szerint a Szerbia északi tartományában zajló események, az elszakadást népszerűsítő mozgalmak és ötletek, a vajdasági nemzetről, nyelvről és egyházról szóló elképzelések „arra kötelezik” a nyilatkozat megfogalmazóit, hogy „a társadalmi és politikai életben történő aktív részvétellel óvjuk meg a szerb állam területi integritását és egységét”.
A szöveg folytatásában a szerzők kiemelik, hogy Szerbia alkotmányából kiindulva ‒ amely leszögezi, hogy Szerbia a szerb nemzet, illetve minden itt élő nemzetiség országa, és hogy Szerbia területe egységes és nem felosztható ‒, öt pontot fogalmaztak meg a Vajdasággal kapcsolatban. Az első pont a szerb Vajdaság történelmi fejlődéséről szól.
A második a Vajdaság folyamatos, önálló állammá alakítására vonatkozó kísérletekre és az úgynevezett vajdasági nemzet elképzelésének erőltetésére vonatkozik, és kimondja, hogy minden történelmi megalapozottság, valamint szociális, gazdasági és nemzeti indoklás nélkül, mesterségesen hozták létre a vajdasági szeparatizmust, amelyet eufemisztikusan „autonómiának” neveznek.
A harmadik pontban a Vajdaság második világháborút követő alkotmányos helyzetéről esik szó, arról az időszakról, amikor autonóm tartományból a jogok bővítésével szinte szövetségi tagállammá vált, majd visszatért a hagyományos politikai-területi autonómia keretei közé.
A negyedik pont a 2012 és 2014 közötti időszakot tárgyalja, amikor megállították az elszakadási törekvéseket, és a Vajdaság visszatért alkotmányos keretei közé.
Az ötödik pont a Vajdaságot multikulturális, többnemzetiségű és többvallású közösségként írja le, amely az állampolgárok egyenjogúságára alapozva jött létre.
A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a szerbek és magyarok viszonyában az utóbbi tíz évben bekövetkezett pozitív változás, amelynek köszönhetően a kapcsolat reneszánszát éli, a legjobb bizonyítéka annak, hogy a Vajdaság autonóm, államosodó modellje nemcsak nem járult hozzá a nemzetközi helyzet javulásához, hanem éppen ennek elutasítása volt a tartományban élő nemzeti közösségek közötti megértés, a harmónia és az együttműködés feltétele.
A Vajdaság az európai értékek megtestesítője, mindazon állampolgárok közössége, akik a területén élnek, ugyanakkor a modern Szerbia nemzeti, politikai, alkotmányos és kulturális identitásának el nem szakítható része ‒ olvasható a dokumentumban.
A nyilatkozat szerint más, feldaraboló, autonomista, sőt szeparatista és szerbellenes tartalmak népszerűsítése végletesen „szemérmetlen”, következésképpen a Vajdaságot megalapozó „nagy eszmék” teljes tagadását jelenti. „A Vajdaság nem csak Szerbia része, a Vajdaság maga Szerbia, a Vajdaság egy név, Szerbia pedig a vezetéknév, és ahogy nincs Szerbia Vajdaság nélkül, úgy a Vajdaság sem létezhet Szerbián kívül” ‒ zárul a nyilatkozat.
A nyilatkozat elfogadására buzdította a mintegy 120 ezer résztvevőt a szerb elnök. A jelenlévők végül közfelkiáltással fogadták el a dokumentumot. Ezt követően a deklarációt elküldik a szerbiai képviselőháznak, hogy a törvényhozás is megvitassa és megszavazza.
Legalább annyi szavazatot és mandátumot szereztünk, mint az előző választáson, ami azt jelenti, hogy megvalósítottuk választási céljainkat, ezért mondhatom, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség győzött – hangsúlyozta Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség megbízott elnöke vasárnap késő esti sajtótájékoztatóján, a Szerbiában aznap tartott választások eredményeit kommentálva.
Kiemelte: a párt célja az volt, hogy megtartsa az önálló képviselőcsoportját a belgrádi parlamentben – amihez öt képviselő kell –, ezt a célt pedig minden előzetes eredmény szerint elérte.
Rámutatott, hogy a VMSZ egy nehéz időszakot, a pártelnök, Pásztor István halálát követően is meg tudta tartani az erejét. Mint mondta, sokan arra számítottak, hogy egy ilyen tragédiát követően szétmorzsolódik a párt, azonban nem ez történt, a párt egységes és erős maradt, a vajdasági magyarok támogatták a pártot.
Szerbiában az előrehozott parlamenti választás mellett vajdasági tartományi választást is tartottak. A vajdasági tartományban a VMSZ-nek a harmadik legnagyobb képviselőcsoportja, ezzel megelőzve több szerb pártot is. A Vajdasági Magyar Szövetséget csak a Szerb Haladó Párt listája és a Szerbia az erőszak ellen nevű ellenzéki lista előzte meg.
Pásztor Bálint megköszönte a magyar kormánynak, illetve a Fidesznek azt a támogatást, amelyet a kampány során nyújtott a VMSZ-nek. A megbízott pártelnök a támogatóknak és az aktivistáknak is köszönetet mondott azért, hogy a VMSZ a segítségükkel meg tudta tartani politikai erejét.
A Vajdasági Magyar Szövetség 2014 óta tagja a kormánykoalíciónak, és a következő időszakban is ilyen szerepre számít. A kormányzati munkában államtitkári szinten kíván részt venni.
Megalakult az új összetételű vajdasági Magyar Nemzeti Tanács (MNT) pénteken Szabadkán a Városháza dísztermében.
Az ülésen hitelesítették a tagok mandátumát, majd megválasztották az új elnököt. A szerbiai magyarság kisebbségi önkormányzati szervének elnöke Fremond Árpád korábbi parlamenti képviselő lett.
A 41 éves osztálytanító elnökké választása utáni beszédében rámutatott, hogy az utóbbi két évtizedben a vajdasági magyar közösségnek építkezésre, türelemre és alázatos munkára volt szüksége ahhoz, hogy megmaradjon a közösség, hogy megmaradjon a vajdasági magyarok kultúrája, tájékoztatása, oktatása és nyelvhasználati lehetőségei.
Fremond Árpád reményének adott hangot, hogy az új összetételű vajdasági Magyar Nemzeti Tanács elődeihez hasonlóan folytatja az építkezést, és új energiával, lendülettel és tenni akarással vág neki a munkának. A politikus ígéretet tett arra, hogy az MNT a közösséget fogja szolgálni, a közösségért fog dolgozni, és a tagok minden szakmai tudásukat beleadják, hogy méltó képviselői lehessenek nemzetüknek.
„Hiszem, hogy a vajdasági magyar választók nem azért szavaztak nekünk bizalmat, hogy nyafogjunk (…), csüggedjünk, (…) feladjuk, hanem azért, hogy a Magyar Nemzeti Tanács küzdjön minden egyes délvidéki magyarért, hogy bátorítsunk mindenkit, hogy támogassunk, hogy szakmai segítséget nyújtsunk, hogy cselekedjünk, hogy ott legyünk mindig, mindenhol és minden körülmények között segítsük nemzettársainkat” – fogalmazott beszédében Fremond Árpád. Úgy folytatta: „küzdeni fogunk a megmaradásért, intézményeink talpon tartásáért, rendezvényeinkért”.
Emlékeztetett arra, hogy száz évvel ezelőtt nem jósoltak fényes jövőt a vajdasági magyar közösségnek, az mégis meg tudott maradni, meg tudott erősödni, és a most élők erre az alapra szeretnének jövőt építeni.
Az ülésen Tomislav Zigmanov, az emberi és kisebbségi jogokért, valamint társadalmi párbeszédért felelős szerbiai miniszter az ülésen kijelentette: az általa vezetett tárca a jövőben szorosabb együttműködést szeretne a kisebbségi nemzeti tanácsokkal. Hozzátette: a kisebbségi nemzeti tanácsok kulcsfontosságú testületek a nemzeti kisebbségi jogvédelem, valamint a nemzeti kisebbségi jogok törvényben előírt gyakorlásának a szempontjából.
A november 13-i nemzeti tanácsi választáson az MNT 35 helyéért csak egyetlen jelöltlista, a Vajdasági Magyar Szövetség által támogatott Magyar Összefogás indult.
Mivel Fremond Árpád parlamenti képviselőként indult a választáson, az MNT elnökévé történő megválasztás előtt le kellett mondania képviselőházi mandátumáról, ahogy lemondott a VMSZ-ben betöltött minden funkciójáról is. A belgrádi törvényhozásban helyére Újhelyi Ákos közgazdász került.
A szerbiai nemzeti tanácsokról – a nemzeti kisebbségek országos önkormányzatairól – szóló törvényt 2009-ben fogadták el. Ez lehetővé tette egyebek mellett azt is, hogy a Kárpát-medence magyarlakta területei közül elsőként a Vajdaságban alakulhasson meg a kisebbségek kulturális autonómiáját szavatoló intézményrendszer. Az első Magyar Nemzeti Tanácsot 2010-ben választották meg. A testület hatásköre az oktatás, a nyelvhasználat, a tájékoztatás és a kultúra területére terjed ki.
A 2011-es népszámlálási adatok szerint Szerbiában 254 ezer magyar él, de az utóbbi néhány évben tapasztalt nagymértékű elvándorlás miatt szakértők úgy vélik, hogy ennél már jóval kevesebben, valamivel több mint 200 ezren élnek a nyugat-balkáni országban. Az idei népszámlálási adatokat még nem tették közzé.
Srbija širi ratnu propagandu Moskve, a sada i aktivno učestvuje u regrutovanju plaćenika jer dozvoljava emitovanje RT sa ovim oglasom. Najsramnije do sada.... Ovako ćemo ponovo biti osuđeni za nesprečavanje ili za pomaganje u vršenju ratnih zločina.https://t.co/x6IjOFqRP3
