Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán telefonon beszélt Donald Trump amerikai elnökkel, sajtóértesülések szerint a beszélgetés során a két vezető megállapodott abban, hogy Ukrajna leállítja az orosz energiaszektor elleni támadásokat – számolt be az rbc.ua hírportál a Bloomberg amerikai hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint Trump a telefonbeszélgetés során azt javasolta, hogy Zelenszkij állítsa le az ukrán csapatok támadásait az orosz energetikai létesítmények ellen. Ukrajna elnöke támogatta az Egyesült Államok elnökének ezt a javaslatát – mondta el a Bloombergnek egy névtelenséget kérő tájékozott forrás.
Az Egyesült Államok és Ukrajna abban is megállapodott, hogy folytatja a munkát a fegyverszünet kiterjesztése érdekében – jegyezte meg az amerikai hírügynökség.
Az orosz főváros elleni keddi összpontosított dróntámadás tisztességes válasz volt Oroszország folyamatos Ukrajna elleni támadásaira – jelentette ki szerdán Volodimir Zelenszkij elnök a sajtótájékoztatóján, számol be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta, hogy a közelmúltban Moszkvát és a térséget ért dróntámadás nem erődemonstráció, hanem tisztességes válasz arra, amit Oroszország tesz Ukrajnával. Mint hozzátette, a támadáshoz ukrán gyártmányú drónokat használtak. „A hadseregünk saját gyártású, nagy hatótávolságú fegyvereket alkalmaz, ha már drónokról beszélünk. Ez nem erődemonstráció, hanem tisztességes válasz arra, amit Oroszország tesz velünk” – hangsúlyozta.
Az elnök kommentálta az orosz csapatok Krivij Rih elleni rendszeres csapásait is. Mint megjegyezte, az orosz támadások után „nem maradt szálloda Krivij Rihben”. „Támadás történt Krivij Rih ellen. Főleg ismét a szállodák ellen. Ballisztikus csapások. És ez nem egyetlen csapás. Egy és ugyanaz a szálloda, szóval nem véletlen. Mit gondolnak: felelősségre vonják ezek után az ukrán csapatokat? A háborút nem mi kezdtük, de nagyon szeretnénk, hogy véget érjen. De megölni embereinket és nem kapni rá választ – nem, ez nem fog megtörténni” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij.
A teljes körű háború kezdete óta a legnagyobb dróntámadást intézte keddre virradó éjjel Oroszország moszkvai régiója ellen – számolt be az rbc.ua hírportál Andrij Kovalenkóra, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) Dezinformáció Elleni Központjának vezetőjére hivatkozva.
A jelentés szerint Kovalenko elmondta:
„Ez egy további jelzés Putyinnak, hogy a levegőben is érdekeltnek kell lennie a tűzszünetben. Nem csak az olajfinomítók, a drónok tömegesen repülhetnek Moszkvára, folyamatosan.”
A politikus elmondása szerint Oroszország lépcsőzetes légvédelmet épített ki Moszkva körül, hogy a főváros biztonságát megőrizze, akár az olajfinomítók árán is. A megfelelő támadások azonban továbbra is pánikot keltenek az oroszok körében – tette hozzá Andrij Kovalenko.
Keddre virradó éjjel Moszkva ismeretlen pilóta nélküli légijárművek által elkövetett támadásról számolt be, amely pusztítással és áldozatokkal járt. Az támadás miatt az oroszok óvintézkedési rendszert vezettek be a főváros összes repülőterén.
A moszkvai régió kormányzója, Andrej Vorobjov kezdetben egy halálesetet és három sérültet jelentett be, később azonban a sebesültek száma 20-ra nőtt. Az az oroszországi Rjazany térségében található Gyagilevo katonai repülőteret is támadás érte.
Jelenleg nem változott az Egyesült Államok politikája Ukrajna Oroszország területe elleni, nyugati fegyverekkel végrehajtott mélységi csapásaival kapcsolatban – jelentette ki Patrick Ryder tábornok, a Pentagon szóvivője a sajtótájékoztatóján, számolt be pénteken az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Ryder elmondta: „Ebben a pillanatban a politika nem változott. Én csak úgy hagyom, ahogy van.”
Antony Blinken amerikai külügyminiszter és David Lammy brit külügyminiszter a héten Ukrajnában tett látogatást. Volodimir Zelenszkij elnök részletesen elmagyarázta nekik, miért kell Ukrajnának mélyen orosz területekre lecsapnia. Mint hangsúlyozta, Ukrajnát csak katonai célok érdeklik.
Sokan arra számítottak, hogy a látogatás során bejelentik az engedélyt. Blinken azonban azt mondta, hogy a kérdést Joe Biden amerikai elnök Keir Starmer brit miniszterelnökkel tárgyalja meg Washingtonban a hét végén.
Pentagon chief Lloyd Austin has arrived in Kyiv on an unannounced visit. He will meet Volodymyr Zelenskyy and Defense Minister Rustem Umierov to discuss Ukraine's arms needs. pic.twitter.com/TPWU3CMRdc
Ukrajna engedélyt kér a Nyugattól, hogy nagy hatótávolságú Storm Shadow rakétákat használjon célpontok megsemmisítésére Oroszország mélyén, hogy rávegye Moszkvát az ellenségeskedés beszüntetéséről szóló tárgyalásokra – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál a The Guardian című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint az újság azt írta, hogy magas rangú kijevi tisztviselők azt feltételezik, hogy meghatározott angol–francia rakéták „demonstrációs támadásban” történő alkalmazása megmutatja a Kremlnek, hogy a főváros közelében lévő katonai létesítmények ki vannak téve a közvetlen csapásoknak. Egy magas rangú kormánytisztviselő szerint a számítás szerint Oroszország csak akkor veszi fontolóra a tárgyalások lehetőségét, ha úgy ítéli meg, hogy Ukrajna képes „fenyegetni Moszkvát és Szentpétervárt”. Ez a stratégia azonban magas kockázattal jár, és jelenleg nem élvezi az Egyesült Államok támogatását.
„Ukrajna hónapok óta lobbizik azért, hogy engedélyezze a Storm Shadow alkalmazását Oroszországon belüli célpontok ellen, de sikertelenül. Miközben a hadsereg küzd a keleti fronton, egyre inkább úgy gondolják, hogy a legnagyobb reménye az ellentámadásban rejlik” – írta a kiadvány. A lap felidézte Zelenszkij elnök függetlenség napi nyilatkozatát, amelyben megígérte, hogy visszafizeti az agresszor államnak a polgári lakosságot ért rakétacsapásokat.
Laurent Wauquiez a l’issue du rendez vous à l’Elysee « Nous ne participerons pas à une coalition gouvernementale et nous ferons barrage à la France insoumise » @TF1Infopic.twitter.com/4NM33FUo0N
Ebben a hónapban Ukrajna és Oroszország azt tervezte, hogy delegációkat küld Dohába, hogy történelmi megállapodást kössön az energetikai létesítmények és infrastruktúra elleni támadások beszüntetéséremindkét oldalon. Ez a részleges tűzszünethez vezethetett volna, és haladékot jelentett volna mindkét ország számára – számolt be a The Washington Post forrásaira hivatkozva.
A közvetett tárgyalásokat, amelyeken a katariak közvetítettek azzal, hogy külön találkoztak az ukrán és az orosz delegációval, megzavarta Ukrajna múlt héti meglepetésszerű behatolása Oroszország nyugati Kurszk régiójába – közölték tisztviselők. Az esetleges megállapodásról és a tervezett csúcstalálkozóról korábban nem hoztak nyilvánosságra információkat.
Oroszország több mint egy éve cirkáló rakétákkal és dróntámadásokkal támadja Ukrajna energiarendszerét, ami az erőművek jelentős megkárosodásához és az egész országra kiterjedő áramkimaradásokhoz vezetett. Ukrajna ugyanakkor drónok segítségével csapást mért az orosz olajipari létesítményekre, ami tüzeket okozott az olajfinomítókban és bázisokon, ami az oroszországi olajfinomítás 15%-os csökkenéséhez, a gázárak világszintű növekedéséhez vezetett.
A tárgyalások egyes résztvevői abban reménykedtek, hogy átfogóbb megállapodás születhet a háború befejezéséről – mondták a tisztségviselők, akik a kérdés érzékenysége miatt névtelenséget kértek. A tárgyalásokon való részvételi hajlandóság bizonyos változásokat jelez mindkét ország álláspontjában, legalábbis a részleges tűzszünet tekintetében. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közölte, hogy Kijev csak azzal a feltétellel veszi fontolóra a teljes tűzszünetet, ha Oroszország kivonja csapatait Ukrajna területéről, beleértve a 2014-ben Oroszország által annektált Krím-félszigetet is. Putyin a maga részéről azt követeli, hogy Ukrajna adjon át neki négy ukrán régiót, amelyek egy részét jelenleg nem orosz erők irányítják, de a Kreml Oroszország részévé nyilvánította.
Ukrán és orosz tisztviselők nem folytattak közvetlen tárgyalásokat a háború első hónapjai óta, amikor a delegációk titkos tárgyalásokon találkoztak Isztambulban, amelyek végül kudarcot vallottak. Később a felek megállapodtak egy gabonamegállapodásban, amely lehetővé tette Ukrajna számára, hogy gabonát szállítson a Fekete-tengeren át, de ez a megállapodás később, Oroszország kilépésével felbomlott. A humanitárius folyosók létrehozására irányuló egyéb próbálkozások szintén nagyrészt kudarcot vallottak.
A megbeszéléseken jelen lévő diplomata elmondta, hogy az orosz tisztviselők elhalasztották a katari tisztviselőkkel való találkozót Ukrajna nyugat-oroszországi inváziója után. A moszkvai delegáció „eszkalációnak” nevezte azt, és a tárgyalások elhalasztását kérte. Kijev a maga részéről továbbra is szerette volna Dohába küldeni delegációját, de Katar ezt elutasította, mivel nem látja értelmét az egyoldalú találkozónak.
Diplomaták elmondása szerint az ukrán elnöki hivatal bejelentette, hogy a dohai csúcstalálkozót a közel-keleti helyzet miatt elhalasztották, de augusztus 22-én videókonferencia formájában megtartják. Kijev azt tervezi, hogy egyeztet a partnereivel a megbeszéltek végrehajtásáról.
A Kreml nem kommentálta a helyzetet, a Fehér Ház pedig elzárkózott a kommentártól, megjegyezve, hogy kizárólag Ukrajnának kell döntenie az Oroszországgal kötendő esetleges tűzszüneti megállapodás időzítéséről és feltételeiről.
A megbeszélésekről tájékozódott diplomata elmondta, hogy Kijev és Moszkva is készen áll a megállapodások elfogadására a csúcstalálkozó előtt. Kijevben azonban továbbra is vegyes várakozások alakultak ki a tárgyalások sikerével kapcsolatban: egyesek 20%-ra becsülték a siker valószínűségét, míg mások még pesszimistábbak voltak, abban az esetben is, ha nem támadták volna meg a kurszki régiót. A elhalasztott tervezett tárgyalások jelentősen megnövelik a tétet Zelenszkij számára.
Az egyik ok, amiért az ukrán tisztviselők kételkednek Oroszország őszinteségében, az az ukrán energiainfrastruktúra ellen az elmúlt hetekben elkövetett nagyszabású támadások. A hideg téli hónapokban több támadás esetén a civil lakosság naponta több órára áram nélkül maradhatnak.
Ukrán és nyugati tisztviselők elmondása szerint Ukrajna offenzívájának célja az volt, hogy nyomást gyakoroljon Oroszországra, és növelje a befolyást a jövőbeli tárgyalásokhoz.
Katonai elemzők szkeptikusak annak kapcsán, hogy az ukrán csapatok képesek lesznek-e fenntartani az ellenőrzést az orosz területek felett. Moszkva továbbra is kisebb győzelmeket arat a donyecki régióban, és nem vonja ki csapatait az új ukrán offenzíva elleni védekezés érdekében.
Ukrajna tárgyalási pozíciójának esetleges javulása ellenére úgy tűnik, hogy a gyors béketárgyalások valószínűsége csökkent. Putyin nyilvánosan megígérte, hogy nem enyhíti álláspontját az orosz terület elleni támadás után.
A tárgyalások előrehaladását ismerő diplomata megjegyezte, hogy Katar az elmúlt két hónapban tárgyalt Kijevvel és Moszkvával az energetikai infrastruktúra elleni támadások moratóriumáról szóló megállapodásokról. A felek egy dohai csúcstalálkozóról állapodtak meg, csak apró részletek megvitatása maradt hátra. „Kurszk után haboznak az oroszok” – mondta egy másik, a tárgyalásokat jól ismerő beszélgetőpartner.
Egy magas rangú orosz diplomatákkal szoros kapcsolatban álló orosz akadémikus közölte, Putyinnak nem áll készen a megegyezésre a kurszki offenzíva után.
„Tudják, hogy az orosz vezetés általában nem köt kompromisszumot nyomás alatt” – mondta.
Az akadémikus hozzátette, hogy Oroszország hajlandóbb lehet egy energiainfrastruktúra-megállapodás megkötésére, ami egyik módj lehetne annak, hogy Kijevet szélesebb körű tűzszüneti tárgyalásokra csábítsa. Ellenkező esetben szerinte Moszkva kevésbé lehet motivált, mivel úgy véli, hogy több kárt okozhat az ukrán energiainfrastruktúrában, mint Kijev az orosz olajfinomítókban.
A kiadvány megjegyezte, hogy az ukrán energiarendszer elleni orosz támadások brutális és hatékony taktikává váltak. A frontvonaltól távol élő ukránok mindennapi életét megzavarták a hosszan tartó, órákig tartó áramszünetek, amelyek súlyos csapást mértek a háború által amúgy is megtépázott gazdaságra. A külföldre költözők egy része az áramszolgáltatás instabilitását nevezi meg távozása fő okaként.
Az ukrán kormánytisztviselőket aggasztja, hogyan éli túl az ország a telet, ha folytatódik az orosz bombázás. Az orosz légicsapások miatt Ukrajna az idei téli csúcsfogyasztáshoz szükséges 18 gigawattból körülbelül kilenc gigawattot veszített, ami túl nagy ahhoz, hogy gyorsan helyreállítsák. A hidegebb hónapokban az áramellátás csak napi öt-hét órára, vagy esetleg kevesebbre lesz elérhető – figyelmeztetnek a hatóságok.
„Mindent mérlegelni kell – a potenciálunkat és a gazdaságunknak okozott károkat, szemben azzal, hogy mennyivel több kárt tudunk okozni nekik és az ő gazdaságuknak. De az energia mindenképpen kritikusan fontos számunkra. Itt néha megfeledkezünk a gazdaságról, de a szabadesés veszélye fenyeget bennünket, ha télen nincs áram és fűtés” – mondta az ukrán kormány illetékese a tervezett katari csúcstalálkozónak szentelt tájékoztatón.
Az ukránok potenciális megállapodást szeretnének elérni az energiainfrastruktúra elleni támadások megszüntetésére, a Törökország és az ENSZ által 2022-ben közvetített gabonamegállapodás mintájára, amely lehetővé tette Oroszország számára a tengeri blokád ideiglenes feloldását és az ukrán gabona a Fekete-tengeren való szállítását.
Moszkva tavaly kilépett a megállapodásból, azt állítva, hogy a gabona csak 3%-a került a leginkább rászoruló országokba, holott az ENSZ adatai szerint a legtöbb export a fejlődő országokba irányult. Ennek ellenére Kijev továbbra is sikeresen szállít rakományt fekete-tengeri kikötőiből Ankara támogatásával.
Egy másik ukrán tisztviselő, aki ismeri a lehetséges megállapodást, azt mondta, hogy az energiainfrastruktúra elleni támadások betiltásának kérdésében Ukrajna a partnerekkel tárgyal a megállapodás hatékonyságának biztosítása érdekében, ahelyett, hogy személyesen lépne kapcsolatba Oroszországgal, ahogyan azt korábban tette.
Kijev aktívan lobbizik 10 pontos béketervének támogatásáért, amely az orosz csapatok teljes kivonását írja elő. Az Ukrajna által szervezett júniusi svájci csúcstalálkozón több mint 80 ország delegációja írta alá a közös nyilatkozatot a fogolycseréről, a nukleáris és élelmezésbiztonságról.
A tervek szerint az egyéb kérdések, például az energiabiztonság terén elért előrelépéseket kisebb munkacsoportokban vitatják meg. A csúcstalálkozó után Katar energetikai szünetet javasolt, és megkezdte a terv megvitatását mindkét féllel. Ukrán tisztviselők támogatták ezt a kezdeményezést, mivel azt a kijevi béketerv részének tekintik, és partnereket szándékoztak bevonni az energiabiztonsággal foglalkozó munkacsoportba.
Ukrajna nem hívta meg az orosz delegációt a júniusi békecsúcsra, de Zelenszkij szerint Moszkva meghívást kaphat a következő csúcstalálkozóra, amelyre várhatóan idén ősszel kerül sor. Egyes ukrán tisztviselők és nyugati diplomaták ezt annak a jelének értékelték, hogy Kijev nyitottabbá vált az Oroszországgal folytatott tárgyalásokra.
Más ukrán tisztviselők hangsúlyozzák, hogy Ukrajna mindig is készen állt a tárgyalásokra, de követeli, hogy ezek a tárgyalások Ukrajna teljes területi integritásának tiszteletben tartásával folytassák le.
Egyes orosz elemzők úgy vélik, hogy Ukrajna Kurszk régióbeli területfoglalása fontos ütőkártyává válhat az Oroszországgal folytatott jövőbeni tárgyalások során, ha az ukrán csapatok meg tudják erősíteni pozícióikat a várható orosz ellentámadással szemben.
„Putyin sokszor mondta, hogy minden békemegállapodásnak figyelembe kell vennie a helyszíni tényeket, és hogy Oroszország nem hagyja el az általa elfoglalt területeket”, – mondta Szerhij Markov, egy, a Kremlhez köthető politikai elemző.
Elmondása szerinte Ukrajna megpróbálja „megtörni ezt a képletet, és cserébe orosz területet szerezni”.
Három régióban, Kurszkban, Belgorodban és Brjanszkban, átfogó terrorellenes, illetve biztonsági intézkedéseket rendelt el az orosz Nemzeti Antiterrorista Bizottság és a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) – jelentette be a két hatóság szombat hajnali közös közleményében.
Ez alapvetően átírja a három régió lakosainak életét, mert a terrorellenes lépésekre, az ukrán csapatok kiszorítására, hivatkozva széleskörű lépéseket tehet a két hatóság, például kitelepítéseket rendelhet el, korlátozhatja a közlekedést és a kommunikációt, lehallgatásokat rendelhet el, területeket zárhat le, illetve a szabadságjogokat is korlátozhatja.
A két hatóság közös közleménye szerint az új biztonsági rendszer tegnaptól, augusztus 9-től lépett hatályba, és az ukrán hadsereg kurszki betörése miatt hozták meg. A három régió együttes területe mintegy 92 ezer négyzetkilométer, tehát csaknem megegyezik Magyarország teljes területével.
A közös közlemény az alábbiakkal indokolta a rendkívüli intézkedések hatályba léptetését a Reuters tudósítása szerint: „Az ukrán fegyveres erők egységei által a kurszki terület ellen végrehajtott terrortámadás a polgári lakosság körében áldozatokkal járt, valamint otthonok és más polgári létesítmények megsemmisítésével. A polgárok biztonságának szavatolása és az ellenség szabotázs- és felderítő alakulatai által esetlegesen végrehajtott terrorcselekmények veszélyének megállítása érdekében a Nemzeti Antiterrorista Bizottság elnöke és az Orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat igazgatója, Alekszandr Bortnyikov úgy döntött, hogy 2024. augusztus 9-től kezdődően terrorellenes műveleteket hajtanak végre a Belgorodi, Brjanszki és Kurszki területen”.
A kedden hajnalban indult ukrán betörést a hírek szerint részben sikerült feltartóztatnia az orosz erőknek, de egyelőre nem tiszta, hogy mi történik, illetve sikerült-e már valamelyest visszaszorítani az ukrán csapatokat az orosz–ukrán határ felé.
Péntek éjjel két videót is posztolt az ukrán hadsereg a kurszki betörés konkrét eredményeiről, amelyek az első képi beszámolónak számítanak. Az egyiket a szudzsai gáztranzit állomás épületében készíthették, a másikon pedig egy általuk kilőtt orosz katonai tehergépjármű konvojt mutatnak a kurszki régióban, amelyben 15 gépjármű volt.
A szombat reggeli hírek szerint az oroszok a kurszki régióban tankállásokat vettek fel, hogy az ukrán csapatokra lőjenek, illetve vadászbombázókról és harci helikopterekről is lövik őket. Szombati hírfolyamunk:
Ellentmondásos hírek jönnek arról is, hogy a kurszki atomerőmű környékén mi történik, mert bár a Roszatom szombaton reggel azt közölte: rendben működik az erőmű, azaz mintegy 2000 MW-ot termel a két működő blokk, de közben a bécsi Nemzetközi Atomenergia Ügynökséghez azt is bejelentették tegnap este, hogy ukrán rakétadarabokat találtak az erőmű környékén. Raffael Grossi NAÜ főigazgató pedig önmérsékletre szólította fel a feleket, miközben úgy fogalmazott, hogy „jelentős katonai cselekmények” zajlanak az erőmű térségében.
A Roszatom mindenesetre csökkentette a kurszki atomerőmű két épülő blokkja területén a dolgozó munkások számát a biztonsági intézkedésekre hivatkozva. Két másik blokk pedig le van állítva az összesen hat blokkos atomerőműben.
Közben péntek éjjel az is kiderült, hogy az ukránok elfoglalták a Gazprom tulajdonában álló szudzsai gáztranzit állomást, igaz szombat reggeli hírek szerint is rendben jön a gáz Ukrajna és az EU felé.
Nagy-Britannia fegyveres erőinek parancsnoka kijelentette, Oroszországnak 5 évre lesz szüksége a hadsereg újjáépítésére az ukrajnai veszteségek után. Elmondása szerint miközben Oroszország gyengül, a NATO egyre erősödik, 3,2 millió katonája van Oroszország 1,2 milliójával szemben.
Oroszországnak öt évbe telne, hogy újjáépítse hadseregét a teljes körű invázió során elszenvedett veszteségekből, Nagy-Britannia fegyveres erőinek parancsnoka, Anthony Radakin admirális a szárazföldi háborúknak szentelt konferencián Londonban, írta a The Telegraph.
Radakin megjegyezte, hogy az ukrajnai háború arra kényszerítette a NATO-országokat, hogy az Oroszországgal való esetleges konfrontáció megtervezésére összpontosítsanak.
Bírálta a brit katonai erők készenléti állapotát, de optimista a NATO relatív erejét illetően Putyin erőihez képest.
Oroszország 555 000 embert veszített, és becsléseink szerint Putyinnak öt évbe telik, hogy újjáépítse az orosz hadsereget a 2022 februári szintre, majd további öt évbe telik, hogy kijavítsa a háború által felfedett gyengeségeket, mondta Anthony Radakin admirális. Hozzátette, hogy a brit hadsereget megfelelően fel kell szerelni hiperszonikus rakétákkal és „támadó drónok zászlóaljaival”, hogy betölthesse szerepét Európa védelmében, ha Oroszország megtámadja valamelyik szövetségest.
Hozzátette, hogy a NATO egyre erősebb, míg Oroszország egyre gyengébb, és megjegyezte, hogy a NATO 3,2 millió katonával rendelkezik, szemben az orosz 1,2 millióval.
Az Egyesült Államok megengedte Ukrajnának, hogy amerikai fegyverekkel bárhol csapást mérjen a határon át támadó orosz erőkre, nem csak a Harkiv térségében lévőkre – írta pénteken a Politico című amerikai-brüsszeli lap két névtelenséget kérő amerikai tisztségviselőre hivatkozva, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a tisztviselők ragaszkodtak ahhoz, hogy a fegyverek használatának változása nem a politika változása. A korlátozások enyhítésére néhány héttel azután került sor, hogy az Egyesült Államok zöld utat adott Kijevnek, hogy a Harkiv elleni támadásra válaszul csapásokat mérjen orosz területen. Abban az időben az amerikaiak hangsúlyozták, hogy az engedély Harkiv megyére korlátozódik. Azóta az ukrán fegyveres erők legalább egyszer amerikai fegyvereket használtak Oroszország elleni támadásra, belgorodi célpontokat semmisítettek meg, és sikerült feltartóztatni az orosz offenzívát. Ukrán és más európai tisztviselők azonban azt követelték, hogy az Egyesült Államok még jobban lazítsa a korlátozásokat, lehetővé téve Ukrajna számára, hogy Oroszország bármely részén lecsaphasson.
E hét keddjén Jake Sullivan, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadója kijelentette, hogy az Ukrajnával kötött megállapodás az Egyesült Államok fegyvereinek Oroszország területére történő kilövéséről minden olyan helyre vonatkozik, ahol az orosz csapatok átlépik a határt az orosz oldalról Ukrajnába, hogy megpróbáljanak további ukrán területeket elfoglalni.
Oroszország az elmúlt napokban egyértelművé tette, hogy hamarosan támadást intézhet az északkeleti Szumi város ellen, amely szintén nem messze van az orosz határtól. Sullivan megjegyezte, hogy ha ez megtörténik, az irányelv ott is érvényes lesz. „Ez nem földrajzi kérdés. Ez a józan ész kérdése. Ha Oroszország a területéről támadja vagy fogja támadni Ukrajnát, akkor van értelme lehetővé tenni Ukrajnának, hogy megtorlást alkalmazzon azon az erők ellen, amelyek a határon túlról támadják” – mondta Sullivan.
Az Egyesült Államok támogatása lehetővé tette az ukrán fegyveres erők számára, hogy lelassítsák az orosz csapatok előrenyomulását Harkiv térségében, valamint tartsák az erős védelmi vonalat – jelentette ki Patrick Ryder tábornok, az amerikai védelmi minisztérium szóvivője, számolt be kedden az rbc.ua hírportál a Pentagon honlapjára hivatkozva.
A jelentés szerint Ryder elmondta: „Az oroszok valóban lassítottak a Harkiv térségében elért előrenyomulásukat tekintve.” A szóvivő két fő eredményt jegyzett meg: egyrészt az ukránok továbbra is tarthatják a frontvonalat, másrészt azt, hogy az amerikai segélyek általában elkezdték eljutni a fegyveres erőkhöz.
Ryder azt is hozzátette, hogy ezen a héten az Ukrajna Védelmi Kapcsolattartó Csoportja újabb Rammstein formátumú ülést tart Brüsszelben. A találkozó résztvevői részletesen megvitatják ezeket a kérdéseket.
