Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bejelentette, miszerint korlátozni tervezik az ukrán menekültek az Európai Unióba való belépésének egyszerűsített szabályait. Ez magában foglalja többek között a hadköteles korú férfiak beutazásának lehetségesszigorítását. Ez von der Leyennek az EU-csúcs előtt az EU tagországok vezetőihez intézett leveléből vált ismertté, írta a Spiegel.
A levél értelmében az Európai Bizottság javasolni fogja az orosz agresszió miatt távozott ukránok ideiglenes védelmének meghosszabbítását, de annak érvényességét oly módon korlátoznák, hogy az „ne ássa alá Ukrajna önvédelmi képességét”.
A kiadvány megjegyezte, hogy egy ilyen kijelentés arra utalhat, hogy korlátozni kívánják a katonai szolgálatot teljesíteni köteles ukrán férfiak befogadását. Ugyanakkor von der Leyen nem részletezte a jövőbeli javaslatot.
Mint ismeretes, az EU-ban tartózkodó ukránok jelenleg az úgynevezett Ideiglenes Védelmi Irányelv hatálya alatt állnak, amely lehetővé teszi számukra, hogy menedékjogot kapjanak a kérelmek egyedi elbírálása nélkül. Ez a mechanizmus 2027. március 4-ig érvényes. Az EU szerint már több mint 4,3 millió ukrán élt vele. Korábban, az EU belügyminisztereinek júniusi találkozóján Németország és számos más állam támogatta azt az elképzelést, hogy megnehezítsék a hadköteles korú ukrán férfiak befogadását. Többek között a 23 és 60 év közötti férfiak kizárásának lehetőségét vitatták meg az egyszerűsített szabályok hatálya alól.
Néhány uniós ország már elkezdte csökkenteni az ukrán menekültek szociális juttatásait. Lengyelország március óta csökkentett bizonyos ellátásokat, Németországban pedig az újonnan érkezett ukránok 2025 áprilisától alacsonyabb mértékű támogatásban részesülnek a menedékkérők megsegítéséről szóló jogszabályoknak megfelelően.
Az Európai Bizottság javaslatot készít elő az ukrán menekültek védelmére az Európai Unióban 2027 márciusától – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál.
A kiadvány szerint 2022 március elején az EU aktiválta az ideiglenes védelmi irányelvet az ukránok támogatása érdekében. Eredetileg csak egy évig lett volna érvényes, de a határidőket később meghosszabbították. Legutóbb 2027 márciusáig. Változásokat terveznek ezen időszak lejárta után. Ahogy a Politico című brüsszeli-amerikai kiadvány is beszámol róla, ezt a kérdést az EU belügyminisztereinek nemrégiben Luxemburgban tartott találkozóján vitatták meg.
„A Bizottság most javaslatot készít az ukrajnai menekültek védelméről 2027 márciusától (amikor a jelenlegi rendszer lejár). Ezután az Európai Unió Tanácsa e javaslat alapján hoz döntést” – erősítette meg Elettra di Massa, az Európai Bizottság szóvivője az rbc.ua hírportálnak. Az Európai Bizottság hangsúlyozta, hogy az Ukrajnának nyújtott segítség töretlen, és „minden új javaslat Ukrajna és az ukránok támogatását fogja szolgálni”.
Ukrajna és az ukrán menekültek támogatásáért vett át Budapest nevében kitüntetést Volodimir Zelenszkij ukrán elnöktől Karácsony Gergely Kijevben – erről maga a Budapest főpolgármestere számolt be kedden a Facebook-oldalán.
Karácsony bejegyzésében azt írta: a Savior City díjat olyan városok kapják, amelyek kiemelkedően sokat tettek Ukrajna támogatásáért a háború kitörése óta. „Budapest valóban sok kézzelfogható segítséget nyújtott” – tette hozzá a főpolgármester, megemlítve, hogy adományokkal, aggregátorokkal, egyéb műszaki eszközökkel támogatták testvérvárosaikat, Beregszászt és Kijevet, valamint segítették a menekültek ellátását.
„Továbbra is mindent megteszünk, hogy a háború elől a városunkba menekülő barátaink otthon érezzék magukat nálunk. Továbbra is vállaljuk ukrán gyerekek nyaraltatását, hogy legalább néhány hét biztonságban visszakaphassák a gyerekkorukat” – közölte a főpolgármester. „De tettünk valami mást is: megőriztük az erkölcsi iránytűnket az őrület és a gonoszság korszakában” – fűzte hozzá.
Mint írta, ez a díj Budapestnek szól, de a budapestieket illeti, akik a rájuk erőltetett gyűlöletkampányok közepette is rengeteg jelét adták szolidaritásuknak. Karácsony bejegyzése szerint az ukrán elnök külön kiemelte beszédében, hogy Budapest szembe ment az előző kormány külpolitikájával, és kifejezte reményét, hogy az új magyar kormánnyal sikerül partneri viszonyt kialakítani.
A dán kormány Norvégia példáját követve, az újonnan érkezett, a harcok következményeit kevésbé elszenvedő ukránok ideiglenes védelmének megadására vonatkozó szabályok módosítását tervezi, áll a dán kormány hivatalos weboldalán.
„Dán részről mindent meg kell tennünk, hogy segítsük Ukrajnát a brutális orosz támadásokkal szemben. A háború négy éve tart, és a dán önkormányzatok jelenleg mintegy 45 000 Ukrajnából érkező személyt fogadtak be. Ezért a kormány most egy speciális törvény értelmében módosítja a tartózkodási szabályokat, hogy Ukrajna kevésbé háború sújtotta területeiről származó emberek és az ukrán mozgósítási szabályok hatálya alá tartozó személyek a jövőben ne kaphassanak tartózkodási engedélyt Dániában” – mondta Rasmus Stocklund bevándorlási és integrációs miniszter.
A kormány magyarázata szerint a tervek szerint általános feltételek alapján megszüntetik az újonnan érkezett ukrán állampolgárok ideiglenes védelmét a háború által kevésbé érintettnek tekintett 14 régióból.
A lista az alábbi régiókat tartalmazza: Cserkaszi, Csernyivci, Ivano-Frankivszk, Hmelnickij, Kirovohrad, Kijev (a regionális központ kivételével), Lemberg, Poltava, Rivne, Ternopil, Vinnicja, Volhínia, Kárpátalja és Zsitomir.
Egyben javasolják, hogy korlátozzák az ukrán férfiak tartózkodását az országban. Vagyis a 23 és 60 év közötti hadköteles korú állampolgároktól egy speciális törvény értelmében megtagadhatják a tartózkodási jogot, ha nem igazolják, hogy fel vannak mentve a katonai szolgálat alól Ukrajnában.
A 23 év alatti férfiak számára azonban a tervek szerint csak addig a korhatárig adnak ki tartózkodási engedélyt, amíg el nem érik ezt a korhatárt. Meghosszabbítása a mozgósítás alóli mentesség hivatalos megerősítésétől függően lehetséges. Ugyanakkor a javasolt változtatások, amennyiben elfogadják őket, nem vonatkoznak azokra az ukránokra, akik már kaptak tartózkodási engedélyt egy külön törvénynek megfelelően.
Karol Nawrocki lengyel elnök aláírt a dokumentumot, amely előírja az ukrán menekülteket támogató összes eszköz áthelyezését a külföldiek általános védelméről szóló törvénybe, számolt be az RMF24, írta a Jevropejszka Pravda.
Az ukránoknak nyújtandó speciális támogatásról szóló törvény, amely 2022-től hatályos, külön jogrendszert hozott létre, amely egyszerűsítette az Ukrajnából érkező menekültek tartózkodására, munkavállalására, juttatásaira és oktatására vonatkozó szabályokat.
Az új törvény fokozatosan megszünteti ezt a rendszert, és a kulcsfontosságú támogató eszközök a külföldiek védelméről szóló általános rendelkezések közé kerülnek.
Ezenkívül az aláírt dokumentum 2027. március 4-ig meghosszabbítja a háború elől menekült ukrán állampolgárok lengyelországi tartózkodásának jogszerűségét.
A törvény egyik jelentős változása a PESEL-szám – egy személyi azonosító szám, amely hozzáférést biztosít különféle szolgáltatásokhoz és megkönnyíti a bürokratikus ügyintézést – igénylésének kötelezettsége a Lengyelországba való belépéstől számított 30 napon belül.
Amennyiben ezen időszakon belül nem nyújtják be a kérelmet, az ideiglenes védelem lejár, és ezt a támogatási formáról való lemondásnak tekintik.
[type] => post [excerpt] => Karol Nawrocki lengyel elnök aláírt a dokumentumot, amely előírja az ukrán menekülteket támogató összes eszköz áthelyezését a külföldiek általános védelméről szóló törvénybe, számolt be az RMF24, írta a Jevropejszka Pravda. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1771770180 [modified] => 1771669634 ) [title] => Lengyelország elnöke aláírta az ukránoknak nyújtandó támogatásról szóló új törvényt [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=178800&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 178800 [uk] => 178657 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 178658 [image] => Array ( [id] => 178658 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/2ce29fc6-669c-4133-b0a8-653f22fea7df-w1080-h608.jpg [original_lng] => 58037 [original_w] => 1080 [original_h] => 608 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/2ce29fc6-669c-4133-b0a8-653f22fea7df-w1080-h608-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/2ce29fc6-669c-4133-b0a8-653f22fea7df-w1080-h608-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/2ce29fc6-669c-4133-b0a8-653f22fea7df-w1080-h608-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/2ce29fc6-669c-4133-b0a8-653f22fea7df-w1080-h608-1024x576.jpg [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/2ce29fc6-669c-4133-b0a8-653f22fea7df-w1080-h608.jpg [width] => 1080 [height] => 608 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/2ce29fc6-669c-4133-b0a8-653f22fea7df-w1080-h608.jpg [width] => 1080 [height] => 608 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/2ce29fc6-669c-4133-b0a8-653f22fea7df-w1080-h608.jpg [width] => 1080 [height] => 608 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1771662435:12 [_thumbnail_id] => 178658 [views_count] => 1252 [_edit_last] => 12 [_algolia_sync] => 760018391000 [_oembed_888c8b23092afbfc98a2a56d81446758] =>
Több mint 3,7 millió belső menekült rendelkezik joggal, számolt be a Központi Választási Bizottság alelnöke, Szerhij Dubovik a Szuszpilne hírügynökségnek.
Dubovik elmondta, hogy a Központi Választási Bizottságnak sikerült együttműködést kialakítania a Szociálpolitikai és a Digitális Transzformációért Felelős Minisztériummal, és elvégezte az első összehasonlítását a belső menekültek és a választásra jogosult személyek állami nyilvántartásával.
A Szociálpolitikai Minisztérium 4 619 962 ukrán állampolgárról szolgáltatott információkat. A névjegyzékek összehasonlítása után 3 788 285 személynél találtak szavazati jogra utaló jeleket.
A Központi Választási Bizottság elnökhelyettese elmondása szerint több mint 500 000 ukrán polgár jelölt meg megszállt területekhez tartozó lakcímet, és több mint 174 személy olyan településekhez tartozó lakcímet, ahol aktív harcok folynak.
Ezenkívül 405 belső menekült van regisztrálva kis vidéki településeken, ahol az állami választói névjegyzék szerint nincs állandó választási cím a szavazáshoz.
Nem kapnak automatikusan hosszú távú tartózkodási engedélyt a háború esetleges lezárása esetén az EU-ba azok az ukrán állampolgárok, akik már évek óta valamelyik EU-s országban tartózkodnak. A tagállamok azonban figyelembe vehetik ezeket az éveket a nemzeti engedélyek kiadásakor – írja az Unian, Ylva Johansson, az EU ukrán ügyekért felelős különmegbízottjának kijelentése alapján.
Kifejtette, hogy a legtöbb EU-országban öt év legális tartózkodás után hosszú távú tartózkodási engedélyt kaphatnak a külföldi állampolgárok, amely már nem függ a munkavízum meglététől vagy más körülményektől. A háború elől elmenekült ukránok számára azonban ez nem automatikus.
Johansson szerint az EU tagállamai nem akartak közös törvényt hozni az ukránok tartózkodási engedélyéről az ideiglenes védelem megszűnése után. Néhány EU-s ország azonban mégis szeretné, ha az ukránok maradnának, és már előkészítik a megfelelő törvénymódosításokat. Példának említette Lengyelországot, ahol 900 ezer ukrán állampolgár számára tennék lehetővé, hogy az országban maradjanak.
Mivel nincs belügyminiszter, ebben a kérdésben Benjamin Netanjahu miniszterelnök az illetékes.
Izrael elhalasztja a döntést az ukrán menekültek Oroszország 2022-es teljes körű ukrajnai inváziója után biztosított védelmi státusz meghosszabbításáról, számolt be a Haaretz.
Belügyminiszter hiányában a kérdésben a hatáskört Benjamin Netanjahu miniszterelnökre ruházták át.
Az ukrán menekültek, akik közül sokan legális státusz nélkül érkeztek Izraelbe, ideiglenes tartózkodási és munkavállalási engedélyt kaptak, amelyet évente megújítanak. Az ilyen engedélyek érvényessége a következő hónapban lejár.
Az emberi jogi és a nemzetközi szervezetek, köztük az ENSZ Menekültügyi Ügynöksége, felszólítják Izraelt a védelem meghosszabbítására. Megjegyezték, hogy sok ukrán nem tud hazatérni, miközben a dokumentumok megújításával kapcsolatos bizonytalanság megakadályozza őket a munkavégzésben.
Az izraeli hatóságok arról számoltak be, hogy a kérdést mérlegelik, és döntés a közeljövőben várható.
US President Donald Trump was briefly interrupted during his speech in the Knesset by Palestinian politician Ayman Odeh who was dragged out by security officials. Odeh has been critical over the ‘flattery’ Netanyahu has received, demanding accountability. pic.twitter.com/gDMlpH25fW
Mona Keizer lakásügyi miniszter azt tervezi, hogy az EU ideiglenes védelmének 2027-es lejárta után „a lehető leghamarabb” bezárja az ukrán menekültek számára létrehozott szálláslehetőségeket – írta a Jevropejszka Pravda a Dutch News a holland hírügynökségre hivatkozva.
A kormány tervei szerint 135 000 Hollandiában élő ukrán kap hároméves tartózkodási engedélyt 2027 márciusától, de a lakhatásukért és az egészségügyi ellátásukért is maguknak kell majd felelniük.
A kritikusok szerint a múlt héten a parlamentnek címzett levélben felvázolt tervek kidolgozatlanok, és nem veszik figyelembe a jelenlegi lakáshiányt.
„Úgy tűnik, Keizernek van egy varázsszava, amely lehetővé teszi ezeknek az embereknek, hogy hirtelen lakást találjanak a nyílt piacon” – mondta Bart Dickeschey, a Heroyam ügynökség képviselője, amely segít az ukránoknak Hollandiában letelepedni. „Ha nem, akkor ez a levél csak üres szavak” – tette hozzá. A hollandiai ukránok körülbelül háromnegyede olyan speciális lakásokban él, amelyeket a kormány az elmúlt három évben hozott létre. Keizer szerint „az állami lakásokat a lehető leghamarabb meg kell szüntetni”, és az önkormányzatok finanszírozását le kell állítani.
A helyi hatóságok azonban kijelentik, hogy a finanszírozás kiesése problémákat fog okozni.
Bár az ukránok kétharmada dolgozik, és tavaly 3,5 milliárd euróval járult hozzá a gazdasághoz, „jelentős részük” jogosult lesz szociális segélyre – ismerte el Keiser.
A Trump-adminisztráció számos ukrán kitoloncolására készül, végleges parancsot adva arra, hogy visszaküldjék őket háború sújtotta hazájukba.
A Donald Trump vezette amerikai adminisztráció számos ukrán állampolgár kitoloncolására készül az Egyesült Államokból – írja a Washington Post alapján a Jevropejszka Pravda. A hazaküldött hadköteles korú férfiakat Ukrajnában azonnal mobilizálhatják, ügyvédeik szerint pedig sokuknak esélyük sincs fellebbezni a döntés ellen.
A kitoloncoltak között olyanok is vannak, akik soha nem éltek a független Ukrajnában. Többségük amerikai családot és új életet hagy maga mögött a bizonytalan sorsért cserébe.
Akár már hétfőn megkezdődhet annak a mintegy 80 embernek a kitoloncolása az Egyesült Államokból Ukrajnába, ahol a háború miatt azonnal a frontra vezényelhetik őket. A Washington Post cikke szerint a Trump-kormányzat jogerősen elítélt embereket küld vissza, a műveletet pedig már szervezik: az érintetteket repülővel Lengyelországba szállíthatják, hogy ott adják át őket az ukrán hatóságoknak.
Az ügyet különösen összetetté teszi, hogy a listán szereplők egy része soha nem élt a független Ukrajnában, vagy nincs is ukrán állampolgársága. Egyikük, Roman Szurovcev, bűncselekmények miatt ült börtönben, de már 4 éves korában, 1991-ben az Egyesült Államokba érkezett. Bár 2014-ben már megpróbálták kitoloncolni, sem Ukrajna, sem Oroszország nem fogadta be. Azóta amerikai nőt vett feleségül, két gyermekük született, és nem követett el újabb bűncselekményt.
Hasonló helyzetben van Andrej Bernik is, akit gondatlanságból elkövetett emberölésért ítéltek el. Ő 13 évesen, 1990-ben került Amerikába zsidó menekültként a Szovjetunióból. Később hiába folyamodott ukrán állampolgárságért, sosem kapta meg.
Kijev nem is titkolja, hogy mi várhat a visszaküldött, hadköteles korú férfiakra.
Volodimir Zelenszkij elnök egyik magas rangú tisztségviselője a lapnak nyilatkozva egyértelművé tette a szándékaikat: „az amerikaiak annyi embert deportálnak, amennyit csak akarnak, megtaláljuk a módját, hogy hogyan tehetik hasznossá magukat”.
A veszély valós, mivel Ukrajna 2024 áprilisában 27-ről 25 évre szállította le a sorköteles korhatárt, a külképviseletein pedig felfüggesztette a katonaköteles korú férfiak konzuli ügyintézését. Jogvédők szerint a kitoloncolás a nemzetközi jogba ütközik, mert a visszaküldötteket üldöztetés vagy halálos frontszolgálat fenyegeti. Ezzel szemben az amerikai Bevándorlási és Vámügyi Hivatal (ICE) annyit közölt, hogy minden érintett megkapja a megfelelő eljárást, de a folyamatban lévő műveleteket nem kommentálják. A mostani, 80 fős csoport kitoloncolása jelentős ugrás lenne a tavalyi pénzügyi évben visszaküldött 53 ukrán állampolgárhoz képest.
For far too long, ideologues in Europe have led organized efforts to coerce American platforms to punish American viewpoints they oppose. The Trump Administration will no longer tolerate these egregious acts of extraterritorial censorship.
