Mivel nincs belügyminiszter, ebben a kérdésben Benjamin Netanjahu miniszterelnök az illetékes.
Izrael elhalasztja a döntést az ukrán menekültek Oroszország 2022-es teljes körű ukrajnai inváziója után biztosított védelmi státusz meghosszabbításáról, számolt be a Haaretz.
Belügyminiszter hiányában a kérdésben a hatáskört Benjamin Netanjahu miniszterelnökre ruházták át.
Az ukrán menekültek, akik közül sokan legális státusz nélkül érkeztek Izraelbe, ideiglenes tartózkodási és munkavállalási engedélyt kaptak, amelyet évente megújítanak. Az ilyen engedélyek érvényessége a következő hónapban lejár.
Az emberi jogi és a nemzetközi szervezetek, köztük az ENSZ Menekültügyi Ügynöksége, felszólítják Izraelt a védelem meghosszabbítására. Megjegyezték, hogy sok ukrán nem tud hazatérni, miközben a dokumentumok megújításával kapcsolatos bizonytalanság megakadályozza őket a munkavégzésben.
Az izraeli hatóságok arról számoltak be, hogy a kérdést mérlegelik, és döntés a közeljövőben várható.
US President Donald Trump was briefly interrupted during his speech in the Knesset by Palestinian politician Ayman Odeh who was dragged out by security officials. Odeh has been critical over the ‘flattery’ Netanyahu has received, demanding accountability. pic.twitter.com/gDMlpH25fW
Mona Keizer lakásügyi miniszter azt tervezi, hogy az EU ideiglenes védelmének 2027-es lejárta után „a lehető leghamarabb” bezárja az ukrán menekültek számára létrehozott szálláslehetőségeket – írta a Jevropejszka Pravda a Dutch News a holland hírügynökségre hivatkozva.
A kormány tervei szerint 135 000 Hollandiában élő ukrán kap hároméves tartózkodási engedélyt 2027 márciusától, de a lakhatásukért és az egészségügyi ellátásukért is maguknak kell majd felelniük.
A kritikusok szerint a múlt héten a parlamentnek címzett levélben felvázolt tervek kidolgozatlanok, és nem veszik figyelembe a jelenlegi lakáshiányt.
„Úgy tűnik, Keizernek van egy varázsszava, amely lehetővé teszi ezeknek az embereknek, hogy hirtelen lakást találjanak a nyílt piacon” – mondta Bart Dickeschey, a Heroyam ügynökség képviselője, amely segít az ukránoknak Hollandiában letelepedni. „Ha nem, akkor ez a levél csak üres szavak” – tette hozzá. A hollandiai ukránok körülbelül háromnegyede olyan speciális lakásokban él, amelyeket a kormány az elmúlt három évben hozott létre. Keizer szerint „az állami lakásokat a lehető leghamarabb meg kell szüntetni”, és az önkormányzatok finanszírozását le kell állítani.
A helyi hatóságok azonban kijelentik, hogy a finanszírozás kiesése problémákat fog okozni.
Bár az ukránok kétharmada dolgozik, és tavaly 3,5 milliárd euróval járult hozzá a gazdasághoz, „jelentős részük” jogosult lesz szociális segélyre – ismerte el Keiser.
A Trump-adminisztráció számos ukrán kitoloncolására készül, végleges parancsot adva arra, hogy visszaküldjék őket háború sújtotta hazájukba.
A Donald Trump vezette amerikai adminisztráció számos ukrán állampolgár kitoloncolására készül az Egyesült Államokból – írja a Washington Post alapján a Jevropejszka Pravda. A hazaküldött hadköteles korú férfiakat Ukrajnában azonnal mobilizálhatják, ügyvédeik szerint pedig sokuknak esélyük sincs fellebbezni a döntés ellen.
A kitoloncoltak között olyanok is vannak, akik soha nem éltek a független Ukrajnában. Többségük amerikai családot és új életet hagy maga mögött a bizonytalan sorsért cserébe.
Akár már hétfőn megkezdődhet annak a mintegy 80 embernek a kitoloncolása az Egyesült Államokból Ukrajnába, ahol a háború miatt azonnal a frontra vezényelhetik őket. A Washington Post cikke szerint a Trump-kormányzat jogerősen elítélt embereket küld vissza, a műveletet pedig már szervezik: az érintetteket repülővel Lengyelországba szállíthatják, hogy ott adják át őket az ukrán hatóságoknak.
Az ügyet különösen összetetté teszi, hogy a listán szereplők egy része soha nem élt a független Ukrajnában, vagy nincs is ukrán állampolgársága. Egyikük, Roman Szurovcev, bűncselekmények miatt ült börtönben, de már 4 éves korában, 1991-ben az Egyesült Államokba érkezett. Bár 2014-ben már megpróbálták kitoloncolni, sem Ukrajna, sem Oroszország nem fogadta be. Azóta amerikai nőt vett feleségül, két gyermekük született, és nem követett el újabb bűncselekményt.
Hasonló helyzetben van Andrej Bernik is, akit gondatlanságból elkövetett emberölésért ítéltek el. Ő 13 évesen, 1990-ben került Amerikába zsidó menekültként a Szovjetunióból. Később hiába folyamodott ukrán állampolgárságért, sosem kapta meg.
Kijev nem is titkolja, hogy mi várhat a visszaküldött, hadköteles korú férfiakra.
Volodimir Zelenszkij elnök egyik magas rangú tisztségviselője a lapnak nyilatkozva egyértelművé tette a szándékaikat: „az amerikaiak annyi embert deportálnak, amennyit csak akarnak, megtaláljuk a módját, hogy hogyan tehetik hasznossá magukat”.
A veszély valós, mivel Ukrajna 2024 áprilisában 27-ről 25 évre szállította le a sorköteles korhatárt, a külképviseletein pedig felfüggesztette a katonaköteles korú férfiak konzuli ügyintézését. Jogvédők szerint a kitoloncolás a nemzetközi jogba ütközik, mert a visszaküldötteket üldöztetés vagy halálos frontszolgálat fenyegeti. Ezzel szemben az amerikai Bevándorlási és Vámügyi Hivatal (ICE) annyit közölt, hogy minden érintett megkapja a megfelelő eljárást, de a folyamatban lévő műveleteket nem kommentálják. A mostani, 80 fős csoport kitoloncolása jelentős ugrás lenne a tavalyi pénzügyi évben visszaküldött 53 ukrán állampolgárhoz képest.
Németországban és Lengyelországban – az Európai Unió két olyan tagállamában, ahol a legtöbb ukrán menekült él – a politikusok egyre élesebben bírálják a fiatal ukrán férfiak beáramlását, miután Kijev enyhítette a kiutazási szabályokat. A vita várhatóan tovább erősödik, ugyanis a háború a negyedik teléhez közeledik, az orosz támadások következtében pedig milliók maradhatnak fűtés, víz vagy áram nélkül a következő hűvös hónapokban.
Németországban Friedrich Merz kancellár konzervatív pártszövetségének tagjai figyelmeztettek, hogy miközben az ország továbbra is befogadja az ukrán menekülteket, a közvélemény támogatása gyengülhet, ha az emberek úgy érzik, a fiatal férfiak a katonai szolgálat elől menekülnek.
„Nem érdeke Németországnak, hogy fiatal ukrán férfiak Németországban töltsék az idejüket ahelyett, hogy a hazájukat védenék” – mondta kedden Jürgen Hardt, Merz pártjának külpolitikai szóvivője a Politicónak. Hozzátette: „Ukrajna maga hozza meg a döntéseit, de a jogszabály legutóbbi módosítása olyan kivándorlási hullámot indított el, amelyre reagálnunk kell.”
A lengyel szélsőjobboldali Konföderáció párt ennél is tovább ment, közleményében kijelentve: „Lengyelország nem lehet menedéke több ezer olyan férfinak, akinek a saját hazáját kellene védenie, miközben a lengyel adófizetők viselik a dezertálásuk költségeit.”
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök augusztus végén enyhítette a 25 éves kortól kezdődő katonai szolgálatra még nem jogosult férfiakra vonatkozó kilépési szabályokat. Korábban a 18 és 60 év közötti férfiak nem hagyhatták el az országot; az új szabályozás szerint a 18 és 22 év közötti férfiak büntetőeljárás kockázata nélkül elhagyhatják az országot és visszatérhetnek. Ez azt is jelentette, hogy az Ukrajnán kívül tartózkodó fiatal férfiak visszatérhettek anélkül, hogy attól kellett volna tartaniuk, hogy később nem engedik őket ki újra. A cél ezzel a lépéssel az volt, hogy az ukrán férfiak 25 éves korukra már hajlandók legyenek szolgálatot vállalni. Emellett meg akarták előzni azon szülők törekvéseit, akik 16-17 éves fiaikat külföldre küldik, hogy elkerüljék a későbbi besorozást – írja a Politico.
A lengyel határőrség adatai szerint 2025 elejétől augusztus végéig – amikor Ukrajna enyhítette a kiutazási korlátozásokat – mintegy 45 300 18 és 22 év közötti ukrán férfi lépte át a lengyel határt. A következő két hónapban ez a szám 98 500-ra emelkedett, ami napi átlagban 1600 belépőt jelent. Sokan közülük azonban továbbindultak nyugat felé. A német belügyminisztérium adatai szerint
Németországba a 18–22 éves ukrán férfiak heti beáramlása 19-ről 1400–1800 főre nőtt augusztus és október között.
Németországban és Lengyelországban él az EU-n belül a legtöbb ukrán menekült: Németországban mintegy 1,2 millió, Lengyelországban közel egymillió ember tartózkodik, akik az orosz invázió után menekültek el 2022-ben – ez az uniós ukrán menekültek több mint felét jelenti.
A német foglalkoztatási hivatal adatai szerint majdnem félmillió munkaképes korú ukrán kap tartós munkanélküli segélyt az országban. Merz koalíciója – amely a költségvetési megszorítások miatt csökkentené a szociális kiadásokat – egy olyan törvénytervezeten dolgozik, amely kizárná a menekülteket bizonyos juttatásokból.
A lengyelek esetében bár az ukránok a lengyel munkaerő mintegy 6 százalékát adják, Karol Nawrocki elnök a közelmúltban megvétózott egy, az ukránok támogatását célzó törvényjavaslatot, mondván: csak azok kaphatnak juttatásokat, akik dolgoznak és adót fizetnek Lengyelországban.
A német belügyminiszter, Alexander Dobrindt szerint egyelőre további adatokra van szükség annak megállapításához, hogy az ukrán férfiak megnövekedett beáramlása tartós tendencia-e, vagy csupán a nyáron bevezetett ukrán szabályozás átmeneti következménye.
A jelenlegi uniós szabály automatikus védelmi státuszt biztosít minden ukránnak, aki 2022 februárja után lépett az EU területére.
Markus Söder bajor miniszterelnök javaslata szerint azonban az EU-nak korlátoznia kellene ezt, amennyiben Kijev nem mérsékli önként a menekültek kiáramlását.
„A szolidaritásunk továbbra is fennáll, de ehhez egyértelmű szabályokra és kölcsönös felelősségvállalásra van szükség” – mondta Söder.
[type] => post
[excerpt] => Németországban és Lengyelországban – az Európai Unió két olyan tagállamában, ahol a legtöbb ukrán menekült él – a politikusok egyre élesebben bírálják a fiatal ukrán férfiak beáramlását, miután Kijev enyhítette a kiutazási szabályokat.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1761924840
[modified] => 1761871117
)
[title] => Egy német politikus visszaküldené a frontra a fiatal ukrán menekülteket
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=167280&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 167280
[uk] => 167472
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 167281
[image] => Array
(
[id] => 167281
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/ukran-menekultek-1.png
[original_lng] => 1461280
[original_w] => 1306
[original_h] => 821
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/ukran-menekultek-1-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/ukran-menekultek-1-300x189.png
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/ukran-menekultek-1-768x483.png
[width] => 768
[height] => 483
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/ukran-menekultek-1-1024x644.png
[width] => 1024
[height] => 644
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/ukran-menekultek-1.png
[width] => 1306
[height] => 821
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/ukran-menekultek-1.png
[width] => 1306
[height] => 821
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/ukran-menekultek-1.png
[width] => 1306
[height] => 821
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1762011559:8
[_thumbnail_id] => 167281
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 834
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 480388400001
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 53452
[2] => 11
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Kiemelt téma
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 1063
[1] => 394
[2] => 50929
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Lengyelország
[1] => németország
[2] => ukrán menekültek
)
)
[4] => Array
(
[id] => 165697
[content] =>
Lengyelország elérte a befogadóképessége határát az ukrán menekültek tekintetében – jelentette ki a lengyel elnöki hivatal nemzetközi politikai irodájának vezetője az Ukrinform tudósítása alapján.
Marcin Przydacz kijelentette, hogy a Lengyelországban tartózkodó ukránok nagy száma már „kihívást jelent” az ország számára.
Amikor a menekültek befogadásának mértéke meghaladja az ország alkalmazkodási és integrációs képességét, problémák kezdenek felmerülni – és Lengyelország nem akar ilyen problémákat – mondta Przydacz. Elmondása szerint „már elértük a határt az ukránok befogadásában – nem tudunk többet befogadni”, ezért eljött annak az ideje, hogy az integrációra összpontosítsunk, és ez a folyamat már zajlik. De nem engedhetjük meg, hogy elkülönült enklávék alakuljanak ki.
Karol Nawrocki lengyel elnök nemrég, második próbálkozásra aláírta a háború által érintett ukránok megsegítéséről szóló törvényt, miután augusztus végén megvétózta annak korábbi változatát.
Nawrocki az ukrán állampolgárok juttatásainak korlátozását követelte, különösen azok esetében, akik nem dolgoznak Lengyelországban.
Az aláírást Zbigniew Bogucki, az elnöki kancellária vezetője jelentette be, aki szerint az elnök a korábbi vétóval arra kényszerítette a Donald Tusk vezette varsói kormányt, hogy jobb megoldást dolgozzon ki.
A kancellária vezetője akkoriban kijelentette, a törvény rendelkezései véget vetnek az Ukrajnából érkező, lengyel adófizetők költségén történő turizmusnak.
Jelenleg mintegy egymillió ukrán menekült tartózkodik Lengyelországban.
Svájc november 1-jétől korlátozza a védelmi státusz (Status S) megadását Ukrajna hét nyugati régiójából érkező ukrán menekülteknek, jelentette az SRF. Megjegyezték, hogy mivel „a fenntartható stabilizáció… középtávon nem tűnik reálisnak” Ukrajnában, a svájci kormány továbbra is megadja a védelmi státuszt az ukránoknak. A svájci parlament azonban követelte, hogy tegyenek különbséget Ukrajna azon régiói között, amelyekbe a visszatérés elfogadhatónak tekinthető, és azok között, amelyekbe a visszatérés nem fogadható el.
A svájci kormány elfogadhatónak tartja az ukránok visszatérését a Voliny, Rivne, Lemberg, Ternopil, Kárpátalja, Ivano-Frankivszk és Csernyivci megyékbe.
Az új szabályok idén november 1-jén lépnek hatályba. Azokra, akik már megkapták a védelmi státuszt, nem vonatkoznak az új korlátozások.
A Szövetségi Tanács azt is megállapította, hogy a védelmi státuszt legkorábban 2027 márciusának elején vonják vissza.
„Hogy perspektívába helyezzük a helyzetet: a jelenleg Svájcban tartózkodó és védelmi státusszal rendelkező menekültek közül csak valamivel több mint 10% származik olyan régiókból, amelyeket a szövetségi hatóságok jelenleg biztonságosnak tartanak”, jelentette ki Dominik Mayer, az SRF szerkesztője.
A Migrációs Államtitkárság (SEM) továbbra is egyenként vizsgálja majd meg az ukrán állampolgárok kérelmét. Amennyiben a SEM elutasítja a védelem iránti kérelmet, mert a személy olyan régióból érkezik, ahol a visszatérés elfogadhatónak tekinthető, kiutasítási döntést hoznak. Ha egy adott esetben egy ilyen döntés végrehajtása jogilag lehetetlennek vagy egyénileg elfogadhatatlannak bizonyul, a személyt ideiglenesen Svájcban hagyják. Azok az ukránok, akik az új szabályok értelmében már nem kaphatnak védelmi státuszt, menedékjogot kérhetnek. El is távozhatnak valamelyik uniós országba.
Karol Nawrocki lengyel elnök aláírta az ukrán menekültek státuszát és a nekik nyújtott pénzügyi támogatást szabályozó törvényjavaslatot, jelentette be Zbigniew Bogutski, az elnöki hivatal vezetője, idézte a Polskie Radio.
„A korábbi vétókkal a Lengyel Köztársaság elnöke arra kényszerítette a kormányt, Donald Tusk miniszterelnököt, hogy olyan megoldásokat mutasson be, amelyek nem ideálisak, de mindenképpen jobbak” – mondta Bogutski.
Elmondása szerint a dokumentumban foglalt döntések „valójában az ukrán turizmus végét jelentik a lengyel adófizetők kárára”. Zbigniew Bogutski megjegyezte, hogy Nawrocki a továbbiakban nem szándékozik aláírni az ukrán állampolgárokat támogató törvényeket „ezen támogatási formula alapján”.
„A törvényjavaslat információkat tartalmaz olyan konkrét juttatásokról, amelyek nem lesznek elérhetők azoknak az ukrán állampolgároknak, akik nem dolgoznak Lengyelországban, például a rehabilitáció, a drogkezelési programok, az egészségügyi programok, a vényköteles gyógyszerek költségeinek fedezése és számos egyéb juttatás, beleértve a szürkehályog kezelését és a fogászati szolgáltatásokat” – tette hozzá.
[type] => post
[excerpt] => Karol Nawrocki lengyel elnök aláírta az ukrán menekültek státuszát és a nekik nyújtott pénzügyi támogatást szabályozó törvényjavaslatot, jelentette be Zbigniew Bogutski, az elnöki hivatal vezetője, idézte a Polskie Radio.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1759055460
[modified] => 1759044385
)
[title] => A lengyel elnök aláírta az ukrán menekültek támogatásának folytatásáról szóló törvényt
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=164200&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 164200
[uk] => 164075
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 164076
[image] => Array
(
[id] => 164076
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/225833-1-large.jpg
[original_lng] => 94439
[original_w] => 1140
[original_h] => 671
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/225833-1-large-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/225833-1-large-300x177.jpg
[width] => 300
[height] => 177
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/225833-1-large-768x452.jpg
[width] => 768
[height] => 452
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/225833-1-large-1024x603.jpg
[width] => 1024
[height] => 603
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/225833-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 671
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/225833-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 671
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/225833-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 671
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1759033587:12
[_thumbnail_id] => 164076
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1037
[_algolia_sync] => 412567721001
[_oembed_3bdabeb2477f2760f1c096a421839eed] =>
[_oembed_time_3bdabeb2477f2760f1c096a421839eed] => 1760685724
[_oembed_55310c8910d9b1dede58d0eb8353ef8c] =>
Żeby być premierem, nie wystarczy wrzucanie postów na X. Trzeba jeszcze umieć rządzić i stawiać Państwo ponad partyjne interesy.
A hazatérés előkészítése is a tagállamok feladata lesz. Az Európai Tanács szerint elérkezett az idő, hogy az ukrán menekültek ideiglenes védelemről fokozatosan nemzeti engedélyekre váltsanak.
Az Európai Unió Tanácsa új ajánlásban kérte a tagállamokat, hogy fokozatosan térjenek át az ukrán menekültek ideiglenes védelmi jogállásáról a nemzeti tartózkodási engedélyek biztosítására. Emellett el kell kezdeni a hazatérés támogatásának előkészítését is, ha a körülmények ezt lehetővé teszik.
Az unió miniszterei kedden Brüsszelben fogadták el azt az ajánlást, amely új kereteket ad az ukrajnai háború miatt elmenekült emberek helyzetének rendezésére. A 2022 februárjában indult orosz invázió óta több millió ukrajnai menekült kapott ideiglenes védelmet, ami munkavállalási, oktatási és egészségügyi jogokat biztosít számukra az EU-ban.
Most a cél az, hogy hosszabb távú, nemzeti szinten kiadott tartózkodási engedélyek váljanak meghatározóvá.
Az Európai Tanács szerint a tagállamoknak olyan engedélyeket kellene biztosítaniuk, amelyek például munkavállaláshoz, tanulmányokhoz vagy családi okokhoz kötődnek. Emellett a magas képzettségűek uniós szintű jogállást is kérhetnek, de ez nem tartható fenn párhuzamosan az ideiglenes védelemmel.
Brüsszel: célzottan kell támogatni az ukrán menekültek hazaküldését
A közlemény külön hangsúlyozta: sok menekült csak akkor tud visszatérni Ukrajnába, ha célzott támogatást kap. A javaslat szerint az országok önkéntes visszatérési programokat indíthatnak, illetve engedélyezhetik a rövidebb ukrajnai látogatásokat, amelyek segíthetnek a döntés előkészítésében.
Az EU arra is felszólította a tagállamokat, hogy indítsanak információs kampányokat a különböző jogállások közötti átmenetről, valamint a hazatéréshez elérhető támogatásokról. Ennek részeként létrejöhetnek úgynevezett Unity Hubok – többcélú központok, amelyek egyszerre támogatják a befogadó társadalomba való integrációt és a hazatérés előkészítését.
A lengyel szejm elfogadott egy törvényt, amely szabályozza Lengyelországban az ukrán állampolgárok pénzügyi támogatását, és 2026 márciusáig meghosszabbítja jogi státuszukat – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál az РАР lengyel hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint a lengyel parlament pénteken jóváhagyta az új törvényt, amely szabályozza a Lengyelországban tartózkodó ukrán állampolgárok státuszát az orosz agresszió miatt, valamint a pénzügyi támogatás nyújtásának eljárását.
A dokumentumot azután dolgozták ki, hogy Karol Nawrocki elnök megvétózta az ukránoknak járó úgynevezett 800+ juttatásról szóló törvény módosításait. Az új törvény kimondja, hogy a kifizetésekhez való jogosultság számos feltételtől függ. A juttatás elsősorban azok számára marad meg, akik hivatalosan állásban vannak, vagy akiknek gyermekei lengyel iskolákban tanulnak. Kivételt képeznek a fogyatékkal élők.
Ezenkívül a kifizetések igénybevételéhez a külföldieknek a lengyelországi minimálbér legalább 50 %-át kell megkapniuk. A leírtak szerint a lengyel hatóságok havonta ellenőrzik, hogy a kedvezményezett dolgozik-e. Ha az ukrán állampolgár nem dolgozik, a 800+ kifizetést megszüntetik számára. Figyelembe veszik a Lengyelországból való esetleges távozás tényét is.
A törvény változásokat is előír az egészségügyi szektorban. Ukrajna felnőtt állampolgárai számára korlátozásokat vezetnek be számos orvosi szolgáltatáshoz való hozzáférés terén, beleértve a rehabilitációt, a fogászati kezelést és bizonyos gyógyszeres terápiákat.
Külön rendelkezés vonatkozik az ukrán állampolgárok lengyelországi tartózkodása jogszerűségének meghosszabbításáról 2026. március 4-ig, ami megfelel az EU Tanácsának határozatában foglalt időtartamnak. Korábban a jelenlegi szabályozás csak 2025 szeptember végéig garantált ideiglenes védelmet. Ezt követően problémák merülnének fel a legális munkavállalással és tartózkodással kapcsolatban, de az új törvény lehetővé teszi a joghézag elkerülését.
A cseh populista SPD (Szabadság és Közvetlen Demokrácia) vezetője, Tomio Okamura kijelentette, hogy a koalícióba való esetleges belépés érdekében a kormányprogram egyik pontjaként követelni fogják az összes ukrán tartózkodási engedélyének felülvizsgálatát Csehországban – számolt be az IDNES, írja a Jevropejszka Pravda.
Okamura kijelentette, hogy a párt a parlamenti választások utáni új cseh kormányban való esetleges részvételhez feltételként szabja meg az összes Csehországban tartózkodó ukrán tartózkodási engedélyének felülvizsgálatát.
Megjegyezte, hogy miután az országban dúló háború miatt tömegesen érkeztek ukrán állampolgárok Csehországba, romlott a bérlakások elérhetőségének helyzete, és megnőttek a sorok a rendelőkben.
„Ez nem a gyűlöletről szól, de én cseh politikus vagyok, és a cseh állampolgárok oldalán állok” – mondta Okamura.
A párt tervei szerint csak azoknak az ukránoknak kellene Csehországban maradniuk, akik „egyértelműen olyan munkakörökben dolgoznak, amelyek kevésbé érdeklik a cseheket”.
