Ukrajnának a nemzetközi jogrend szerint joga van az orosz támadás ellen Oroszország területén is védekezni – jelentette ki Jan Lipavsky cseh külügyminiszter kedden Prágában.
„A nemzetközi jogrend lehetővé teszi Ukrajnának, hogy az agresszor területén is védekezhessen. Oroszország Ukrajna elleni agressziója 2014 óta az ártatlan emberek millióinak az életét lehetetlenítette el. Amennyiben igazságos békét akarunk, és nem csak a béke illúzióját akarjuk elérni, akkor a megoldást az az állapot jelenti, miszerint minden hadsereg visszatér a nemzetközileg elismert határok közé” – írta a cseh külügyek irányítója az X közösségi platformon megjelent bejegyzésében.
Jan Lipavsky bejegyzésében arra reagált, hogy az ukrán hadsereg behatolt az oroszországi Kurszki régióba.
Csehország az orosz támadás kezdete óta határozottan kiáll Ukrajna mellett, a politikai és humanitárius segítség mellett folyamatosan fegyvereket és lőszert is szállít az ukrán kormánynak.
A cseh hatóságok több mint félmillió ukrán menekültnek adtak már ideiglenes menedéket, akik közül mintegy 350 ezer továbbra is Csehországban tartózkodik.
Ukrajna cselekvése védekező jellegű – reagált Donald Tusk lengyel kormányfő keddi varsói sajtóértekezletén az oroszországi Kurszki régióban múlt hét óta folytatott ukrán támadásra vonatkozó újságírói kérdésre.
Tusktól a sajtókonferencián azt kérdezték, nem zavarja-e a NATO tagállamait, hogy az Ukrajnának védelem céljából szállított nyugati fegyvert oroszországi támadásra használják fel.
„Nagyon óvatos lennék az ilyen megfogalmazással” – válaszolt Tusk. „Ukrajna cselekvése védekező jellegű” – tette hozzá. Úgy ítélte meg: népirtás jeleit viseli az, „amit az orosz hadsereg, az orosz légierő Ukrajna területén művel”, ezért Kijevnek „teljes joga van úgy folytatni a háborút, hogy lehető leghatékonyabban megbénítsa Oroszország agresszív szándékait”.
Ukrajna „jól tudja, hogy a nyugati szövetségesektől kapott fegyverek egyes nemeinek mi a rendeltetése”, az ukrán fél nem él vissza a lengyel, amerikai, európai támogatói bizalmával – hangsúlyozta Tusk.
A kormányfő azt mondta, hogy nem lepte meg „a szokatlan, és egyesek számára váratlan változás az (ukrán-orosz) fronton”. Aláhúzta egyúttal: folyamatos politikai szintű kapcsolattartás ellenére Kijev nem egyeztet vele katonai tervei részleteiről.
Hangsúlyozta: az ukrajnai háborúról változatlan Lengyelország álláspontja. „Támogatjuk Ukrajnát ebben a háborúban, ez egy védelmi háború” – fogalmazott.
Lengyelország és Európa számára a legnagyobb kockázatot Ukrajna leverése jelentené – mondta.
Ukrajna nem érdekelt abban, hogy Oroszország kurszki régiójában területet foglaljon el, pusztán saját állampolgárainak életét védi, mivel az ott elindított hadművelettel akadályozza újabb orosz egységek átcsoportosítását a donyecki régióba, és nehezíti az Ukrajnában harcoló orosz erők fegyver-, lőszer- és üzemanyag-utánpótlását – jelentette ki Heorhij Tihij külügyi szóvivő keddi sajtótájékoztatóján.
„Az ukrán hadsereg civilizált európai haderő, amely teljes mértékben tisztában van a hadviselés szabályaival és szokásaival, valamint a nemzetközi humanitárius joggal. Az ukrán fegyveres erők céljai kizárólag katonaiak. A hadművelet célja, hogy megóvjuk népünk életét és megvédjük Ukrajna területét az Oroszországi Föderáció támadásaitól” – szögezte le a szóvivő. Kijelentette, hogy minél előbb beleegyezik Moszkva az igazságos béke helyreállításába, annál hamarabb leállnak az ukrán védelmi erők rajtaütései az Oroszországi Föderáció területén.
Tihij rámutatott arra, hogy a kurszki régióból csak nyár eleje óta több mint kétezer ellenséges csapást hajtottak végre az ukrajnai Szumi megye ellen, 255 irányított bombát és több mint száz rakétát bevetve. „Sajnos Ukrajnának nincs elegendő képessége nagy hatótávolságú csapások végrehajtására, amelyekkel megvédhetné magát az orosz terrortól” – mondta. Ismételten hangsúlyozta, hogy önvédelemből indított Ukrajna hadműveletet Oroszország területén.
Tihij figyelmeztetett: alapos a gyanú, hogy Oroszország provokációkat is végrehajthat saját területén orosz katonák ukrán egyenruhába öltöztetésével, hogy utána az ukrán erőket vádolja a nemzetközi humanitárius jog megsértésével. „Figyelmeztetjük partnereinket, hogy készüljenek fel az események ilyen alakulására, és ha az Oroszországi Föderáció ilyen kísérleteket tesz, akkor legyenek éberek, és ne dőljenek be az orosz propagandának” – mondta a szóvivő.
Roman Kosztenko, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) ezredese – aki jelenleg ellenzéki parlamenti képviselő és a védelmi bizottság titkára is – az Ukrajinszka Pravda hírportálnak adott interjújában kifejtette, hogy a kurszki művelet alaposan meglepte Moszkvát. Szerint fontos volt, hogy az ukrán fél „aszimmetrikus” lépést tegyen és emelje a hadsereg morálját. Helyeselte, hogy az ukrán politikai és katonai keveset fed fel a műveletről, mert – mint rámutatott – volt rá példa, hogy „sokat beszéltek, de kevés sikert értek el”. „Amit elmondhatok: fegyveres erőink rajtaütést hajtottak végre az ellenséges területen, több mint húsz települést foglaltak el, és jelenleg is tartják őket. Az előrenyomulás folytatódik. Előtte orosz területen kisebb akcióink voltak, amelyekben orosz önkéntesek vettek részt. Most harci dandárjaink vesznek részt a műveletben” – mondta el a képviselő.
Az ukrán vezérkar közölte a Telegramon, hogy mozgáskorlátozást vezettek be minden állampolgár számára az északkeleti Szumi megye orosz határmenti húsz kilométeres övezetében elsősorban a lakosságnak az orosz támadásoktól való védelme érdekében. A vezérkar közölte, hogy erre a területre csakis azok az ukrán állampolgárok mehetne be, akiknek ott van a lakhelye, és ezt bejegyeztették személyi igazolványukba is.
Olekszandr Borgyijan, az ukrán hadsereg 32. gépesített dandárjának szóvivője az ukrán Szabadság Rádiónak elmondta, hogy a Donyeck megyei Torcknél továbbra is ádáz harcok dúlnak, a városba orosz diverzánscsoportok hatoltak be.
A szomszédis Harkiv megye kormányzói hivatala arról tájékoztatott, hogy hétfő délután az orosz erők észak-koreai rakétákkal mértek csapást Bohoduhiv településre és környékére, négy gyerek sebesült meg a támadásban.
Az ukán vezérkar helyzetjelentése szerint az elmúlt nap alatt 134 katonai összecsapás volt a front mentén, a legtöbb a Donyeck megyei Pokrovszknál. A katonai vezetés legfrissebb, keddi összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége meghaladta az 593 ezret. Az ukrán erők hétfőn megsemmisítettek egyebek mellett öt orosz harckocsit, 36 tüzérségi és egy légvédelmi rendszert, valamint 19 drónt.
A kínai külügyminisztérium felszólította Oroszországot és Ukrajnát, hogy „tartsák be a hadműveleteknek fokozatos csökkentését” az Oroszországi Föderáció Kurszk régiójában zajló harcok hátterében.
Az erre vonatkozó nyilatkozatot a tárca hivatalos honlapján tették közzé.
Megjegyezték, hogy a Kínai Népköztársaság figyelembe vette a jelenlegi helyzetet, és Peking álláspontja Ukrajnát illetően „következetes és egyértelmű”.
„Kína felszólítja a feleket, hogy tartsák be a helyzet enyhítésének három alapelvét, nevezetesen: ne bővítsék ki a harcteret, ne fokozzák a harci cselekményeket, és egyik fél se öntsön olajat a tűzre”, áll a közleményben.
A kínai külügyminisztérium hozzátette, hogy Kína továbbra is „konstruktív szerepet fog játszani a válság politikai rendezésében”.
Volodimir Zelenszkij elnök hétfőn hivatalosan is megerősítette, hogy az ukrán fegyveres erők hadműveletet hajtanak végre az oroszországi Kurszk térségében – közölte az rbc.ua hírportál az államfő Telegram-csatornájára hivatkozva.
Az elnök tájékoztatása szerint ma haditanácsot tartott, amelyen meghallgatták Olekszandr Szirszkijnek, az ukrán fegyveres erők főparancsnokának jelentését az ukrán különleges műveleti erőknek az oroszországi Kurszk térségében folytatott hadműveletéről. „Hálás köszönettel tartozunk minden katonának és parancsnoknak a kitartásáért és határozott fellépéséért. Többek között utasítottam a belügyminisztert, más kormánytisztviselőket és az SZBU-t, hogy készítsenek humanitárius tervet a hadművelet területére” – mondta.
A tanácskozáson meghallgatták Julija Szviridenko első miniszterelnök-helyettes, gazdasági miniszter beszámolóját is az ukrán termékek arányának növekedéséről az állami beszerzésekben. Az is szóba került, hogy a kormány hosszú távú szerződéseket készít az ukrán vállalkozások számára.
A haditanácson Zelenszkij utasításokat adott számos hivatalnak – a koordinációs törzsnek, a katonai hírszerzésnek, az SZBU-nak a Belügyminisztériumnak –, hogy készítsenek stratégiát az ukránok orosz fogságból történő hazahozatalára. A Védelmi Minisztérium és a diplomaták utasítást kaptak, hogy mutassák be a szükséges lépések listáját, miszerint Ukrajna engedélyt kap a partnerektől a nagy hatótávolságú fegyverek használatára az ország területének védelme érdekében.
Az oroszországi Kurszk régióban végrehajtott hadművelet célja egy „pufferzóna” létrehozása lehet a határon, hasonlóan ahhoz, ahogy az Oroszországi Föderáció az elmúlt három hónapban megpróbálta létrehozni a harkivi régióban. Erről az The Economist írt forrásaira hivatkozva.
A kiadvány megjegyzi, hogy a hadművelet céljai és mértéke továbbra is tisztázatlan. És még a háborús körülmények között is a Kurszk régióban végrehajtott razziát „titokfelhő borítja”. Az ukrán vezérkar egyik forrása bevallotta az újságíróknak, hogy nem ismertették a teljes képet: „Azt mondták nekünk, hogy augusztus 4-én pakoljunk össze. A főnökség nem mondta meg, hová megyünk, és továbbra is csak egy részével vagyunk tisztában”.
Egy titkosszolgálati forrás elmondása szerint a hadművelet első sikerei után Ukrajna csak ott halad előre, ahol van értelme. A következő lépések Oroszország válaszától függenek: Harkiv irányából vagy Donbászból, ahol a Pokrovszk elleni offenzíva folyik, hogy megmozgatja-e tartalékait.
„Vagy reagálnak és több erőt helyeznek át ide, vagy nem, és mi haladhatunk tovább” – mondta a forrás.
Az Economist azt írta, hogy a műveletnek nagyszabású stratégiai céllal kell rendelkeznie. Lehet, hogy ez a Sudzsa gázszivattyú állomás feletti ellenőrzés, de nem világos, hogy ez mit adhat Ukrajnának.
Az oroszok azt feltételezik, hogy az ukránok szándékában áll elfoglalni a kurszki atomerőművet. A vezérkar egyik forrása azonban ezt valószínűtlennek tartja, mivel ehhez 80 kilométeres bevonulásra van szükség a határtól és nagyobb erőkre: „Megfelelően szervezett erők nélkül megismétlik azokat a hibákat, amelyeket az oroszok követtek el Kijevtől északra 2022-ben. Elvágtuk a vonaljaikat, és könnyű prédává váltak”.
Több, mint valószínű cél lehet egy „pufferzóna” kialakítása a határon, amely akár alku tárgyává is válhat a jövőbeni tárgyalásokon.
„Oroszország megpróbált erős pozíciót kialakítani. De most csapdába estek, mert nem tudják megvédeni a saját területüket” – mondta egy titkosszolgálati forrás.
A kiadvány általánosságban a Kurszk régióban kialakult helyzetet az orosz tábornokok negyedik nagy kudarcának nevezi a háborúban a kijevi, a harkivi régió és a herszoni kudarcok után.
Ukrajna először igyekezett nyilvánosan igazolni az orosz területre irányuló támadását, amelyet a kurszki régiót érte.
A The Guardian Mihajlo Podoljakot, az elnöki hivatal tanácsadóját idézi, aki szerint „minden eszkaláció gyökere”, beleértve a kurszki területre való behatolást is, „egyértelműen agresszió” Oroszország részéről, amely azt hitte, hogy büntetlenül betörhet Ukrajnába.
A nyilatkozat az első olyan megszólalás az ukránok részéről, amelyben vezető ukrán tisztviselők elismerik a folyamatban lévő offenzívát, miközben az ország hadserege hallgat az oroszországi térségben zajló eseményekről.
A háború az háború, a maga szabályaival, ahol az agresszor elkerülhetetlenül learatja a megfelelő érdemeket – tette hozzá Podoljak.
Zelenszkij is megszólalt
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön már röviden utalt egyszer a behatolásra, amikor egy új katonai alkalmazás bemutatását célzó rendezvényen tett megjegyzéseiben azt mondta, hogy „mindenki láthatja, hogy az ukrán hadsereg tudja, hogyan kell meglepetést okozni”.
Később, éjjeli televíziós beszédében egy újabb nyilvánvaló utalást tett az offenzívára, mondván: „Oroszország hozta a háborút a mi földünkre, és éreznie kell, mit tett”.
Az orosz katonai bloggerek, amelyek jelenleg a legpontosabb információforrások, arról számoltak be, hogy a határtól 20 kilométerre északra fekvő Korenevótól keletre lévő országúton folynak a harcok, míg a mintegy 13 kilométerre Oroszország határától fekvő Szudzsa nyugati része úgy tűnik, ukrán ellenőrzés alatt áll.
Oroszország szükségállapotot hirdetett Kurszkban, és helyi tisztviselők a TASZSZ hírügynökségnek elmondták, hogy 3 ezer civilt evakuáltak a támadást követően, amely egyértelműen váratlanul érte Moszkvát. Az orosz vezetés szerint a több száz fős ukrán erők kedd reggel törtek át a határon, és már az első nap elérték Szudzsát, azóta pedig úgy tűnik, hogy a várostól északnyugatra és északra vezető utakon nyomulnak előre.
Vlagyimir Putyin szerdára összehívta az orosz biztonsági tanács ülését, ahol a hadsereg vezérkari főnöke, Valerij Geraszimov közölte vele, hogy az előrenyomulást megállították, és a kurszki hadművelet „az orosz államhatár elérésével” befejeződik.
A korábbi behatolásokat Ukrajnából Oroszországba, Belgorod város közelében az ukrán oldalon küzdő, Putyin-ellenes orosz önkéntes csapatok hajtották végre. Ezúttal más a helyzet, mert a mostani behatolást ukrán katonák hajtották végre. A támadásban gyalogság, páncélosok, drónok, elektronikus hadviselés és légvédelem kombinációját használták.
A nagy pontosságú amerikai rakétákkal felfegyverzett Ukrajna először támadhatja a Krím bármely szegletét – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál a The New York Times című amerikai lapra hivatkozva.
A jelentés szerint az amerikai újságírók rámutatnak, hogy Oroszország először a megszállt Krímet használta ugródeszkaként a teljes körű inváziójához, később pedig ugródeszkaként a tervezett légi bombázásokhoz. Most azonban mindkét irányba egyre gyakrabban repülnek a rakéták. Ukrajna az oroszok kritikus bázisát kívánja megsemmisíteni, ennek köszönhetően háborúznak. Az orosz megszállók repülőterei, légvédelmi létesítményei és logisztikai központjai a fegyveres erők potenciális célpontjai lesznek.
Az egyik magas rangú amerikai tisztviselő azt mondta, hogy Ukrajna „nagyon hatékonyan” használja az Egyesült Államok által szállított nagy hatótávolságú rakétákat. A névtelenséget kérő tisztviselő azt is közölte, hogy Ukrajnának elegendő számú ATACMS rakétája van ahhoz, hogy továbbra is csapásokat mérjen a Krímben lévő orosz katonai célpontokra. Elmondása szerint a lőszert folyamatosan pótolják, és nem tucatnyiról, hanem több száz darabról van szó.
A brit hírszerzésre hivatkozva a The New York Times azt írta, hogy az ukrán fegyveres erők krími csapásai arra kényszeríthetik Moszkvát, hogy elvigye katonai repülőgépeinek egy részét a félszigetről, vagy elhagyja azt, de az újabb repülőgépek elvesztését kockáztatja. A kiadvány ugyanakkor megjegyezte, hogy Ukrajna ATACMS rakétákkal végrehajtott csapásai valószínűleg nem érintik a frontvonalat, de hatással lehetnek arra, hogy Oroszország hol helyezi el legértékesebb légvédelmi eszközeit a kritikus infrastruktúra védelme érdekében.
Az ukrán fegyveres erők jelenleg jobb helyzetben vannak az élőerő bevetését illetően, mint néhány hónappal ezelőtt, az új ellentámadás Ukrajna fegyverellátásától függ – jelentette ki szerdán Volodimir Zelenszkij elnök a Bloomberg amerikai hírügynökségnek adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij elutasította az állítást ukrán és orosz erők közötti patthelyzetről a csatatéren. Mint jelezte, az ukrán hadsereg élőerő tekintetében jobb helyzetben van, mint néhány hónappal ezelőtt, és az új offenzíva a dandárok felfegyverzésén múlik.
Az elnök méltatta az Egyesült Államok Kongresszusa által idén jóváhagyott 61 milliárd dolláros segélycsomagot is, de hangsúlyozta, hogy a katonai felszerelések túl hosszú ideig jutnak el a frontra. „Ez ennek a háborúnak a legnagyobb tragédiája, hogy a döntés és a megvalósítás között tényleg sokáig, sokáig, sokáig várunk” – emlékeztetett Volodimir Zelenszkij.
Amennyiben Ukrajnának sikerül ellenállnia a nyári orosz offenzívának, akkor 2025-ben ellentámadást indíthat az elvesztett területeinek a visszaszerzése érdekében. Ehhez Amerika minden segítséget megad Kijevnek. Amerika Kongresszusa hosszas vita után elfogadta ugyan a 61 milliárd dolláros segélycsomagot, de ezekkel a fegyverekkel Ukrajna legjobb esetben is csak védekezni tud majd.
Az Egyesült Államok Kongresszusa hosszas viták után végül jóváhagyta az Ukrajnának szánt 61 milliárd dolláros katonai segélyt. Ezekkel a fegyverekkel 2025-ben Kijev egy ellentámadást készül indítani, hogy visszafoglalja az oroszok által megszállt területeit. Amerika nemzetbiztonsági tanácsadója biztosította Ukrajnát a segítségről.
Jake Sullivan kijelentette, hogy az amerikai segítséggel Ukrajna képes lesz visszaszerezni, amit elvettek tőle – írta meg a Kyiv Independent. Hozzátette, hogy ehhez Nyugat-Európa támogatása is elengedhetetlen lesz.
A Financial Times arról írt, hogy a 61 milliárd dolláros segélycsomag nem elég ahhoz, hogy Ukrajna több mint fél év múlva is ezekkel a fegyverekkel gazdálkodjon. A lap szerint egy 2025-ös átfogó offenzívához folyamatosan el kell látni fegyverekkel Kijevet. Ez vélhetően nem kivitelezhető, hiszen a szóban forgó 61 milliárd dollárról is csak hosszú hónapok politikai csatározásai után tudtak megegyezni az amerikai képviselők.
A Bloomberg úgy tudja, hogy Amerika jelenleg azon dolgozik, hogy meggyőzze a G7 országokat, hogy állítsanak össze egy 50 milliárd dollár értékű csomagot Ukrajnának az oroszoktól lefoglalt nemzetközi vagyonból.
A távlati célok mellett Ukrajnának elsősorban arra kell figyelnie, hogy kitartson 2025-ig, különben nem lesz semmilyen ellentámadás. Jake Sullivan szerint a 61 milliárd dollár arra mindenképpen elegendő, hogy 2024-ben Ukrajna megtartsa a jelenlegi területeit. Ezzel együtt az Washington is elismeri, hogy Kijevre nagyon nehéz nyári hónapok várnak.
Volodimir Zelenszkij a német Bildnek azt mondta, hogy terveznek egy ellentámadást, de azt is kiemelte, hogy európaisegély nélkül a helyzetük kilátástalan.
Russia is now sowing confusion on NATO/EU borders. We stand in solidarity with our Allies in the Baltic states and Baltic Sea in the face of recent provocations and call on Russia to explain its actions. We are watching the situation closely with our Allies.
