Kína ismét komoly aggodalmát fejezte ki Japán azon döntése miatt, hogy katonákat küld egy NATO-misszióba Ukrajna megsegítésére. Peking a lépést egy „új típusú militarizmus” megnyilvánulásának minősítette, amely ellentmond az ország pacifista státuszának, jelentette be Lin Jian, a kínai külügyminisztérium szóvivője, és nyilatkozatának teljes szövege megjelent a kínai külügyminisztérium hivatalos weboldalán.
Az éles reakció oka a japán Önvédelmi Erők négy katonájának Németországba való kiküldetése volt, ahol a NATO Ukrajnai Biztonsági Segítségnyújtási és Kiképzési Programjának (NSATU) központjában fognak dolgozni. A kínai diplomata szerint Tokió aktívan együttműködik a nem regionális blokkokkal, és egy valódi katonai műveletekhez szükséges harcrendszert hoz létre, ami sérti a japán alkotmányt és a „tisztán védelmi politika” alapelveit.
Peking érvként a japán katonai kiadások rekordszintű növekedését hozza fel. A kínai külügyminisztérium szerint Japán új védelmi költségvetése meghaladta a 9 billió jent, elérve a GDP 2%-át (a tervek szerint 3,5%-ra növelik), és az ország hadiiparának megrendelései az elmúlt öt évben megháromszorozódtak. Emellett Kína azzal vádolja Tokiót, hogy felgyorsította a közepes és nagy hatótávolságú támadó rakéták telepítését, és engedélyezi a halálos fegyverek exportját.
Az országok közötti újabb feszültség tavaly ősszel kezdődött. 2025 novemberében a japán kormányfő, Sanae Takaichi nyíltan kijelentette, hogy Tajvan elleni egy esetleges kínai támadás közvetlen veszélyt jelent Japán létére. A miniszterelnök akkor vetette fel először, hogy a sziget elleni katonai agresszió esetén Tokió erőszakot vethet be a regionális biztonság védelme érdekében.
A kínai diplomácia azzal vádolta a japán vezetést, hogy megpróbálja feléleszteni a gyarmati múltját, és követelte, hogy tagadja meg a kijelentést, de Tokió nem volt hajlandó felülvizsgálni szavait. A Kínai Népköztársaság Tajvan körüli rendszeres katonai manőverei közepette Japán fokozatosan eltávolodik az abszolút pacifizmus politikájától, kiépíti védelmi képességeit és erősíti az integrációt a nyugati biztonsági struktúrákkal.
Az Egyesült Államok sokkal nagyobb volumenű fegyvergyártást tervez, hogy Ukrajna számára „sokkal több fegyvert biztosítson a teljes spektrumban” – jelentette be szombaton Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter a szingapúri Shangri-La konferencián, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Hegseth elmondta: Washington felülvizsgálja a kritikus fontosságú lőszerek és más típusú fegyverek gyártásával kapcsolatos megközelítését, hogy a védelmi ipar jelentősen nagyobb mennyiségű terméket tudjon előállítani. „Megváltoztatjuk a megközelítésünket mindezen fontos lőszerek gyártásában, hogy vállalataink ne csak egy kicsit többet, hanem jelentősen többet szállítsanak a képességek teljes spektrumában, ahol segíteni tudjuk Ukrajnát” – tette hozzá.
Az amerikai védelmi miniszter azt is megjegyezte, hogy az Egyesült Államok arra ösztönzi európai partnereit, hogy vállaljanak nagyobb felelősséget Kijev támogatásában, és elégedett az eddigi eredményekkel. Szerinte Európa jelentősen növelte a pénzügyi és katonai segítséget, Ukrajna pedig nagy hatékonyságot mutatott a rendelkezésre bocsátott források felhasználásában.
„Azt akarjuk, hogy képesek legyenek megvédeni magukat, és találunk majd módot arra, hogy szövetségeseinkkel együtt segíthessünk nekik” – hangsúlyozta Pete Hegseth, hozzátéve, hogy Washington továbbra is együttműködik partnereivel Ukrajna védelmi erőforrásokkal való ellátása és a szövetségesek azon képességének megerősítése érdekében, hogy hosszú távon támogassák Kijevet.
Andrij Melnik, Ukrajna állandó ENSZ-képviselője felszólította az európai és amerikai partnereket, hogy növeljék a tízszeresére az Ukrajnának szállított légvédelmi rendszerek mennyiségét – számolt be az rbc.ua hírportál az ukrán diplomatának az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén elmondott beszédére hivatkozva.
A jelentés szerint Melnik azt mondta: „Ukrajna felszólítja európai és amerikai partnereit, hogy legalább tízszeresére növeljék a légvédelmi támogatást. Az orosz légi terror riasztóan új mértéke teljesen más léptékű választ igényel. Jobban kell védenünk városaink felett az eget, és meg kell mentenünk a civilek életét.”
Az ukrán diplomata ezenkívül hangsúlyozta, hogy minden ENSZ-tagországnak intézkedéseket kell tennie a Kreml hadigépezetének pénztől való megfosztására, különben Oroszország folytathatja a háborút. „Minden nyitva maradt kiskapu, minden be nem tartott szankció és minden figyelembe nem vett bevételi forrás lehetőséget ad a Kremlnek arra, hogy folytassa agresszív háborúját” – mutatott rá.
A nagykövet felszólította az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjait, hogy támogassák az azonnali tűzszünetről és a foglyok „mindenkit mindenkire” alapon történő cseréjéről szóló határozatot. „Ukrajna nagy hatótávolságú csapásai legitim katonai célpontok ellen nemcsak a csatatér dinamikáját változtatják meg, hanem elkerülhetetlenül aláássák Oroszország gazdasági képességét is arra, hogy támogassa bűnös háborús gépezetét” – hangoztatta Andrij Melnik.
Svédország több JAS-39 C/D Gripen vadászgépet kíván adományozni Ukrajnának – közölte az Aftonbladet svéd újság csütörtökön, amely szerint erről bejelentést tesz a nap folyamán Ulf Kristersson miniszterelnök.
A napilap úgy tudja, hogy egyidejűleg tárgyalások kezdődnek újabb JAS-39E vadászgépek eladásáról Kijevnek, amelyeket Ukrajna EU-s kölcsönből fog fizetni.
Andrius Kubilius, az Európai Unió védelmi biztosa felszólította Európát, hogy tanuljon Ukrajnától, és gyártson olcsóbban, gyorsabban és több hadifelszerelést, ahelyett, hogy „divatos fegyvereket” gyártana darabonként több millió euróért – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a The Financial Times című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint Kubilius azt mondta: „A kormányoknak meg kell nyitniuk fegyverarzenáljaikat, hogy ellássák Ukrajnát azzal, amire szüksége van.” Szerinte az ukrán hadsereg megerősítése különösen fontos lesz, ha Európa visszatér a hivatalos tárgyalásokhoz Oroszországgal. „Az egyetlen béketeremtő formula az úgynevezett erő általi béke. Az erőnek Ukrajna oldalán kell állnia” – hangsúlyozta.
A biztos azt is kijelentette, hogy Európa a saját fegyvereinek túlzott bonyolultsága és magas költsége miatt lemarad Ukrajna és Oroszország mögött a rakétagyártásban. „Az európaiak úgynevezett divatos termékeket gyártanak. Technológiailag nagyon összetettek, nagyon fejlettek, nagyon drágák és lehetetlen felhalmozni őket” – mondta.
Ehelyett Kubilius szerint az ukrán gyártók a tömegtermelésre és a praktikumra összpontosítanak. „Az ukránok azt állítják elő, amit ezek az európai iparágak „egészen jó” termékeknek neveznek” – tette hozzá. Megjegyezte, hogy az EU-nak át kellene vennie Ukrajna háborús tapasztalatait, és olcsóbb, gyorsan bővíthető rendszerek gyártása felé kellene elmozdulnia.
A biztos példaként az ukrán Flamingo cirkálórakétákra hivatkozott. Elmondása szerint Ukrajna idén körülbelül 700 ilyen rakéta gyártására áll készen. Összehasonlításképpen, az EU kevesebb mint 300-at, Oroszország pedig körülbelül 1200-at gyártott. Azt is felvetette, hogy Ukrajna az új, 90 milliárd eurós hitelcsomag felhasználásával fegyvereket vásárolhatna az uniós országok arzenáljából. Ezen források egy részét fegyverek vásárlására és a termelés további növelésére lehetne felhasználni.
Kubilius azt is mondta, hogy Európának le kell küzdenie a védelmi piac széttöredezettségét. Szerinte a nemzeti kormányok túlságosan védik saját gyártóikat, ami elfojtja a versenyt és a határokon átnyúló együttműködést. Támogatta egy európai védelmi óriás, a Project Bromo létrehozásának ötletét is, amelyben az Airbus, a Thales és a Leonardo venne részt, hogy versenyezhessen a SpaceX-szel. „A globális versenyhez méret és erő kell” – hangsúlyozta az európai biztos.
Nagy-Britannia, Franciaország és több más NATO-szövetséges blokkolta Mark Rutte, a szövetség főtitkára ambiciózus tervét, amely az Ukrajnának nyújtandó katonai támogatás növelését célozná – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a The Telegraphcímű brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint Rutte abban reménykedett, hogy a javaslatot a NATO éves ankarai csúcstalálkozóján jóváhagyják. Legalább hét tagállam, amelyek már most is GDP-jük több mint 0,25%-át költik Ukrajna megsegítésére, támogatta az ötletet. Azonban bármely NATO-döntéshez a szövetség összes tagállamának egyhangú támogatása szükséges, és öt ország blokkolta azt. Köztük: Nagy-Britannia, Franciaország, Spanyolország, Olaszország és Kanada.
Ez különösen fájdalmas hír London számára: Nagy-Britannia Ukrajna egyik leghűségesebb szövetségeseként pozícionálja magát. Ezen a héten Starmer kormánya máris támadások kereszttüzébe került az orosz olajtermékek importjára kivetett szankciók enyhítése miatt. Nagy-Britannia hivatalos hozzájárulása – évi 3 milliárd font, ami a GDP körülbelül 0,1%-a – a harmadik legnagyobb az Egyesült Államok és Németország után, de jóval a javasolt küszöbérték alatt van.
A Kieli Intézet szerint Hollandia, Lengyelország, a skandináv és a balti országok már most is a GDP 0,25%-át vagy annál többet költenek erre. Franciaországot, Spanyolországot és Olaszországot – Európa harmadik, negyedik és ötödik legnagyobb gazdaságát – rendszeresen bírálják amiatt, hogy nem járulnak hozzá eléggé.
Kétpárti amerikai szenátorok csoportja felszólította Pete Hegseth védelmi minisztert, hogy azonnal oldja fel az Ukrajnának és Washington kelet-európai szövetségeseinek szánt 600 millió dolláros katonai segély blokkolását – jelentette az Associated Press.
A teljes összegből 400 millió dollárt Ukrajnának, további 200 millió dollárt pedig Észtország, Lettország és Litvánia védelmi programjaira szántak. Korábban, három héttel ezelőtt Hegseth azt nyilatkozta a Kongresszusnak, hogy a forrásokat már felszabadították, és a felhasználására vonatkozó részletes tervet május 15-ig benyújtják. A határidő azonban már lejárt, és a dokumentum továbbra is hiányzik. A szenátorok levele hangsúlyozza, hogy a további késedelem negatívan befolyásolhatja a régió biztonsági helyzetét.
„Bármilyen további késedelem, különösen az amerikai katonai jelenlét régióbeli esetleges csökkentéséről szóló jelentések közepette, veszélyezteti Oroszország elrettentésére való képességünket” – áll a közleményben.
A dokumentumot Chris Coons demokrata, Chuck Grassley republikánus, valamint Kevin Cramer, Tom Tillis, Michael Bennett és Catherine Cortez Masto szenátorok írták alá.
Eközben az Egyesült Államok Képviselőházában a demokraták új, átfogó szankciókat szorgalmaznak Oroszország ellen, és további 1 milliárd dolláros katonai segélyt nyújtanak Ukrajnának. Az Associated Press cikke szerint, bár a dokumentumnak jelenleg kevés esélye van arra, hogy törvényerőre emelkedjen, növeli a politikai nyomást az amerikai kormányzatra.
A jelenlegi válságok közepette Európa szerepéről és a nemzetközi rend jövőjéről vitáztak a szakértők és politikusok az idei Globsec fórumon. Az egyik panelbeszélgetésen részt vevő Kestutis Budrys szerint Európának ismét napirendre kellene vennie a befagyasztott orosz vagyon ügyét. Litvánia külügyminisztere úgy véli, az EU-s hitelmegállapodás csak átmeneti megoldás Ukrajna finanszírozására – számolt be róla a Politico.
Szombaton, a prágai Globsec konferencián Kestutis Budrys arról beszélt, hogy a tavaly elfogadott, Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitel hasznos lépés volt, de nem jelent végleges megoldást Kijev hosszú távú finanszírozási igényeire.
Ez még nem a vég – fogalmazott Budrys. Szerinte az Európában zárolt orosz állami vagyon továbbra is „Ukrajna valódi támogatásának forrása”, valamint „az az igazi eszköz, amellyel Oroszországot tárgyalásra lehet kényszeríteni”.
Az EU végül egy 90 milliárd eurós, kamatmentes hitel mellett döntött Ukrajna számára 2026-ra és 2027-re, amelyet közös uniós hitelfelvételből finanszíroznak, nem pedig közvetlenül a befagyasztott orosz állami vagyon felhasználásával. Az eredeti terv jogi aggályokba ütközött, emellett Magyarország és több más tagállam is ellenállást tanúsított vele szemben. Az EU vezetői ugyanakkor fenntartották a lehetőségét annak, hogy a befagyasztott vagyont jóvátételként használják fel, amennyiben Oroszország nem fizet kártérítést.
Kestutis Budrys szerint a hitelmegállapodás gyakorlatilag csak elhalasztotta a vitát, ezért annak ismét vissza kellene kerülnie a napirendre. Arra a kérdésre, hogy szeretné-e, ha a befagyasztott orosz vagyon ügye újra terítékre kerülne, egyértelműen igennel válaszolt.
Alig várom, hogy megvitassuk – fogalmazott, hozzátéve: „Az ügy nincs lezárva.” A litván külügyminiszter azzal érvelt, hogy Ukrajnának a jelenlegi támogatási csomag lejárta után is jelentős pénzügyi segítségre lesz szüksége.
Ki gondolja, hogy a következő két évben már nem lesz szükség pénzre? – tette fel a kérdést, hozzátéve, hogy Kijev már idén is finanszírozási gondokkal küzd.
Ismét napirenden a befagyasztott orosz vagyon felhasználása
Az orosz–ukrán háború 2022 februárjában történt kitörése óta az EU és a G7-ek példátlan gazdasági és pénzügyi szankciókat vezettek be Oroszország ellen. Az intézkedések részeként kétszázmilliárd euró értékű orosz központi banki vagyont fagyasztottak be.
Az Európai Központi Banknál zárolt pénzeket a brüsszeli székhelyű Euroclear pénzügyi letétkezelő központ kezeli.
December 5-én Ursula von der Leyen radikális tervet terjesztett elő, amely szerint az orosz befagyasztott eszközök felhasználásáról az EU egyszerű többséggel dönt, megkerülve a tagállami vétójogot. Mint arról beszámoltunk, az uniós vezetők végül nem jutottak dűlőre a befagyasztott orosz állami vagyon felhasználásáról, így Ukrajna támogatását végül kilencvenmilliárd eurós közös hitelfelvétellel oldják meg a következő két évben, amelyben Magyarország, Szlovákia és Csehország nem vállal pénzügyi szerepet.
Kétpárti szenátori csoport szólította fel Pete Hegseth amerikai védelmi minisztert, hogy haladéktalanul folyósítsa a hónapok óta késlekedő, 400 millió dolláros ukrajnai támogatási csomagot – írja a The Kyiv Independent.
A republikánus Chuck Grassley és a demokrata Dick Durbin által kezdeményezett levél szerint a kongresszus még 2025 decemberében hagyta jóvá a támogatást, amely azonban mindeddig a Pentagonnál rekedt. A szenátorok arra figyelmeztettek, hogy a további késlekedés gyengítheti Oroszország elrettentésének képességét.
A támogatás egy nagyobb, 600 millió dolláros biztonsági csomag része, amelyből 400 millió dollár Ukrajnának, 200 millió pedig a balti államoknak jutna. A The Kyiv Independent emlékeztet: Donald Trump hivatalba lépése óta nem hagyott jóvá új katonai segélycsomagot Ukrajna számára, az amerikai adminisztráció inkább NATO-partnereken keresztül támogatja Kijevet.
A levél aláírói hangsúlyozták, hogy Ukrajna több mint négy éve áll ellen az orosz inváziónak, ezért továbbra is szüksége van az Egyesült Államok támogatására.
Az Európai Bizottság aláírta azt az egyetértési megállapodást, amely megnyitja az utat az Ukrajna támogatására szolgáló hitelprogram keretében nyújtandó makroszintű pénzügyi támogatás előtt – közölte szerdán az Európai Bizottság.
Az MTI által idézett közlés szerint a dokumentumot Valdis Dombrovskis gazdaságért és termelékenységért felelős uniós biztos írta alá a brüsszeli bizottság nevében, miután az európai uniós tagállamok május 18-án jóváhagyták a támogatási csomagot.
A memorandum ukrán fél részéről történő aláírása és ratifikációja után az Európai Bizottság megkezdheti a további eljárási lépéseket, hogy 2026 második negyedévében folyósíthassa az első, 3,2 milliárd eurós részletet, ha Ukrajna teljesíti a feltételeket.
A memorandum rögzíti a makroszintű pénzügyi támogatás fő elemeit, így a részletek várható összegét és a folyósítás feltételeit: ilyen az, hogy Ukrajnának továbbra is tiszteletben kell tartania a demokratikus intézményrendszert, a jogállamiságot – beleértve a korrupció elleni fellépést –, valamint az emberi jogokat.
A megállapodás meghatározza azokat a reformlépéseket is, amelyeket Ukrajnának teljesítenie kell az egyes részletek lehívása előtt. A feltételek három fő területre összpontosítanak: az állami bevételek növelésére, a közkiadások hatékonyságának javítására és az államháztartási irányítás megerősítésére.
Az első kifizetés feltételei között szerepel egyebek között a digitális platformokon szerzett jövedelmek adóztatásának előkészítése, az állami beruházások ágazati stratégiáinak kidolgozása, valamint az ukrán vámkódex módosítása.
Valdis Dombrovskis hangsúlyozta: az uniós támogatás hozzájárul Ukrajna gazdasági ellenálló képességének fokozásához, az állami bevételek növeléséhez és a korrupció elleni küzdelemhez, egyúttal ismét megerősíti az Európai Unió elkötelezettségét Ukrajna támogatása mellett.
A hitelmegállapodás értelmében Kijevnek csak akkor kell visszafizetnie az összeget, amikor a Oroszország kártérítést fizet az általa okozott pusztításért.
