Tom Barrack, az Egyesült Államok törökországi nagykövete úgy véli, hogy Törökország egyre közelebb kerül az orosz S-400-as rakétavédelmi rendszerről való lemondáshoz, ami lehetővé tenné számára, hogy az USA feloldja az F-35-ös vadászgépek eladására vonatkozó tilalmat, számolt be a Bloomberg.
Pénteken egy Abu-Dzabiban megtartott konferencián Barrak reményét fejezte ki, hogy a Törökország F-35-ös vásárlásával kapcsolatos problémák „a következő négy-hat hónapon belül megoldódnak”. Arra a kérdésre, hogy Törökország közelebb került-e ahhoz, hogy lemondjon az orosz S-400-as rendszerről, azt mondta, hogy „igen”.
Törökországot közel egy évtizeddel ezelőtt az S-400-as rakéták vásárlása miatt kizárták az F-35-ös programból, és az Egyesült Államokat arra késztette, hogy szankciókat vezessen be néhány török védelmi vállalattal szemben, megakadályozva őket abban, hogy számos amerikai katonai felszerelést vásároljanak.
Bár Törökország nem üzemelteti az S-400-as rendszert, továbbra is rendelkezik a hozzá tartozó rakétákkal, radarokkal és egyéb felszerelésekkel.
[type] => post [excerpt] => Tom Barrack, az Egyesült Államok törökországi nagykövete úgy véli, hogy Törökország egyre közelebb kerül az orosz S-400-as rakétavédelmi rendszerről való lemondáshoz, ami lehetővé tenné számára, hogy az USA feloldja az F-35-ös vadászgépek eladásár... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1765126080 [modified] => 1765094165 ) [title] => Az USA látja jelét annak, hogy Törökország lemond az orosz S-400-ről az F-35-ök javára [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=171347&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 171347 [uk] => 171258 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 165264 [image] => Array ( [id] => 165264 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/f-35-first-flight-march-9-2021-1146x694px-2021-artikel.jpg [original_lng] => 104355 [original_w] => 1146 [original_h] => 694 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/f-35-first-flight-march-9-2021-1146x694px-2021-artikel-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/f-35-first-flight-march-9-2021-1146x694px-2021-artikel-300x182.jpg [width] => 300 [height] => 182 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/f-35-first-flight-march-9-2021-1146x694px-2021-artikel-768x465.jpg [width] => 768 [height] => 465 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/f-35-first-flight-march-9-2021-1146x694px-2021-artikel-1024x620.jpg [width] => 1024 [height] => 620 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/f-35-first-flight-march-9-2021-1146x694px-2021-artikel.jpg [width] => 1146 [height] => 694 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/f-35-first-flight-march-9-2021-1146x694px-2021-artikel.jpg [width] => 1146 [height] => 694 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/f-35-first-flight-march-9-2021-1146x694px-2021-artikel.jpg [width] => 1146 [height] => 694 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1765087130:12 [_thumbnail_id] => 165264 [_edit_last] => 12 [views_count] => 629 [_algolia_sync] => 562027610002 [_oembed_6cd0165be85f9b767c34c6c87a95a7aa] =>
Informujemy, że trwają rozmowy ze stroną ukraińską na temat przekazania samolotów MIG-29. Przekazywanie samolotów związane jest z osiąganiem przez nie docelowych resursów eksploatacyjnych oraz brakiem perspektywy ich dalszej modernizacji w Siłach Zbrojnych RP. Informujemy… pic.twitter.com/35obeH37rP
Az Ukrán Külügyminisztérium közölte, hogy Kijevnek nincs köze a Midvolga 2 orosz tartályhajóval történt incidenshez, amely támadás célpontjává vált a Fekete-tengeren, a török partoktól mintegy 80 tengeri mérföldre, a szabad gazdasági övezetben.
Erről az ukrán külügyi szóvivő, Heorhij Tihij írt az X közösségi oldalon.
„Ukrajnának semmi köze ehhez az incidenshez, és hivatalosan cáfolunk minden hasonló vádat, amelyet az orosz propaganda terjeszt” – fogalmazott.
A szóvivő emellett arra is rámutatott, hogy az állítólagos útvonal Oroszországból Grúziába a török szabad gazdasági övezeten keresztül „nem logikus, és arra utalhat, hogy az Oroszországi Föderáció esetleg megrendezhette az egészet”.
A török csapatok ukrajnai telepítéséről csak azután lehet tárgyalni, hogy létrejön a tűzszünet Ukrajna és Oroszország között – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál a Reuters brit hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint november 25-én Emmanuel Macron francia elnök bejelentette, hogy az Ukrajnába telepítendő erőben francia, brit és török katonák is részt vehetnek. Ankara, amely a háború alatt baráti kapcsolatokat ápolt Moszkvával és Kijevvel is, hangsúlyozta, hogy csak a tűzszünet után hajlandó megvitatni egy ilyen telepítést.
„Először is tűzszüneti megállapodást kell kötni Oroszország és Ukrajna között. Ezt követően meg kell határozni a misszió kereteit egyértelmű mandátummal, valamint az egyes országok hozzájárulásának mértékét” – közölte a török védelmi minisztérium a közleményében.
A szövetségesek készen állnak támogató erők bevetésére Ukrajnában, amint aláírják a Kijev és Moszkva közötti békemegállapodást – jelentette ki kedden Emmanuel Macron francia elnök, számolt be az rbc.ua hírportál az RTL tévécsatornára hivatkozva.
A jelentés szerint Macron elmondta: „Nem lehet tartós béke, ha az ukrán hadsereg önvédelmi és elrettentési képességei korlátozottak. Ezért az ukránok és a mi biztonságunk fő garanciája egy erős hadsereg.”
A francia elnök szerint a békemegállapodás aláírása után lehetőség lesz támogató erők távolabbi telepítésére a frontvonaltól, például Kijevben vagy Odesszában.
A tervek szerint a támogató erőben brit, francia és török csapatok vesznek majd részt. Fő céljuk az ukrán katonák kiképzése és a biztonság garantálása.
Az elnöki hivatal vezetője, Andrij Jermak közölte, hogy Törökországba érkezett a delegációval, amelyet Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vezet.
„Minden tervezett találkozó a menetrend szerint zajlik, és munkafegyelmi keretek között” – tette hozzá Jermak.
Elmondása szerint folyamatos kapcsolatban áll az amerikai adminisztráció képviselőivel, köztük az Egyesült Államok elnökének különmegbízottjával, Steve Witkoff-fal.
Az amerikai partnerekkel együtt dolgozunk Oroszország Ukrajna elleni agressziójának megállításán, valamint az igazságos és fenntartható béke elérésén
Volodimir Zelenszkij bejelentette, hogy találkozni fog Törökország elnökével, Recep Tayyip Erdogannal.
Ezt a spanyol miniszterelnökkel, Pedro Sánchezzel tartott sajtótájékoztatóján közölte.
Elmondása szerint november 19-én már sor kerül a találkozóra Erdogannal.
Az ukrán vezető hozzátette, hogy a tárgyalások során a „maximális lehetőségekre” összpontosítanak majd, amelyek Ukrajna számára biztosíthatják az utat a méltányos béke felé.
Jó kapcsolataim vannak Törökország elnökével. Beszélgetni fogunk. Vannak bizonyos álláspontjaink és jeleink az Egyesült Államoktól. Majd meglátjuk holnap
– mondta Zelenszkij.
Az ukrán elnök hozzátette, hogy a beszélgetés lehet hosszú vagy rövid, attól függően, mennyire integrálódnak az álláspontok.
Volodimir Zelenszkij elnök és csapata továbbra is kapcsolatban áll Steve Witkoff-fal, az Egyesült Államok elnökének különmegbízottjával, de a szerdai tervezett törökországi találkozóra nem kerül sor – számolt be az rbc.ua hírportál Andrij Jermak, az Elnöki Hivatal vezetője Telegram-csatornájára és az Axios című amerikai kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint Jermak közölte: „A Volodimir Zelenszkij elnök vezette delegáció tagjaként érkeztem Törökországba. Minden tervezett találkozó a tervek szerint és munkakörnyezetben zajlik.” Azt is megjegyezte, hogy folyamatos kapcsolatban áll Donald Trump kormányzatának képviselőivel, elsősorban Steve Witkoff-fal, az Egyesült Államok elnökének különmegbízottjával.
„Amerikai partnereinkkel együtt azon dolgozunk, hogy megállítsuk az Ukrajna elleni orosz agressziót, és igazságos és tartós békét érjünk el”
– tette hozzá Andrij jermak.
Az Axios forrásai szerint Witkoffnak ma kellett volna találkoznia Zelenszkijjel Törökországban, de elhalasztotta az útját.
Volodimir Zelenszkij elnök szerdán munkalátogatásra Törökországba érkezett, a repülőtéren többek között Rusztem Umjerov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára fogadta – számolt be az rbc.ua hírportál a Faruk Kayluoglu, Ankara alpolgármestere közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint a Zelenszkij érkezéséről készült videón is látható, hogy az ukrán elnököt török tisztviselők fogadták Ankarában. Szintén a felvételen szerepel Rusztem Umerov, az RNBO titkára, aki korábban üzleti útra utazott Törökországba.
Zelenszkij ma tárgyalásokat folytat Recep Tayyip Erdoğan török elnökkel és Steve Witkoff amerikai különmegbízottal.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közölte, hogy szerdán Törökországba látogat, ahol ismét megkísérli előmozdítani az Oroszországgal folytatott béketárgyalásokat az ukrajnai háború lezárása érdekében.
Steve Witkoff, az Egyesült Államok elnöki különmegbízottja szerdán szintén Törökországba látogat, és részt vesz a Zelenszkijjel tervezett tárgyalásokon – írja török forrásra hivatkozva a Reuters.
Felkészülünk a tárgyalások újraélesztésére, és kidolgoztunk olyan megoldásokat, amelyeket partnereinknek fogunk javasolni. Ukrajna legfontosabb prioritása, hogy mindent megtegyen a háború lezárása érdekében
– mondta Zelenszkij.
Az ukrán elnök kiemelte, arra is törekednek, hogy újraindítsák a hadifoglyok cseréjét – írja a hirado.hu.
A Reuters felidézte, hogy Isztambulban több tárgyalási forduló is lezajlott már annak érdekében, hogy a háborút lezárják, ám ezek az egyeztetések csak a hadifoglyok és az elesett katonák földi maradványainak cseréjében hoztak eredményeket.
Törökország elfogatóparancsot adott ki Benjámin Netanjahu és más izraeli vezetők ellen „népirtás” vádjával.
Elfogatóparancsot adott ki a török igazságszolgáltatás pénteken Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és több kormánytag – közöttük Jiszráel Kac védelmi és Itamár Bengvír nemzetbiztonsági miniszter – ellen „népirtás” vádjával – jelentette be az isztambuli főügyészség.
„Az elfogatóparancs harminchét gyanúsítottat érint” – tették hozzá a közleményben, megemlítve még Éjal Zamir vezérkari főnököt, de a teljes listát nem tették közzé.
Az isztambuli ügyészség elítélte „az Izrael állam által a Gázai övezetben rendszerszerűen elkövetett népirtást és emberiesség elleni bűncselekményeket”.
Kitértek a Törökország által épített, Gázai övezeti Török-palesztin Barátság Kórházára is, amelyre márciusban az izraeli hadsereg csapást mért arra hivatkozva, hogy a Hamász iszlamista palesztin szervezet fegyvereseinek a támaszpontja.
Törökország, egyike a Hamász Izrael elleni 2023. október 7-i terrortámadása után Gázában elindított hadműveletek leghevesebb bírálóinak, tavaly már csatlakozott egy Izrael elleni beadványhoz, amelyet a Dél-afrikai Köztársaság nyújtott be a Nemzetközi Büntetőbíróságon (ICC).
US President Donald Trump was briefly interrupted during his speech in the Knesset by Palestinian politician Ayman Odeh who was dragged out by security officials. Odeh has been critical over the ‘flattery’ Netanyahu has received, demanding accountability. pic.twitter.com/gDMlpH25fW
