Rusztem Umjerov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára Ankarában Hakan Fidan török külügyminiszterrel az Oroszországi Föderáció által fogva tartott ukrán hadifoglyok és civilek hazatéréséről tárgyalt. Umjerov erről a Telegramon számolt be.
Ezenkívül a biztonsági helyzetről és a közös kihívásokra adott válaszok további összehangolásáról is beszéltek.
A találkozón külön szó esett a regionális biztonság területén közös kezdeményezések kidolgozásáról és a gyakorlati együttműködés kilátásairól.
„Törökország továbbra is fontos szerepet játszik a biztonsági és stabilitási kérdésekről szóló párbeszédben” – mondta Umjerov.
Könnygázt vetett be és erővel behatolt a török rohamrendőrség vasárnap a legnagyobb ellenzéki párt, a CHP ankarai székházába, hogy eltávolítsa a leváltott pártvezetést, írja a Reuters. Az incidens tovább mélyíti a török belpolitikai válságot, amelyet az váltott ki, hogy egy bíróság érvénytelenítette az ellenzéki pártelnök, Özgür Özel 2023-as megválasztását.
Új szintre emelkedett a török belpolitikai válság vasárnap, amikor a rohamrendőrség könnygázt vetett be és erővel behatolt a legnagyobb ellenzéki párt, a Republikánus Néppárt, vagyis a CHP ankarai székházába. A Reuters helyszíni beszámolója szerint a rendőrök egy rögtönzött barikádot törtek át, miközben az épületben tartózkodók tárgyakat dobáltak és skandáltak. Sérülésekről egyelőre nem érkezett hír.
A konfliktus közvetlen előzménye, hogy egy török bíróság csütörtökön megsemmisítette Özgür Özel 2023-as pártelnöki megválasztását szabálytalanságokra hivatkozva, és visszahelyezte a párt élére Kemal Kilicdaroglut, aki ugyanabban az évben elveszítette az elnökválasztást Recep Tayyip Erdogan ellen. Az ankarai kormányzó ezt követően elrendelte az ellenzéki vezetés eltávolítását a pártközpontból.
Özel az akció közben közzétett videóüzenetében úgy fogalmazott, hogy „támadás alatt állnak”, majd a rendőri fellépést követően több ezer támogatójával együtt elindult a török parlament felé. Az ellenzéki politikus a demonstráción azt mondta, hogy a CHP mostantól „az utcákon és a tereken” folytatja a harcot a hatalom megszerzéséért. A tüntetők többek között azt skandálták, hogy „Vállvetve a fasiszták ellen”, illetve árulónak nevezték Kilicdaroglut.
Az Özelhez hű ellenzéki vezetés „igazságügyi puccsnak” nevezte a bírósági döntést, és jogi úton próbálja megtámadni azt. A leváltott pártelnök sürgette egy új pártkongresszus mielőbbi összehívását, míg Kilicdaroglu szerint erre majd „megfelelő időben” kerülhet sor.
Az eseményeket a piacok is idegesen figyelik. A Reuters szerint a török pénzügyi eszközök csütörtökön jelentősen gyengültek a demokratikus visszalépéstől tartó befektetők miatt, bár pénteken részben korrigáltak az árfolyamok. Elemzők szerint a mostani fejlemények kulcskérdést jelentenek abból a szempontból, hogy Törökország mennyire mozdul tovább az autoriter működés irányába.
A politikai feszültség azért is különösen fontos, mert Erdogan jelenlegi mandátuma alapján elvileg már nem indulhatna újra a 2028-as választáson, hacsak nem írnak ki előrehozott voksolást. Több elemző szerint a mostani válság növeli ennek esélyét. A török kormány ugyanakkor visszautasítja azokat a vádakat, amelyek szerint politikai célokra használná az igazságszolgáltatást, és továbbra is azt hangsúlyozza, hogy a bíróságok függetlenül működnek.
Egy török bíróság megsemmisítette a 2023-as Köztársasági Néppárt (CHP) kongresszusának eredményeit, érvénytelenítve Özgur Özel megválasztását a párt elnöki posztjára. A lépés zuhanórepülést okozott a tőzsdén, és megerősítheti Recep Tayyip Erdoğan elnök hatalmát, jelentette a Bloomberg.
A bíróság visszaállította a Republikánus Néppárt korábbi vezetését, köztük Kemal Kilicdaroglu volt pártelnököt, és a 2023-as kongresszus óta gyakorlatilag az összes párthatározatot is megsemmisítette.
A párt még fellebbezhet a döntés ellen.
A török részvények árfolyama nagyot esett a bírósági ítélet után, a Borsa Isztambul 100 index 6,1%-os csökkenéssel zárt. A meredek esés a kereskedés automatikus leállását eredményezte a piacon. A nemzeti valuta, a líra szinte változatlan maradt.
A Bloomberg azt írta, hogy a döntés veszélyezteti a CHP egységét a 2028-ra tervezett elnökválasztás előtt. Akadályozhatja a párt erőfeszítéseit is, hogy szabadon engedjék a bebörtönzött isztambuli polgármestert, Ekrem Imamoglu-t, Erdogan legnépszerűbb politikai riválisát.
Egy orosz hajó, amely lopott ukrán gabonát szállít Törökország felé tart. Ez a Perun teherhajó, amely búzát szállít az ideiglenesen megszállt területről, tájékoztatott a Censor.NET Katerina Jaresko, a SeaKrime projekt újságírójának adataira hivatkozva.
Elmondása szerint az orosz zászló alatt hajózó tanker több mint 4,3 ezer tonna búzát szállít a megszállt Bergyanszkból. A rakodás május 12. és 15. között történt.
A berakodás után a Perun Temrjuk orosz kikötőben kötött ki, ahol előkészítették a dokumentumokat. A hajó jelenleg Tekirdağ török kikötő felé tart.
Ugyanakkor egy másik hajó, a Panormitis, amely korábban nem tudott kirakodni az izraeli Haifa kikötőben, rakomány nélkül hagyta el törökországi horgonyzóhelyét.
Az újságíró elmondása szerint a vevő valószínűleg az ukrán fél fellebbezése után megtagadta a gabona átvételét.
Korábban arról számoltak be, hogy Egyiptom fogadta a hajót a lopott ukrán búzával.
Ukrajna adatai szerint a teljes körű háború kezdete óta az Orosz Föderáció több mint 1,7 millió tonna mezőgazdasági terméket exportált illegálisan a megszállt területekről.
A német Bundeswehr ideiglenesen Patriot légvédelmi rendszert és 150 német katonát helyez át a husumi 1. számú légvédelmi és rakétavédelmi ezredből Törökországba – közölte a német védelmi minisztérium közleményében, írta a Jevropejszka Pravda.
A telepítés júniusra van ütemezve. A Patriot rendszer és a német csapatok szeptemberig lesznek Törökországban.
A német védelmi minisztérium magyarázata szerint ez a NATO légvédelmi rendszerének támogatását szolgálja a délkeleti szárnyon az iráni konfliktus közepette.
Megjegyezték, a német csapatok elsősorban török és amerikai partnerekkel fognak együttműködni.
„Az iráni konfliktussal és az Iránból indított rakétaindításokkal összefüggésben a Szövetség megerősítette a NATO törökországi rakétavédelmi rendszerét, többek között további amerikai erőkkel, egy integrált légvédelmi rendszer részeként. A német Patriot egység mostantól felváltja amerikai partnereink egységét a helyszínen, és fontos hozzájárulást nyújt a légvédelemhez”, mondta Boris Pistorius német védelmi miniszter.
Ukrajna kezdeményezte, hogy Törökország adjon otthont egy személyes találkozónak Volodimir Zelenszkij ukrán és Vlagyimir Putyin orosz elnök között – jelentette be az ország külügyminisztere, Andrij Szibiha. A cél, hogy új lendületet kapjanak a megrekedt béketárgyalások.
A Reuters beszámolója szerint Szibiha elmondta: nemcsak Ankarával vették fel a kapcsolatot, hanem más fővárosokkal is egyeztettek egy lehetséges helyszínről. Kijev ugyanakkor kizárta, hogy a találkozót Oroszországban vagy Belaruszban tartsák meg, utóbbit Moszkva szoros szövetségesének tekintik, és területét az orosz hadsereg már a 2022-es invázió során is használta.
„Kifejezetten a törököket kerestük meg, de ha más főváros – Moszkván és Minszken kívül – megszervezi a találkozót, készek vagyunk részt venni” – fogalmazott a külügyminiszter.
A Kreml korábban jelezte, hogy kész lenne Moszkvában fogadni Zelenszkijt, ezt azonban az ukrán elnök elutasította. A személyes találkozó régóta napirenden van Kijev részéről, amely így próbálná felgyorsítani a több mint négy éve tartó háború lezárását célzó folyamatokat.
Szibiha többek között arról is beszélt, hogy már írásos egyeztetésbe kezdett a hamarosan felálló új magyar kormány külügyminiszterével is.
Törökország azon dolgozik, hogy meghosszabbítsák az Egyesült Államok és Irán közötti tűzszünetet, enyhítsék a feszültséget és biztosítsák a tárgyalások folytatását – közölte Recep Tayyip Erdogan török elnök szerdán.
Parlamenti felszólalásában úgy fogalmazott: az akadályok ellenére bízik a tárgyalások eredményességében, és szerinte a felek közötti nézeteltéréseket meg tudják oldani akkor, ha hosszú távon gondolkodnak, és a béke előnyeire összpontosítanak.
„A felek nyilatkozatai azt mutatják, hogy bár a párbeszéd nem szakadt meg, a nukleáris kérdés körüli vita miatt megakadtak, és a Hormuzi-szoros ügyében is kiújultak a feszültségek” – mondta. „Törökország javaslatokkal áll elő, kezdeményezéseivel igyekszik csökkenteni a feszültséget és fenntartani a párbeszédet. Ökölbe szorított kézzel nem lehet tárgyalni” – mondta a török elnök. Erdogan hozzátette: Izrael Libanon elleni támadásai beárnyékolják a béke reményét. Hangsúlyozta, hogy a tűzszünet adta lehetőséget ki kell használni.
Ukraine has repeatedly stated that we are ready for symmetrical steps. We proposed a ceasefire during the Easter holidays this year and will act accordingly. People need an Easter free from threats and real movement toward peace, and Russia has a chance not to return to strikes…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) April 9, 2026
Volodimir Zelenszkij szerint Ukrajnának fel kell készülnie arra az esetre is, ha az NATO amerikai támogatása meggyengülne vagy megszűnne. Az ukrán elnök úgy véli, a gazdasági megfontolásokat háttérbe kell szorítani, és egy új katonai szövetséget kell létrehozni, amely Ukrajna, Nagy-Britannia, Törökország és Norvégia együttműködésére épül.
Az ukrán elnök szerint Európának sürgősen át kell gondolnia biztonsági stratégiáját, különösen akkor, ha az Egyesült Államok valóban a NATO-ból való kilépést fontolgatja – írja a Korrespondent.
Volodimir Zelenszkij a The Rest Is Politics podcast április 10-i adásában vázolt fel egy új, az Európai Unión alapuló védelmi szövetséget. Az ukrán államfő szerint a kontinens biztonságának alapja a jövőben nem a jelenlegi formájában létező Európai Unió lesz. „Amikor Oroszország úgy dönt, hogy 2030-ra 2,5 milliós hadsereget állít fel, Európának át kell gondolnia, hogyan őrizze meg függetlenségét” – jegyezte meg az ukrán elnök.
Úgy véli, hogy az EU-nak olyan stratégiai partnerekre van szüksége, mint Nagy-Britannia, Ukrajna, Törökország és Norvégia – számolt be a hirado.hu.
„Nagy-Britannia, Ukrajna és Törökország és Norvégia hadseregei együtt erősebbek az orosznál. Ukrajna és Törökország nélkül Európa nem tud versenyre kelni Oroszországgal. Ezzel a négy országgal ellenőrizni lehet a tengereket, védetté tehető az égbolt, és rendelkezésre állhatnak a legnagyobb szárazföldi erők” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij.
Elismerte, hogy bizonyos országok, például Törökország integrációja gazdasági kérdéseket – például mezőgazdasági aggályokat – vet fel, de véleménye szerint a prioritásoknak egyértelműnek kell lenniük.
Nagy-Britannia egykor az Európai Unió tagja volt. Törökország esetében pedig vannak aggályok a mezőgazdasággal kapcsolatban, de mindezzel meg lehet birkózni, ha a gazdaság valóban erős. Azonban a biztonság az első helyen áll, a gazdaság pedig csak a másodikon, nem fordítva
– tette hozzá az elnök.
A nyilatkozat hátterében az Egyesült Államok és a NATO közötti feszültség áll. Donald Trump nemrég élesen bírálta a szövetséget, miután tárgyalt Mark Rutte főtitkárral. Bár a Fehér Ház egyelőre nem jelentette be a kilépést, a jelentések szerint Washington szankcionálná azokat a szövetségeseket, akik nem támogatják az Irán elleni fellépést.
[type] => post [excerpt] => Volodimir Zelenszkij szerint Ukrajnának fel kell készülnie arra az esetre is, ha az NATO amerikai támogatása meggyengülne vagy megszűnne. Az ukrán elnök úgy véli, a gazdasági megfontolásokat háttérbe kell szorítani, és egy új katonai szövetséget k... [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1776001980 [modified] => 1775990823 ) [title] => Zelenszkij új katonai szövetséget sürget az USA esetleges NATO-ból való kivonulása miatt [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=183248&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 183248 [uk] => 183254 ) [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 183058 [image] => Array ( [id] => 183058 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/zelenszkij-9.jpg [original_lng] => 16347 [original_w] => 650 [original_h] => 410 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/zelenszkij-9-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/zelenszkij-9-300x189.jpg [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/zelenszkij-9.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/zelenszkij-9.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/zelenszkij-9.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/zelenszkij-9.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/zelenszkij-9.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1775985462:2 [_thumbnail_id] => 183058 [_edit_last] => 5 [views_count] => 841 [_algolia_sync] => 10340799000 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 49 [2] => 33 [3] => 47 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Hírek [2] => Ukrajna [3] => Vélemények ) [tags] => Array ( [0] => 2498 [1] => 115 [2] => 12338 [3] => 632 [4] => 404 [5] => 122 ) [tags_name] => Array ( [0] => Nagy-Britannia [1] => NATO [2] => Norvégia [3] => Törökország [4] => USA [5] => Volodimir Zelenszkij ) ) [8] => Array ( [id] => 182692 [content] =>
Recep Tayyip Erdoğan török elnök a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel szombaton tartott találkozóján megerősítette, hogy kész beleegyezni az orosz–ukrán háború lezárását célzó tárgyalások következő fordulójába, és Zelenszkij támogatta ezt az elképzelést – közölte az Elnöki Hivatal a két ország vezetőinek találkozóját követően, számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál.
A jelentés szerint Erdoğan arról biztosította Zelenszkijt, hogy Törökország kész jelentős szerepet játszani Ukrajna megbízható békéjének elérésében, és támogatja szuverenitását és területi integritását. Megerősítette, hogy országa készen áll a következő tárgyalási forduló megrendezésére Ukrajna, az Egyesült Államok és Oroszország küldöttségei között.
A News.LIVE egy videót is közzétett, amelyben Zelenszkij egy rövid kommentárban a Bartholomaiosz konstantinápolyi pátriárkával folytatott találkozó után a médiának kijelentette, hogy Erdoğan Isztambulban javasolja a tárgyalásokat. „Erdoğan béketárgyalásokat javasol Isztambulban, készen állunk rá. Készen állunk vezetői szinten bármilyen formátumban találkozni” – mondta Volodimir Zelenszkij.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton Törökországba látogatott, ahol találkozott török kollégájával Recep Tayyip Erdoğannal, a felek megállapodtak az államközi együttműködésről és megvitatták a jövőbeli terveket – számolt be az rbc.ua hírportál az ukrán elnök Telegram-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij közölte, hogy Erdogannal megvitatta a két ország közötti kapcsolatokat, az európai és a közel-keleti helyzetet. „Fontos, hogy a közös és összehangolt fellépés erősítse az élet védelmét, és nagyobb biztonságot tegyen lehetővé az emberek számára a világ minden részén” – hangsúlyozta.
A találkozó eredményeként a felek új lépésekben állapodtak meg a biztonsági együttműködés terén. Először is arról van szó, hogy Ukrajna miben tudja támogatni Törökországot, nevezetesen: szakértelem, technológia és tapasztalat. A csapatok a következő napokban véglegesítik a részleteket.
Ezenkívül az országok vezetői megvitatták a gázszektor jövőbeli projektjeit. „Megbeszéltük a gázinfrastruktúra fejlesztésére irányuló közös projektek megvalósításának gyakorlati lépéseit, valamint a gázmezők közös fejlesztésének lehetőségét” – állította Volodimir Zelenszkij, egyúttal háláját fejezve ki Törökország elnökének és népének Ukrajna függetlenségének és területi integritásának a támogatásáért.
