A Legfelső Tanács elfogadta a szolgálatteljesítés közben elhunyt, a bíróság által eltűntnek nyilvánított vagy különleges körülmények között eltűnt rendőrök családtagjainak szociális védelmének sajátosságairól szóló törvényt. Az Ukrinform tudósítója közölte, a 13649. számú törvényhozási kezdeményezést 268 képviselő támogatta.
A törvény célja, hogy biztosítsa a Nemzeti Rendőrségről szóló törvény azon rendelkezéseinek gyakorlati végrehajtásának hatékonyságát, amelyek a szolgálatteljesítés közben elhunyt vagy eltűnt rendőrök családjainak szociális védelmére vonatkoznak.
A törvény értelmében az ilyen rendőrök családtagjai, amennyiben rendelkeznek az erre vonatkozó státuszt igazoló igazolással, jogosultak a törvényben előírt juttatásokra, garanciákra és kártérítésekre.
Többek között a feleség (férj), a 18 év alatti gyermekek, valamint felsőoktatási intézményekben folytatott tanulmányai esetén 23 éves koráig biztosítják számukra az ingyenes orvosi ellátáshoz való jogot a Belügyminisztérium egészségügyi intézményeiben.
Ezenkívül lehetőség van a versenymentes felvételre Ukrajna oktatási intézményeibe az állami és helyi költségvetések által biztosított oktatásra, valamint garantált az ingyenes szanatóriumi kezeléshez való jog.
Ihor Klimenko belügyminiszter megjegyezte, hogy a törvényjavaslatot a minisztérium a Nemzeti Rendőrséggel és a parlament rendészeti bizottságával együttműködve dolgozta ki „az igazságosság helyreállítása és a családok számára szükséges segítségnyújtás garantálása érdekében”.
„A kockázat és a szolgálat – a mindennapi valóság a rendőrök számára a harci övezetben. Ezért a családjaik támogatásának egyértelműnek és garantáltnak kell lennie. A mai döntés erről szól” – hangsúlyozta.
Az Ukrajnának nyújtott nemzetközi segélyek tekintetében 2025 rekordév volt, 2026-ban azonban stabil és kiszámítható támogatást kell biztosítani az ukrán védelem számára – jelentette ki kedden Denisz Smihal ukrán védelmi miniszter az Ukrajna Védelmi Kérdéseivel Foglalkozó Kapcsolattartó Csoport Ramstein formátumú 32. ülésén, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Smihal elmondta, hogy ha minden kötelezettséget teljesítenek, a támogatás teljes összege eléri a 45 milliárd dollárt – ez a legnagyobb összeg a teljes körű háború kezdete óta. Egyúttal arról tájékoztatta a partnereit, hogy Ukrajna teljes védelmi szükséglete 2026-ban 120 milliárd dollárt tesz ki. Az állam ennek az összegnek a felét saját forrásaiból hajlandó biztosítani, de további 60 milliárd dollárt nemzetközi partnerektől kellene fedezni.
A védelmi miniszter a legfontosabb prioritások között nevezte meg a stabil védelmi finanszírozást, a polgári lakosság védelmét szolgáló légvédelem fejlesztését, az ukrán drónok és hatékony fegyverek gyártásának támogatását, valamint a lőszer, beleértve a nagy hatótávolságúakat is, szállítását. Külön hangsúlyozta a PURL mechanizmus további finanszírozásának fontosságát, amely az Európa és az USA közötti együttműködés egyik kulcsfontosságú eszköze. Ukrajna teljes PURL-igénye 2026-ban 15 milliárd dollár.
„Ukrajna továbbra is elkötelezett a béke helyreállítása mellett. Ennek eléréséhez azonban fokoznunk kell a nyomást az agresszorra, korlátoznunk kell erőforrásait, és ki kell bővítenünk Ukrajna védelmi képességeit” – mondta Denisz Smihal.
Németország átfogó fegyverkezési partnerséget készít elő Ukrajnával, amely mindkét ország számára előnyös lehet, a Jevropejszka Pravda szerint a Bild kiadvány ismeri a koalíción belül elfogadott tízpontos tervet.
Ennek megfelelően átfogó fegyverkezési partnerség indul Ukrajnával. Középtávon ez azt jelenti, hogy német–ukrán fegyvereket fognak bevetni a frontvonalakon. És a német fegyveres erők is használni fogják azokat.
Németország már most is Ukrajna legnagyobb katonai támogatója Európában. Most a következő szakasz indul, amelyből várhatóan mind Németország, mind védelmi ipara profitál majd.
A terv felvázolja, hogyan kell Ukrajnának és Németországnak a jövőben együttműködnie a védelem területén:
rendszeres, magas szintű konzultációk a védelmi politikáról a védelmi minisztériumok között;
az ukrán védelmi ipar képviseletének létrehozása Berlinben („Ukraine Freedom House”) a német vállalatokkal való együttműködés javítása érdekében. Ugyanakkor a német védelmi ipar kapcsolattartó pontjainak megerősítése Ukrajnában (többek között a kijevi német nagykövetségen keresztül);
nagyobb személyzet és hatáskör a katonai attasék számára a kijevi német nagykövetségen, folyamatos szakmai információcsere a szükséges fegyverekről;
újabb zászlóshajó projektek fegyverek közös kutatására, fejlesztésére és gyártására. A cél az ukrán ipar előnyeinek kiaknázása a drónok és a kapcsolódó technológiák területén;
Folyamatos technológiaátadás még több közös vállalkozásban a védelmi szektorban, mindkét irányú cserékkel. Ez azt is jelenti, hogy: Ukrajnában fejlesztett fegyverek gyártása Németországban;
Nagy szövetség létrehozása európai partnerekkel fegyverek vásárlására Ukrajna javára – részben szintén ukrán gyártású fegyvereket használva;
Az ukrán ipar integrációja a páneurópai védelmi árupiacba;
A szövetségi beruházási garanciák lehetséges felhasználása az ukrán védelmi iparba történő beruházásokhoz;
A fronton zajló eseményekről szóló folyamatos információcsere. A tervek között szerepel az ukrajnai harctérről rögzített digitális adatok átadása és felhasználása, valamint a német védelmi technológiák ukrajnai alkalmazásával kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok cseréje;
Egy speciális korrupcióellenes pajzs létrehozása az Ukrajnával kötött fegyverüzletek számára.
A szlovák miniszterelnök, Robert Fico kijelentette, hogy semmilyen körülmények között nem fogja támogatni az Európai Bizottság azon javaslatát, amely Ukrajna számára nyújtana úgynevezett helyreállítási hitelt a befagyasztott orosz vagyon felhasználásával, ha ezeket a pénzeszközöket katonai célokra fordítanák – írja a Jevropejszka Pravda.
A kormányfő közölte, hogy hivatalos levelet küldött az Európai Tanács új elnökének, António Costának, amelyben figyelmeztette, hogy az EU következő csúcstalálkozóján blokkolni fog minden olyan döntést, amely 2026–2027-re Ukrajna katonai finanszírozását célozza.
„Világosan és egyértelműen kifejtem az álláspontomat az ukrajnai katonai konfliktusról. Ennek a konfliktusnak nincs katonai megoldása. Az EU stratégiája hibás és hatástalan, a háború folytatása pedig értelmetlen öldöklés anélkül, hogy erősítené Ukrajna pozícióját egy esetleges béketárgyaláson.
Semmilyen körülmények között nem támogatok olyan döntést Ukrajna katonai szükségleteinek finanszírozásáról, amelyben a Szlovák Köztársaságnak részt kellene vennie. Ugyanakkor tiszteletben tartom minden EU-tagállam szuverén jogát, hogy erről maga döntsön.”
Döntését Fico saját „békeorientált politikájával” indokolta, amely nem teszi lehetővé, hogy „tízmilliárd eurókat szavazzon meg háborúra”.
A szlovák miniszterelnök külön hangsúlyozta Donald Trump amerikai elnök „békeinitiativáinak” támogatását. Szerinte a befagyasztott orosz vagyon ukrán katonai felhasználása veszélybe sodorhatná az amerikai terveket, mivel Trump állítólag ezeket az erőforrásokat Ukrajna háború utáni újjáépítésére szánná.
Fico bírálta Ukrajnát is, „korrupciós botrányokra” hivatkozva, amelyekről „mindannyian hallunk”. Azt is kifogásolta, hogy Kijev leállította a gáztranzitot, ami – állítása szerint – károkat okozott Szlovákiának.
Ugyanakkor Fico hangsúlyozta, hogy kormánya továbbra is „felelős és szolidáris szereplő” a humanitárius kérdésekben. Emlékeztetett, hogy Szlovákia közel 200 ezer ukrán menekültet fogadott be, dolgozik új energetikai és vasúti összeköttetéseken, valamint határátkelők felújításán.
Fico kijelentette, hogy támogatja Ukrajna EU-tagságát, ám rámutatott: a tagállamok körében nő a szkepticizmus Kijev gyors felvételével kapcsolatban.
Friedrich Merz német kancellár támogatja Örményország Európai Unióhoz vezető útját, miután találkozott Nikol Pasinján miniszterelnökkel – számolt be a Spiegel, írta a Jevropejszka Pravda.
Pasinján berlini látogatása során a német kancellár kijelentette, „történelmi lehetőség” Örményország számára, hogy közelebb kerüljön az Európai Unióhoz.
A Pasinjánnal való találkozó után Merz kijelentette, hogy nyitva áll az út Európába, utalva országa és Azerbajdzsán közötti békefolyamatra.
„Egyetértünk abban, hogy most nagyszerű lehetőség kínálkozik Örményország és Azerbajdzsán számára, hogy az európai utat kövessék. Nagy figyelemmel követjük a régióban zajló változásokat” – mondta a német kancellár.
Pasinján a maga részéről kijelentette, hogy Örményország érdeklődik a Németországgal való gazdasági együttműködés elmélyítése iránt.
A két ország a szorosabb együttműködésről írt alá megállapodást.
Nem szabad az olasz egészségügytől elvenni forrásokat egy olyan háború folytatása miatt, amelyet már elveszítettek – jelentette ki Matteo Salvini olasz miniszterelnök-helyettes, a Liga jobboldali kormánypárt vezetője Volodimir Zelenszkij ukrán elnök római látogatását követően.
Matteo Salvini kifejtette, hogy az ukrajnai háború mostanáig 300 milliárd dollárba került.
„Donald Trump már tavaly megmondta, hogy nem ad több pénzt (a háborúra), ami az egyedüli Európának 40 milliárd eurójába kerülne. Nem veszek el pénzt az olasz egészségügytől olyan háborúra, amelyet már elveszítettek” – jelentette ki Salvini.
A Liga vezetője néhány órával azután mondta el véleményét, hogy Giorgia Meloni miniszterelnök a római kormánypalotában egyeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
Matteo Salvini a Retequattro kereskedelmi televíziócsatorna műsorában az olasz kormány álláspontját kiegyensúlyozottnak nevezte: „nem állunk háborúban Oroszországgal, és továbbra is állítom, hogy nem fogjuk fiainkat harcolni küldeni” – tette hozzá.
Megjegyezte, hogy Oroszországot sem Napoleon, sem Hitler nem tudta térdre kényszeríteni, ezért „minél előbb leülnek a tárgyalóasztalhoz a béke érdekében, annál jobb mindenkinek.”
Salvini úgy vélte, bizalmat kell adni Donald Trump amerikai elnöknek, aki tűzszünetet tudott teremteni a Közel-Keleten is.
Matteo Salvini hozzátette, úgy gondolja, hogy Donald Trump Európának szóló bírálata „nem a polgároknak, olaszoknak, németeknek, spanyoloknak szól, hanem a vezetőknek, az európai bürokráciának.”
Szlovákia támogatni fogja Donald Trump amerikai elnök béketervét Ukrajna számára, és egyúttal felszólítja az európai partnereket, hogy maximális mértékben működjenek együtt a folyamatban – számolt be róla az MTI által idézett TASR szlovák közszolgálati hírügynökség Juraj Blanár szlovák külügyminiszter bejelentésére hivatkozva szerdán.
A külügyi tárca vezetője közölte: megbízást adott Marek Estok külügyi államtitkárnak, hogy ezt a szlovák álláspontot terjessze elő az Európai Unió képviselőinek a témában szerda délután sorra kerülő online egyeztetésén.
A külügyminisztérium közlése szerint az államtitkár az egyeztetésen hangsúlyozni fogja, hogy béketárgyalásoknak mindegyik, a konfliktusban érintett fél részvételével kell lezajlaniuk. Úgy, ahogy az most Donald Trump vezetése alatt zajlik, mivel csak a kölcsönös párbeszéd és kompromisszumkeresés által lehet elérni a békét, és főként leállítani az értelmetlen öldöklést – írta a szlovák külügyminisztérium.
Robert Fico szlovák miniszterelnök már egy múltheti sajtótájékoztatóján jelezte, hogy támogatják az ukrajnai háború rendezését célzó amerikai béketervet, ugyanakkor azt mondta: annak megvalósításához elengedhetetlen, hogy az elképzeléssel Ukrajna is egyetértsen. Az amerikai béketervet a múlt héten mutatták be, majd abban az amerikai és ukrajnai küldöttség svájci egyeztetésén több változtatást végrehajtottak.
Julija Szviridenko ukrán miniszterelnök közölte, hogy találkozott az Európai Unió tagállamainak nagyköveteivel, és a ZN,UA értesülései szerint többek között megvitatták az Ukrajnában tapasztalható korrupció kérdését. Szviridenko átfogó tisztogatásokat ígért a kormányban, egyúttal pedig közölte a nagykövetekkel: Ukrajnának a „túléléshez” és további működéséhez 60 milliárd euróra van szüksége.
A miniszterelnök hivatalos közleménye szerint az uniós diplomatákat tájékoztatták az „energetikai ágazatban végrehajtandó, a korrupció visszaszorítását és a hatékonyság növelését célzó új intézkedésekről”. A felek emellett tárgyaltak Ukrajna jövő évi költségvetési szükségleteiről is.
„A kormány intézkedései teljes körű együttműködésre és közös munkára irányulnak a korrupcióellenes intézményekkel annak érdekében, hogy biztosítsuk a végrehajtó hatalom átlátható működését. Az európai diplomaták pozitívan értékelték ezeket a lépéseket” – hangsúlyozta Szviridenko, majd hozzátette: „Arra kértük partnereinket, hogy kapcsolódjanak be a folyamatba, és első lépésként tegyenek javaslatot jelöltekre az Energoatom felügyelőbizottságába.”
Elmondása szerint a kormány megvizsgálja annak lehetőségét, hogy nemzetközi auditorokat vonjanak be az ellenőrzési folyamatba, valamint fontolóra veszi az állami tulajdonú vállalatok felügyelőbizottságainak frissítését az energiaszektorban – írja a ZN,UA.
Az Európai Uniónak (EU) támogatnia kellene Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök budapesti tervezett találkozóját – jelentette ki a pozsonyi parlament európai ügyi bizottságának szerdai ülésén a szlovák miniszterelnök, aki közölte, hogy a kérdést az Európai Tanács közelgő ülésén is meg akarja nyitni.
„Az Európai Tanács ülésén felteszem a kérdést, hogy vajon jó ötlet-e a (szankciós) csomagok és kemény szavak útjára lépni, ha azt akarjuk, hogy a csúcstalálkozóra sor kerüljön Budapesten” – idézte a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség Fico szavait, aki aláhúzta: ő személy szerint a csúcstalálkozó „abszolút támogatójaként” fog fellépni az EU és a tagországok vezetőinek ülésén.
Hangsúlyozta: az EU-nak nem lehet az a célja, hogy „lecsukja” az orosz elnököt, hanem az kell legyen a célja, hogy az érintett feleket tárgyalóasztalhoz ültesse. Hozzátette: látni kell a realitásokat és azt is, hogy az ukrajnai béke megteremtése nem lehetséges bizonyos területek átadása nélkül.
