A mozgósítási törvény módosításai a mozgósítási folyamatokhoz kapcsolódnak, és érintik a munkáltatókat, a 18–25 év közötti férfiakat, a rokkantakat és a tartásdíjat nem fizetőket, akiknek három vagy több gyermekük van.
Módosítások a behívóátvevés utáni meg nem jelenést is érintik:
Egyértelműen meghatározza a meg nem jelenés okát: a törvény egyértelműen meghatározza azokat az indokokat, amelyek miatt az állampolgárnak joga van nem megjelenni idézésre, ideértve a természeti katasztrófákat, betegséget, harci műveleteket az adott területen, valamint egyéb olyan körülményeket, amelyek megfosztották őt a személyes megjelenés lehetőségétől.
Kötelező tájékoztatni a toborzóközpontot arról, hogy nem jelenik meg az adott személy: azon állampolgárok, akik alapos ok miatt nem tudnak megjelenni a toborzóközpontban, kötelesek haladéktalanul értesíteni az illetékes hatóságokat.
Gépjárművezetési jog korlátozása: amennyiben az állampolgár nem jelenik meg, a törvény a járművezetési jog korlátozását írja elő.
A fogyatékkal élőket is ellenőrizni fogják, a nőket nem mozgósítják
Az orvosi és szociális szakértői bizottságok határozatainak ellenőrzése: kötelező ellenőrizni a meghatározott életkorú férfiak fogyatékosságot igazoló dokumentumainak megalapozottságát.
Nők hadkötelezettsége: a törvény nem rendelkezik a nők mozgósítás alatti hadkötelezettségéről, de fenntartja önkéntes szerződéses katonai szolgálatba lépés lehetőségét.
Módosítások a mozgósítási halasztás terén a tartásdíj-elmulasztók és a külföldön élő férfiak esetében
A halasztás kiadásának eljárási rendje: a Miniszteri Kabinetnek ki kell dolgoznia a halasztás kiadására vonatkozó eljárást, amely nemcsak a szükséges dokumentumok listáját határozza meg, hanem a benyújtás feltételeit, az elbírálás és a feldolgozás feltételeit, valamint a formátumot is.
A halasztás okai: a törvény új okokat ad a halasztási jog elvesztésére, ideértve azokat az eseteket is, amikor a sokgyermekes szülőknek hátraléka van a tartásdíj befizetésekor, illetve ellenőrzik a rokkant rokonokkal rendelkezőket és azokat is, akik újra jelentkeztek felsőoktatásba.
Külföldön tartózkodó állampolgárok: a külföldön tartózkodó állampolgárok számára bevezették a katonai nyilvántartásba történő regisztrációt. Ez növeli az állampolgárok ellenőrzését még akkor is, ha külföldön tartózkodnak.
Konzuli szolgáltatások: a külföldi diplomáciai intézményekben a konzuli szolgáltatásokat csak érvényes katonai regisztrációs okmányok megléte mellett hajtják végre.
Adatfrissítés: lehetőség nyílik a katonai nyilvántartásba vételre vonatkozó adatok frissítésére hivatalos kommunikációs csatornákon keresztül.
Katonai kiképzés férfiak számára
Adminisztratív őrizetbe vétel és toborzóközpontba való szállítás: a mozgósítási kötelezettségek teljesítésének elmulasztása esetén a toborzóközpont vezetője kérheti a rendőrségtől az adminisztratív őrizetbe vételt és az állampolgár toborzóközpontba való szállítását.
Írásbeli felszólítás a kötelezettség teljesítésére: ha a toborzóközpontba történő szállítás kézbesítés nem lehetséges, a toborzóközpont vezetője írásbeli felszólítást küld az állampolgárnak a kötelezettség teljesítésére. Ezt a felszólítást személyesen vagy postai úton kell kézbesíteni.
Gépjárművezetési jog korlátozása: aa az állampolgár 10 napon belül nem tesz eleget a követelménynek, a toborzóközpont bírósághoz fordulhat járművezetési jogá korlátozása érdekében.
A kétkamarás román parlament együttes ülése kedden formálisan is tudomásul vette Klaus Johannis államfő tájékoztatását külföldi katonák és hadfelszerelések Romániába érkezéséről, valamint a nemzetközi békemissziókban szerepet vállaló román kontingensek keretszámáról.
Az államfő egyebek mellett arról tájékoztatta a törvényhozást, hogy – a legfelsőbb védelmi tanáccsal (CSAT) konzultálva – jóváhagyta egy Ukrajnának szánt, felszerelést és hadi eszközöket tartalmazó finn szállítmány áthaladását az ország területén, és 50 ukrán katona kiképzését, akiknek az illető felszerelést kell majd használniuk és karbantartaniuk.
Johannis szerint ennek megelőlegezett költségeit a román védelmi minisztérium utólag elszámolja az Európai Unió Ukrajnát támogató katonai segítségnyújtási missziójánál (EUMAM Ukrajna).
A román államfő jóváhagyta, hogy a holland fegyveres erők három MQ-9 Reaper típusú pilóta nélküli megfigyelő repülőgépet küldjenek idén Romániába.
A NATO keleti szárnyának védelmét szolgáló drónokkal együtt 140 holland katona is Romániába érkezik, közülük a drónok üzemeltetését ellátó 50 katona tartós kiküldetésre.
A román elnök – az Ukrajna ellen Oroszország által indított háborúra és az egyre bonyolultabb és kiszámíthatatlanabb nemzetközi biztonsági helyzetre hivatkozva –, a keddi formális tájékoztatással ahhoz is megszerezte a parlament előzetes hozzájárulását, hogy a NATO szükség esetén Romániába küldje a magas készenlétű összhaderőnemi műveleti erőit (VJTF). Az indoklás szerint azért kell ehhez előzetes jóváhagyás, hogy az engedélyezéssel ne hátráltassák a különítmény alapvető feladatának teljesítését, vagyis azt, hogy bármilyen, a NATO-t érő támadásra 72 órán belül reagáljon.
Johannis arról is tájékoztatta a parlamentet, hogy Románia idén mintegy 5000 katonával és csaknem 2500 belügyi alkalmazottal járul hozzá a NATO, az Európai Unió, az EBESZ és az ENSZ égisze alatt szervezett nemzetközi missziókhoz: közülük 2516 katona és 365 belügyi alkalmazott vesz részt a külföldi küldetésekben, a többiek a szükség esetén mozgósítható tartalékállomány tagjai.
A román parlament csak tudomásul veszi az államfő nemzetközi katonai missziókkal kapcsolatos tájékoztatásait, nem szavaz róluk. A törvényhozók közül egyedül a parlamenti botránykeltéseiről elhíresült Diana Sosoaca független szenátor emelt kifogást az ellen, hogy Klaus Johannis a „parlament jóváhagyása nélkül háborúba sodorta Romániát”, úgymond külföldi csapatokkal töltötte meg az országot, pedig senki sem támadta meg Romániát.
Sosoaca kirohanására egy másik ellenzéki törvényhozó, Bogdan Rodeanu, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője válaszolt, leszögezve, hogy Románia nem áll hadban senkivel, de Oroszország – amelynek csapatait szerinte Sosoaca szívesebben látná Romániában – olyan mértékben fenyegeti az ország és a térség biztonságát, hogy Romániának és NATO-szövetségeseinek sürgősen lépéseket kellett tenniük a keleti szárny megerősítése, elrettentő képességük növelése érdekében.
Kárpátalján ez év végéig megépül az első hulladékfeldolgozó üzem a magyar kormány támogatásával, közölte Volodimir Csubirko, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnöke tájékoztatóján. Ha a projekt sikeresen befejeződik és a tervek szerint fog működni, akkor az európaiak adnak pénzt egy másik gyárra a técsői járásban. Régiónkban sok helyi projekt valósul meg az európai országokkal együttműködve és európai adományozók pénzéből. Többek között különböző programokat, amelyek keretében moduláris házakat építenek a lakóhelyüket elhagyni kényszerült emberek számára, a finanszírozást szlovák, lengyel és cseh állami és nem állami alapítványok biztosítják. Ami az ukrán katonák lakásvásárlásának finanszírozását illeti, a megyei tanácsnak saját programja van. Az állami bankok jelzálog hiteleket adnak ki a katonáknak, és a megyei tanács pénzéből fedezik a kölcsönök kamatait. Igaz, ez a program csak a szerződéses katonák számára elérhető: mozgósított vagy sorkatonai szolgálatra behívottak nem használhatják. Ezen kívül, a nemzetközi partnerekkel együttműködve több száz gyermek nyaralását sikerült biztosítani. Az adományozóktól függően a gyerekek vagy külföldön pihentek, vagy Kárpátalján helyezték el őket. A táborok fenntartására a pénzt külföldi támogatók biztosították. A megyei tanács elnöke megjegyezte, hogy a „hadiállapot” idején a tanácsokat megfosztották jogkörei jelentős részétől, amelyeket, a gyors reagálás érdekében a katonai adminisztrációra ruháztak át. A repülőtér, amelynek megnyitását a polgári repülés számára Csubirko úr megígérte, szintén a katonai adminisztráció irányítása alá került. De amint azt a megyei tanács elnöke elmondta, a honvédség nem adott engedélyt a járatok beindítására.
