Oroszország nem utasítja el a Nyugattal folytatandó párbeszédet, de levonta a következtetéseket a korábbi magatartásából – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Jövő megteremtése elnevezésű moszkvai nemzetközi szimpóziumon.
„Szeretném külön hangsúlyozni, hogy nem zárkózunk el a Nyugattal folytatandó párbeszédtől, bár természetesen levontuk a kellő következtetéseket abból, ahogyan a nyugati szomszédok egyik napról a másikra feladták ígéreteiket és vállalásaikat, a velünk kötött összes megállapodást, és ahogyan aláásták az irántuk való bizalmat” – mondta Lavrov.
Azt hangoztatta, hogy „ha és amikor (a nyugatiak) megérnek majd a kapcsolatok helyreállítására és a kölcsönös tisztelet és a kölcsönös érdekegyensúly elvein alapuló kapcsolatok kiépítésére”, akkor Oroszország „saját nemzeti érdekei alapján fogja meghatározni, hogyan kezelje ezeket a javaslatokat”.
Emlékeztetett rá, hogy júliusban az ENSZ Biztonsági Tanácsa orosz elnökség alatt nyílt vitát tartott az államok együttélésének elveiről a többpólusú világban. Ezt az eszmecserét Moszkva más multilaterális platformokon is folytatni fogja, a többi között a G20-csoport Rio de Janeiróban esedékes csúcstalálkozóján, ám a párbeszéd kormányközi, hivatalos szinten Lavrov szerint „nem halad túl jól”. Ezért a Nyugatot hibáztatta, „amely továbbra is megpróbál egyoldalú előnyöket szerezni magának, nem riad vissza semmilyen módszertől, beleértve (…) a nemzetközi szervezetek titkárságainak privatizálását”.
Arra reagálva, hogy az ENSZ-főtitkár szóvivője az orosz–észak-koreai katonai együttműködéssel kapcsolatban mély aggodalmát fejezte ki az ukrajnai válság nemzetközivé szélesedése miatt, Lavrov úgy vélekedett, hogy a világszervezet apparátusának csúcsán „az ENSZ Alapokmányt teljességében kell elolvasni, nem pedig csak azt a részt, amelyet ma ezzel a konfliktussal kapcsolatban hangsúlyozni akarnak”. Hangot adott álláspontjának, miszerint António Guterres főtitkár elkésett az aggályával, mert a nemzetközivé válás „csak három évvel azt követően jutott az eszébe, hogy a Nyugat felkészítette Ukrajnát a háborúra”.
Azt állította, hogy az angolszászok „öngyilkos kalandra” készítik elő a kontinentális Európát egy Oroszországgal való közvetlen fegyveres konfliktus formájában. Sajnálatát fejezte ki amiatt is, hogy számos európai ország jelenlegi uralkodó elitje nyilvánvalóan nem látja a jövőjét egy többpólusú világban, és „a tengerentúli hegemóntól” várja a megváltást.
Az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov decemberben Máltára látogathat az EBESZ miniszteri tanácsának ülésére. Ez lenne az első alkalom, hogy Lavrov az Európai Unió területére lép azóta, hogy Oroszország 2022 februárjában megindította katonai műveleteit Ukrajnában.
A látogatás jelentőségét növeli, hogy Lavrov több mint 2,5 éve nem járt uniós tagállamban.
Az EBESZ miniszteri tanácsának ülését december 5-6-án tartják Máltán. A szigetország oroszországi nagykövetsége a Vedomosztyinak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a rendezvény minden EBESZ-tagállamra vonatkozik, beleértve az Oroszországi Föderációt is.
„Az EBESZ küldöttségeit rendszeresen tájékoztatják az előkészületekről előrehaladásáról” ‒ közölte a máltai nagykövetség. Hozzátették: „A további gyakorlati részleteket, köztük a meghívókat, a megfelelő időben minden EBESZ-delegációnak megküldik.”
A találkozó lehetőséget adhat a párbeszédre az orosz diplomácia vezetője és nyugati partnerei között, ami a jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben különös jelentőséggel bírhat. Az esemény részleteiről és a pontos résztvevői listáról várhatóan a következő hetekben derül ki több információ.
[type] => post
[excerpt] => Az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov decemberben Máltára látogathat az EBESZ miniszteri tanácsának ülésére. Ez lenne az első alkalom, hogy Lavrov az Európai Unió területére lép azóta, hogy Oroszország 2022 februárjában megindította katonai műv...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1730490600
[modified] => 1730479527
)
[title] => A háború kitörése óta először jön az orosz külügyminiszter az EU területére
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=131201&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 131201
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 131202
[image] => Array
(
[id] => 131202
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/szergej-lavrov-eu-latogatas-712647.jpg
[original_lng] => 253882
[original_w] => 1500
[original_h] => 844
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/szergej-lavrov-eu-latogatas-712647-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/szergej-lavrov-eu-latogatas-712647-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/szergej-lavrov-eu-latogatas-712647-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/szergej-lavrov-eu-latogatas-712647-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/szergej-lavrov-eu-latogatas-712647.jpg
[width] => 1500
[height] => 844
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/szergej-lavrov-eu-latogatas-712647.jpg
[width] => 1500
[height] => 844
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/szergej-lavrov-eu-latogatas-712647.jpg
[width] => 1500
[height] => 844
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1730472328:12
[_thumbnail_id] => 131202
[_edit_last] => 12
[views_count] => 386
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 2058
[1] => 41
[2] => 53452
[3] => 49
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Háború
[3] => Hírek
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 190
[1] => 1487
)
[tags_name] => Array
(
[0] => EU
[1] => Szergej Lavrov
)
)
[2] => Array
(
[id] => 128923
[content] =>
Szergej Lavrov külügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy Moszkva a Vlagyimir Putyin elnök által felvázolt „vészhelyzeti tervet” léptetné életbe arra az esetre, ha Ukrajna engedélyt kapna arra, hogy a nyugatiak által szállított nagy hatótávolságú rakétákat mélyen Oroszországon belül csapásokhoz használja.
Putyin korábban azt mondta, hogy bármilyen ilyen csapást Moszkva a fegyvereket biztosító országok közvetlen támadásaként kezelne.
A diplomata a kijevi külföldi fegyveradományozók közelgő találkozóját kommentálta, amelyet Volodimir Zelenszkij ukrán vezető „történelmi jelentőségűnek” hirdetett. Moszkva nem követi az ezzel kapcsolatos nyilatkozatokat, mivel már elkészítette válaszát – mondta a külügyminiszter.
„Amint ez a döntés [a Nyugat részéről, hogy engedélyezi Ukrajnának a nagy hatótávolságú rakéták használatát] megszületik, ha megszületik, ezt megtudjuk, és a Vlagyimir Putyin által említett vészhelyzet már működésbe lép” – mondta Lavrov az orosz 1-es csatorna műsorszolgáltatónak.
Putyin arra figyelmeztetett, hogy egy ilyen, Ukrajna által nyugatról szállított nagy hatótávolságú rakétákkal végrehajtott támadást Moszkva úgy kezelne, mintha azt közvetlenül a NATO indította volna. Felvetette, hogy Oroszország válaszul hasonló fegyverekkel fegyverezhetné fel a Nyugat ellenségeit.
Moszkva jelenleg frissíti nukleáris doktrínáját, hogy egy nukleáris állam által támogatott, nem nukleáris állam támadása is bekerüljön azon feltételek közé, amelyek Oroszország részéről nukleáris megtorlást válthatnak ki.
Kijev hónapok óta könyörög az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek, hogy oldják fel a nagy hatótávolságú fegyvereikkel Oroszország mélyén végrehajtott csapások tilalmát, és a nyugati vonakodást okolja a harctéren a közelmúltban elszenvedett sorozatos kudarcaiért.
Orosz tisztviselők korábban azt állították, hogy az elvi döntés, hogy teljesítsék Ukrajna kívánságát, már megszületett, és a nyugati országok most választják ki az eszközt, hogy ezt a nyilvánosság elé tárják.
Zelenszkij remélte, hogy a tilalmat feloldják a múlt hónapban tett amerikai látogatása során, ahol bemutatta „győzelmi tervét” Joe Biden elnöknek. A helyi média szerint az amerikai tisztviselők szkeptikusak az ukrán vezető javaslatával kapcsolatban, amelyet nem tartanak életképesnek Oroszország legyőzésére és azt csak egy kívánságlistaként emlegetik.
Az Egyesült Államok várakozásai szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is részt vesz az ENSZ Biztonsági Tanácsának Ukrajnával foglalkozó ülésén kedden – közölte az amerikai külügyminisztérium szóvivője csütörtökön.
Matthew Miller a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a Biztonsági Tanács ülésén az Egyesült Államokat Antony Blinken külügyminiszter képviseli. Arra a kérdésre, hogy létrejöhet-e amerikai–orosz külügyminiszteri találkozó, a szóvivő közölte, ez nem szerepel a napirenden.
Az amerikai külügyi szóvivő kifejtette, hogy az Egyesült Államok nem tartja reális követelésnek azt a finn részről szerdán elhangzott felvetést, miszerint Oroszországot fosszák meg biztonsági tanácsi tagságától és szavazati jogától. Matthew Miller emlékeztetett arra, hogy hasonló követelések már voltak korábban is, és úgy fogalmazott, hogy egy ilyen lépést „hihetetlenül nehéz lenne kivitelezni”. Hozzátette még, hogy az Egyesült Államok „olyan dolgokra összpontosít, amelyek lehetségesek és nem azokra, amelyek nem”.
Az orosz vezetés pontosítja a nukleáris fegyverek alkalmazásáról szóló irányelveket – számolt be Szergej Lavrov külügyminiszter jemeni kollégájával közösen tartott sajtótájékoztatóján.
Az amerikaiak egyértelműen úgy beszélnek a harmadik világháborúról, ami ha – ne adj’ isten – bekövetkezne, csak Európát érinti. A szituációval kapcsolatban fontos megérteni, hogy nekünk megvan a saját doktrínánk, amibe a nukleáris fegyverek használata is beletartozik. Ezeket most tisztázzuk, és ezzel az amerikaiak is tisztában vannak – hangzott el a nyilatkozatban. Vlagyimir Putyin orosz elnök június végén azt mondta, hogy változtatnak az atomfegyverek használatának irányelvein. A nukleáris töltetek bevetési küszöbének csökkentéséről folyamatosan zajlanak az egyeztetések, emellett fejlesztenek olyan tölteteket, amelyeknek nagyon kicsi a teljesítménye. Ezeket a bombákat a nemzetközi közösség szerint is be lehet majd vetni – írja a Ria.
Putyin kijelentései után az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács képviselője arról számolt be, hogy Washington hajlandó lenne tárgyalni az orosz atomfegyverekről az ukrán háború kérdésén kívül. Egy olyan megállapodásról szeretnének beszélni, ami a Stratégiai Fegyverzetcsökkentési Szerződés, más néven START utódja lenne. Lavrov helyettese, Szergej Rjabkov azonban azt mondta, egy új START-egyezmény csak akkor jöhetne létre, ha az amerikai vezetés felhagy oroszellenes intézkedéseivel.
Peking egy valódi ukrajnai békekonferencia összehívását sürgeti, amelyet Moszkva és Kijev egyaránt elismer – jelentette ki Vang Ji kínai külügyminiszter hétfőn a BRICS-országok külügyminisztereinek Nyizsnyij Novgorodban tartott találkozóján.
„Az ukrajnai válság folytatódik, Kína egy olyan, valódi békekonferencia mielőbbi összehívását szorgalmazza, amelyet Oroszország és Ukrajna is elismer, minden fél egyenlő részvételével és minden béketerv őszinte megvitatásával” – mondta Vang a kínai külügyminisztériumnak a RIA Novosztyi orosz hírügynökség által ismertetett közleménye szerint.
A kínai diplomácia vezetőjével folytatott kétoldalú megbeszélésen Szergej Lavrov, a BRICS soros elnökségét ellátó Oroszország külügyminisztere köszönetét fejezte ki Pekingnek azért a döntéséért, hogy nem küld képviselőt a Svájcban a hétvégén megrendezésre kerülő, Ukrajnáról szóló konferenciára. Lavrov hangsúlyozta, hogy az a fórum nem feltételezi sem Oroszország egyenrangú részvételét, sem pedig az összes békekezdeményezés és a kialakult realitások méltányos figyelembevételét.
Vang Ji közölte, hogy Kína kész teljes mértékben támogatni Oroszország BRICS-elnöki munkáját, és együttműködni Oroszországgal a tömörülés stratégiai partnerségének megerősítésén, ösztönözni a globális Dél megerősítését célzó közös fellépéseket, és még aktívabban kiállni a multilateralizmus támogatása, a közös fejlődés előmozdítása mellett.
Az orosz diplomácia vezetője a hivatali partnereivel folytatott tanácskozáson elmondta, hogy a BRICS a tavalyi johannesburgi csúcstalálkozó határozatainak megvalósításán dolgozik, különösen tekintettel a nemzetközi monetáris és pénzügyi rendszer javítására, valamint a nemzeti valutákban történő elszámolások platformjának kialakítására a kölcsönös kereskedelemben.
Arról is szólt, hogy a közelmúlt nemzetközi eseményei szerinte „levetették a Nyugat álarcát”, amely a saját „szabályokon alapuló” rendjét akarja ráerőltetni a világra, saját dominanciájának megőrzése érdekében. Lavrov mások mellett találkozott Számeh Sukri egyiptomi külügyminiszterrel is, akivel egyebek között arról tárgyalt, miként kellene fokozni a nemzetközi erőfeszítéseket annak érdekében, hogy mielőbbi tűzszünet jöjjön létre a Gázai övezetben.
A BRICS országok Nyizsnyij Novgorodban hétfőn megkezdődött kétnapos külügyminiszteri találkozóján a tíz tagállamon (Brazília, Oroszország, India, Kína, a Dél-afrikai Köztársaság, Egyiptom, Etiópia, Irán, Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia) kívül a csoporttal baráti országok képviselői is részt vesznek. A mostani az első külügyminiszteri találkozó a BRICS idei bővítése után.
Javában tart a Nyugattal való katonai-politikai konfrontáció akut szakasza – jegyezte meg az orosz külügyminisztérium vezetője.
Európa, mint Oroszország partnere, nem aktuális kifejezés legalább egy generáción keresztül, jelentette ki Szergej Lavrov, az Oroszországi Föderáció külügyminisztere május 18-án, szombaton.
„Dmitrij Vitaljovics Trenyin (orosz politológus – szerk.) azt írta az egyik cikkében, hogy Európa mint partner számunkra nem releváns, legalábbis egy generáción keresztül. Nem tudok nem egyetérteni ezzel, gyakorlatilag minden nap érezzük. Számos tény, és ezt el kell ismerni, alátámasztja ezt az előrejelzést. És nem csak az érzéseink szerint tarjuk helyesnek ezt az előrejelzést” – mondta a Kül- és Védelmi Tanács XXXII. Közgyűlésén.
Lavrov elmondása szerint „a Nyugattal való katonai-politikai konfrontáció akut szakasza folytatódik és javában tart”, amit az ezekben az országokban zajló politika- és politikatudományi viták természete is bizonyítani látszik.
A miniszter megjegyezte: Oroszország a Nyugat által Ukrajnába irányuló nagy hatótávolságú fegyverek szállításának növelését annak jelzéseként érzékeli, hogy „ott nem állnak készen egy komoly beszélgetésre”.
„Ez azt jelenti, hogy a kapcsolatok a harctéren való tisztázása mellett döntöttek, mi készen állunk erre, és mindig is készen álltunk” – biztosított Lavrov.
Az Oroszországi Föderáció Külügyminisztériumának vezetője egyértelműen hozzátette, hogy „Oroszország meg fogja védeni érdekeit ukrán, nyugati és európai irányban”.
Az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov hétfőn kijelentette, hogy az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország Ukrajnának nyújtott támogatása nagy stratégiai kockázatokat szít, amelyek növelték a világ legnagyobb nukleáris hatalmai közötti közvetlen konfrontáció kockázatát.
Oroszország külügyminisztere elmondta, hogy az Egyesült Államok és a NATO megszállottja annak a gondolatnak, hogy „stratégiai vereséget” mérjenek Oroszországra, és az ilyen konfrontációnak olyan kockázatai vannak, amelyek a nukleáris veszély fokozódásához vezethetnek.
A nyugatiak veszélyesen a nukleáris hatalmak közötti közvetlen katonai összecsapás szélén állnak, ami katasztrofális következményekkel jár – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.
Az Egyesült Államok és szövetségesei azt állítják, hogy segítenek Ukrajnának megvédeni magát az orosz agresszióval szemben, és hogy Oroszország az, aki súlyosbítja a kelet–nyugati feszültséget, többek között azzal, hogy ismételten figyelmeztet a nukleáris konfliktus veszélyére – írja a Reuters. „Komoly stratégiai kockázatokat látunk ebben, ami a nukleáris veszély szintjének növekedéséhez vezet” – mondta a külügyminiszter.
Törökország reméli, hogy a közeljövőben megkezdődnek a tárgyalások Ukrajna és Oroszország között a tűzszünetről. Ezt Hakan Fidan török külügyminiszter jelentette ki március 3-án, vasárnap egy antalyai diplomáciai fórumon.
Az ügynökség emlékeztet arra, hogy Fidan március 1-jén tárgyalt az orosz külügyminisztérium vezetőjével, Szergej Lavrovval, és beszélt vele Ukrajnát érintő kérdésekről.
Fidan szerint ideje megkezdeni a tárgyalásokat Ukrajna és Oroszország között a tűzszünetről – írja a Reuters.
[type] => post
[excerpt] => Törökország reméli, hogy a közeljövőben megkezdődnek a tárgyalások Ukrajna és Oroszország között a tűzszünetről. Ezt Hakan Fidan török külügyminiszter jelentette ki március 3-án, vasárnap egy antalyai diplomáciai fórumon – írja a Reuters.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1709568660
[modified] => 1709564399
)
[title] => A török külügyminiszter találkozott Lavrovval, és párbeszédre szólította fel az ukrajnai tűzszünetről
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=105689&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 105689
[uk] => 105656
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 105658
[image] => Array
(
[id] => 105658
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/fcde1fa94dc2b923caa44ab2d4bd37ef.webp
[original_lng] => 32062
[original_w] => 900
[original_h] => 450
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/fcde1fa94dc2b923caa44ab2d4bd37ef-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/fcde1fa94dc2b923caa44ab2d4bd37ef-300x150.webp
[width] => 300
[height] => 150
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/fcde1fa94dc2b923caa44ab2d4bd37ef-768x384.webp
[width] => 768
[height] => 384
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/fcde1fa94dc2b923caa44ab2d4bd37ef.webp
[width] => 900
[height] => 450
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/fcde1fa94dc2b923caa44ab2d4bd37ef.webp
[width] => 900
[height] => 450
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/fcde1fa94dc2b923caa44ab2d4bd37ef.webp
[width] => 900
[height] => 450
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/fcde1fa94dc2b923caa44ab2d4bd37ef.webp
[width] => 900
[height] => 450
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1709557200:5
[_thumbnail_id] => 105658
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1383
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_4bd505d4a7ee50d6719aa7c8ccd17b45] =>
Turkey’s parliament has approved Sweden’s entrance to NATO, removing one of the last remaining obstacles to a historic expansion of the alliance https://t.co/xRwfCDEWKBhttps://t.co/xRwfCDEWKB
A brazil Vibra Energia vállalat megtagadta annak az orosz Il-96-os repülőgépnek a tankolását, amelyen Szergej Lavrov orosz külügyminiszter tartózkodott, mert félt az Egyesült Államok esetleges szankcióitól.
Az orosz külügyminisztérium vezetője, Lavrov jelenleg latin-amerikai országokban tesz látogatást.
Kubai és venezuelai látogatása után a G20-as országok minisztereinek találkozójára vette az irányt, amely jelenleg Brazíliában zajlik.
Lavrov gépe leszállt a Rio de Janeiro-i repülőtéren, de a Vibra Energia amerikai szankciókra hivatkozva megtagadta a gép tankolását.
The AWACS surveillance jets will fly missions to monitor Russian military activity near the Alliance’s borders and can detect aircraft and missiles hundreds of kilometres away, making them a key early warning capability for NATO
