Részleges szenátusi választásokat tartanak Franciaországban vasárnap, az elemzők szerint az ellenzéki jobbközép Köztársaságiak várhatóan megőrzik a többségüket a felsőházban. A parlament jobboldali többségű felsőháza 348 tagjának csaknem felét választják meg hat évre: 170 szenátort 1829 jelölt közül, a százból 38 európai megyében és hat tengerentúli területen (Guadeloupe, Martinique, Réunion, Mayotte, Új-Kaledónia, valamint Saint-Pierre és Miquelon).
A szenátus a területi közösségek képviseletét biztosítja, tagjait közvetett és bonyolult módon választja egy elektori testület, amely mintegy 162 ezer önkormányzati képviselőből áll. Közülük 78 ezren szavazhatnak vasárnap.
A választási rendszer miatt a lakosság kevesebb mint felét képviselő vidéki kistelepülések felülreprezentáltak a testületben, az elektorok mintegy kétharmadát ők adják, ezért a szenátus az V. köztársaság 1958-as kezdete óta – a 2011 és 2014 közötti rövid időszakot leszámítva – mindig jobboldalú többségű volt. A szenátus elnöki székében ötödik mandátumát töltő 74 éves Gérard Larcher is újraindul a székéért a Párizshoz közeli Yvelines megyében, ha újraválasztják a következő három évben is ő maradhat a Francia Köztársaság harmadik legfontosabb személyisége.
Az elemzők szerint a választásokon a jobboldal számára elsősorban az a kérdés, hogy meg tudja-e tartani a 145 fős többségét, amelyhez az abszolút többséget a centristák 57 fős csoportjának támogatásával tudja megszerezni.
Az Emmanuel Macron államfő pártjának mostani 24 fős frakciója az előrejelzések szerint kisebb lesz. A felsőházban a második legjelentősebb, 64 fős szocialista frakció várhatóan növeli létszámát: a kommunistákkal és a Zöldekkel kötött szövetségük miatt a baloldali csoport száma a jelenlegi 91-ről 100-ra nőhet, de ez elsősorban a Zöldek térnyerésének köszönhető az elemzők szerint
Az előrejelzések alapján a radikális baloldali Engedetlen Franciaország kimaradt a baloldali megállapodásból, annak várhatóan egyetlen szenátora sem lesz a jövőben, míg Marine Le Pen pártja, a Nemzeti Tömörülés kettő és négy közötti helyre számíthat.
Conflit Hamas-Israël : ce matin devant le juge des référés du tribunal administratif de Paris pour contester la suspension de l'interdiction d'une manifestation propalestinienne à Paris.
Le Hamas, « un mouvement de résistance » ? Non ! c’est un mouvement terroriste. Je saisis le procureur de la République pour apologie du terrorisme. https://t.co/Z9jmpDnNmi
Japánban vasárnap megkezdődtek a szenátusi választások, amelyek célja az ország felsőháza felének megújítása. A voksolást nagymértékben beárnyékolta a volt miniszterelnök, Abe Sindzó meggyilkolása, akit két nappal korábban, a nyugati Narában tartott választási gyűlésen lőttek le.
A jelenlegi japán kormányfő, Fumio Kisida, akinek jobboldali Liberális Demokrata Pártja (LDP) vezet a közvélemény-kutatásokban, elítélte a korábbi mentora elleni barbár támadást, és hangsúlyozta a demokrácia alapját képező szabad és tisztességes választások védelmének fontosságát. Soha nem fogunk engedni az erőszaknak – tette hozzá.
Az ország egyik legismertebb politikusa, Abe Sindzó elleni merénylet mélyen megdöbbentette és meghatotta az embereket az országban és külföldön egyaránt. A világ minden tájáról érkeztek részvétnyilvánító üzenetek, többek között Kínából és Dél-Koreából, amellyel Japánnak gyakran viharos a kapcsolata.
A támadás feltételezett elkövetője, akit a helyszínen őrizetbe vettek, bevallotta, szándékosan cselekedett. Egyes japán médiumok arról számoltak be, hogy egy vallási csoport tagja volt. A 41 éves Tecuja Jamagami feltehetően a Tengeri Önvédelmi Erők (Japán haditengerészete) volt tagja, és a rendőrségnek azt mondta, hogy a merénylethez házilag készített fegyvert használt.
A volt miniszterelnök elleni merénylet miatt a különböző pártok rövid időre felfüggesztették a választási kampányt, amely szombaton fokozott biztonsági intézkedések közepette folytatódott.
A kampányt főképpen a helyi aggodalmak uralták, beleértve az áremelkedéseket és az áramellátás kockázatát, mivel a Japánt június vége óta sújtó hőhullám miatt áramhiánytól tartanak az országban.
Az LDP és szövetségese, a jobbközép Komeito alkotta kormánykoalíció az előrejelzések szerint vasárnap a megpályázható képviselői helyekből több mint hetvenet megszerezhet.
A szenátusban összesen 245 mandátum van, amelyek fele háromévente megújul.
A balközép Japán Alkotmányos Demokrata Párt (CDPJ) az előrejelzések szerint veszíthet jelenlegi 45 mandátumából, és ezzel elveszíti legfőbb ellenzéki szerepkörét, ha nem tud vonzó alternatívát felmutatni.
Egy nagy győzelem a szenátusban megszilárdítaná Kisida hatalmát, aki az új kapitalizmusnak nevezett, újraelosztóbb gazdaságpolitikát támogatja a hároméves, előre tervezett választások nélküli időszak előtt.
Japán nyugati szövetségeseivel való szoros együttműködését otthon is üdvözölték, és a védelmi költségvetés jelentős növelésére vonatkozó terve is népszerű, mivel Kína továbbra is érvényesíteni próbálja területi törekvéseit az ázsiai-csendes-óceáni térségben.
