Svédország a következő években csökkenti öt ország számára nyújtott fejlesztési támogatását, és a felszabaduló forrásokat Ukrajna támogatásának növelésére fordítja.
Svédország a következő években fokozatosan leépíti a támogatásokat Zimbabwe, Tanzánia, Mozambik, Libéria és Bolívia esetében – jelentette be Benjamin Dousa nemzetközi fejlesztési, együttműködési és külkereskedelmi miniszter. Rámutatott, hogy Ukrajna Svédország számára külpolitikai és segélyezési szempontból is prioritást élvez, ezért a kormány 2026-ban legalább 10 milliárd svéd koronára emeli az országnak nyújtott támogatást.
„Nincs titkos pénznyomda, amelyből korlátlanul lehetne fedezni a segélyeket: a pénznek valahonnan jönnie kell” – mondta.
A kormány az intézkedésekkel a következő két évben több mint kétmilliárd svéd koronát tervez felszabadítani, amelyet Ukrajna támogatására csoportosíthatnak át, például az ország energia-infrastruktúrájának újjáépítésére.
Benjamin Dousa hozzátette: Svédország a jelenlegi kormány 2022-es hivatalba lépése óta már több mint tíz ország esetében csökkentette a fejlesztési támogatást, köztük Burkina Fasót és Malit illetően. Az ország az elmúlt három évben évi 56 milliárd svéd koronát fordított segélyezésre, a kormány ezt az összeget 2026 és 2028 között 53 milliárd koronára mérsékli, és a kiadásokat úgy alakítja át, hogy a bevándorlással és a migránsok hazatelepítésével kapcsolatos költségeket is fedezzék.
Litvánia további rövid hatótávolságú légvédelmi rendszert vásárol Svédországtól. A harmadik mobil rövid hatótávolságú légvédelmi rendszer (MSHORAD) megrendelését a svéd gyártó, a Saab Dynamics teljesíti.
A megrendelés értéke meghaladja a 119 millió eurót.
A rendszer Giraffe 1X radarokból, RBS70 NG rakétakilövőkből, valamint tűzvezetési és parancsnoki rendszerekből fog állni.
A Litván Védelmi Minisztérium szerint a rendszer különböző elemeit 2026 és 2029 között szállítják Litvániába.
Ez jelentősen növeli a Litván Fegyveres Erők képességét a drónok és más, alacsony magasságban mozgó célpontok felderítésére
– nyilatkozta a nemzetvédelmi miniszter, Robertas Kaunas.
Svédország fontolgatja olyan cirkáló- és ballisztikus rakéták beszerzését, amelyek hatótávolsága elérheti a 2000 kilométert – derül ki a kormány számára készített jelentésből, amelyet az SVT ismertetett. Ez azt jelenti, hogy a fegyverek akár Oroszország belső területeit is képesek lennének célba venni (Stockholm és Moszkva között a távolság kb. 1200 km).
Karl-Johan Edström, a svéd fegyveres erők vezérkari főnöke szerint ilyen rakétákat akkor alkalmazhatnának, ha Oroszország támadást indítana valamely NATO-tagállam ellen, és életbe lépne az 5. cikkely a kollektív védelemről. Ilyen esetben a rakétacsapások orosz irányítóközpontokat, felderítési rendszereket és kritikus infrastruktúrát semmisítenének meg, hogy megakadályozzák az orosz hadsereg további előrenyomulását.
A jelentés azt is javasolja, hogy a GDP 1,5%-át kitevő védelmi költségvetés egy részét a katonai infrastruktúra modernizálására fordítsák, hogy Svédország teljes értékű NATO-hátországgá válhasson.
Edström hangsúlyozta: a cél a „totális védelem” fejlesztése – egy olyan komplex rendszeré, amely összehangolja az ország és a szövetség katonai céljait.
Maria Malmer Stenergard svéd külügyminiszter kijelentette, hogy Stockholm elvileg nem ismeri el az Ukrajna elleni orosz agresszió eredményeit, számolt be a The Guardian.
Elmondása szerint Svédország álláspontja teljes mértékben összhangban van az Európai Unió vonalával, és változatlan marad a háború elhúzódó jellege ellenére is.
A diplomata hangsúlyozta, hogy a nemzetközi jog nem teszi lehetővé a határok erőszakos megváltoztatását, ezért Oroszország minden kísérlete a megszállás megszilárdítására politikai és jogi vereségre van ítélve.
Stenergard emlékeztetett arra, hogy Ukrajna többször is kijelentette, hogy készen áll a teljes és feltétel nélküli tűzszünetre és a békés rendezésről szóló tárgyalásokra.
Hangsúlyozta, hogy Kijev konstruktív megközelítést tanúsít, míg Moszkva nem hajlandó ellenlépéseket tenni.
Ezért, mivel Oroszország nem változtatta meg álláspontját, Svédország és az EU sem változtat a sajátján – jegyezte meg a miniszter.
A svéd külügyminiszter külön hangsúlyozta, hogy az Oroszország által ideiglenesen megszállt összes terület Ukrajna szerves részét képezi.
Ukrajna haditengerészete új Combat Boat 90 típusú hadihajókat kapott Svédországtól és Norvégiától – jelentette be Olekszij Neizspapa, az Ukrán Haditengerészet parancsnoka a Facebookon. A szállítmány révén az ukrán flotta immár teljes hajóosztagot tudott felállítani ezen típus alapján.
A parancsnok szerint a CB90 a világ egyik legjobb hadihajója, amelyet számos NATO-tagállam is használ. „Gyors, jól manőverezhető és megbízható – alkalmas partraszállási műveletekre, a partvédelemre, járőrözésre, valamint a civil hajózás védelmére is” – fogalmazott Neizspapa.
A hajókat a modern hadviselés követelményeinek megfelelően szerelték fel, és az ukrán legénységek teljes kiképzést kaptak a hatékony bevetésükre. A parancsnok hozzátette, hogy személyesen is kipróbálta a Combat Boat 90 hajókat éles helyzetben.
Volodimir Zelenszkij elnök bejelentette, hogy Ukrajna 150 Gripen vadászgépre számít Svédországtól, az első repülőgépek várhatóan már jövőre megérkeznek – számolt be az rbc.ua hírportál az államfő Telegram-csatornájára hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij arról tájékoztatott, hogy Ukrajna Svédországgal közösen jelentősen növelni fogja vadászgépeinek a számát. Hangsúlyozta, hogy ez egy ambiciózus feladat, és meg kell valósítani. „Most történelmi lépés a Svédországgal kötött megállapodás a Gripen vadászgépekről, és ez egy jó választás. 150 ilyen repülőgépre számítunk Ukrajna számára, és az elsőknek jövőre kell megérkezniük” – tette hozzá.
Az elnök kiemelte, hogy a Gripenek Ukrajna biztonsági garanciáinak a részét képezik. Vagyis egy olyan légierőt, amely képes lesz 100%-ban megvédeni az ukrán légteret. Mint hangsúlyozta, ez történelmi eredmény. „Ukrajna még soha nem kötött ilyen nagyszabású megállapodást vadászgépekkel kapcsolatban. Történelmi eredmény. Dolgozunk a teljes körű végrehajtásán. Köszönjük, Svédország!” – összegezte Volodimir Zelenszkij.
Svédország engedélyezi Ukrajna számára, hogy a jóvátételi hitelének egy részét felhasználja a befagyasztott orosz eszközök terhére 100–150 Jas 39 Gripen E vadászgép vásárlására – jelentette ki csütörtökön Pal Jonson védelmi miniszter az SVT svéd tévécsatornának adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Jonson elmondta, hogy Svédország fontolgatja annak lehetőségét, hogy a befagyasztott orosz vagyont használjon fel ezekre a célokra.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Ulf Kristersson svéd miniszterelnök október 22-én szándéknyilatkozatot írt alá, amely lehetővé teszi Ukrajna számára a legújabb vadászgépek beszerzését. Ukrajna akár 150 darab Gripen E vadászgépet is vásárolhat.
Svédország 120-150 darab modern Saab JAS 39 Gripen E vadászgépet ad el Ukrajnának, a gépek gyártása már megkezdődött, és az üzlet 10-15 évre szól – számolt be az rbc.ua hírportál Ulf Kristersson svéd miniszterelnök szavaira hivatkozva, akit a TV4 Nyheterna svéd tévécsatorna idézett.
A jelentés szerint a svéd kormányfő hangsúlyozta, hogy a két ország szándéknyilatkozatot írt alá – ez a repülőgépszám megduplázza Svédország eddigi legnagyobb eladási volumenét. „Ez egy hosszú út kezdete, de közelebb visz minket egy jelentős exportmegállapodáshoz a Saab és Svédország számára Ukrajnával” – hangsúlyozta.
Jelenleg Svédország valamivel több mint tíz Gripen C/D vadászgépet tud eladni. „Ez nagyszerű lehetőségeket nyit meg Ukrajna jövőbeli légiereje, valamint Svédország és a svéd védelmi ipar számára” – mondta Ulf Kristersson.
Ma Volodimir Zelenszkij elnök a Linköpingi repülőtéren landolt, ahol Ulf Kristersson svéd miniszterelnök fogadta. A találkozóra a Saab linköpingi irodájában került sor. A megbeszélésen Oroszország Ukrajna elleni agresszióját és az országok közötti védelmi együttműködés elmélyítését vitatták meg.
Volodimir Zelenszkij elnök szerdán Svédországba látogat, Linköping városában, ahol a Saab hadiipari vállalatai találhatók, találkozik Ulf Kristersson miniszterelnökkel – számolt be az rbc.ua hírportál a svéd kormány közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint a találkozó után Kristersson és Zelenszkij közös sajtótájékoztatót tartanak, amelyen bejelentést tesznek svéd katonai termékek exportjáról.
„A találkozó során a vezetők várhatóan megvitatják Oroszország agresszív háborúját Ukrajna ellen, valamint Svédország és Ukrajna kétoldalú védelmi együttműködését” – áll a jelentésben.
Linköping a Saab védelmi beszállító vállalat gyártóközpontja, amely a JAS 39 Gripen vadászgépeket, a GlobalEye felderítő repülőgépeket, rakétarendszereket, páncéltörő gyalogsági fegyvereket és egyéb felszereléseket gyárt.
Október 10-én Paul Jonson svéd védelmi miniszter bejelentette, hogy Svédország 3,5 milliárd svéd koronát (367 millió dollárt) költ további drónelhárító rendszerekre. A tervek szerint drónok elleni rendszereket vásárolnak, „vadászdrónokat” telepítenek légibázisokra, és szenzorokat helyeznek ki a zavarás érdekében.
Ezen felül 1,5 milliárd koronát fordítanak a JAS 39 Gripen vadászgépek képességeinek megerősítésére, beleértve a pótalkatrészeket, missziós felszerelést és alapvető anyagokat.
