Bulgária és Románia is előrelépett a schengeni övezetbe való csatlakozás feltételeinek teljesítésében, így januári csatlakozásuk reális célkitűzés – jelentette ki az Európai Unió belügyekért felelős biztosa pénteken Budapesten. Ylva Johansson azon a többoldalú belügyminiszteri sajtótájékoztatón beszélt erről, amelyen a házigazda Pintér Sándor belügyminiszteren kívül Gerhard Karner osztrák, Atanas Ilkov bolgár és Catalin Predoiu román belügyminiszter vett részt. Ylva Johansson gratulált Pintér Sándor belügyminiszternek, azt mondta: „ez a nagyon sikeres budapesti tanácskozás az ő személyes elkötelezettségének is nagyban köszönhető”.
Hozzátette, hogy a kérdésben érintett többi ország erőfeszítéseinek és együttműködésének eredményeként egyre jobban működik az európai határvédelem, amelyhez az Európai Unió további segítséget kíván nyújtani.
Az elért eredményekről szólva a belügyi biztos elmondta, hogy a bolgár és a román belügyi intézkedéseknek köszönhetően Bulgária külső határán 80 százalékkal, Bulgária és Romána együttes viszonylatában pedig 40 százalékkal csökkent a balkáni migrációs útvonalon az illegális határátlépési kísérletek száma.
Közölte, hogy mindkét ország keményen dolgozott a kitűzött célok megvalósításáért és problémamentesen teljesítették eddigi vállalásaikat.
Kiemelte, hogy az együttműködés továbbfejlesztéseként tervezett, a török-bolgár határon megvalósuló közös határellenőrzés tovább fogja növelni az Európai Unió és a két shengeni tagjelölt ország biztonságát; így az új intézkedéscsomag december 12-ére tervezett véglegesítését követően reális célkitűzéssé válhat Bulgária és Románia január elsejétől való, teljes jogú csatlakozása a schengeni határövezethez.
Ylva Johansson végül kiemelt köszönetet mondott a négy tagországot képviselő belügyminisztereknek azért, hogy „újjáépítették az egymás közötti bizalmat”, amely lehetővé tette a korábbinál hatékonyabb együttműködést. A belügyi biztos örömének és elégedettségének adott hangot amiatt, hogy még a hamarosan lejáró uniós biztosi mandátuma alatt sikerült előre lépni az európai határvédelem megoldásában. Mint mondta, ez végső célként azt vetíti előre, hogy Bulgária és Románia csatlakozását követően megszűnhet majd a belső uniós határellenőrzés a két ország vonatkozásában.
Gerhard Kraner osztrák belügyminiszter a román kollégájával, Lucian Bode-dal Bukarestben tett nyilatkozatai során beszél a sajtónak.
Az oszták belügyminisztere utalt arra, hogy a határvédelem javulása után Ausztria feloldhatja Románia és Bulgária teljes jogú schengeni tagságát akadályozó vétóját.
Ez azt követően történt, hogy Magnus Brunner, Ausztria kijelölt migrációs biztosa felszólította mindkét országot, hogy feleljenek meg teljes jogú tagság feltételeinek.
Ausztria az elmúlt két évben megakadályozta Románia és Bulgária teljes körű felvételét a schengeni térségbe, amely garantálja a személyek és áruk szabad mozgását az Európai Unión belül.
Az akkori érv az volt, hogy túl sok menekült érkezik Ausztriába a nyugat-balkáni útvonalon keresztül. Az előző évben aztán némileg enyhítettek a szabályokon, és lehetővé tették a szabad ki- és beutazást légi és tengeri úton.
Az osztrák belügyminisztérium szerint azóta tovább javult a helyzet.
Karner az uniós parlamentben tartott meghallgatáson elmondta: „mostanra azt látjuk, hogy az illegális migráció mértéke, különösen ezeken az országokon keresztül jelentősen csökkent. Ez azt jelenti, hogy jó úton járunk, de még nem értünk az út végére”.
Hozzátette, hogy Ausztria a vétónak köszönhetően jelentős javulást tudott elérni a határvédelem és a visszaküldés terén, de a cél az illegális migráció nullára szorítása.
Victor Negrescu román EP-képviselő nemrég bejelentette, hogy Románia a schengeni tagság felé vezető út „célegyenesében” van, és három lehetséges forgatókönyvet vázolt fel: az idén meghozott döntés, hosszabb távú tárgyalások az új Európai Bizottsággal, illetve esetleges késedelem a bolgár politikai helyzet miatt.
Eközben Marcel Ciolacu román miniszterelnök kijelentette, hogy szerinte Románia 2025 tavaszára teljes mértékben csatlakozhat a schengeni övezethez, és a döntés még a december 8-i elnökválasztás második fordulója előtt megszülethet.
Ciolacu jelezte, hogy a folyamatot decemberig lezárhatják, a végrehajtás pedig jövő év márciusában kezdődhet meg. Ez a változás 2025 húsvétjára lehetővé tenné, hogy a románok ellenőrzés nélkül léphessék át az EU szárazföldi határait.
A schengeni bővítésről szóló tárgyalások „jó ütemben haladnak”, ahogyan arról Magnus Brunner, Ausztria kijelölt migrációs biztosa nemrégiben az EU Parlamentben tartott meghallgatásán beszámolt. Úgy tűnik tehát, hogy a megállapodás küszöbön van.
Az áttörést a két ország november 22-i magyarországi találkozója hozhatja meg.
Az EU tagállamai szombat este egyhangúlag jóváhagyták Románia és Bulgária részleges csatlakozását a schengeni övezethez, miután a térség bővítését utolsóként ellenző Ausztria visszavont a vétóját – írja az EFE hírügynökség tájékoztatása alapján az Agerpres.
A döntés értelmében márciustól a két országban megszűnnek az ellenőrzések a repülőtéri és a tengeri határátkelőkön. Románia és Bulgária schengeni vízumokat állíthat ki. Ausztria, Bulgária és Románia is kötelezettséget vállalt arra, hogy később megállapodnak a szárazföldi határellenőrzések megszüntetésének időpontjáról – közölte az EU Tanácsának spanyol elnöksége. Erről számolt be X-en (a volt Twitteren) az uniós testület elnöke, Charles Michel is.
Az EFE-nek nyilatkozó spanyol belügyminisztériumi források „történelmi jelentőségűnek” nevezték a tizenkét évig tartó tárgyalásokat megkoronázó megállapodást. Közlésük szerint a határellenőrzés részleges megszüntetése Bulgáriában és Romániában „erősíteni és bővíteni” fogja a schengeni térséget, és megkönnyíti emberek millióinak mozgását, aminek „nagyon pozitív társadalmi és gazdasági hatása lesz az egész régióra”.
„Mindketten keményen megdolgoztak érte. Mindketten megérdemlik. Még erősebbé teszik a schengeni térséget” – kommentálta a hírt az X-en Ursula von der Leyen. Az Európai Bizottság elnöke szerint ez mind Bulgária, mind Románia, mind a schengeni övezet számára jelentős előrelépés. A döntést Roberta Metsola, az EP elnöke is üdvözölte.
Iohannis: „egy első fontos lépés”
Románia részleges schengeni csatlakozása márciustól „egy első fontos lépés” – írta szombat este a Facebook-oldalán Klaus Iohannis. Az államfő bejegyzése szerint ez a „mérföldkőnek számító” eredmény az összes illetékes intézmény, különösen a belügyminisztérium és a külügyminisztérium aktív szerepvállalásának köszönhető.
Az államfő közölte, hogy Románia prioritása a teljes schengeni csatlakozás, amit az EU Tanácsának szombaton elfogadott döntése is előír.
„A folyamat lezárása intenzív intézményi és diplomáciai erőfeszítéseket igényel, amelyeket továbbra is támogatni fogok. A ma megtett lépés a román állampolgárok javát szolgálja, és megerősíti Románia pozícióját a tagállamok között” – írta Iohannis.
„Tizenhárom év kudarc és megaláztatás után ez a kormány elindított egy visszafordíthatatlan folyamatot. Jövőre erőfeszítéseket teszünk arra, hogy végleg lezárjuk ezt a folyamatot!” – kommentálta a döntést a Facebookon Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Николай Денков: Съставяне на стабилно мнозинство в това Народно събрание не може да се случи.
Вижте как протече срещата пред медии между ПП-ДБ и президента Румен Радев по повод връчването на втори проучвателен мандат за съставяне на правителство: pic.twitter.com/Q9aFPDto6W
— Продължаваме Промяната / We Continue The Change (@promenibg) July 22, 2024
Románia kártérítési pert indít Ausztria ellen, ha a bécsi kormány kitart a Románia schengeni csatlakozása ellen emelt vétója mellett – közölte pénteken közösségi oldalán Marcel Ciolacu román miniszterelnök.
A román kormányfő leszögezte: Románia teljesíti a csatlakozás minden feltételét, ezt az Európai Bizottság is többször megerősítette, úgyhogy Ausztria önkényesen, indokolatlanul, minden jogi alap nélkül akadályozza csatlakozását a schengeni térséghez.
„Ha az osztrák kormány továbbra is visszaél vétójogával, nekünk is meg kell védenünk nemzeti érdekeinket, és pert indítunk Ausztria ellen az Európai Unió Bíróságán. Amennyiben nem tudunk tárgyalásos megoldásra jutni, Ausztriának meg kell térítenie az országunknak okozott kárt” – írta Facebook-oldalán a román miniszterelnök.
Ciolacu bejegyzése a Der Standard című osztrák napilapnak adott interjújára mutat, amelyben részletesebben is kifejtette álláspontját.
Felidézte: tavaly decemberben Karl Nehammer kancellár alig néhány nappal az EU bel- és igazságügyi tanácsának ülése előtt tájékoztatta a román felet, hogy nem támogatja Románia csatlakozását a belső határellenőrzés nélküli övezethez, csalódást okozva a román hatóságoknak és lakosságnak.
Ciolacu elfogadhatatlannak nevezte azt a magyarázatot, hogy a vétó hátterében az osztrák választási kampány áll.
„Az sem állja meg a helyét, amit Nehammer mond, nevezetesen, hogy erősödne a Románián keresztül haladó migráció. Szerbiával közös határőrizetet alakítottunk ki, hogy levegyük a kérdést a napirendről. Ha Nehammer kancellár ismét indokolatlanul vétót emel, miniszterelnökként nekem kötelességem megtámadni Ausztria döntését az Európai Unió Bíróságán” – mondta Ciolacu az osztrák lapnak.
Arra a kérdésre, hogy mennyire lesz költséges Ausztriának, ha a bíróság Románia javára dönt, Ciolacu azt mondta: „éppen eléggé”, Bukarest számításai szerint ugyanis a GDP két százalékára tehető a schengeni övezetből való kizárással okozott kár.
Néhány nappal a tavalyi döntés után Klaus Johannis román államfő azzal igyekezett lehűteni az Ausztriát pereskedéssel és az osztrák vállalatok bojkottjával fenyegető politikusokat, hogy Románia kizárólag diplomáciai eszközökkel igyekszik elérni a schengeni csatlakozást, amelyet továbbra is nemzetstratégiai céljai közé sorol.
A félelnöki rendszernek nevezett román politikai berendezkedés szerint a külpolitikát az államfő, nem pedig a miniszterelnök irányítja. A jobboldali Klaus Johannisnak még egy éve van hátra második mandátumából, a szociáldemokrata Marcel Ciolacu miniszterelnök pedig a román média szerint a legesélyesebb jelölt lehet a jövő évi elnökválasztáson, ha megpályázza a tisztséget.
[type] => post
[excerpt] => Románia kártérítési pert indít Ausztria ellen, ha a bécsi kormány kitart a Románia schengeni csatlakozása ellen emelt vétója mellett – közölte pénteken közösségi oldalán Marcel Ciolacu román miniszterelnök.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1694886240
[modified] => 1694861227
)
[title] => Románia pert indít Ausztria ellen, ha kitart a schengeni övezet bővítésének vétója mellett
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=89952&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 89952
[uk] => 90003
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 89953
[image] => Array
(
[id] => 89953
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/k-epa20230613220-scaled-e1686715508773.jpg
[original_lng] => 314697
[original_w] => 2560
[original_h] => 1440
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/k-epa20230613220-scaled-e1686715508773-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/k-epa20230613220-scaled-e1686715508773-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/k-epa20230613220-scaled-e1686715508773-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/k-epa20230613220-scaled-e1686715508773-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/k-epa20230613220-scaled-e1686715508773-1536x864.jpg
[width] => 1536
[height] => 864
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/k-epa20230613220-scaled-e1686715508773-2048x1152.jpg
[width] => 2048
[height] => 1152
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/k-epa20230613220-scaled-e1686715508773.jpg
[width] => 2560
[height] => 1440
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1694934707:8
[_thumbnail_id] => 89953
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1354
[translation_required_done] => 1
[_oembed_601c582045c6975a1319b6395f2caafe] =>
Volodymyr Zelenskyy will visit #Romania next week for the first time since the beginning of the war and meet with the country's president, Klaus Iohannis. pic.twitter.com/vVEnkt5SFv
Mivel úgy Románia, mint Bulgária teljesíti a szabad mozgást lehetővé tevő térségéhez való csatlakozás valamennyi feltételét, mindkét országnak csatlakoznia kell a schengeni övezethez 2023 végéig – szögezték le állásfoglalásukban az Európai Parlament képviselői szerdán.
Az uniós parlament strasbourgi plenáris ülésén 526 szavazattal, 57 ellenszavazat és 42 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban az EP-képviselők hangsúlyozták, hogy egy kiterjedtebb határellenőrzés nélküli schengeni térség erősebbé tenné az Európai Uniót.
Az, hogy Románia és Bulgária még mindig kívül esik a unión belüli szabad mozgást lehetővé tevő övezeten, társadalmi és gazdasági szempontból is megterheli a két ország vállalkozásait és lakosságát. Bulgária és Románia állampolgárai hátrányos megkülönböztetésben részesülnek, mivel a schengeni térségben élőkhöz képest várakozásokkal, bürokratikus nehézségekkel és többletköltségekkel szembesülnek, amikor külföldre utaznak vagy üzleti tevékenységet folytatnak. A képviselők megjegyezték, hogy a román és bolgár utazók határátkelőhelyeken eltöltött várakozása néhány órától akár napokig is eltarthat, szemben a belső határellenőrzés nélküli átlagosan 10 perccel, ami – mint írták – jelentősen rontja a teherautó-vezetők munkakörülményeit.
Az áruk európai tagállamok közötti szabad szállítása akadályozásával az EU egységes piacának okozott károk mellett a szöveg rámutatott arra is, hogy a megnövekedett menetidők a környezet helyrehozhatatlan károsodását okozzák, ami – véleményük szerint – nincs összhangban az Európai Unió klímasemlegességi céljaival. A járművezetők, a határőrök és a határátkelőhelyek közelében élő emberek egészségét veszélyezteti a határátlépésre várakozó járművek ezreinek növekvő légszennyezése – figyelmeztettek.
Az állásfoglalás felszólította az Európai Bizottságot, hogy becsülje fel azokat a költségeket és környezeti károkat, amelyeket Románia és Bulgária 2011 júniusa óta szenvedett el a schengeni csatlakozás „indokolatlan megtagadása” miatt.
Volodymyr Zelenskyy will visit #Romania next week for the first time since the beginning of the war and meet with the country's president, Klaus Iohannis. pic.twitter.com/vVEnkt5SFv
Николай Денков: Съставяне на стабилно мнозинство в това Народно събрание не може да се случи.
Вижте как протече срещата пред медии между ПП-ДБ и президента Румен Радев по повод връчването на втори проучвателен мандат за съставяне на правителство: pic.twitter.com/Q9aFPDto6W
— Продължаваме Промяната / We Continue The Change (@promenibg) July 22, 2024
Már 2023-ban eltörölhetik a légi határokat a schengeni övezet és Románia, valamint Bulgária között, emellett januárban a szárazföldi határellenőrzés is megszűnhet. Bár több uniós tagállam szerint a két nemzet nem áll készen a schengeni övezethez való csatlakozásra, az Európai Bizottság úgy látja, hogy Bukarest és Szófia is rengeteg eredményt elért annak érdekében, hogy megfeleljen az elvárásoknak.
Bár néhány hónappal ezelőtt Románia és Bulgária schengeni csatlakozásának is hangos ellenzői voltak az EU-ban, most úgy látszik, rövid időn belül lehetőség nyílik a közösség bővítésére. A holland kormány már jelezte, hogy nagy értékelik Bulgária törekvését az igazságügyi reformok felé, miközben az új román miniszterelnök, Marcel Ciolacu azzal bízta meg a minisztereit, hogy találják ki, mivel lehetne rábírni Ausztriát, hogy ne vétózza meg a csatlakozásukat.
Akár már az idén októberben eltörölhetik a légi határokat a két ország és a schengeni övezet között, illetve január 1-jéig a szárazföldi határellenőrzés is megszűnhet – írta meg a Maszol a Euractiv.ro oldal információira hivatkozva.
A bolgár csatlakozás elé Hollandia gördíti a legnagyobb akadályt, mivel addig nem hajlandók támogatni a felvételüket, ameddig Szófia nem tesz érdemi lépéseket a korrupció visszaszorítása ellen. Ausztria ennél nehezebben teljesíthető feltételeket szabott, mivel Bécs attól tart, hogy sem Románia, sem Bulgária nem képes féken tartani az illegális bevándorlást.
Ausztria aggályait eloszlathatja, hogy az Európai Bizottság szerint mind a két ország jelesre vizsgázott az elmúlt három hónapban a menekültpolitika terén. Az illegális bevándorlók visszaküldésében, a határvédelemben és a nemzetközi együttműködésekben is jó partner volt ez idő alatt Románia és Bulgária.
Az Európai Parlament július 10. és 13. között szavaz a Románia schengeni csatlakozását megakadályozó osztrák vétó jogszerűségének felülvizsgálatára felszólító határozatról.
Volodymyr Zelenskyy will visit #Romania next week for the first time since the beginning of the war and meet with the country's president, Klaus Iohannis. pic.twitter.com/vVEnkt5SFv
Николай Денков: Съставяне на стабилно мнозинство в това Народно събрание не може да се случи.
Вижте как протече срещата пред медии между ПП-ДБ и президента Румен Радев по повод връчването на втори проучвателен мандат за съставяне на правителство: pic.twitter.com/Q9aFPDto6W
— Продължаваме Промяната / We Continue The Change (@promenibg) July 22, 2024
Klaus Johannis román államfő csütörtökön telefonon egyeztetett Alexander Van der Bellen osztrák elnökkel, majd Bukarest „megoldáskereső nyitottságának” jeleként úgy döntött, hogy visszaküldi Bécsbe az ország decemberben hazarendelt nagykövetét – tudatta a román elnöki hivatal.
Klaus Johannis osztrák hivatali partnerének kifejtette: a román állampolgárok csalódással fogadták Ausztria vétóját, amellyel tavaly decemberben megakadályozta Románia és Bulgária csatlakozását a schengeni övezethez, ugyanakkor megköszönte Alexander Van der Bellennek, hogy – az osztrák kormány álláspontjával szembefordulva – a maga részéről nyilvánosan szorgalmazta Románia felvételét a határellenőrzés nélküli térséghez.
A román elnök kifejezte reményét, hogy a bécsi kormány is a lehető leghamarabb konstruktív álláspontra helyezkedik a kérdésben, és együttműködésével lehetővé teszi, hogy az idei év folyamán teljesüljön a román Schengen-tagsággal kapcsolatos célkitűzés.
Johannis szerint Bukarest – az osztrák aggodalmakra válaszolva – továbbra is kész a kétoldalú, illetve európai szintű együttműködésre a balkáni útvonalat használó illegális migráció megfékezése érdekében.
A bukaresti külügyminisztérium tavaly december 9-én jelentette be, hogy Románia egyeztetésre hazarendelte bécsi nagykövetét, válaszképpen arra, hogy Ausztria vétója miatt az Európai Unió bel- és igazságügyi tanácsa december 8-án elutasította Románia csatlakozását a határellenőrzés nélküli schengeni térséghez. Románia bécsi nagykövetségét Emil Hurezeanu nagykövet hazahívása óta ideiglenes ügyvivő vezette.
Volodymyr Zelenskyy will visit #Romania next week for the first time since the beginning of the war and meet with the country's president, Klaus Iohannis. pic.twitter.com/vVEnkt5SFv
Románia hazarendelte pénteken bécsi nagykövetét, válaszképpen arra, hogy Ausztria vétója miatt az Európai Unió bel- és igazságügyi tanácsa csütörtökön elutasította Románia csatlakozását a határellenőrzés nélküli schengeni térséghez.
A bukaresti külügyminisztérium közleménye szerint a diplomáciai szokásjog szerint a döntés azt jelzi, hogy a román fél mélységesen elítéli Ausztria magatartását, és a diplomáciai kapcsolatok szintjét csökkenteni akarja.
Románia bécsi nagykövetségét – Emil Hurezeanu nagykövet hazahívását követően – ideiglenes ügyvivő fogja vezetni.
Bogdan Aurescu román külügyminiszter utasítására csütörtök este Ausztria romániai nagykövetét is bekérették a bukaresti külügyminisztériumba, ahol tudomására hozták hogy Ausztria indokolatlan és barátságtalan lépése óhatatlanul visszaveti a kétoldalú kapcsolatokat.
Bukarest szerint igazságtalan, teljességgel megalapozatlan és ilyenként elfogadhatatlan érv volt az osztrák fél részéről Romániát tenni felelőssé az illegális migráció növekedéséért. A Frontex adataiból is világosan kitűnik, hogy Románia nem része a nyugat-balkáni migrációs útvonalnak, határaira nem nehezedik migrációs nyomás, a román hatóságok tevékenyen részt vesznek a jelenség megfékezésében, és az európai partnerek elismerését is kivívták azzal, ahogyan az ukrajnai menekülthullámmal járó problémákat kezelték – érvelt a bukaresti külügyminisztérium.
A kommüniké hozzáteszi: Ausztria november 18-án közölt, Románia schengeni tagságát elutasító álláspontja már csak azért is meglepte Bukarestet, mert november 16-án a Salzburgi Fórum bukaresti értekezletén részt vevő belügyminiszterek – beleértve az osztrák belügyminisztert – közös nyilatkozatban fejezték ki támogatásukat Románia, Bulgária és Horvátország csatlakozását illetően.
Az EU bel- és igazságügyi tanácsa csütörtökön elutasította Románia és Bulgária schengeni csatlakozását, miután Ausztria és Hollandia vétózott. Utóbbi tagállam csak Bulgária csatlakozását ellenezte, de a két országról csomagban döntöttek. A tanács ugyanakkor megszavazta Horvátország felvételét a belső határellenőrzések nélküli térségbe.
Wladimir Putin darf nur für Verhandlungen kommen: Europaministerin Karoline Edtstadler (ÖVP) spricht im Krone-Interview Klartext: Der Haftbefehl gegen Moskaus Zar bleibt aufrecht! https://t.co/s8svlM34h5
Volodymyr Zelenskyy will visit #Romania next week for the first time since the beginning of the war and meet with the country's president, Klaus Iohannis. pic.twitter.com/vVEnkt5SFv
Románia schengeni csatlakozása ösztönzőleg hatna a román–magyar kapcsolatokra, amelyek példa nélküli szintre jutottak – jelentette ki hétfőn Kozma György, a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának elnöke, aki az Agerpres román állami hírügynökségnek nyilatkozott.
Kozma György elmondta, hogy amennyiben a schengeni övezet tagállamai rábólintanának Románia schengeni csatlakozására, ez megkönnyítené több ezer, Magyarországon élő román helyzetét, akik naponta ingáznak a két ország között, ugyanis Magyarországon laknak, de Romániában dolgoznak, vagy gyerekeik ott járnak iskolába.
Hozzátette, hogy az elmúlt években a Magyarországon vendégéjszakát foglaló román vendégek száma 60 százalékkal nőtt. Emellett számos román állampolgár Magyarország keleti részén, a magyar-román határ közelében telepedett le, ahonnan naponta ingázik Romániába. Nekik nem kellene többet várakozniuk a határellenőrzésnél – tette hozzá.
Kozma György szerint a schengeni csatlakozás az üzleti szférának is új lendületet adna. Rámutatott: Romániának és Magyarországnak közös érdekei vannak, hiszen stratégiai partnerek, illetve EU- és NATO-tagállamok. Ezért a határ két oldalán élők jó viszonyt ápolnak egymással – mutatott rá.
Közölte, hogy Románia Magyarország negyedik legnagyobb exportpiaca, a magyar tőke számára pedig a hatodik legfontosabb célország. „Romániában több mint 12 ezer magyar tőkéjű cég működik, Magyarországon pedig több mint 6 ezer román–magyar vegyes tőkéjű vállalat van, ami a két ország közötti együttműködést tekintve példa nélküli szintet jelent, és ezeket a kapcsolatokat még inkább ösztönözné Románia schengeni csatlakozása” – jelentette ki Kozma György.
Közölte, hogy Magyarországon 36 ezer főre tehető a román közösség tagjainak száma.
Románia már tíz éve várja, hogy csatlakozhasson Bulgáriával együtt a schengeni övezethez, de ezt előbb a franciák és a németek megakadályozták, arra hivatkozva, hogy mindkét országban igen elterjedt a korrupció. A kérdés ismét napirendre került, mostanáig Ausztria jelezte, hogy nem támogatja a két ország schengeni integrációját.
Volodymyr Zelenskyy will visit #Romania next week for the first time since the beginning of the war and meet with the country's president, Klaus Iohannis. pic.twitter.com/vVEnkt5SFv
