Az Európai Unió csalódott az Egyesült Államok ukrajnai háború rendezéséhez való hozzáállása és a „nagyon gyenge béketerv” miatt, amely Kijev engedményeit is magában foglalja – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a Politico című brüsszeli-amerikai kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint az új amerikai javaslatokat ismerő magas rangú EU-tisztviselő azt mondta, hogy ez csupán egy lista a Putyin kedvében járó tételekről és egy nagyon rossz tervről”. „De a jelek azt mutatják, hogy az ukránoknak el kell fogadniuk ezt. Kijev világossá teszi, hogy az Ukrajnára nehezedő nyomás felesleges, és senkinek sem fog segíteni” – mondta.
Egy másik magas rangú európai tisztviselő szerint a Fehér Ház legutóbbi erőfeszítéseinek időzítése különösen szerencsétlen, tekintve, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre „már most is súlyos nyomás nehezedik Oroszország katonai sikerei és a korrupciós botrány okozta belpolitikai problémák miatt”.
Ahogy a kiadvány megjegyezte, az európaiak egy újabb szomorú felismeréssel néznek szembe: úgy tűnik, nem hoznak gyümölcsöt az erőfeszítéseik, hogy az Ukrajnának nyújtandó katonai segély kifizetésével helyet szerezzenek a tárgyalóasztalnál.
„Hogyan lehet, hogy az európaiaknak ilyen kevés a befolyásuk, még akkor is, amikor most mi álljuk az egész számlát?” – hangsúlyozta a magas rangú EU-tisztviselő, és „ésszerűtlennek” nevezte az Ukrajnától követelt engedményeket.
Donald Trump amerikai elnök támogatta Vlagyimir Putyin diktátor javaslatát, miszerint Oroszország ellenőrzése alá veszi Donbászt, és fagyasztja a frontot más régiókban – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál a Fox Newsamerikai tévécsatornára hivatkozva.
A jelentés szerint egy európai diplomata a Fox Newsnak elmondta, hogy Trump támogatta Putyin javaslatát, miszerint vegye át a Donbász teljes ellenőrzését, és fagyassza be a frontvonalakat más régiókban, hogy megállapodásra jusson Ukrajnával. Miután pénteken Alaszkában találkozott Putyinnal, Trump az európai szövetségeseinek elmondta, hogy az orosz vezető megerősítette szándékát, hogy elfoglalja Luhanszk és Donyeck megye kulcsfontosságú területeit.
A tévécsatorna szerint Trump úgy véli, Putyin nyitott a zaporizzsjai és herszoni frontvonal befagyasztására, ami kiutat jelenthet a tárgyalások patthelyzetéből. Volodimir Zelenszkij elnök korábban elutasította a donbászi területek átadásának ötletét. Hangsúlyozta, hogy az ukrán csapatok kivonása Donyeck megye fennmaradó 30%-ából alkotmányellenes lenne, és ugródeszkaként szolgálhatna további orosz támadásokhoz.
Trump szintén elutasította az ideiglenes tűzszünet támogatását, ehelyett egy hosszú távú békemegállapodást részesített előnyben a Putyinnal folytatott tárgyalások után. A Kreml viszont nem érdekelt egy ideiglenes fegyverszünetben, és olyan megoldást keres, amely megfelel stratégiai érdekeinek.
President Trump and Malaysia's Prime Minister Anwar Ibrahim hosted the Prime Ministers of Thailand and Cambodia for the signing of the ‘Kuala Lumpur Peace Accords’—a historic peace declaration. pic.twitter.com/BZRJ2b2KLY
A kelet-ukrajnai konfliktus 12 pontos, nagy nemzetközi feltűnést keltő rendezési tervével rukkolt elő a hétvégén tartott 56. Müncheni Biztonságpolitikai Konferencia, jóllehet a dokumentumot az ukrán külügy tiltakozására a szervezők előbb levették a tanácskozás honlapjáról, majd szombaton ismét visszatették – adta hírül a strana.ua hírportál.
Fotó: securityconference.org
A „februári 12 pontot”
egy európai, amerikai, ukrán és orosz szakértőkből álló munkacsoport dolgozta
ki az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) munkatársainak a
bevonásával. A Wolfgang Ischinger nyugalmazott német diplomata, a müncheni
konferencia elnöke által jegyzett rendezési terv 4 blokkból – biztonság,
humanitárius kérdések, gazdaság, politika – áll.
A dokumentum 1. pontja a
Donbászi Közös Ellenőrzési és Koordinációs Központ visszaállítását javasolja,
ami a szakértők szerint elősegítené a minszki megállapodások teljesítését, azok
megsértése esetén lehetővé tenné a gyors reagálást, beleértve az EBESZ
monitoring csoportjának akadálytalan mozgását, az infrastruktúra
helyreállításának és az aknamentesítésnek a támogatását.
A 2. pont a
katonai-háborús válság rendezését szolgáló párbeszéd megteremtését
indítványozza a normandiai formátum keretében. Ezen belül létre kellene hozni a
katonák kapcsolatfelvételét a donbászi válság rendezése céljából, a minszki
megállapodások érvényesítésének gyorsítása érdekében.
A 3. pont a korlátlan
hozzáférést és a mozgási szabadság javítását javasolja. Ezen belül egyebek
mellett növelni kellene az ellenőrző pontok számát az átjárhatóság javítása
érdekében az ütközővonalon.
A terv humanitárius
blokkja két pontból áll: a sorrendben 4. pont a nyomtalanul eltűntek
felkutatásáról, míg az 5. pont a terület aknamentesítéséről szól.
A csomag gazdasági része
négy pontot tartalmaz: a sorrendben 6. pont Donbász helyreállításának a
gyorsításáról szól, amibe be lehetne vonni az Európai Uniót és Oroszországot
is. A 7. pont a szabadkereskedelmi övezet létrehozásának a vizsgálatára vonatkozik
a háború sújtotta más régiók példáját felhasználva. A 8. pont a szankciók
megszüntetési útitervének kidolgozásával foglalkozik, amelynek értelmében a
minszki megállapodások végrehajtására irányuló konkrét intézkedések függvényében
megfelelően módosulna a szankciós rendszer. A 9. pont a radioaktív sugárzás
veszélyének az elhárítását tárgyalja annak tükrében, hogy Donyeck megyében és a
tágabb térségében 1,2 ezer radioaktív sugárforrás található, amelyeket orvosi,
ipari és kutatási célokra használnak.
A tervezet három pontból
álló politikai blokkja szerint az Ukrajnán belüli szociális átalakulások,
valamint az Ukrajna és a szomszédai közötti kapcsolatok kihatással vannak
történelmi emlékezet és nemzeti identitás politikájára, bonyolult kérdéseket
vetve fel a kormány számára az állampolgárság és a nyelvi jogok kapcsán, valós
módon befolyásolva a politikát, gazdaságot és biztonságot.
A sorrendben 10. pont
szerint új párbeszédet kell beindítani az euroatlanti országok között a
kölcsönös biztonság rendszerének kiépítéséről. A párbeszédet a nemzeti
vezetőknek kell jóváhagyniuk, a cél a többi között a biztonsági alapproblémák
megoldása és a fő ellentétek meghaladása, az esetleges konfliktusok megelőzése.
A 11. pont az EU és
Oroszország közötti szelektív együttműködés területeinek a meghatározásáról és
támogatásáról szól. E szerint 2020-ban az EU-nak és Oroszországnak a szelektív
együttműködést a prioritások közé kell emelnie, beleértve a minszki
megállapodások teljesítését. Kiterjeszteni az együttműködést az egybevágó
érdekek területére, mint a tudomány és a kutatás, határokon átnyúló és
regionális, valamint klíma- és környezetvédelmi együttműködés. Folytatni kell a
meglévő gazdasági és humanitárius kapcsolatok erősítését.
A 12. pont az identitásról
szóló új nemzeti párbeszéd beindítását tárgyalja. E szerint minél hamarabb új,
átfogó nemzeti párbeszédet kell beindítani Ukrajnában, közvélemény-formálók,
vezető tudósok és nemzetközi hírű szakértők bevonásával. Lehetővé kell tenni,
hogy Ukrajna szomszédai, mindenekelőtt Lengyelország, Magyarország és
Oroszország is elmondhassa saját véleményét. A dialógusnak érintenie kell a
történelem és a nemzeti emlékezet, a nyelv, az identitás és a kisebbségek
problémáinak témakörét. A párbeszéd elengedhetetlen részét kell képeznie mind
az országon belüli, mind a külföldi nemzetiségi és vallási kisebbségek iránti
toleranciának és tiszteletnek.
A felsorolt tizenkét pont nem érinti a – 13 pontból álló – minszki megállapodásokban foglaltakat, nincs szó bennük sem a választásokról, sem a terület különleges státusáról. A müncheni konferencia szakértői 12 pontos javaslatcsomagjukkal Kijev és a donbászi szakadár köztársaságok együttélésének könnyebbé tételét tartották szem előtt Moldávia és a Dnyeszter-melléki Köztársaság mintájára, amelyek nem egyesültek, de megtanultak egymással békében élni – írta kommentárjában a strana.ua.
