Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy a Minisztertanács hamarosan ismerteti azokat a konkrét programokat, amelyek az ukránokat segítik az áramhiány idején – írja az Ukrajinszka Pravda az ukrán elnök szerda esti videoüzenete alapján.
Ma megbeszéléseket tartottam kormányzati tisztviselőkkel – Smihal miniszterelnökkel, Szviridenko miniszterelnök-helyettessel, Fedorov miniszterelnök-helyettessel és Marcsenko pénzügyminiszterrel. Már világosak az ukránok számára készült új megoldások részletei – olyan új programok, amelyek segíteni fognak az embereknek ebben az időszakban: áramhiány esetén, valamint a mobilkommunikáció stabilizálásában – mondta, hozzátéve, hogy megvan az anyagi forrás a terveikhez.
Magyarország május 21-én vette át Németországtól az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának soros elnökségét. A november 17-ig tartó magyar elnökségnek három kiemelt prioritása lesz: az őshonos nemzeti kisebbségek helyzete, a vallási közösségek védelme, valamint a családok és a gyermekek jogai.
Az Európa Tanács egy strasbourgi székhelyű regionális alapon szerveződő nemzetközi szervezet, amelynek célja egy, az európai országok közötti kormányközi együttműködés megvalósítása. Szemben az Európai Tanáccsal, valamint az Európai Unió Tanácsával, az Európa Tanács nem az EU alá tartozó intézmény, éppen ezért tagjai sem kizárólag az EU-s tagországok. Jelenleg 47 ország tagja az együttműködésnek, amellyel ez Európa legnagyobb nemzetközi szervezete – egyedül Fehéroroszország és a Vatikán nem tagja a kontinensről. A szervezet számos kormányközi programot valósított meg 1949-es alapítása óta, sokak számára mégis elsősorban két hozzá tartozó intézménye: az Emberi Jogok Európai Bírósága, valamint a Velencei Bizottság miatt lehet ismert. Magyarország 1990. november 6-án, 24. tagként csatlakozott a szervezethez.
A magyar elnökség sarokpontjai
Az Európai Tanács idén januárban lesöpörte asztaláról a nemzeti kisebbségek védelmével foglalkozó Minority SafePacket. Azonban ahogy Szijjártó Péter nemrégiben kiemelte, a magyar elnökség egyik kiemelt területe lesz a nemzeti kisebbségek ügye, amely témában több természetes szövetségese is lehet Magyarországnak, elég csupán a spanyolországi katalánokra vagy baszkokra, vagy éppen a Dél-Tirolban élő osztrákokra és Lettországban élő oroszokra gondolni. Az európai országok álláspontja éppen ezért ellentmondásos, számos nemzet a kisebbségek erős védelme mellett foglal állást, míg ott, ahol jellemzően egy adott területen nagyobb számban élnek kisebbségek (például Erdélyben magyarok), ott az adott országok finoman sem fogadják szívesen a további kisebbségi jogok bővítését. A magyar elnökség célja az őshonos kisebbségek jogainak hatékonyabb érvényesítése.
Magyarország számára régóta kiemelten fontos kérdés a vallási közösségek védelme. Ennek jegyében is indította el a magyar kormány 2017-ben a Hungary Helps programot, valamint Budapest ad otthont az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusnak szeptemberben, melynek zárónapjára Ferenc pápa is ellátogat.
Az utóbbi években sajnálatos módon egyre inkább erősödik az a folyamat, hogy embereket vallásuk miatt üldöznek vagy erőszakkal lépnek fel ellenük. A vallási megkülönböztetésnek az egyik legnagyobb áldozatai Európán kívül a keresztények, egy nemrégiben közzétett kutatás szerint mintegy 340 millió keresztényt üldöznek vallása miatt világszerte, elsősorban Afrikában és Ázsiában. Ezzel párhuzamosan Európában is egyre gyakoribbak a vallási indíttatású bűncselekmények, elsősorban a zsidó és keresztény vallású embereket érnek támadások az öreg kontinensen. Ezen támadások eredője egyértelmű, Európa az illegális migrációval az antiszemitizmust és a keresztényellenességet is importálta a kontinensre és a szélsőséges iszlamista támadások száma megsokszorozódott az utóbbi években. A folyamatot tovább erősítette a hetekben kiéleződött izraeli-palesztin konfliktus is, számos nyugat-európai országban a palesztinok melletti felvonulások erőszakos antiszemita megmozdulásokká alakultak, Berlin utcáin az 1930-as évekre emlékeztető antiszemita jelszavakat skandáltak, izraeli zászlókat égettek és a tüntetők kövekkel dobáltak meg egy zsinagógát, de más európai országok nagyvárosai is zengtek a zsidóellenes demonstrációktól.
A nemzeti kisebbségek és a vallási közösségek mellett a magyar elnökség a gyermekek és családok védelmét szeretné beemelni a következő fél év során az Európa Tanács kiemelt témakörei közé. Amellett, hogy a családok támogatása kiemelt jelentőségű az elmúlt több mint tíz évben Magyarországon, és ezáltal sikerült a kedvezőtlen demográfiai folyamatot is megállítani, a magyar elnökség fel kívánja hívni a figyelmet a családok új kihívásaira, amelyeket a koronavírus-járvány okozott számukra. A világjárvány felerősítette a digitális közösségi terek jelentőségét mind a felhasználók számát, mind pedig az ott eltöltött időt illetően. Ez a folyamat különösen a gyermekek számára járhat veszélyekkel, hiszen ők a digitális bűnözők, köztük a pedofilok számára védtelen célcsoportot jelentenek, a magyar elnökség éppen ezért is helyezte a következő ciklusban előtérbe a kiskorúak védelmét a digitális térben.
Az Európa Tanács soros elnökségét ugyan még csak most vette át Magyarország, ám már most egyértelmű: hogy határozott és tiszta elképzelésekkel vág neki az ET Miniszteri Bizottsága vezetésének, a kiemelt témák pedig nem csupán Magyarország, de egész Európa számára meghatározó kérdésekben hozhatnak érdemi változást.
I am grateful to @coe Parliamentary Assembly for recognising the 1932-1933 Holodomor as genocide against the Ukrainian people. Restoring historical justice and paying tribute to Holodomor victims sends a message that justice is inevitable for all past and present Moscow’s crimes.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 12, 2023
I thank @PACE_News for recognizing Stalin’s 1932–1933 Holodomor as an act of genocide against the Ukrainian people. It is also important that PACE encouraged all @coe and other parliaments to follow suit. This is a morally, historically, and politically right thing to do. pic.twitter.com/28cd021RYY
I am grateful to @coe Parliamentary Assembly for recognising the 1932-1933 Holodomor as genocide against the Ukrainian people. Restoring historical justice and paying tribute to Holodomor victims sends a message that justice is inevitable for all past and present Moscow’s crimes.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 12, 2023
I thank @PACE_News for recognizing Stalin’s 1932–1933 Holodomor as an act of genocide against the Ukrainian people. It is also important that PACE encouraged all @coe and other parliaments to follow suit. This is a morally, historically, and politically right thing to do. pic.twitter.com/28cd021RYY
November 25-én ismertté váltak Joe Biden, leendő amerikai elnök tervei az első 100 napon. Elmondása szerint, adminisztrációja nagy figyelmet fordít a jövőben a migrációs reformra és a koronavírus-járvány elleni küzdelemre.
A soron következő amerikai vezető hatályon kívül helyezi Donald Trump néhány rendeletét. Joe Biden már bejelentette, hogy benyújtja a szenátusnak a bevándorlókról szóló törvényt, amelynek segítségével 11 millió, regisztrációval nem rendelkező személy szerezhet állampolgárságot;
„Benyújtok az Egyesült Államok Szenátusának egy, a bevándorlásról szóló törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi az állampolgárság megadását Amerikában több mint 11 millió regisztrációval nem rendelkező ember számára… Eltörlök néhány, szerintem, nagyon káros végrehajtási rendeletet, amelyek jelentősen befolyásolták az éghajlat romlását és rossz hatással voltak az egészségünkre, amelyeket Trump elnök írt alá”.
Biden arról is gondoskodni fog, hogy a koronavírus-járvány által leginkább érintett államok „azonnali segítséget kapjanak”, bár nem határozta meg, hogyan fogja ezt megtenni. „Ez több, mint egy egyszerű pénzügyi válság – ez egy olyan válság, amely valódi mentális stresszt okoz emberek millióiban” – mondta az Egyesült Államok újonnan megválasztott elnöke.
Joe Biden ugyanakkor hozzátette, hogy nem tervezi, hogy beiktatása után vizsgálatot indítson Donald Trump ellen: „Nem teszem meg azt, amit ez az elnök csinál, és nem használom fel az Igazságügyi Minisztériumot eszközként arra, hogy történjen valami”.
Ezen túlmenően, az első naptól kezdve Joe Biden külpolitikai csapata kétségkívül azon dolgozik majd, hogy helyreállítsa az Egyesült Államok vezető szerepét szerte a világon. Emlékeztetőül, Joe Biden Antony Blinken az Egyesült Államok külügyminiszterévé és Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadóvá való kinevezését jelentette be.
Az új amerikai vezető John Kerry-t a környezetvédelmi ágazat vezetőjévé és Avril Haynes-t, a Nemzeti Hírszerzés igazgatójává nevezte ki. Linda Thomas-Greenfield, a külföldi szolgálat veterán tisztjének kinevezése az Egyesült Államok állandó képviselőjévé az Egyesült Nemzetek Szervezetében, nagyon fontos, szimbolikus lépés volt az ország diplomáciai köreiben való szakmaiság helyreállítása érdekében.
Egyébként Antony Blinken támogatja azt a nézetet, hogy Amerikának nem kell mindig erőt és agressziót felmutatnia ahhoz, hogy bizonyítsa vezető szerepét. Ezért Joseph Biden elnök kiemelt és rendkívül fontos külpolitikai prioritásainak jelentős részét kell megvalósítania – visszaállítani az Egyesült Államok tagságát az Egészségügyi Világszervezetben és a párizsi klímaegyezményben, át kell tekintenie az iráni nukleáris megállapodással kapcsolatban kialakult helyzetet. Blinken fontos feladata továbbá a Nyitott Égbolt Megállapodás felülvizsgálata és az Egyesült Államok vezető szerepének helyreállítása a NATO-ban.
Sok más feladat is van, amelyek célja a Trump-korszak legsúlyosabb diplomáciai hibáinak gyors és hatékony kezelése. Például: Észak-Korea továbbra is növeli nukleáris arzenálját, a tálibok pedig az ellenőrzés visszaszerzésének küszöbén állnak Afganisztánban. És ez éppen akkor, amikor Trump bejelenti az amerikai csapatok kivonásának tervét.
Eközben Kína jelentősen megerősítette pozícióit a Dél-kínai-tengeren. És itt Biden-Blinken elsődleges prioritása az kell legyen, hogy Amerika visszavegye Ázsiai vezető pozícióját – pontosan azt, amelyet Kína most valójában elfoglal. Ráadásul valószínűleg nem lesz elegendő egyes nemzetközi megállapodásokba és szervezetekbe történő visszalépés ahhoz, hogy stabil szintre állítsa az USA külpolitikai befolyását és megnyugtassa szövetségeseit arról, hogy Donald Trump elnöksége egyszerűen „egy rövid mérgező időszak” volt.
Ne felejtsük el, hogy Trump külügyminiszterének, Mike Pompeónak valóban „sikerült” feldühítenie a török vezetést, felbosszantania a palesztinokat a Nyugati parton tett látogatásával, „megzavarnia” az EU vezetőit, köztük Emmanuel Macron francia elnököt, és nem csak őt.
Ezért Biden diplomatái és mindenekelőtt Antony Blinken azzal a hatalmas feladattal a szembesülnek, hogy mielőbb helyre kell állítaniuk az amerikai diplomácia morálját és racionális tárgyalókészségét.
