Az Egyesült Államok sokkal nagyobb volumenű fegyvergyártást tervez, hogy Ukrajna számára „sokkal több fegyvert biztosítson a teljes spektrumban” – jelentette be szombaton Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter a szingapúri Shangri-La konferencián, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Hegseth elmondta: Washington felülvizsgálja a kritikus fontosságú lőszerek és más típusú fegyverek gyártásával kapcsolatos megközelítését, hogy a védelmi ipar jelentősen nagyobb mennyiségű terméket tudjon előállítani. „Megváltoztatjuk a megközelítésünket mindezen fontos lőszerek gyártásában, hogy vállalataink ne csak egy kicsit többet, hanem jelentősen többet szállítsanak a képességek teljes spektrumában, ahol segíteni tudjuk Ukrajnát” – tette hozzá.
Az amerikai védelmi miniszter azt is megjegyezte, hogy az Egyesült Államok arra ösztönzi európai partnereit, hogy vállaljanak nagyobb felelősséget Kijev támogatásában, és elégedett az eddigi eredményekkel. Szerinte Európa jelentősen növelte a pénzügyi és katonai segítséget, Ukrajna pedig nagy hatékonyságot mutatott a rendelkezésre bocsátott források felhasználásában.
„Azt akarjuk, hogy képesek legyenek megvédeni magukat, és találunk majd módot arra, hogy szövetségeseinkkel együtt segíthessünk nekik” – hangsúlyozta Pete Hegseth, hozzátéve, hogy Washington továbbra is együttműködik partnereivel Ukrajna védelmi erőforrásokkal való ellátása és a szövetségesek azon képességének megerősítése érdekében, hogy hosszú távon támogassák Kijevet.
Kétpárti amerikai szenátorok csoportja felszólította Pete Hegseth védelmi minisztert, hogy azonnal oldja fel az Ukrajnának és Washington kelet-európai szövetségeseinek szánt 600 millió dolláros katonai segély blokkolását – jelentette az Associated Press.
A teljes összegből 400 millió dollárt Ukrajnának, további 200 millió dollárt pedig Észtország, Lettország és Litvánia védelmi programjaira szántak. Korábban, három héttel ezelőtt Hegseth azt nyilatkozta a Kongresszusnak, hogy a forrásokat már felszabadították, és a felhasználására vonatkozó részletes tervet május 15-ig benyújtják. A határidő azonban már lejárt, és a dokumentum továbbra is hiányzik. A szenátorok levele hangsúlyozza, hogy a további késedelem negatívan befolyásolhatja a régió biztonsági helyzetét.
„Bármilyen további késedelem, különösen az amerikai katonai jelenlét régióbeli esetleges csökkentéséről szóló jelentések közepette, veszélyezteti Oroszország elrettentésére való képességünket” – áll a közleményben.
A dokumentumot Chris Coons demokrata, Chuck Grassley republikánus, valamint Kevin Cramer, Tom Tillis, Michael Bennett és Catherine Cortez Masto szenátorok írták alá.
Eközben az Egyesült Államok Képviselőházában a demokraták új, átfogó szankciókat szorgalmaznak Oroszország ellen, és további 1 milliárd dolláros katonai segélyt nyújtanak Ukrajnának. Az Associated Press cikke szerint, bár a dokumentumnak jelenleg kevés esélye van arra, hogy törvényerőre emelkedjen, növeli a politikai nyomást az amerikai kormányzatra.
A Pentagon katonákat küldött Ukrajnába, hogy elsajátítsák a drónok használatát valós harci körülmények között, az Egyesült Államok tanulni akar Ukrajna tapasztalataiból a pilóta nélküli repülőgépek elleni harcban – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál az АР amerikai hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint ezt Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter nyilatkozta a szenátusi bizottsági meghallgatásán. Mitch McConnell kisebbségi frakcióvezető Ukrajnát a „háború Szilícium-völgyének” nevezte, és megkérdezte, hogy Hegseth támogatja-e, hogy Pentagon-tisztviselőket küldjenek oda, hogy az ukránok tapasztalataiból tanuljanak. Hegseth megerősítette,, hogy ő maga hagyta jóvá további alkalmazottak küldését Ukrajnába.
A kiküldetések célja a dróntechnológiák közvetlenül csatatéren történő fejlesztése. „Hogy minden lehetséges tanulságot levonjunk ebből a konfliktusból, és valós időben alkalmazzuk azokat a védekezésünkben és a támadásunkban egy olyan korszakban, amikor a drónok dominanciájára van szükség” – mondta.
Hegseth szerint ezért költ a költségvetés annyit drónokra. „Vegyék figyelembe az Ukrajnában és más hadszíntereken levont tanulságokat, és biztosítsák azok mielőbbi alkalmazását minden fegyveres erőnél” – mondta Hegseth.
Chris Coons szenátor Ukrajnát vezetőnek nevezte a drónok fejlesztésében és a drónok elleni hadviselésben. Emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államok, miközben Iránnal harcolt, maga is szembesült az olcsó, tömeggyártott Shahedek problémájával, és felszólította Washingtont, hogy ismerje fel, Ukrajnának már van válasza erre a fenyegetésre.
Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter szerdai nyilatkozata szerint az Egyesült Államok fegyveres erői készen állnak arra, hogy szükség esetén újabb katonai csapásokat mérjenek az iráni rezsimre – számolt be a hirado.hu az MTI nyomán.
A Pentagon vezetője a kongresszus alsóházának bizottsági meghallgatásán – éles vitába bonyolódva több demokrata képviselővel – az iráni katonai beavatkozás mellett érvelve azt mondta, hogy amennyiben Irán atomfegyver birtokában lenne, akkor azt bevetné, az amerikai elnök pedig annak érdekében „szabadította el” a hadseregét, hogy tegyen valamit ebben a kérdésben, amihez korábban senkinek nem volt mersze.
A miniszter történelmi sikernek nevezte a katonai műveletet, és hozzátette: „ha arra van szükség, hogy újra meginduljunk a siker biztosítása érdekében, akkor arra felkészültünk”, valamint kifejtette, hogy a jelenleg érvényben lévő tűzszünet az amerikai blokáddal együtt erős pozíciót biztosít.
Pete Hegseth – az amerikai haderő vezérkari főnökével együtt – a 2027-es évre kért 1500 milliárd dolláros hadügyi költségvetésről szóló, 6 órán keresztül tartó meghallgatáson vett részt a képviselőház fegyveres erőkkel foglalkozó bizottsága előtt.
Szintén szerdán Marco Rubio amerikai külügyminiszter Yvette Cooper brit külügyminiszterrel tárgyalt a Hormuzi-szoros lezárása nyomán kialakult helyzetről. Az amerikai politikus közösségi oldalán megjelent bejegyzés szerint egyetértettek a hajózási szabadság helyreállításának szükségességéről.
Az amerikai–brit külügyminiszteri találkozó kapcsolódik III. Károly brit uralkodó e heti hivatalos washingtoni útjához – jegyezte meg Marco Rubio a közleményben.
Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter szerdán bejelentette, hogy a Donald Trump vezette washingtoni kormányzat jóváhagyta: Kijev felhasználhatja a kongresszus által korábban megszavazott mintegy 400 millió dolláros támogatást – számolt be az MTI.
A Pentagont vezető miniszter a kongresszus alsóházának bizottsági meghallgatásán, kérdésre válaszolva mondta el, hogy a forrás hozzáférhetővé válik. Ugyanott Jay Hurst, a hadügyminisztérium számvivője is közölte, hogy elkölthetővé vált a forrás.
Hozzátette: az, hogy a segítség mikor ér el Ukrajnába „attól függ, hogy mit vásárolnak a pénzből.”
Megjegyezte, hogy a forrás felhasználásáról kikérik az amerikai haderő európai irányítási törzsének (European Command) tanácsát.
Pete Hegseth, az Egyesült Államok védelmi minisztere ismét kihagyja az Ukrajnai Védelmi Kapcsolattartó Csoport ezen a héten tartandó ülését – értesült amerikai tisztviselőktől a Politico, jelentette a Jevropejszka Pravda.
Két tisztviselő szerint Elbridge Colby, a Pentagon politikai vezetője vesz részt a virtuális találkozón, ahogyan a februári legutóbbi találkozón is tette.
Hegseth az elmúlt évben ritkán vett részt ezeken a találkozókon, ami arra utal, hogy a Trump-adminisztrációnak más prioritásai vannak, és egyre inkább azt várja Európától, hogy vállalja Kijev fegyverellátásának terhét.
Több mint 50 védelmi miniszter találkozik virtuálisan olyan országokból, amelyek támogatásukat ígérték Ukrajnának. A találkozót Boris Pistorius német és John Healey brit védelmi miniszter vezeti, akik átvették a csoport koordinálását, miután a Trump-adminisztráció röviddel hivatalba lépése után lemondott a vezetői szerepről.
A NATO erők parancsnoka, Alexus Hrinkevich amerikai tábornok nem tud részt venni a találkozón. Helyettese, Johnny Stringer a brit légierő főmarsallja, valamint Ulf Haussler német vezérőrnagy, a NATO ukrajnai biztonsági segély- és kiképzési programjának parancsnokhelyettese azonban csatlakozik hozzá.
Az ukrajnai prioritási igénylista (PURL) az ukrajnai kapcsolattartó csoport ülésein a figyelem középpontjában állt, és már több milliárd dollár értékű felszerelésre vonatkozó szerződésekhez vezetett. A Trump-kormányzat tisztviselői azonban elkezdték figyelmeztetni az országokat, hogy az elkövetkező hónapokban leállhatnak az amerikai fegyverszállítások Ukrajnába, mivel a Pentagon prioritásként kezeli azok felhasználását az iráni háborúban.
Egy amerikai tisztviselő és egy európai diplomata, akik ismerik a PURL kezdeményezést, azonban azt mondták, hogy a szállítások változatlanul folytatódnak.
Randy George azonnali hatállyal visszavonul, miután 3 évig vezette a parancsnoki posztot a Biden-kormányzat alatt.
Az amerikai védelmi miniszter lemondásra kérte Randy George tábornokot, az amerikai szárazföldi hadsereg vezérkari főnökét – közölte csütörtökön a Pentagon anélkül, hogy indoklást adott volna a távozásra. A poszt elvileg 2027-ig illette volna meg a tábornokot.
Közel négy évtizedes pályafutása során George többször is bevetésen volt Irakban és Afganisztánban. Joe Biden elnöki ciklusa alatt többek között a hadsereg vezérkari főnökének helyetteseként és a Pentagon vezetőjének, Lloyd Austinnak vezetői asszisztenseként is szolgált.
A menesztés oka hivatalosan nem ismert, de a CBS egy forrást idézve azt mondta, hogy Hegseth olyasvalakit akart, aki megvalósítja az ő és Donald Trump elnök elképzeléseit a hadsereggel kapcsolatban. Hegseth leváltotta David Hodne hadseregtábornokot és William Green vezérőrnagyot is, de a Pentagon az ő távozásukat sem indokolta.
Fontos tisztázni, hogy a menesztés csak a szárazföldi vezetésére vonatkozik, és az egyesített fegyvernemi vezérkarra (Joint Chief) nem.
A bejelentés csak néhány órával azután történt, hogy Trump csütörtökön kirúgta korábbi politikai kedvencét, Pam Bondi igazságügyi minisztert, és korábbi személyes ügyvédjét nevezte ki az igazságügyi minisztérium megbízott vezetőjének.
George helyére Christopher LaNeve tábornok lép – közölte a Pentagon tisztségviselője. Az új parancsnok Hegseth legfőbb katonai tanácsadójaként szolgált, amikor Trump tavaly októberben kinevezte a hadsereg vezérkari főnökének helyettesévé. Ez egy olyan tiszt meteorikus felemelkedése, aki két évvel ezelőtt még csak kétcsillagos tábornok volt.
Trump felügyelte a legmagasabb rangú katonatisztek tisztogatását, köztük az egyesített vezérkari főnökök elnökét, Charles „CQ” Brown tábornokot, akit 2025 februárjában magyarázat nélkül kirúgott.
A többi elbocsátott magas rangú tiszt között van a haditengerészet és a parti őrség vezetője, a Nemzetbiztonsági Ügynökséget vezető tábornok, a légierő vezérkari főnökének helyettese, a NATO-hoz rendelt haditengerészeti admirális és három vezető katonai jogász.
A vezetőség átalakítására akkor kerül sor, amikor a hadsereg ejtőernyősei a 82. légideszant hadosztály a Közel-Keletre tart több ezer tengerészgyalogossal és fontos hadieszközökkel együtt. A Trump-kormányzat eddig kitért az arra vonatkozó kérdések elől, hogy az amerikai hadsereg bevet-e szárazföldi csapatokat Irán ellen.
A háborúról szóló szerdai főműsoridős beszédében Trump nem adott végdátumot a konfliktusnak, és kevés részletet mondott a jövőre vonatkozó stratégiájáról, de további katonai akciókat jósolt.
„A következő két-három hétben rendkívül keményen fogunk csapást mérni rájuk” – mondta Trump Iránról, majd hozzátette, hogy „visszavisszük őket a kőkorszakba, ahová tartoznak”.
Hegseth a beszéd után ugyanezt az érzést visszhangozta, és a közösségi médiában egy posztot tett közzé, amelyben egyszerűen az állt: „Vissza a kőkorszakba”.
Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter kijelentette, hogy az USA katonai készleteivel kapcsolatos jelenlegi problémák az előző kormányzat döntéseinek következményei, elsősorban a fegyverek Ukrajnának történt átadásával kapcsolatban – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál a miniszter Pentagonban tartott sajtótájékoztatójára hivatkozva.
A jelentés szerint Hegseth elmondta, hogy a lőszer jelentős részét nem az amerikai fegyveres erők igényeinek kielégítésére szánták. „Még mindig azzal a helyzettel foglalkozunk, amelyet Joe Biden teremtett, és amely a készletek kimerüléséhez, valamint ahhoz vezetett, hogy azokat nem a saját fegyveres erőink helyett Ukrajnába küldték” – hangsúlyozta.
A hadügyminiszter megjegyezte, hogy az Egyesült Államok jelenleg felülvizsgálja a katonai erőforrások felhasználásával kapcsolatos megközelítéseit. „Végső soron úgy gondoljuk, hogy jelenleg ezekkel a lőszerekkel jobban szolgáljuk a saját érdekeinket” – tette hozzá. Azt is hangsúlyozta, hogy az új finanszírozási törvényjavaslatnak biztosítania kell a készletek megfelelő feltöltését és az amerikai védelmi képességek megerősítését.
Az USA egyszerre támogatja Ukrajnát az Oroszország elleni háborúban, és hadműveletet folytat Irán ellen a Közel-Keleten, ami jelentősen növeli az ország védelmi erőforrásainak terheit. Washington egyre gyakrabban beszél a fegyverkészletek feltöltésének szükségességéről és a felhasználásuk prioritásainak felülvizsgálatáról.
A védelmi miniszter kijelentette, hogy nem ő döntött szeptember elején az egyik hajót ért csapás túlélőinek likvidálásáról.
Megvédte Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter az Egyesült Államok Karib-tengeren végrehajtott csapásait. A támadásokban már legkevesebb 87 ember vesztette életét. Az amerikai kormány szerint az áldozatok drogcsempészek voltak, akik nemzetbiztonsági fenyegetést jelentenek az Egyesült Államokra.
„Egyértelműek voltunk: ha egy terrorszervezetnél dolgozol és kábítószert hozol be hajón ebbe az országba, akkor megtalálunk és elsüllyesztünk. Senkinek ne legyen kétsége efelől. Trump elnök úr döntést tud hozni határozott katonai akciókról, és dönteni is fog, ha jónak látja” – mondta Hegseth.
A védelmi miniszter megvédte azt a szeptember eleji akciót is, amiben az amerikai erők egy második csapást is indítottak az egyik hajó ellen, hogy megöljék az első támadás túlélőit. A művelet miatt több demokrata politikus Hegseth lemondását követelte, de egyes republikánus képviselők is bírálták azt.
A védelmi miniszter elmondása szerint az első csapás után ő elment egy másik megbeszélésre, így nem ő adta ki a parancsot a túlélők likvidálására. Hegseth azt is hozzátette, hogy ha ott lett volna a teremben, ő is ugyanezt a döntést hozta volna meg.
Észak-Korea november 3-án körülbelül tíz rakétát indított saját többszörös rakétavető rendszereiből a Sárga-tenger irányába, miközben a Pentagon vezetője, Pete Hegseth, és dél-koreai kollégája, An Gyu-bak közösen látogatták meg a demilitarizált zónát. A hírt a Yonhap hírügynökség közölte.
A jelentés szerint Phenjan körülbelül 16:00 órakor indította a rakétákat helyi idő szerint. A cikk hozzáteszi, hogy a rakétakísérlet kevesebb mint egy órával történt, mielőtt Austin megérkezett volna a Bonifas táborba, amely az Összesített Biztonsági Övezet déli részén található a DMZ-n belül.
Katonai források megerősítették, hogy Észak-Korea ezen kívül még további 10 tüzérségi rakétát is kilőtt körülbelül 15:00 órakor.
