A Legfelső Tanács csütörtöki ülésén törvényt fogadott el a lopások mértékének növeléséről, amiért büntetőjogi felelősség és börtönbüntetés szabható ki – közölte Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a képviselő arról tájékoztatott, hogy a 11068. számú törvényjavaslat elfogadását 243 képviselő támogatta. A törvény előírja, hogy 3000 hrivnyára (most csak 300 hrivnyára) emelkedik a büntetőjogi felelősséggel járó lopás összege. Ugyanakkor a törvény megemeli a pénzbírságot és a közigazgatási felelősséget a kis értékű lopásokért. Legfeljebb 757 hrivnya értékű lopásért 850–1700 hrivnya pénzbírság, 758 hrivnya és 3028 hrivnya közötti értékű lopás esetén 1700 hrivnya és 5100 hrivnya közötti pénzbírság, ismétlés esetén 8500–17 000 hrivnya közötti pénzbírság.
Amint az indokolásban szerepel, a hadi- vagy rendkívüli állapot idején elkövetett lopás minősített bűncselekménynek számít. A hadiállapot alatti lopást azonnal az ukrán büntetőtörvénykönyv 185. cikkének negyedik része minősíti, ami 5-től 8 évig terjedő szabadságvesztést ír elő.
2024. január 1-től bűncselekménynek minősül más tulajdonának eltulajdonítása, ha annak értéke meghaladja a 302 hrivnya 80 kopijkát. A statisztikák szerint 2023-ban 82 123 büntetőeljárást indítottak a büntetőtörvénykönyv 185. cikkelye szerinti bűncselekmények elkövetése miatt, ebből 48 921 esetben gyanúsítás történt, és 44 924 büntetőeljárást utaltak bíróság elé, és 30 155 büntetőeljárást zártak le.
Az ukrán parlament csütörtökön végleges, azaz második olvasatban elfogadta a mozgósítás, illetve a katonai nyilvántartásba vétel elkerüléséért kiszabható pénzbírságokról szóló törvényjavaslatot – hozta nyilvánosságra Jaroszlav Zseleznyak ellenzéki parlamenti képviselő a Telegramon.
A legfelső Tanács csütörtöki ülésén második olvasatban elfogadta a katonai bűncselekmények miatti felelősség szigorításáról szóló 10379. számú törvénytervezetet, amely többszörösére emeli a mozgósítást kerülőkre kiszabható pénzbírságok összegét – közölte az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint 256 képviselő szavazott a törvény elfogadása mellet, ellenszavazat nem volt, 4-en pedig tartózkodtak. A jóváhagyott törvény az ukrán közigazgatási szabálysértési törvénykönyv 210. és 201-1. cikkelyét új szerkesztésben tartalmazza.
A közigazgatási szabálysértési törvénykönyv hatályos rendelkezéseinek megfelelően a katonai nyilvántartási szabályok megsértése 510-től 850 hrivnyáig terjedő pénzbírsággal sújtható. Ilyen pénzbírság fenyeget például, ha egy személy nincs regisztrálva, vagy nem frissíti időben az adatait. Ha a jogsértés egy éven belül vagy a hadiállapot idején megismétlődik, a bírság 850-ről 1700 hrivnyára emelkedik.
A közigazgatási szabálysértési törvénykönyv 210-1. cikkelye értelmében a védelemre, mozgósítási kiképzésre és mozgósításra vonatkozó jogszabályok megsértése miatt az egyszerű állampolgárokra 1700-3400 hrivnya a tisztviselőkre 3400-5100 hrivnya bírság szabható ki. Ilyen pénzbírság fenyegeti a behívó átvételét megtagadókat vagy a TCK-ban való megjelenést elmulasztókat. Az jogsértés egy éven belüli vagy a hadiállapot alatti ismétlődése 3400-5100, illetve 5100-8500 hrivnyára emeli a bírság összegét.
Konkrétan három kategóriát vezetnek be – szabálysértést, ismételt jogsértést és hadiállapot alatti jogsértést. Ennek megfelelően a bírságok a közigazgatási szabálysértési törvénykönyv 210. cikkelye szerint a következők lesznek: békeidőben – 3400-5100 hrivnya, háború idején (vagy ismételt jogsértés esetén) – 17 000 és 25 500 hrivnya. A közigazgatási szabálysértési törvénykönyv 210-1. cikkelye szerint a védelemről és mozgósításról szóló jogszabályok megsértése miatt békeidőben a bírság: az állampolgárok esetében – 5100-8500 hrivnya, tisztviselők és jogi személyek esetében – 17 000 és 34 000 hrivnya között. A háborús mozgósítás elkerülése miatt a bírság: az állampolgárok esetében – 17 000 és 25 500 hrivnya között, tisztviselők és jogi személyek esetében – 34 000 és 59 000 hrivnya között.
Az új pénzbírságok a törvény megjelenését követő napon lépnek hatályba, amelyet még alá kell írnia Ukrajna elnökének. Ezt követően kezdetben minimum 17 000 hrivnya pénzbírságot szabnak ki, ha az érintett nem jelenik meg a felszólítást követően a TCK-ban, elkerüli a regisztrációt és késik az adatok frissítése. Azokat a vállalkozásokat pedig, amelyek figyelmen kívül hagyják az alkalmazottak katonai nyilvántartásba vételét, 34 000 hrivnya pénzbírsággal sújtják.
A Legfelső Tanács szerdán első olvasatban megszavazta azt a törvénytervezetet, amely fokozott anyagi felelősséget ír elő a mozgósítási jogsértésekért számolt – közölte az rbc.ua hírportál Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő Telegram-csatornájára hivatkozva.
A jelentés szerint Zseleznyak megjegyezte, hogy az 10379. számú törvénytervezet elfogadását 254 képviselő támogatta. A szavai szerint jelenleg sok szigorú előírást tartalmazó kormányzati változatot hagynak jóvá. „Ennek (a kormány változatának – a szerk.) sok problémája van. És szigorú normák. Ezért aztán minden ígért változtatást módosítani kell a második olvasat előtt a bizottságban” – tette hozzá a honatya.
Szerhij Ionusasz parlament védelmi bizottságának elnök tegnap jelezte, a bizottság javasolta a katonai nyilvántartás szabályainak megsértéséért, valamint a védelemre és mozgósításra vonatkozó jogszabályok megsértéséért viselt felelősségről szóló 10379. számú törvénytervezet egyes rendelkezéseinek az alábbi formában történő rögzítését:
békeidőben a katonai nyilvántartás szabályainak megsértéséért 200-300 adómentes minimumjövedelemnek megfelelő (3400-5100 hrivnya) pénzbírsággal sújtható. Ha a cselekményt ismételten vagy a hadiállapot idején követték el, a bírság 1000-1500 adómentes minimumjövedelemnek megfelelő összegre nő, ami 17 000-25 500 ezer hrivnya.
A védelemre és mozgósításra vonatkozó jogszabályok megsértése az állampolgároknak 5100-8500 hrivnyába, békeidőben a tisztviselők és jogi személyek számára 17-34 ezer hrivnyába kerül. Háborús időszakban a bírság 17 000-25 500 hrivnya az egyszerű állampolgárok, és 34 000-59 500 hrivnya a jogi személyek és tisztviselők számára.
Ukrajnában már a közeljövőben szigorítják a felelősségre vonást a mozgósítás elkerüléséért és más katonai törvénysértésekért – közölte kedden az rbc.ua hírportál a Legfelső Tanács honlapján hétfő este közzétett 10379. számú törvénytervezet szövegére hivatkozva.
A jelentés szerint a kormány javasolja a közigazgatási és a büntetőtörvénykönyv módosítását, és mindenekelőtt a katonai törvénysértésekért kiszabott bírságok jelentős emelését. Így a katonai nyilvántartásba vétel szabályainak megsértéséért (például a nyilvántartásba vétel kijátszásáért) az állampolgárok nem adózó minimumjövedelme alapján számított ötszázról ezerre (8500 hrivnyáról 17 000 hrivnyára) növekszik a bírság. Jelenleg a bírság összege 3400–5100 hrivnya.
Az átlagállampolgárokat 25 500 és 34 000 hrivnya közötti pénzbírsággal sújtják a védelemre, a hadkötelezettségre és a katonai szolgálatra, a mozgósítási felkészülésre és a mozgósításra vonatkozó jogszabályok megsértéséért, míg a tisztségviselőket 34 000 és 85 000 hrivnyára. E jogszabálynak a különleges időszakon belüli megsértése esetén a bírság 34 000-től 51 000 hrivnyáig terjed az átlagállampolgárok és 153 000 és 204 000 hrivnya között a tisztségviselők esetében.
Ezenkívül az, aki különleges időszakban megsérti a jogszabályt, jegyzőkönyv felvétele céljából legfeljebb három órára, szükség a személyazonosság megállapítása és/vagy a szabálysértés körülményeinek tisztázása érdekében három napra őrizetbe vehető.
A mozgósítás kijátszásának büntetőjogi büntetését jelenleg háromtól öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. A törvénymódosítások elfogadása után ez a büntetés alkalmazható a katonaorvosi orvosi vizsgálatot megtagadó állampolgárokra is.
A törvényjavaslat céljai és célkitűzései – áll az indokolásban – elsősorban a hadiállapot követelményeinek figyelembevételével a védelmi, katonai szolgálati és szolgálati jogszabályok megsértése miatti közigazgatási és büntetőjogi felelősség növelése a katonai szolgálat, mozgósítási felkészülés és mozgósítás javítása érdekében.
Pénzbírságot vezetnek be Ukrajnában a kijárási tilalom megszegéséért, a kormány nem csak az intézmények, hanem az állampolgárok büntetését is javasolja – közölte vasárnap az rbc.ua hírportál a Legfelső Tanács sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint a Legfelső Tanácsban a képviselők nyilvántartásba vették az 10195. számú törvénytervezetet, amit a Belügyminisztériummal és a Nemzeti Rendőrséggel közösen dolgoztak ki. A törvény célja, hogy anyagi felelősséget állapítson meg az állampolgárok és a vállalkozások számára a kijárási tilalom megsértéséért. A törvénytervezet szövegét még nem terjesztették a Legfelső Tanács elé elé.
A parlament sajtószolgálata jelezte, hogy a kijárási tilalom megsértéséért az állampolgárokra 8500–17 ezer hrivnya, az üzleti szférára pedig 51–102 ezer hrivnya pénzbírság kirovását javasolják.
Korábban Ihor Klimenko belügyminiszter arról számolt be, hogy a kormány pénzbírságot akar bevezetni a kijárási tilalom megszegőire. Ezt több botrány előzte meg Kijevben és a megyékben, a többi között az, hogy éttermek tartottak nyitva a kijárási tilalom idején.
Klimenko ezután hangsúlyozta, hogy csak az intézmények bírságolását tervezik. A Belügyminisztérium akkor azt javasolta, hogy első szabálysértés esetén 34–170 ezer hrivnya, egy éven belüli ismételt szabálysértés esetén 340–680 ezer hrivnya legyen a bírság.
I am grateful to @Statsmin Mette Frederiksen for participating in the Peace Summit and for Denmark's active assistance in engaging the countries of the Global South in the Peace Formula implementation.
During our meeting, we discussed preparations for the transfer of Danish F-16… pic.twitter.com/2YRobRpctq
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) June 16, 2024
Ukrajnában pénzbüntetés bevezetését javasolják az orosz zene nyilvános helyeken történő hallgatásáért, a törvényi rendelkezés nemcsak az orosz kulturális termékek elutasítását, hanem egyben a nemzeti vívmányok támogatását is jelenti – közölte szerdán az rbc.ua hírportál a 9547. számú törvénytervezetre hivatkozva.
A jelentés szerint 2022. június 19-én elfogadták „Az agresszor állam nemzeti zenei termékeinek támogatására és a zenei termékek nyilvános használatának korlátozására vonatkozó egyes ukrajnai törvények módosításáról” szóló törvényt. Ezekre a módosításokra azért van szükség, hogy kiirtsák a lakosság szeparatista attitűdjét, ami éppen a kultúrán keresztül valósítható meg.
„Az ilyen termékek gyakran lényegében információs speciális műveletek voltak, amelyek célja az államunk meggyengítése volt. Éppen ezért hatékony intézkedéseket kell tenni az agresszor állam zenei termékeinek Ukrajna területén történő korlátozására” – áll az indokolásban. Ukrajna kulturális törvényének 15. cikkelye értelmében tilos olyan hangfelvételeket, videofelvételeket és zenei klipeket nyilvánosan előadni, amelyekben az Oroszországi Föderáció állampolgárai vesznek részt.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy 2023. július 13-án a kijevi városi tanács moratóriumot rendelt el az orosz nyelvű kulturális termékek nyilvános felhasználására Kijev területén. Ugyanakkor a gyakorlatban ritkán fordul elő, hogy figyelmen kívül hagyják ezt a tilalmat. A probléma az, hogy az ilyen cselekményekért nincs hatékony büntetés a jogszabályokban.
Ha például konfliktus alakul ki ukránok között orosz zenehallgatás miatt, a rendőrség közigazgatási feljelentést tehet, de csak akkor, ha erre minden lényeges ok megvan. Így a kereskedelmi létesítményekben, közétkeztetésben, a szolgáltató szektorban zenei hangfelvételek, videofelvételek, zenei klipek, azok elemei, egyéb olyan művek nyilvános előadásáért, bemutatásáért, közvetítéséért, bejelentéséért, amelyeknek a terjesztése tilos, a következő pénzbírságok szabhatók ki: 300–500 adómentes minimumjövedelem, azaz 5 100–8 500 hrivnya, 1 000–1 500 adómentes minimumjövedelem az ismételt törvénysértésért, azaz 17 000–25 500 hrivnya.
Gyűlöletkeltés vádjával 10 ezer eurós pénzbüntetésre ítélte Éric Zemmour francia jobboldali publicistát, elnökjelöltet hétfőn a párizsi büntetőbíróság. Az újságíró fellebbez a döntés ellen.
Zemmourt egy 2020 szeptemberében, a CNews hírtelevízióban elhangzott kijelentése miatt ítélték el.
Egy tévévitában a publicista azt mondta a kísérő nélkül érkező kiskorú illegális bevándorlókról, hogy „nincs helyük itt, tolvajok, gyilkosok, nőket erőszakolnak meg, ezek ők, vissza kell őket küldeni, és nem is szabadna engedni, hogy idejöjjenek”.
Zemmour ellen mintegy harminc szervezet, köztük ismert jogvédők és a kiskorúakkal foglalkozó állami szervek is feljelentést tettek.
A novemberben rendezett perben a publicista nem jelent meg a tárgyaláson, s a hétfői ítélethirdetésre sem ment el. A Twitteren közzétett közleményében „ideológiai és ostoba ítéletnek” minősítette a bíróság döntését. „Véget kell venni ennek a rendszernek, amely minden nap szorosabbra húzza a hurkot a szólásszabadságon és a demokratikus vitán. Ez a rendszer ipari módon termeli ki a véleménynyilvánítási szabálysértéseket. Sürgősen ki kell űzni az ideológiát a bíróságokról. Az igazságszolgáltatásnak ismét igazságszolgáltatásként kell működnie” – írta a mikroblogn a publicista.
Az elnökjelöltre csütörtökön újabb per vár a fellebbviteli bíróságon, szintén a Cnews hírtelevízióban tett kijelentése miatt. 2019 októberében Zemmour azt állította, hogy a náci német megszállókkal kollaboráló Vichy-kormány vezetője, Philippe Pétain mentette a francia zsidókat. Az ügyben emberiesség elleni bűntett vitatásának gyanújával indult Zemmour ellen eljárás, de 2021 februárban első fokon felmentette a bíróság. Az ítélet ellen az ügyészség fellebbezett. Zemmour ügyvédje a fellebbviteli per elhalasztását kéri az elnökválasztásra tekintettel.
Az igazságszolgáltatás pénteken arról is döntött, hogy a publicistának 2023 májusában egy, a „feminista mozgalomról” nyilvánosan elhangzott kijelentése nyomán rágalmazás gyanújával kell bíróság elé állnia.
A parlament visszaállította a büntetőjogi felelősséget a hamis nyilatkozatokért, valamint a vagyonnal kapcsolatos, az igazságnak nem megfelelő adatok közléséért járó pénzbírságot és a szabadság korlátozását. A javaslatot 289 parlamenti képviselő szavazta meg.
A dokumentum módosítja az ukrajnai Közigazgatási szabálysértésekről szóló törvénykönyv 1726. cikkelyét, amely meghatározza az adott bűncselekmény alanyait.
A törvénynek megfelelően közigazgatási szankciókat szabnak ki abban az esetben, ha az állami vagy önkormányzati feladatok ellátására felhatalmazott személy nyilatkozatában szereplő információk eltérnek a valóságtól. A pénzbírság összege a létminimum 100–500 szorosa, jelenleg ez az összeg 227 ezer és 1 millió 135 ezer hrivnya között van.
Ezen kívül büntetőjogi felelősségre vonást vezetnek be, ha a bejelentett adatok a valóságtól 500–4000 létminimum minimális összegben térnek el, ma ez 1 millió 135 ezer és több mint 9 millió hrivnya között van. Ebben az esetben 42 500 és 51 000 hrivnya közötti pénzbírság vagy 150 és 240 óra közötti közfoglalkoztatás, valamint 3 éves, a közügyektől való eltiltás jár a cikkely első részének megfelelően.
Ha ugyanezek az információk a valós adatoktól 4000 létminimum összegében, jelenleg ez az összeg meghaladja a 9 millió hrivnyát, térnek el 51 000 és 85 000 hrivnya közötti pénzbírság vagy 150–240 óráig terjedő közmunkának vagy két év szabadságvesztés jár. Egyben a cikkely második részének megfelelően 3 éves, a közügyektől való eltiltás is jár.
A Büntető Törvénykönyv is kiegészül egy cikkellyel, amely bűncselekménynek nyilvánítja a nyilatkozat benyújtásának szándékos elmulasztását. Ebben az esetben 42 500 és 51 000 hrivnya közötti pénzbírság vagy 150 és 240 óra közötti közfoglalkoztatás, valamint 3 éves, a közügyektől való eltiltás jár a cikkely első részének megfelelően.
A dokumentum előírja, hogy az Ukrán Büntető törvénykönyv 3662. és 3663. cikkelye szerinti büntetőeljárások a Legfelsőbb Korrupcióellenes Bíróság hatáskörébe tartoznak, az ezen bűncselekményekkel kapcsolatos előzetes nyomozást Ukrajna Nemzeti Korrupcióellenes Irodájának nyomozói végzik.
