Az Egyesült Államoknak „szörnyű és erős” fegyverei vannak, amelyeket nem használnak Ukrajnában, Kijev azonban a jövőben kaphat ilyeneket – jelentette ki csütörtökön Matthew Whitaker, az Egyesült Államok NATO-nagykövete egy rigai konferencián, számot be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a nagykövet elmondta, hogy az Egyesült Államok olyan fegyverekkel rendelkezik, amelyek „bárhol és bármikor, az általunk választott helyen komoly károkat okozhatnak”. „Egy részüket potenciálisan Ukrajnába szállíthatjuk felhasználásra, és ez megváltoztathatja a számításokat. De egyértelmű, hogy még nem tartunk ott, hogy Vlagyimir Putyin úgy döntene, itt az ideje a tárgyalásoknak” – mutatott rá.
Whitaker hozzátette, hogy Vlagyimir Putyin orosz diktátor „nem mutathat gyengeséget, bár valójában nagyon is gyenge”. Felidézte az orosz pánikot a Tomahawk rakéták Ukrajnának történő esetleges átadása miatt, valamint azt, hogy Franciaország lefoglalt egy tankhajót az agresszor ország árnyékflottájából.
Az Egyesült Államok NATO-nagykövete felidézte Oroszország reakcióját arra, hogy Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke az amerikai tábornokokhoz intézett beszédében „papírtigrishez” hasonlította az országot.
Az ukrán elnök szerint a csúcstalálkozó ötletét azóta nem vetik el az oroszok, mióta több támadásuk is sikeres volt.
Moszkva azután kezdett hajlandóságot mutatni arra, hogy az ukrán és az orosz államfő üljön le egymással beszélni, miután Ukrajna több sikeres katonai műveletet hajtott végre Oroszország területén – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken Kijevben újságírók előtt.
„Szükségünk van a háború befejezésére, ami valószínűleg a vezetők találkozójával kezdődik. Másképp nem fog menni velük. Szükség van egy csúcsszintű találkozóra. Ezt mi folyton felvetjük, most viszont már ők is (az orosz fél) elkezdtek erről beszélni. Ez már egy lépés egy bizonyos találkozóformátum irányába” – idézte Zelenszkijt az Ukrinform állami hírügynökség.
Az ukrán elnök szerint az oroszok hozzáállását a csúcstalálkozó ötletéhez „néhány oroszországi lépés és művelet” változtatta meg. „A tárgyalási folyamatokon, párbeszéden, diplomácián kívül sok minden történt még az ő területükön, amit mindenki láthatott” – jegyezte meg.
Az elnök elmondta azt is, hogy a legutóbbi, isztambuli tárgyalási forduló fő eredményei között szerepel egy újabb nagyszabású, 1200 fős hadifogolycsere, valamint Oroszországban bebörtönzött ukrán politikai foglyok és újságírók hazaengedése. Kiemelte, hogy az utóbbi bonyolultabb kérdés, mivel polgári személyeket érint. „Mi nem tudunk polgári személyeket kicserélni, a civil foglyokat nekik (Oroszországnak) kell elengedniük. Ezért most a listákra vonatkozó formát keresi mindkét oldal” – fejtette ki az államfő.
