Az amerikai szenátus Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök tervezett találkozójáig elhalasztja az Oroszországra vonatkozó új szankciókról szóló törvényjavaslat megvitatását – jelentette be a szenátus republikánus többségének vezetője, John Thune.
„Most nagyjából rányomtunk a szünet gombra” – mondta John Thune a döntés ismertetve hétfőn újságíróknak.
A Szenátus előtt lévő törvényjavaslat felhatalmazná Trumpot, hogy akár 500 százalékos vámokat vessen ki azokra az országokra, amelyek orosz energiaipari termékeket vásárolnak, és nem támogatják aktívan Ukrajnát.
A javaslat az orosz energiaipari termékek fő fogyasztóit, például Kínát és Indiát célozná meg.
A törvényjavaslat hónapok óta a Szenátus előtt van, de nem szavaztak róla, noha legalább 85 szenátor támogatná az elfogadását. A múlt héten John Thune még azt ígérte, hogy a szenátus körülbelül 30 napon belül szavazni fog róla – írta a Bloomberg.
Juraj Blanár szlovák külügyminiszter kijelentette, hogy az orosz-ukrán háborút csak diplomáciai úton és Oroszországgal együttműködve lehet lezárni. Ezért megbocsáthatnak neki „mindenért, ami történt”. Blanar ezt az STVR tv-csatorna adásában mondta, számolt be az Aktuality és a Dennik.
Elmondása szerinte az Oroszország és Ukrajna közötti háborúnak nincs katonai rendezése, ezért vissza kell térni a nemzetközi jog betartásához, és párbeszédet kell keresni az Oroszországi Föderációval.
Ehhez még azt is kilátásba helyezte, hogy a Nyugatnak és Oroszországnak esetleg „meg kellene bocsátaniuk egymásnak mindenért, ami történt”.
„Nem akarunk háborút Oroszország és a NATO között, mert az a harmadik világháborút jelentené. Azt szeretnénk, ha a konfliktus békésen rendeződne. „[…] A mi megközelítésünk a következő: diplomáciai megoldásokkal és a nemzetközi jog betartásával kell megelőzni a konfliktusokat”, mondta Blanar.
Для цього він навіть припустив, що Заходу та росії, можливо, доведеться «пробачити одне одному все те, що сталося».
Ugyanakkor kiállt országa felfegyverzése mellett, kifejtve, hogy ellenzi a háborút, de „nem nézhetjük végig, ahogyan üres raktárakkal megyünk elrettenteni az ellenséget”.
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter Blanard nyilatkozatára reagálva hangsúlyozta, hogy Oroszország bűncselekményeinek kiváltó oka a büntetlenség érzése.
„Naiv dolog arra várni, hogy egy bűnöző megáll, ha azt érzi, hogy megbocsátják a bűntetteit. Oroszországtól az arcunk másik felére is kaphatunk egy pofont. És azoknak, akik nem veszítettek senkit ebben a háborúban, nincs joguk ilyen kijelentéseket tenni” – írta az ukrán külügyminisztérium vezetője.
Donald Trump amerikai elnök a G7-ek csúcstalálkozója során Keir Starmer brit miniszterelnökkel közös sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy jelenleg nem áll készen további szankciók bevezetésére Oroszország ellen, számolt be a Politico.
Trump hangsúlyozta, hogy Európának kell megtennie az első lépést, mivel a szankciók „dollármilliárdokba” kerülnek az Egyesült Államoknak, és nem egyszerű nyomásgyakorlási eszközök. Hozzátette, hogy nem fogja fokozni a nyomást, mert reményei szerint előrelépést érhet el az Ukrajnával kapcsolatos béketárgyalásokon.
Az Európai Unió és az Egyesült Királyság a Vlagyimir Putyin rezsimjével szembeni szankciók összehangolt növelését szorgalmazza az Ukrajna elleni háború folytatása kapcsán. Az amerikai elnök azonban jelenleg nem hajlandó aláírni az új korlátozó intézkedéseket.
Az újságírók az európai partnerekkel való lehetséges szolidaritással kapcsolatos kérdéseire válaszolva Trump megjegyezte: „Európa ezt mondja, de még nem tette meg. Először nézzük meg, hogyan csinálják”.
A Fehér Ház vezetője hangsúlyozta, hogy a szankciók bevezetése összetett és költséges folyamat az amerikai gazdaság számára.
„Amikor szankciókat vetek ki egy országra, az sok pénzbe kerül az Egyesült Államoknak – hatalmas összegbe. Ez nem csak egy dokumentum aláírása. Ez dollármilliárdokról szól”, mondta hangsúlyozva, hogy a szankciók nem „egyoldalú lépések”.
Trump azt is megjegyezte, hogy a diplomáciai utat részesíti előnyben, és az Ukrajnával kapcsolatos béketárgyalásokban előrelépésre törekszik, mielőtt döntést hozna az Oroszországgal szembeni szankciók fokozásáról.
Az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnöke keményebb szankciókat sürget Oroszország ellen a G7-csúcstalálkozón, hogy tűzszünetet érjenek el az Ukrajna elleni háborúban – írta meg a Kyiv Independent.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Antonió Costa, az Európai Tanács elnöke a Kanadában megrendezett G7-csúcstalálkozó kezdetén jelentették ki, hogy a G7-országoknak szigorúbb szankciókat kell bevezetniük Moszkvával szemben az ukrajnai tűzszünet elérése érdekében.
„A békés erő eléréséhez nagyobb nyomást kell gyakorolnunk Oroszországra, hogy valódi tűzszünetet érjünk el, tárgyalóasztalhoz ültessük Oroszországot, és véget vessünk ennek a háborúnak. A szankciók kulcsfontosságúak e cél eléréséhez” – mondta von der Leyen a június 15-i sajtótájékoztatón.
Az Európai Bizottság elnöke szerint a gazdasági szankciók hatékony eszköznek bizonyultak Oroszország teljes körű inváziója óta. Kiemelte, hogy a G7 és az Európai Unió együttes szankciói közel 80%-kal csökkentették Oroszország olaj- és gázbevételeit 2022 februárja óta.
„A szankciók működnek, és még többet fogunk tenni” – hangsúlyozta von der Leyen, aki arra ösztönözte a G7-országokat, hogy fogadják el az EU június 10-én bejelentett 18. szankciós csomagjában javasolt gazdasági korlátozásokat.
Az új intézkedések Oroszország energia- és bankszektorát célozzák, valamint az olajár-plafon további csökkentését javasolják, hordónként 60 dollárról 45 dollárra. „Minden G7-partnert arra fogok kérni, hogy csatlakozzon ehhez a törekvéshez” – zárta beszédét az Európai Bizottság elnöke.
Robert Fico szlovák miniszterelnök bejelentette, hogy országa az Oroszország elleni újabb uniós szankciócsomagról szóló szavazás elhalasztását fogja kérni, egészen addig, amíg a gázszállítás kérdését meg nem tárgyalják.
A szlovák kormányfő arra utasította Jurij Blanar külügyminisztert, hogy kezdeményezze a szavazás elnapolását a június 18-i, szerdai ülésig, amikor az orosz gázszállítások témáját napirendre tűzik – írja a Denník N.
Fico hangsúlyozta, hogy Pozsony biztosítékokat szeretne kapni arról, hogy elegendő gázkészlet áll majd rendelkezésre, és hogy nem következik be gyors áremelkedés a szlovák háztartások számára. „Szlovákiának nincs oka arra, hogy Ukrajna miatt szenvedjen” – fogalmazott a miniszterelnök, ezzel is jelezve, hogy országa elsősorban saját energetikai biztonságát helyezi előtérbe a szankciós politika kialakításakor.
Nem került szóba az egyeztetéseken az Oroszországot sújtó szankciók enyhítése – mondta az EU szankciókkal foglalkozó tisztviselője. Korábban a Kreml a szankciók enyhítését jelölte meg a tűzszünet egyik alapfeltételének.
Az Európai Unió nem beszélt a Trump-adminisztrációval a tűzszüneti megállapodás részeként Oroszországot sújtó szankciók enyhítéséről – állítja a blokk témával foglalkozó főmegbízottja. „Még nem beszéltünk az amerikaiakkal a szankciók kérdéséről” – mondta David O’Sullivan, az EU szankciókkal foglalkozó legfelsőbb tisztviselője. Eddig a legtöbb európai vezető kizárta az Oroszországgal szembeni szankciók enyhítését, hacsak Moszkva ki nem vonul az Ukrajnában elfoglalt területről.
A közelmúltban Oroszország azt követelte, hogy egyik legnagyobb állami bankját csatlakoztassák újra a SWIFT nemzetközi rendszerhez, ha a Kreml elfogadja a Fekete-tengeri fegyverszüneti javaslatot. Egy ilyen lépéshez az EU 27 tagállamának egyhangú szavazata kellene, azonban Brüsszel nem is vett részt a tárgyalások egyikén sem.
Megfigyelők szerint Európa eltökéltsége az Oroszországgal szembeni szankciók fenntartása mellett feszültség ponttá válhat az Egyesült Államokkal szemben, ugyanis Trump valószínűsíthetően „beáldozná” a büntetőintézkedéseket a háború gyors lezárásáért cserébe.
Közben Brüsszelben indul a 17. szankciós csomag tárgyalása, és azt is világossá tetté, hogy túl korai tárgyalni a szankciók enyhítéséről.
Az Európai Unió véleménye az, hogy fel kell készülni a szankciók enyhítésére, de csak igen lassú ütemben, és végiggondoltan, kizárólag tartós béke esetén – mondta O’Sullivan.
Good to be with UKR Head of Presidential Office Andriy Yermack and Minister of Defense Rustem Umerov in Paris. Very productive meetings at Elysee Palace on efforts to end the Ukraine-Russia war. @SPE_Kellogg pic.twitter.com/x2I7SIW1RA
Joe Biden kabinetje egy új jogi mechanizmust vezetett be, amely lehetővé teszi a Kongresszus számára, hogy megakadályozza az orosz szankciók enyhítésére irányuló kísérleteket. A cél, hogy a Moszkva háborús gépezetére nehezedő nyomás a Donald Trump vezetette új adminisztráció alatt is fennmaradjon.
Az amerikai pénzügyminisztérium szerdán bejelentette, hogy mintegy 100 pénzügyi, energetikai és védelmi szektorból származó entitást vonnak be egy szankciós listára, amelynek változtatásait a Kongresszus 30 napon belül megvétózhatja – írja a Financial Times, amely szerint a Biden-adminisztráció azért vonta be a Kongresszust a döntéshozatalba, hogy megakadályozza Donald Trumpot abban, hogy ejtse a korlátozásokat.
Az érintettek között szerepel a Korporacija Takticseszkoje Rakjetnoje Vooruzsenyije állami rakétagyártó vállalat, és a Moszkvai Tőzsde is. Az intézkedések célja az orosz katonai-ipari komplexum finanszírozásának és eszközellátásának további megnehezítése.
Az új szabályozás kötelező másodlagos szankciókat is bevezet azok ellen, akik jelentős tranzakciókat segítenek elő szankcionált entitások számára.
Az európai szövetségesek is elemzik a Biden-korszak szankcióit, hogy felkészüljenek azok esetleges visszavonására Donald Trump hivatalba lépése után. A szankciók frissítése magában foglalja a kereskedelem megakadályozását olyan entitásokkal, mint például a Kirgizisztánban működő Keremet Bank, amelyet azzal vádolnak, hogy orosz oligarchák révén szankciók kijátszását segíti.
Továbbá 15 további entitást és személyt szankcionálnak, akik regionális platformokat hoztak létre Oroszországban és Kínában a szankcionált áruk cseréjére.
A litván parlament csütörtökön felülbírálta Gitanas Nauseda litván elnök vétóját az orosz állampolgárokat szankcionáló törvényre – adta hírül az MTI.
A 141 tagú Seimas képviselőinek többsége arra szavazott, hogy a törvényt az államfő által felvetett javaslatok nélkül, eredeti formájában fogadják el. A jogszabályt április elején szavazta meg a balti ország törvényhozása, válaszul Oroszország Ukrajna elleni háborújára.
A törvény alapján az orosz állampolgárok számára megtiltják az ingatlanvásárlást Litvániában, és felfüggesztik a tartózkodási engedély iránti kérelmük elbírálását.
???? The value of the new Lithuanian military support package for Ukraine will reach about 41 million €. It will consist of sent equipment, new acquisitions, contributions to international funds. pic.twitter.com/XCHENW6GvQ
#BREAKING Germany plans to permanently station an additional 4,000 soldiers in NATO ally Lithuania to help secure the alliance's eastern flank, German Defence Minister Boris Pistorius says pic.twitter.com/KEuAn9DeYw
The AWACS surveillance jets will fly missions to monitor Russian military activity near the Alliance’s borders and can detect aircraft and missiles hundreds of kilometres away, making them a key early warning capability for NATO
????One more delivery from Lithuania has reached Ukrainian soil. NASAMS missile launchers are now in place. @LTU_Army delivered it together with all neccessary equipment and SUV's for NASAMS crew. Gratitude to our ally ??Norway for donating a part of the additional equipment. pic.twitter.com/pzvhMX4RQM
🇱🇹🇺🇦Lithuania remains steadfast in its military support to Ukraine. Today @LTU_Army delivered detonation systems & thousands of rounds of ammunition for anti-tank grenade launchers. Our commitment to support Ukraine is not just solidarity, it's an investment in Europe's security. pic.twitter.com/8KEMPAgtIN
This is absolutely outrageous murder. By deliberately killing babies in their sleep, Russia is declaring a clear contempt for any peace agreements, past or future. There must be serious and immediate consequences, not continued impunity. pic.twitter.com/zpSmpaBTum
— Gabrielius Landsbergis🇱🇹 (@GLandsbergis) March 3, 2024
Lithuania steps up its support for Ukraine with needed supplies: reconnaissance drones as part of the Latvian-led drone coalition, anti-drone systems, ammunition, generators, and foldable beds. Solidarity in action! 🇱🇹🇺🇦 #StandWithUkraine#MilitaryAidpic.twitter.com/HCCZyftvg9
Today marks a significant milestone as @LTU_Army receives its first domestically purchased combat drones. We are acquiring over 2300 Lithuanian drones for our forces, also, we will deliver nearly 5000 of such drones to Ukraine, strengthening both our military & Ukraine’s defence. pic.twitter.com/Tegv9HD8jk
🇱🇹🇺🇦 Lithuanian military aid-filled trucks have arrived in Ukraine. Continuing to enhance Ukraine’s military capabilities, we have delivered thousands of drones from Lithuanian manufacturers, as well as thermal cameras and five-ton telescopic handlers.#StandWithUkrainepic.twitter.com/as90gILkw3
Az Egyesült Királyság külügyminisztere, James Cleverly közölte, hogy szankciókkal sújtotta az orosz kormány.
Cleverly Twitteren azt írta, hogy az orosz kormány szankciókkal sújtott. Jól van. Ha ez az ára az ukrán szabadság támogatásának, akkor örülök a szankcióknak. #SlavaUkraini
I've been sanctioned by the Russian government.
Good.
If this is the price for supporting Ukrainian freedom, then I’m happy to be sanctioned #SlavaUkraini
Stressed the importance of providing weapons for??, sanctions and isolation of ??, holding ?? accountable, #PeaceFormula by @ZelenskyyUa, rebuilding of ??
The Steregushchiy-class corvettes Stoyky and Boikiy conducted a comprehensive exercise with live-fire training in the Baltic Sea. The elements of naval combat with ships of the conditional enemy, destruction of USVs(AK-630M) and “enemy” submarine(Pr. 677/Ka-27PL) were practiced. pic.twitter.com/ek1JV4wyBY
— Massimo Frantarelli (@MrFrantarelli) April 3, 2025
The Defence Secretary @JohnHealey_MP this morning confirmed that a Russian spy ship – the Yantar – is on the edge of UK waters, north of Scotland, having entered the UK’s wider waters over the last few weeks.
Szerbiának európai uniós tagjelölt országként csatlakoznia kell az Oroszország elleni nemzetközi szankciókhoz – hangsúlyozta Olaf Scholz német kancellár pénteken Belgrádban.
Hozzátette: fontos, hogy minél többen fejezzék ki szolidaritásukat Ukrajnával, és fontos, hogy minél több ország csatlakozzék a szankciókhoz, mert – a felfegyverzés mellett – leginkább ez segíthet Kijevnek abban, hogy megóvja önállóságát és területi egységét. Reményét fejezte ki, hogy a szankciókhoz az uniós tagjelölt országok is csatlakoznak.
Szerbia az ENSZ Közgyűlésében elítélte Oroszország ukrajnai invázióját, de nem csatlakozott a nemzetközi szankciókhoz, amit az ország vezetése a Szerbia és Oroszország közötti kulturális, vallási és történelmi kapcsolatokkal, illetve a gazdasági függőséggel magyaráz, hiszen Szerbia 100 százalékig az orosz földgáztól függ.
Olaf Scholz kérésére reagálva Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök feltette a kérdést, hogy mi a különbség aközött, ha valaki Szerbiát támadja meg az ENSZ Biztonsági Tanácsának jóváhagyása nélkül, vagy ha valaki Ukrajnát támadja meg az ENSZ BT jóváhagyása nélkül. Aleksandar Vucic ezzel arra utalt, amikor 1999-ben a szerb-koszovói konfliktus idején a NATO az ENSZ Biztonsági Tanácsának egyetértése nélkül indított légicsapás-sorozatot az akkori Jugoszlávia ellen, hogy megállítsa az etnikai tisztogatást Koszovóban. „Mi, szerbek, emlékszünk a szankciókra. Ne feledjék azonban azt sem, hogy nekünk az orosz féllel is évszázadokra visszamenőleg más kapcsolatunk van. De tisztességesek voltunk, és elítéltük az Ukrajna elleni támadást. Én tökéletesen megértettem a német kancellár kéréseit. Ő azt kérte, hogy ezt (a szankciók bevezetését) mihamarabb tegyük meg. A jövőbeni döntéseinkről tájékoztatni fogjuk a kancellárt is” – húzta alá a szerb elnök.
Szerbia 2014 óta uniós tagjelölt ország, de közben nem szakította meg kapcsolatait Oroszországgal és Kínával.
A közös sajtótájékoztatón Aleksandar Vucic arra hívta fel a figyelmet, hogy nyugat-balkáni látogatásával a német kancellár az egész térség számára új reményt hozott, mert szeretne mindenkit meghallgatni, és szeretné, ha az EU bővítése mindegyik ország számára perspektívát jelentene.
Olaf Scholz szerint az európai uniós csatlakozásnak dinamikusabbnak kell lennie, az állampolgároknak tudniuk kell, hogy kifizetődő a csatlakozási folyamat során elvégzett munka. „Az Európai Unió a jövő világában csakis egységes egészként lehet sikeres” – húzta alá.
A német kancellár kitért arra is, hogy jól halad a szerbiai igazságügyi rendszer reformja, de más lépésekre is szükség van, a Pristinával folytatott párbeszédet újra kell éleszteni. Ezzel összefüggésben a szerb elnök meglepetésének adott hangot, hogy bárki is azt várja, hogy Szerbia és Koszovó kölcsönösen elismerje egymás függetlenségét. „Ma hallok erről először. Eddig csak a kapcsolat normalizálásáról beszéltek. […] Amennyire Önök szeretik Ukrajna egységét, mi ugyanúgy szeretjük Szerbia egységét” – emelte ki a szerb államfő.
Koszovó 2008-ban vált függetlenné Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem ismeri el, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet.
Danke für den freundlichen Empfang in Hanoi, Premier Chinh! #Vietnam ist ein wichtiger Partner für ??: Als eine Konsequenz der #Zeitenwende müssen wir unsere Absatzmärkte, Rohstoff-Quellen und Produktionsstandorte erweitern. Das macht uns unabhängiger von einzelnen Staaten. pic.twitter.com/BFL9Lnyb3R
„Momentan“ will er #Taurus nicht liefern.“ „Momentan“ sterben aber weiter die Menschen in der #Ukraine. Auf was wartet der @Bundeskanzler in Gottes Namen? Er alleine blockiert diese Entscheidung innerhalb der Koalition. Das ist verantwortungslos. https://t.co/QSf2rfr9ix
Update from Cyprus📽️ WCK’s Trish is at the port in Larnaca where final preparations are underway for our next shipment of aid to sail to Gaza. The crew is boarding the support vessel that will accompany the aid and oversee the technical offloading process.#ChefsForThePeoplepic.twitter.com/ODXTQ3LgR0
Am heutigen orthodoxen Osterfest denken wir besonders an die vielen orthodoxen Christinnen und Christen in der Ukraine, die dieses Fest nicht im Kreis ihrer Familie, nicht in Frieden feiern können. Klar ist: Wir unterstützen die Ukraine – so lange wie nötig.
— Bundeskanzler Olaf Scholz (@Bundeskanzler) May 5, 2024
