Az orosz olajimport indiai csökkenése hatással lesz az orosz gazdaságra, ebben az esetben Moszkvának kihívásokkal kell szembenéznie az Ukrajna elleni háború finanszírozását illetően – jelentette ki vasárnap Volodimir Zelenszkij elnök az indiai médiának adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij megjegyezte, hogy India befolyással van az orosz gazdaságra, mivel Oroszország számára számos exportlehetőség bezárult. Mint hangsúlyozta, ez segíti az orosz hadsereget. „Azt hiszem, az indiai kormány megérti ezt. Örömmel dolgozunk az alternatív utakon. Önök egy nagy ország, itt nem milliókról van szó, hanem milliárdokról, amelyek Putyinhoz, Oroszországhoz szállnak vissza, majd ő felhasználja azokat, mert hivatalosan már háborús gazdaságot működtet” – mondta.
Az államfő véleménye szerint Vlagyimir Putyin orosz diktátorral és az orosz társadalommal is éreztetni kell a háború következményeit. Úgy vélte, hogy az orosz olaj vásárlásának csökkentése „hatalmas kihívások” elé állítja Putyint. „Tudjuk, milyen pénzt keres Oroszország ezzel az Indiával kötött megállapodással. Tökéletesen, részletesen tudjuk. Ezért szeretnénk mindent megtenni, hogy megakadályozzuk. De természetesen nem tudunk nyomást gyakorolni önökre. Önök egy független ország, ez az önök kormánya. Ezért kértem, gondolják át, ha elfogadják, hogy mindent megteszünk, de valahogy meg kell állítani a pénzáramlást, hogy ne erősítsük meg az orosz fegyveres erőket” – mutatott rá Volodimir Zelenszkij.
Ukrajnának nem áll szándékában feloldani az orosz Lukoil cég elleni szankciókat, a bevezetett korlátozások ugyanis nem jelentenek veszélyt Szlovákia és más európai országok energiabiztonságára – közölte szerdán Denisz Smihal miniszterelnök a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő jelezte, hogy az elmúlt hetekben számos megbeszélést folytatott Szlovákia miniszterelnökével, Robert Ficóval. Mindegyik az országok energiabiztonságáról szólt – tette hozzá. „Ukrajna ragaszkodott és ragaszkodik ahhoz, hogy a lehető legnagyobb mértékben le kell mondani az orosz olajról. Mert Oroszország és az energiabiztonság nem összeegyeztethető dolgok. Ezt minden ország megérti, és a legtöbb így cselekszik. Az Európai Unió megengedte Szlovákiának és számos más országnak, hogy orosz olajat használjanak fel azzal a feltétellel, hogy az országok aktívan fejlesztik az alternatív ellátási csatornákat. A többség fejlődik ebben” – jegyezte meg.
Smihal hozzátette, hogy Ukrajna továbbra is megbízható tranzitország marad minden olyan ország számára, amely értékeli a szabadságot és a jogállamiságot, és vitathatatlanul teljesíti az EU-val kötött társulási megállapodást. „Az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) által bevezetett szankciók nem jelentenek veszélyt Szlovákia és általában véve Európa energiabiztonságára, ezért az eltörlésük nem képezi vita tárgyát. Ebben a kérdésben teljes mértékben megértjük Brüsszelt” – hangsúlyozta.
A miniszterelnök azt is megjegyezte, hogy Szlovákia Ukrajna megbízható partnere, „amelytől nem várunk zsarolást vagy fenyegetést”. Hiszen „a magát az agresszortól védő Ukrajnát fenyegetni azért, hogy a terrorállam továbbra is megkeresse a véres bevételét, kétes út” – fogalmazott. „Köszönöm kollégámnak, Fico úrnak a fontos, konstruktív megbeszéléseket. Biztos vagyok benne, hogy találunk kölcsönösen előnyös megoldásokat Ukrajna, Szlovákia, Európa számára” – mutatott rá Denisz Smihal.
Today we will hold the second intergovernmental consultations with the Government of Slovakia and Prime Minister Robert Fico. We will focus on discussing the roadmap - the plan for joint activities that was signed at our first meeting. This is primarily about cooperation on… pic.twitter.com/NeySz0Sqs4
Pozsony szerint az EU-s szankciók azonnali bevezetése az országban üzemanyaghiányt okozna, ezért Szlovákia további időt kér az orosz olajfüggőség megszüntetésére.
Uniós diplomáciai körökből úgy értesült a Politico, hogy Szlovákia egy évvel meg akarja hosszabbítani az orosz olajimport tilalma alóli mentességét.
Brüsszel most az Oroszország elleni 12. szankciós csomag összeállításán dolgozik. Az Európai Bizottság a múlt héten egy új javaslatot juttatott el a tagállamokhoz, amely a G7 által eredetileg tavaly bevezetett olajárplafon szigorításának ajánlását is tartalmazza. Az EU tavaly megtiltotta az orosz nyersolajnak még a tengeri importját is, de a szankció alól ideiglenes hatállyal Csehország, Szlovákia és Magyarország felmentést kapott, mert területükre csakis csővezetéken keresztül érkezhet nyersolaj. A mentességben érintett három ország azonban konkrét időpontig köteles kiépíteni az orosz olaj alternatíváját jelentő új beszerzési rendszert. A Politico értesülései szerint a Szlovákiában hatalomra került új kormány most azt szeretné elérni, hogy a decemberben lejáró mentességet egy évvel hosszabbítsák meg.
A névtelenséget kérő uniós diplomata szerint Petra Vargová, Szlovákia uniós nagykövete az EU-nagykövetek rendes pénteki találkozóján terjesztette elő a kérést. Azzal érvelt, hogy a jelenlegi ütemterv a pozsonyi finomító leállását okozná, ami az egész régióban gázolajhiányhoz vezetne.
Szlovákia továbbra is azon uniós országok közé tartozik, amelyek leginkább Oroszországra támaszkodnak az energia tekintetében. Földgázának 60 százaléka, olajának 70 százaléka és teljes nukleáris üzemanyaga Moszkvától származik.
A Mol tulajdonában lévő pozsonyi Slovnaft finomító kizárólag orosz kőolajat használt. Idén nyáron a cég közölte: több időt kér Brüsszeltől a szükséges technológiai módosítások elvégzésére, annak érdekében, hogy máshonnan is tudjon olajat venni.
A Slovnaft jövőre 350 millió eurót fektet be új technológiába – tájékoztatta a Politicót egy szlovák diplomata, aki hozzátette, hogy a finomító Ukrajnába is küld üzemanyagot, hogy Kijev azt is a háborús erőfeszítései szolgálatába állíthassa.
„Valószínűleg politikai és technikai okai is vannak annak, hogy Szlovákia kéri a hosszabbítást” – mondta a diplomata.
Szlovákia hosszabbítási törekvése összefüggésbe hozható azzal is, hogy a Mol nem hajlandó felgyorsítani beszállítói diverzifikációját – mondta Krzysztof Debiec, a varsói Center for Eastern Studies agytröszt munkatársa, aki szerint a cég közel áll Orbán Viktor magyar miniszterelnök kormányához. Ezzel Szlovákia „olyan országgá vált, amelynek kritikus energiainfrastruktúrája gyakorlatilag egy külföldi ország tulajdonában van, és amelynek nem érdeke, hogy ezt a függőséget szemmel láthatóan korlátozza” – mondta a Politico beszámolója szerint Debiec.
We strive for peace in all of Europe: countries big or small, east or west. Our shared values and vision unite us, and #Ukraine is part of this. In Granada we've assured @ZelenskyyUa he can rely on our ongoing support. pic.twitter.com/AaqZvTzRzo
Hiába nem sérti a szabályokat, amit Bulgária csinál, erre hivatkozva Brüsszelben többen is azt szeretnék, hogy a 12. szankciós csomagban szigorítsák a kivételekre vonatkozó feltételeket. Az Európai Bizottság az új javaslatokat várhatóan a következő napokban terjesztheti elő.
„A szankciós rendszer lyukacsos, mint egy ementáli, annyira, hogy bármit teszünk, mindig három hónappal le vagyunk maradva az oroszok mögött” – mondta egy neve elhallgatását kérő uniós diplomata a Politico című hírportálnak.
A portál azt írta, a Global Witness civil szervezet, a Center for the Study of Democracy (CSD) és a Centre for Research on Energy and Clean Air (CREA) agytrösztök által végzett vizsgálat, valamint a Politico jelentése szerint egy Bulgária területén üzemelő, orosz tulajdonú olajfinomítóból jelentős mennyiségű, orosz eredetű üzemanyag került uniós országokba. A több millió hordó orosz olaj azért kerülhetett egyáltalán a balkáni országba, mert Bulgária egyedi kivételt élvez az orosz olajat sújtó uniós szankció alól.
A szankciókkal foglalkozó szakemberek szerint ez nem sérti közvetlenül a szankciókat, és mind Bulgária, mind a Lukoil orosz olajvállalat azt állítja, hogy minden szabályosan történt. Ennek ellenére az uniós országok és a bolgár törvényhozók most azt követelik, hogy Brüsszel szigorítsa az országra vonatkozó különleges szabályokat. Brüsszelnek ehhez pont kapóra jön, hogy az Európai Bizottság az Oroszország elleni 12. szankciócsomagját készíti elő, amelyet várhatóan a következő napokban terjeszt elő.
Emlékeztetőül, a balkáni ország annak idején földrajzi kitettsége miatt maradhatott ki az orosz olajra kivetett szankciókból. Így továbbra is beengedheti a szankcionált országból az energiahordozót, viszont nem értékesítheti azt külföldön. Utóbbira persze vannak kiskapuk: Szófia engedélyezheti az exportot, ha ezek a termékek „kizárólag ukrajnai felhasználásra szolgálnak, vagy környezeti és biztonsági kockázatok miatt nem tárolhatók Bulgáriában”, amennyiben „értékesítésük, szállításuk, átadásuk vagy kivitelük nem a szankciók kijátszására irányul”.
Az egyébként a Politico cikkéből egyértelműen kiderül, hogy arra eleddig nem sikerült minden kétséget kizáró bizonyítékot szerezni, hogy Bulgária bármilyen szankciós szabályt is megszegett volna, ám az már önmagában sokakat zavarhat Brüsszelben, hogy az országra külön szabályok vonatkoznak.
„Még ha a Bulgáriát elhagyó finomított termékek egyike sem orosz eredetű, a Kreml akkor is rengeteg pénzt kaszált csak azzal, hogy továbbra nyersolajat küldhet az országba. Idén február 5. és október 31. között Moszkva 983 millió eurót keresett az ilyen szállítmányokon a Global Witness számításai szerint” – fogalmazott a portál.
Az sem lehet véletlen, hogy az Európai Parlament által a múlt hónapban megrendelt jelentés megállapította, hogy „a végrehajtási és jogérvényesítési gyakorlatok mozaikja az EU-ban zűrzavarhoz és kölcsönös félreértésekhez, valamint ellentmondásokhoz vezet a szankciókra vonatkozó kulcsfontosságú rendelkezések tagállami jogi értelmezésében”.
A Nyugat legnagyobb gazdaságai szeptember 2-án megegyeztek abban, hogy árplafont vezetnek be az orosz olajra, hogy ellehetetlenítsék az oroszok Ukrajna elleni háborújának finanszírozását – írja a CNN-re hivatkozva az Index.
A G7-országok – az Egyesült Államok, Japán, Kanada, Németország, Franciaország, Olaszország és az Egyesült Királyság – pénzügyminiszterei kijelentették, hogy egy, még meg nem határozott árplafon felett világszerte betiltják az orosz eredetű kőolaj és kőolajtermékek tengeri szállítását.
A maximális árat bizonyos országok közösen határoznák meg – áll a közös közleményben. Ez az Európai Unió következő szankcióival együtt lépne hatályba, amelyek között szerepel az orosz olaj tengeri behozatalának decemberi tilalma is.
Following Russian strike on Ukraine’s energy grid yesterday, we held a G7+ meeting convened by FM Hayashi and led by @SecBlinken. The energy coalition is ready to address immediate needs, prepare for the next winter season, and invest in Ukraine’s long-term energy modernisation. pic.twitter.com/9XMeGALvp3
Nagy-Britannia tiszteletben tartja India döntését, hogy kedvezményes áron vásárol olajat Oroszországtól, még akkor is, ha London további szankciókat szorgalmaz Moszkva ellen – mondta csütörtökön Elizabeth Truss, brit külügyminiszter. Mindeközben Truss a kikötőkkel, az arany- és az energiaágazattal kapcsolatos szigorúbb szankciókat szorgalmazott Oroszországgal szemben.
Truss megjegyzései Daleep Singh, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadójának nemzetközi gazdaságért felelős helyettesének megjegyzéseit követték, aki szerint Washington nem fog „vörös vonalat” szabni Indiának az Oroszországból származó energiaimportjával kapcsolatban.
Szerintem nagyon fontos, hogy tiszteletben tartsuk más országok döntéseit az őket érintő kérdésekben; India szuverén nemzet. Nem fogom megmondani Indiának, hogy mit tegyen – mondta Truss újságíróknak.
Amióta Putyin ukrajnai inváziója miatt a Nyugat szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben, India legalább 13 millió hordó orosz nyersolajat vásárolt, szemben a tavalyi év egészére vonatkozó mintegy 16 millió hordóval – derült ki a Reuters adataiból. Ezt azonban fokozhatja, hogy Oroszország hordónként 35 dolláros árengedményt kínál az ukrán válság februári kezdete előtti árszintekhez képest – jelentette csütörtökön a Bloomberg. (A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adatai szerint 2021-ben az Európai Unió napi 2,3 millió hordó orosz olajat vásárolt – az orosz export majdnem felét.)
Az Indian Oil Corp szerződést kötött a Rosneft orosz olajipari vállalattal, amely opciót biztosít India vezető finomítójának arra, hogy 2022-ben akár 2 millió tonna, mintegy 15 millió hordónak megfelelő Ural kőolajat vásároljon.
Szerintem természetes, hogy az országok kimennek a piacra, és megkeresik, hogy milyen jó üzleteket köthetnek az állampolgáraik számára. Ha várunk két-három hónapot, és megnézzük, kik az orosz gáz és olaj nagy vásárlói, gyanítom, hogy a lista nem fog nagyon különbözni a korábbitól – mondta Subrahmanyam Jaishankar, India külügyminisztere.
Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság teljes orosz olajembargót vezetett be, és az Európai Unió tagországai is gyors ütemben csökkentik olajimportjukat, annak érdekében, hogy elvágják Putyin hadigépezetének finanszírozási forrásait.
India baráti országként tekint Oroszországra, és nem ítélte el az Ukrajnát ért támadást. India tartózkodott a háborúról szóló ENSZ-határozatok megszavazásakor.
Codziennie setki tys. Ukraińców budzi się ze strachem czy nad ich domy nie nadlatują rosyjskie samoloty, a w Europie loteria…raz zapowiedź mocniejszych sankcji, następnego dnia głosy, by nie przesadzać. Putin podpalił całą ??, a Europa się zastanawia, czy koc gaśniczy wystarczy.
Putin’s first super yacht (Olympia) was also gifted by Abramovich. Another whistleblower D.Skarga told BBC that the yacht was paid for by Abramovich ($35m) and transferred to an offshore firm; the running costs were paid by the state budget https://t.co/y5VMjLU1Nnpic.twitter.com/W9MqLbtUJ8
I call on all EU and G7 states to stop issuing visas to Russians. President @ZelenskyyUa is absolutely right to insist on this. Russians overwhelmingly support the war on Ukraine. They must be deprived of the right to cross international borders until they learn to respect them.
I am grateful to @JosepBorrellF and EU foreign ministers for doing exactly what I asked them for yesterday: ramping up military aid for Ukraine and sanctions pressure on Russia. The EU keeps proving its determination. We look forward to a swift implementation of both decisions. pic.twitter.com/h3qNWKQVnM
The suggested elements of the upcoming EU sanctions package on Russia do not correspond to the scale of Putin’s escalation and the threat he poses to Europe and the whole world. We encourage the EU to hit Putin harder in order to stop him. This is a crucial moment.
Russia continues to block civilian maritime commerce in the Black Sea with its aggressive naval operations. Russia’s actions harm civilians and continue to escalate the conflict in Ukraine. Today we are designating 10 entities connected to these operations.https://t.co/cptsPYoiBk
#Belarus hosting Russian nuclear weapons would mean an irresponsible escalation & threat to European security. Belarus can still stop it, it is their choice.
The EU stands ready to respond with further sanctions.
— Josep Borrell Fontelles (@JosepBorrellF) March 26, 2023
