A szerb olajtársaságot birtokló orosz NIS vállalattal szembeni amerikai szankciók blokkoltál egy nyersolaj-szállítmány átvételét, amely fenntarthatná Szerbia egyetlen olajfinomítójának működését – írta a Reuters.
Új szállítmányok nélkül a pancsovai NIS finomító napokon belül kénytelen lesz leállítani a munkát.
Aleksandar Vučić szerb elnök október 9-én arra figyelmeztetett, hogy új szállítmányok nélkül a finomító, amely az ország üzemanyagának nagy részét, köztük a benzint és a sugárhajtóművek üzemanyagát biztosítja, november 1. után nem fog tudni dolgozni. Ugyanakkor arról biztosított, hogy az üzemanyag-tárolók megteltek, és a meglévő készletek elegendőek lesznek az év végéig: „Nem lesz hiány a nyersolajból és annak származékaiból, és nem lesz energiaválság”, jelentette ki Vučić.
Az amerikai szankciók, amelyeket még januárban hagytak jóvá, a NIS tevékenységének korlátozását célozták, mivel orosz tulajdonban van.
A Kpler elemző cég adatai szerint a Maran Helios tartályhajó, amely 1 millió hordó kazah KEBCO olajat szállított a NIS számára, október 9-én érkezett a horvátországi Omišalj kikötőjébe. Az üzemanyag azonban soha nem érkezett meg Szerbiába.
A horvát olajvezeték, a Janaf üzemeltetője közölte, hogy október 8-ig minden megrendelést leszállított a NIS számára, és ezt követően nem tervezik újabb szállítmányok indítását.
Egyelőre nem tudni, hogy a rakományt az omišalji kikötőben tárolják-e, vagy viszonteladóknak adják tovább.
A Reuters számításai szerint a Szerbiának szánt nyersolaj-szállítmány körülbelül 10 napig lehetővé tette volna a pančevoi finomító működését. Bár az ügynökség forrásai megjegyzik, hogy az üzemanyag-tartalékok majdnem tele vannak, az ország hamarosan egyre inkább importfüggővé válik.
Az indiai hatóságok nem erősítették meg, de nem is cáfolták, hogy megváltoztatják az orosz kőolajjal kapcsolatos politikájukat Donald Trump amerikai elnöknek ezen kérdés kapcsán tett nyilatkozata után – jelentette ki Randhir Jaiswal, az indiai külügyminisztérium hivatalos szóvivője, idézte az AFP.
Az indiai külügyminisztérium képviselője hangsúlyozta, hogy az ország hatóságai számára az energiaszektoran a prioritás – a lakosság érdekei.
„Állandó prioritásunk az indiai fogyasztók érdekeinek védelme a bizonytalan energiahelyzetben” – mondta Jaiswal.
Elmondása szerint India importpolitikája „teljes mértékben ezen cél elérésére összpontosít”.
„Ez magában foglalja az energiaforrások bővítését és a piaci viszonyoknak megfelelő diverzifikálását” – tette hozzá a külügyminisztérium szóvivője.
Az Egyesült Államokból származó energia importjának lehetőségéről szólva elmondta, hogy India „évek óta keresi energiaforrásai bővítésének lehetőségeit”.
„Ez az elmúlt évtizedben fokozatosan haladtunk előre. A jelenlegi kormányzat érdeklődést mutat az Indiával való energetikai együttműködés elmélyítése iránt. A tárgyalások folyamatban vannak”, összegezte.
[type] => post [excerpt] => Az indiai hatóságok nem erősítették meg, de nem is cáfolták, hogy megváltoztatják az orosz kőolajjal kapcsolatos politikájukat Donald Trump amerikai elnöknek ezen kérdés kapcsán tett nyilatkozata után – jelentette ki Randhir Jaiswal. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1760784960 [modified] => 1760800796 ) [title] => India válaszolt Trump nyilatkozatára az orosz kőolajról való lemondásról [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=165943&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 165943 [uk] => 165824 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 69762 [image] => Array ( [id] => 69762 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/nafta-1024x682-1.jpg [original_lng] => 87859 [original_w] => 1024 [original_h] => 682 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/nafta-1024x682-1-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/nafta-1024x682-1-300x200.jpg [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/nafta-1024x682-1-768x512.jpg [width] => 768 [height] => 512 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/nafta-1024x682-1.jpg [width] => 1024 [height] => 682 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/nafta-1024x682-1.jpg [width] => 1024 [height] => 682 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/nafta-1024x682-1.jpg [width] => 1024 [height] => 682 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/nafta-1024x682-1.jpg [width] => 1024 [height] => 682 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1760790000:12 [_thumbnail_id] => 69762 [_edit_last] => 12 [views_count] => 799 [_algolia_sync] => 460242102002 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 49 [2] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Hírek [2] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 6706 [1] => 399796 [2] => 404 ) [tags_name] => Array ( [0] => India [1] => orosz kőolaj [2] => USA ) ) [2] => Array ( [id] => 165896 [content] =>
Kína kereskedelmi és energetikai együttműködése más országokkal, köztük Oroszországgal, legitim és törvényes. Ugyanakkor Washington kijelentései, miszerint akár 500%-os vámot vethet ki Peking ellen az orosz kőolaj beszerzése estében, „tipikus egyoldalú megfélemlítésnek és gazdasági kényszernek” minősülnek – mondta Lin Jian, a kínai külügyminisztérium szóvivője egy tájékoztatón.
„Kína többször is kifejezte álláspontját ebben a kérdésben. Kína más országokkal, köztük Oroszországgal folytatott szokásos kereskedelmi és energetikai együttműködése jogszerű és törvényes. Amit az Egyesült Államok tesz, az egy tipikus egyoldalú megfélemlítés és gazdasági kényszer, amely súlyosan sérti a nemzetközi gazdasági és kereskedelmi szabályokat, és veszélyezteti a globális ipari ellátási láncok biztonságát és stabilitását” – mondta.
Peking ismét „válságnak” nevezte Oroszország Ukrajna elleni teljes körű orosz invázióját megjegyezve, hogy Kína álláspontja a kérdésben „objektív és tisztességes”.
„Ami az ukrajnai válságot illeti Kína elkötelezett a béketárgyalások előmozdítása mellett. A kínai és orosz vállalatok közötti normális együttműködést nem szabad megzavarni vagy megzavarni… Ha Kína törvényes jogai és érdekei sérülnek, Kína ellenintézkedéseket fog tenni szuverenitásának, biztonságának és fejlesztési érdekeinek határozott védelme érdekében”, összegezte a kínai külügyminisztérium szóvivője.
Az EU hivatalos tisztviselői vitatják annak lehetőségét, hogy potenciális szankciókat vessenek ki Kínával és más harmadik országokkal szemben az orosz kőolaj vásárlása miatt, számolt be a Financial Times forrásaira hivatkozva.
Az újságírók adatai szerint a Kínával szembeni esetleges további szankciók kérdése „számos megbeszélésen” felmerült.
Ugyanakkor egy másik forrás elmondása szerint az EU javaslatai „nagyon korai szakaszban” vannak, és valószínűleg nem fogadják el őket, ha az Egyesült Államok nem hajlandó támogatni azokat.
„A legutóbbi csomagban a blokk szankciókat vetett ki két kis kínai bankra, amelyek állítólag elősegítették a tiltott áruk kereskedelmét Oroszországgal. A tisztviselők szerint ez a lépés a Kínával szembeni korlátozások kiterjesztésére vonatkozó jogi keretrendszer próbája volt” – írja a kiadvány.
Volodimir Zelenszkij elnök hétfőn telefonbeszélgetést folytatott Narendra Modi indiai miniszterelnökkel, és felszólította, hogy India vásároljon kevesebb kőolajat Oroszországtól – számolt be az rbc.ua hírportál az ukrán államfő Telegram-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij jelezte, hogy a Modival folytatott megbeszélés hosszú volt. Részletesen megvitatták a kétoldalú együttműködés fontos kérdéseit és a diplomáciai helyzetet. Ukrajna elnöke tájékoztatta India miniszterelnökét az ukrán városok és falvak elleni orosz csapásokról, különös tekintettel a megszállók tegnapi zaporizzsjai buszpályaudvar elleni támadására.
„És ez egy olyan időszakban történt, amikor végre diplomáciai lehetőség nyílt a háború befejezésére. Ahelyett, hogy bebizonyítaná, készen áll a tűzszünetre, Oroszország csak azt demonstrálja, hogy folytatni akarja az megszállást és az öldöklést” – jegyezte meg Zelenszkij. Egyúttal hangsúlyozta, hogy India támogat minden békekezdeményezést, és támogatja Ukrajna kötelező részvételét a békefolyamatokban.
„Részletesen beszéltünk az Oroszország elleni szankciókról. Megjegyeztem, hogy korlátozni kell az orosz energiaforrások, különösen az olaj exportját, hogy csökkentsük a háború folytatásának finanszírozására való képességét és potenciálját. Fontos, hogy most minden olyan vezető, akinek kézzelfogható befolyása van Oroszország felett, megfelelő jelzéseket küldjön Moszkvának” – tette hozzá Zelenszkij.
Ukrajna elnöke és India miniszterelnöke abban is megállapodtak, hogy szeptemberben az ENSZ Közgyűlésén találkoznak.
The Steregushchiy-class corvettes Stoyky and Boikiy conducted a comprehensive exercise with live-fire training in the Baltic Sea. The elements of naval combat with ships of the conditional enemy, destruction of USVs(AK-630M) and “enemy” submarine(Pr. 677/Ka-27PL) were practiced. pic.twitter.com/ek1JV4wyBY
— Massimo Frantarelli (@MrFrantarelli) April 3, 2025
The Defence Secretary @JohnHealey_MP this morning confirmed that a Russian spy ship – the Yantar – is on the edge of UK waters, north of Scotland, having entered the UK’s wider waters over the last few weeks.
