Az Ukrajnában harcoló orosz megszálló erők létszáma 700 000 fő.
Vlagyimir Putyin orosz elnök közölte az orosz haderő létszámát Ukrajnában, amikor csütörtökön a parlamenti pártok frakcióvezetőivel találkozott az alsóház (Állami Duma) moszkvai épületében. Eközben Ukrajna háborús övezetében nem csitulnak a harcok, több falu fennhatóságát is átvették az oroszok.
Az ukrajnai háborús övezetben több, mint 700 ezer fős az orosz katonai kontingens létszáma – közölte teljesen váratlanul az orosz államfő, Vlagyimir Putyin a ZvezdaNews Telegram-csatorna közvetítésén.
Egészen pontosan azt mondta, hogy több mint 700 ezer harcos tartózkodik a „különleges hadművelet” övezetében, majd egy ponton úgy fogalmazott, hogy a harci érintkezés vonalán több mint 700 ezer ember tartózkodik.
Mauritánia, Afrika aszályos nyugati partján fekvő terület, váratlanul ugródeszkává vált Ukrajna egyre globálisabbá váló küzdelmében Oroszországgal szemben – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a Reuters brit hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint Ukrajna nagykövetséget nyitott Mauritániában Nouakchottban, amely Oroszország 2022-es inváziója óta Afrikában megnyílt nyolc misszió egyike. A nagykövetség felügyeli az élelmiszersegélyek kiszállítását a szomszédos Maliból érkező mali menekültek számára a Világélelmezési Programon keresztül.
„Ukrajna kész folytatni a mauritániai fegyveres erők tisztjeinek és katonáinak kiképzését, hogy megossza az Ukrajna által az Oroszország elleni csatatéren elért technológiákat és eredményeket” – mondta Makszim Szubh afrikai nagykövet, hozzátéve, hogy Ukrajna korábban, az orosz invázió előtt is tartott ilyen kiképzést. Mindez a Mauritánia és Mali közötti feszültségek közepette történik, ahol Oroszország egy olyan rezsimet támogat, amely üldözi a tuaregeket.
Orosz katonák és zsoldosok védik a vezetőket számos nyugat- és közép-afrikai országban, az orosz bányászati vállalatok pedig mélyen beágyazódtak a Száhel-övezetbe. Az ukrán nagykövet szerint Oroszország katonai jelenléte aláássa a régió stabilitását.
A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet szerint Oroszország a legnagyobb fegyverszállító Afrika számára.
A háború kezdetén számos afrikai ország semlegességet vallott az ENSZ-ben, még az ukrán élelmiszerexporttal kapcsolatos problémák után is. Kijev ezután stratégiát dolgozott ki Afrika számára, hogy szembeszálljon Oroszország narratívájával és növelje a kereskedelmet.
Vlagyimir Putyin a szentpétervári gazdasági fórumon kijelentette, hogy „ahol orosz katona jár, az a miénk”, és Ukrajnát továbbra is Oroszország részének tekinti. Erre reagált Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter, aki szerint az orosz katonák nem felszabadítást, hanem csak pusztítást hoznak, írja az Ukrajinszka Pravda.
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter közösségi oldalán reagált Vlagyimir Putyin nyilatkozatára, amelyben az orosz elnök azt állította, hogy „ahol orosz katona jár, az Oroszországhoz tartozik”.
Szibiha szerint ez a kijelentés jól példázza Putyin gondolkodását és cinizmusát. Hangsúlyozta: az orosz katonák jelenléte csupán halált, rombolást és szenvedést hoz, ráadásul Putyin már egymillió orosz katonát áldozott fel eredménytelenül Ukrajnában.
Szibiha kiemelte, hogy míg az Egyesült Államok és a nemzetközi közösség a vérontás befejezésére szólít fel, addig Putyin újabb területek megszállásáról és további áldozatokról beszél.
Véleménye szerint a Kreml vezetője gazdaságilag is térdre kényszeríti saját országát, miközben sikertelen negyedszázados uralmáról próbálja elterelni a figyelmet.
Fehéroroszország bejelentette: Oroszország 2025 végéig több Oresnyik rakétarendszert telepítene az országba – írja a The Kyiv Independent.
Aljakszandr Volfovics, Belarusz Biztonsági Tanácsának államtitkára szerdán jelentette be, hogy Moszkva több Oresnyik rakétarendszert tervez telepíteni az országba 2025 végéig.
A telepítési helyszíneket már kijelölték, de a rendszerek pontos számát nem közölte.
Az Oresnyik egy közepes hatótávolságú ballisztikus rakéta (IRBM), amelyet Oroszország kísérleti fegyverként mutat be, és állítólag képes kikerülni a fejlett légvédelmi rendszereket. Aljakszandr Lukasenka fehérorosz vezető 2024 decemberében kérte Moszkvától tíz ilyen rakétarendszer telepítését.
Oroszország 2024. november 21-én indított először Oresnyik rakétát Ukrajna ellen, amikor Dnyipró városát vette célba.
Bár a rakéta nukleáris fegyverek hordozására is alkalmas, a támadás során nem nukleáris robbanófejjel szerelték fel. Az orosz rakétatámadás azt követően történt, hogy Ukrajna először használt sikeresen amerikai gyártmányú ATACMS-rakétákat oroszországi katonai célpontok ellen.
Vlagyimir Putyin orosz elnök állítása szerint megkezdődött az Oresnyik rakéták sorozatgyártása, azonban egy amerikai tisztviselő szerint Moszkva valószínűleg csak néhány darabbal rendelkezik ebből a kísérleti fegyverből.
Belarusz Oroszország kulcsfontosságú szövetségese, és korábban már jelentések szóltak arról, hogy orosz taktikai nukleáris fegyvereket fogad be területén, miután a két ország 2023 májusában megállapodást írt alá. Lukasenka 2023 decemberében azt állította, hogy az orosz nukleáris fegyverek átadása októberre befejeződött.
Ezzel szemben Oleh Ivascsenko, az ukrán külföldi hírszerzés vezetője május 26-án az Ukrinformnak adott interjújában kijelentette, hogy Belarusz rendelkezik ugyan nukleáris fegyverek célba juttatására alkalmas rendszerekkel, de robbanófejekkel nem.
Donald Trump kormánya leállított számos kulcsfontosságú projektet, amelyek célja Oroszország felelősségre vonása az ukrajnai invázió során elkövetett háborús bűnökért. Ezenkívül a projektek felügyeletéért felelős tárcaközi munkacsoport is abbahagyja működését, számolt be a The Washington Post amerikai kormánytisztviselőkre és dokumentumforrásokra hivatkozva.
A hírek szerint a Donald Trump-adminisztráció döntése felfüggesztette az orosz bűncselekmények kivizsgálásával foglalkozó koordinátor tevékenységét, akinek pozícióját törvény írja elő, és amely a Nemzeti Hírszerzési Igazgatói Hivatal (ODNI) keretein belül működött. Ezt a posztot a Kongresszus hozta létre kétpárti alapon – célja pedig az volt, hogy az Ukrajnában elkövetett orosz bűnökről hírszerzési információkat gyűjtsön, és továbbítsa őket a nemzetközi büntetőbíróságokhoz.
Ezt a folyamatot koordináló tárcaközi munkacsoport is megszűnt működni. Felszámolták az orosz oligarchák vagyonának lefoglalásával foglalkozó programot, és leállították az ukrán gyerekek elrablásának műhold- és biometrikus bizonyítékait gyűjtő Konfliktusmegfigyelő Intézetből származó adatok továbbítását. Csak a konzervatív vallási csoportok nyomására újították meg ideiglenesen a programot, de csak az adatbázis átadásának befejezésére.
Eli Rosenbaum, az igazságügyi minisztérium háborús bűnökkel foglalkozó nyomozócsoportjának korábbi vezetője kijelentette, a kormányzat lépései aggasztó eltérést jelentenek az Egyesült Államok a nemzetközi jog uralma iránti elkötelezettségétől, különösen a második világháború óta Európában zajló legnagyobb konfliktus kapcsán.
A kiadvány beszámolt a Külügyminisztérium Globális Büntető Igazságszolgáltatási Hivatala jogköreinek csökkentéséről is, amely koordinálta a nemzetközi ügyészek támogatását az orosz agresszió nyomozásában. Tavaly ez az iroda 1,8 millió dollárt különített el a hágai nyomozók megsegítésére. Most azonban az Egyesült Államok Trump vezetésével kilépett az Ukrajna elleni bűncselekmények üldözésére létrehozott testületből.
Jason Crow képviselő, a koordinátori poszt létrehozásának egyik kezdeményezője elmondta, hogy a kormányzat gyakorlatilag lehetővé teszi Vlagyimir Putyin számára, hogy elkerülje a felelősséget.
„Ha Trump és Tulsi Gabbard, a Nemzeti Hírszerzés igazgatója tartós békét akar elérni, akkor készen kell lenniük arra, hogy Putyint felelősségre vonják az Ukrajnában elkövetett bűncselekményekért. Ez a kormányzat eddig bebizonyította, hogy hajlandó leengedni Putyint a horogról”, mondta.
Az USA felfüggesztette az orosz eszközökkel kapcsolatos programokban való részvételét
Donald Trump csapata számos olyan struktúra működését függesztette fel, amelyeket Oroszország felforgató tevékenysége és oligarcháinak amerikai befolyása elleni küzdelem céljából hoztak létre. A The Washington Post szerint a leállított kezdeményezések között van az igazságügyi minisztérium egy speciális csoportja, amely a szankciók alatt álló oroszok vagyonának lefoglalásával foglalkozott, és exportkorlátozásokat vezetett be Moszkva ellen.
Felfüggesztették a Szövetségi Nyomozó Iroda azon munkacsoportjának tevékenységét is, amely a külföldi befolyás ellen küzdött. Ez a struktúra volt felelős az Oroszország és más tekintélyelvű rezsimek dezinformációs kampányai elleni küzdelemért, amelyek célja társadalmi konfliktusok szítása és az amerikai intézményekbe vetett bizalom aláásása volt.
La presidente della Commissione europea, Ursula von der Leyen, e il presidente americano, Donald Trump, si sono stretti la mano e hanno avuto un breve scambio sul sagrato di piazza San Pietro prima dell'avvio della cerimonia funebre per l’ultimo saluto a Papa Francesco… pic.twitter.com/VAZoQMalyJ
President Trump: "We get a lot of bullshit thrown at us by Putin, if you want to know the truth. He's very nice all the time, but it turns out to be meaningless." pic.twitter.com/VMnXSTuCiK
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tájékoztatott arról, hogy jelenleg Ukrajna területén 608 ezer orosz katona tartózkodik, ami háromszorosa annak, ami az 2022-es invázió idején volt.
Az ukrán hadsereg több mint 800 ezer katonát számlál, míg Oroszország körülbelül 1,5 millió katonát tud mozgósítani – mondta Zelenszkij a davosi fórumon.
A következő helyen a francia hadsereg áll, amely 200 ezer katonát számlál, míg a többi európai ország kisebb létszámú hadsereggel rendelkezik.
„Oroszországban kevesebb katonai gyár található, de az oroszok sokszorosan többet gyártanak a katonai felszerelésekből, mint egész Európa.
Nem biztos, hogy Európa egyáltalán helyet kap majd a tárgyalóasztalnál, amikor véget ér a háború. Vajon Trump figyelembe fogja venni Európát?
Minden európai országnak annyi pénzt kell költenie a biztonságra, amennyire szükség van. Ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni.
Mi egyedülálló drónokat fejlesztünk, amelyekből nincs más a világon, valamint tüzérséget és egyéb katonai alkatrészeket gyártunk.
Jelenleg Európa lemarad a mesterséges intelligencia fejlesztésében. A TikTok algoritmusai erősebbek, mint néhány európai vezető.
Putyin azt fogja követelni a tárgyalásokon, hogy Ukrajna csökkentse hadseregét ötszörösére, de mi nem engedjük ezt megtenni” – közölte az ukrán államfő.
Moldova hajlandó pénzügyi és energetikai támogatást adni Transznisztriának, ha az orosz katonák elhagyják a régiót – jelentette ki Maia Sandu moldovai elnök.
Transznisztria jelenleg súlyos energiaválságtól szenved, hiszen nagyban függtek az Ukrajna felől érkező orosz gáztól, melynek tranzitja az év elején megszűnt. A régió hivatalosan Moldovához tartozik, de az 1990-es évek eleje óta de facto kvázi-önálló oroszbarát bábállamként működik.
Maia Sandu moldovai elnök azt mondta egy interjúban: Moldova hajlandó generátorokkal, egészségügyi eszközökkel, gyógyszerekkel segíteni Transznisztriát, sőt, ha az orosz katonák elhagyják a régiót, akár pénzügyi segítséget is hajlandók nyújtani.
Ez csak akkor lehetséges, ha az orosz katonák elhagyják a régiót és az úgynevezett békefenntartó missziót civilek veszik át az ENSZ és EU megbízásából – mondta.
Hozzátette: a Moldova által biztosított segítséget az ország „fejlesztési partnerei” nyújtanák, mert az ország még mindig „nehéz pénzügyi helyzetben van.”
Moldova korábban is ajánlott segítséget Transznisztriának, de Vagyim Krasznoszelszkij, a térség vezetője nemrég Moszkvában volt, ahol megállapodott arról, hogy Oroszország „humanitárius alapon” hajlandó segíteni az oroszbarát területnek, így nem valószínű, hogy Chisinau segítségével élni fognak.
Oroszország és Fehéroroszország idén ismét megtartja a Zapad hadgyakorlatot, ami azt jelenti, hogy legalább átmenetileg biztosan visszatérnek az orosz katonák Ukrajna északi szomszédjába.
A hadgyakorlatról a fehérorosz ellenzéki Hajun projekt számolt be, hivatalos bejelentés még nincs.
A két ország utoljára 2021 őszén tartotta meg a Zapad hadgyakorlatot, ez számos elemző szerint az Ukrajna elleni invázió előkészítése volt, már csak azért is, mert a gyakorlat után röviddel jelentős orosz katonai erőkoncentráció jelent meg Belaruszban, majd 2022 februárjában megtámadták Ukrajnát.
2023 nyarán elkezdtek kivonulni az Ukrajnát támadó orosz csapatok Fehéroroszág területéről, 2023 őszére ez a folyamat lényegében be is fejeződött. Jelenleg az orosz katonai jelenlét nagyon minimális az országban.
Nem tudni, pontosan milyen célból rendezik meg ismét a Zapad hadgyakorlat-sorozatot; nem kizárt, hogy az esemény elsődleges célja az lesz, hogy arra kényszerítsék Ukrajnát, hogy katonai erőforrásokat vonjon el a frontvonalról, attól tartva, hogy az orosz haderő ismét inváziót indít északról.
Vlagyimir Putyin orosz elnök közölte, hogy közel 700 ezer orosz katona harcol Ukrajnában. A halottak és sebesültek számáról nem tett említést.
„A különleges katonai műveletünk övezetében csaknem 700 ezren vannak” – mondta Putyin az offenzíva kitüntetett résztvevőivel folytatott pénteki televíziós találkozón. Tavaly decemberi sajtótájékoztatóján Putyin 617 ezres számot közölt az ukrajnai háborúban részt vevőkről. Akkor azt is elárulta, hogy ebből 244 ezret mozgósítottak. Putyin azt követően nyilatkozott, hogy az orosz hadsereg május elején újabb támadást indított az észak-ukrajnai Harkiv ellen.
Oroszország hivatalosan alig több mint ötezer katonát vesztett a több mint két éve folyó háborúban, míg a független szervezetek szerint legalább ötvenezer olyan orosz állampolgár azonosítható, aki meghalt a harcokban. Ukrán és független források szerint az orosz veszteségek – halottakban és súlyos sebesültekben – már meghaladják a félmilliót. Ukrajna sem közöl pontos adatokat a veszteségekről, szakértők szerint a megtámadott ország is százezreket veszített.
Mindeközben Kamala Harris, az Amerikai Egyesült Államok alelnöke több mint 1,5 milliárd dolláros, Ukrajnának szánt segélyt jelentett be a Svájcban kezdődött Ukrajna békekonferencián. A pénzt jórészt az ukrajnai energetikai hálózat helyreállítására, illetve a humanitárius helyzet javítására fordítják.
Az ukrán katonai hírszerzés szerint Oroszország a Csendes-óceáni Flottából, illetve a 11. Légierő és Légvédelmi Hadseregből vezényel át katonákat az ukrajnai frontra, hogy pótolják az elszenvedett veszteségeket – írja az Ukrajinszka Pravda.
Viktor Lijna, az orosz Csendes-óceáni Flotta parancsnokának döntése értelmében a Szíriába irányuló rotációkat teljesen leállították, és a teljes személyzetet az Ukrajna területén lévő harci övezetbe küldik – írta az ukrán katonai hírszerzés, megjegyezve, hogy a mintegy 2000 katonát Primorszkból és Kamcsatkáról vezénylik át.
Emellett az Orosz Távol-Keleten található Hrabovoszki Határterületen állomásozó 11. Légierő és Légvédelmi Hadsereg 400 katonáját is áttelepítik Ukrajnába, hogy feltöltsék a 155. és 40. tengerészgyalogos dandárt, amelyek a hatalmas veszteségek miatt létszámhiányosak.
Az ukrán hírszerzés szerint ezek a katonai egységek korábban nem vettek részt az ukrajnai háborúban.
