Volodimir Zelenszkij elnök úgy véli, hogy az orosz javaslat az amerikai szankciók késleltetését célozza, és teljes idiotizmusnak nevezte a 2-3 napos, részleges tűzszünetre vonatkozó javaslatot – írta meg az Ukrinform.
Oroszország a tárgyalások során egy 2-3 napos, részleges tűzszünetet javasolt, hogy „összegyűjtsék a halottakat a csatatérről”.
Erre reagált élesen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy videóinterjú során, ahol kijelentette: Szerintem idióták, mert elvileg a tűzszünet célja, hogy ne legyenek halálesetek.
Az ukrán elnök hozzátette, szerinte Oroszország számára a tűzszünet csak egy rövid szünetet, és nem egy megoldás kezdetét jelenti a háborúban. Zelenszkij kijelentette, ismételten kéri az Amerikai Egyesült Államokat, hogy tegyenek határozott lépéseket, és terjesszék az új szankciós csomagot a Szenátus elé.
Korábban Lindsey Graham és Richard Blumenthal szenátorok kezdték meg a javasolt szankciók kidolgozását és összehangolását az Európai Unióval. Az új csomag értelmében az orosz olajat importáló országok 500%-os amerikai vámmal szembesülhetnek, míg az Unió az olajársapka csökkentését tervezi.
Hivatalosan is írásba foglalták és átadták az ukrán békedelegációnak az ún. „békememorandum” szövegét, amelyet Oroszország egészen a tárgyalások kezdetéig titkolt. A Ria Novosztyi orosz hírportál folyamatosan, több cikkben hozta nyilvánosságra az orosz békefeltételeket.
Az orosz békememorandum három nagyobb részből áll, amely összességében 31 pontot tartalmaz. Ennek első fele a végső rendezés főbb paramétereit tartalmazza, a második rész a tűzszünet feltételeinek van szentelve. A harmadik rész leírja a lépések sorrendjét, és a megvalósításukhoz szükséges időkeretet.
Moszkva főbb követelései a dokumentum alapján Kijevvel szemben:
Tűzszünet csak akkor lehetséges, ha az ukrán fegyveres erők kivonják a teljes haderejüket az oroszok által követelt és annektált területekről (Donbász, Zaporizzsja és Herszon).
Amint megkezdődik az ukrán fegyveres erők kivonása, 30 napos tűzszünet lép életbe. Ugyanakkor a kivonulás kezdetétől 30 nap áll rendelkezésre Kijevnek arra, hogy minden más előfeltételt teljesítsen.
A tűzszünet életbe lépését követően Ukrajna köteles feloldani a hadiállapotot.
Mozgósítás leállítása, és a leszerelés megkezdése a tűzszünet alapfeltétele.
A tűzszünetet alatt fel kell függeszteni a nyugati fegyverek és hírszerzési adatok szállítását Ukrajnába.
A tűzszünet alatt tilos lesz az ukrán fegyveres erők átcsoportosítása, miután elfoglalták a demarkációs pontokat.
Ukrajnának el kell ismernie a Krím, Donbász és „Novorosszija” területeit Oroszország részeként.
Ukrajna legyen semleges állam, nem csatlakozhat egyetlen katonai szövetséghez sem.
Nem állomásozhatnak idegen országok katonái az ország területén (tehát békefenntartók sem érkezhetnek az országba).
Ukrajna abbahagyja a szabotázsakciók végrehajtását az Oroszországi Föderáció területén belül.
Maximalizálni kell az ukrán fegyveres erők létszámát, valamint felszerelését, és azok megengedett paramétereit. Nacionalista alakulatok feloszlatását is követeli a tervezet.
Mindaddig nem lesz béke, amíg nem tartanak Ukrajnában választásokat. A választásokra a fegyverszünet megkötését követően 100 napon belül kell sort keríteni, elnök- és parlamenti voksolást is elvárnak Moszkvában.
A nukleáris fegyverek ukrajnai átvételének és telepítésének tilalma.
Az Oroszország és Ukrajna közötti békeszerződést az ENSZ Biztonsági Tanácsának jogilag kötelező erejű határozatával kell jóváhagyni.
Ukrajnának amnesztiát kell adnia a „politikai foglyoknak”, és szabadon kell engednie a fogva tartott katonákat és civileket. Oroszország hasonló lépéseket vállal.
Az ukrajnai végleges rendezéshez biztosítani kell az orosz ajkúak teljes jogait, szabadságát és érdekeit. Ukrajnában hivatalos nyelvvé kell tenni az oroszt.
A katonai műveletekből származó károkkal kapcsolatos követelésekről kölcsönösen lemond a két állam.
A gazdasági és diplomáciai kapcsolatokat fokozatosan helyre kell állítani, különösképp a gáztranzitot, a közlekedést és a kommunikációt.
A végső rendezés során mindkét állam köteles feloldani egymással szembeni gazdasági szankcióit, tiltó és korlátozó intézkedéseit.
Az orosz fegyverszüneti és békejavaslat nagyban hasonlít azokhoz a békeszerződésekhez, amelyet az első világháború során a vesztes hatalmakkal az Antant aláíratott.
Az orosz békeszerződés-tervezet lényegében hatalmas katonai lehetőséget adna Moszkva kezébe, mind a tűzszünet alatt, illetve azt követően is. A békekötést követően pedig a megcsonkított Ukrajna továbbra is ki lenne szolgáltatva a környező országoknak. Ez főként azért veszélyes Kijev számára, mert a szerződés lényegében Oroszország szavára alapozza Ukrajna jövőbeli biztonságát, ugyanakkor Moszkva egyszer már garantálta Kijev 1991-es határait a budapesti memorandumban.
Az orosz dokumentum inkább hasonlít egy kapitulált országnak átadott béketervezetre, mintsem egy még harcban álló ország által elfogadható feltételrendszerre.
Vélhetően Ukrajna nem fogja elfogadni a békememorandumot.
