Jelenleg irreális az a forgatókönyv, hogy Ukrajna visszatérjen Oroszország befolyási övezetébe –jelentette ki szombaton Kirilo Budanov tábornok, a Védelmi Minisztérium hírszerzési főosztályának (HUR) vezetője a Moszejcsuk + televíziós műsorban adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Budanov elmondta: „Jelenleg ez lehetetlen. Mert még ha valaki mondjuk Oroszország felé akarna is fordulni, az egyszerűen nem működne. És a társadalmunkban tapasztalt események ezt ismét megerősítik.” Szerinte ugyanakkor a jövő bizonytalan, és ha az ukrán társadalom nem von le komoly következtetéseket, a következmények kellemetlenek lehetnek. „De a kérdés az, hogy mi fog történni ezután. Ha mindannyian nem változunk, és nem kezdjük el komolyan venni azt, ami van, akkor különböző dolgok történhetnek, és lehet, hogy nem a legkellemesebbek” – figyelmeztetett.
A tábornok hasonlattal élt a hobbija, a postai bélyegek gyűjtésének példájából. Felhívta a figyelmet arra a tényre, hogy sok olyan állam, amelynek bélyegei szerepelnek a gyűjteményében, már eltűnt a világ politikai térképéről. „Pusztán bélyegek alapján 20 országot tudok mutatni, amelyek nincsenek messze Afrikától. Nem is olyan messze léteztek tőlünk, és már nem léteznek, még Európa országai között sem. Valahol valószínűleg 7 ország határozottan megszűnt létezni ezen idő alatt. Ezért komolyan át kell gondolnunk, hogy mit csinálunk, és merre kellene továbblépnünk” – hangsúlyozta.
A HUR vezetője megjegyezte, hogy még Európában is legalább hét állam tűnt el az elmúlt évtizedekben, és hozzátette, hogy Ukrajnának el kellene gondolkodnia azon, merre tart. „Világosan meg kell határoznunk magunknak, ha nem tesszük meg, ránk fogják erőltetni. Tehát jobb, ha kitűzzük a saját stratégiai célunkat – kik vagyunk, merre tartunk, mi a helyünk és a szerepünk ebben a világban. És aztán kiválasztjuk azokat az eszközöket, amelyekre szükségünk van ennek eléréséhez. Mert különben, képletesen szólva, egy másik bélyeg cselekményének lehetünk a célpontjai” – magyarázta Kirilo Budanov.
A napokban Tbilisziben „Nem az orosz választásokra” jelszóval tüntetést tartottak, miközben a fő ellenzéki pártok bojkottálni akarják az október 4-i helyhatósági választásokat, számolt be a SOVA portál.
Ellenzéki politikusok, civil szervezetek képviselői és polgárok a parlament épületéhez vonultak. Az akció résztvevői az Európa-párti tüntetéseken őrizetbe vett aktivisták és ellenzéki politikusok szabadon bocsátását, valamint új parlamenti választások kiírását követelték.
A tüntetők a kormányzó Grúz Álom ellenzőinek részvételét is ellenezték a közelgő önkormányzati választásokon.
„A mai tüntetés konkrét üzenete, hogy az úgynevezett orosz választások egy orosz különleges művelet részét képezik. A forgatókönyv és a kimenetel már eldőlt” – mondta az akció egyik résztvevője, a Szabadság téri mozgalom vezetője, Levan Tsutskiridze az Interpressnews online hírportálnak adott interjújában.
Érdemes felidézni, hogy június végén 8 grúziai ellenzéki párt közös nyilatkozatot adott ki, amelyben bejelentették, hogy megtagadják a részvételt az idei október 4-i helyhatósági választásokon.
Az ellenzékiek kijelentették, hogy céljuk az „orosz Ivanisvili-rezsim teljes lebontása”, Grúzia függetlenségének és szuverenitásának védelme, egy európai típusú demokratikus kormány létrehozása, valamint az EU-hoz és a NATO-hoz való csatlakozás.
A jelenlegi realitások szerint a helyhatósági választásokon való részvétel csak a „grúz álom” „illegális orosz rezsimjének” legitimitásának látszatát fogja kelteni – vélik az ellenzékiek.
German Chancellor Friedrich Merz tells a CDU party conference that Russia will only stop its war against Ukraine when it can no longer sustain it economically or militarily.#Germany#Russia#Ukrainepic.twitter.com/00qEFS9Nmm
Az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű német pártot támogató véleménycikket jelentetett meg Elon Musk amerikai milliárdos üzletember a Welt am Sonntag című német lap internetes kiadásában szombaton, az írás közlése után a lap véleményrovatának szerkesztője tiltakozása jeléül felmondott.
A német nyelven megjelent véleménycikkben Musk részletesen kifejti a múlt héten az X-en már közzétett nézetét, amely szerint „egyedül az AfD mentheti meg Németországot”. Szombati írásában úgy fogalmazott: az AfD az „utolsó reménysugár” Németország számára, és ez a párt képviselné a „helyes álláspontot” a gazdaság, az energetika és a bevándorlás kérdéseiben. Szavai szerint az AfD „a politikai realizmust” képviseli.
Egyértelműen hamis szélsőjobboldali pártnak beállítani az AfD-t, hiszen a párt vezetője, Alice Weidel azonos nemű partnerével, egy Srí Lanka-i származású nővel él együtt. Ez tényleg Hitlerre hasonlítana? Ugyan már, kérem! – írta Musk.
Röviddel az írás megjelenése után Eva Marie Kogel, a Welt am Sonntag véleményrovatának szerkesztője az X-en bejelentette, hogy felmondott a lapnál. Bejegyzésében közzétette a Musk véleménycikkéhez vezető linket.
A Welt am Sonntag a Die Welt című napilap vasárnapi kiadása.
A Reuters hírügynökség megkeresésére Jan Philipp Burgard, az újság kijelölt főszerkesztője és Ulf Poschardt, a lap január 1-jén hivatalba lépő kiadója elmondta: a demokrácia és az újságírás a véleménynyilvánítás szabadságából táplálkozik, és ebbe beletartozik az egymással szemben álló álláspontok ütköztetése is.
Elmondásuk szerint a Musk cikke körüli eszmecserék „igazán tanulságosak” voltak.
A véleménycikk alatt a Welt am Sonntag közzétette a kijelölt főszerkesztő válaszát is, amelyben Burgard azt írta: „Musk diagnózisa (az ország állapotáról) helyes, de a megoldási javaslata, miszerint csak az AfD menthetné meg Németországot, végzetes tévedés”, mert a párt kivezetné Németországot az európai unióból, közeledne Oroszországhoz, és Kínával is a kiegyezésre törekedne.
Musk és Burgard írása közvetlenül egymás mellett fog megjelenni a lap nyomtatott kiadásában.
A német szövetségi alkotmányvédelmi hivatal (BfV) 2021-ben az alaptörvénnyel ellentétes szélsőjobboldali törekvések gyanúja miatt megfigyelés alá vette az AfD-t.
Németországban február végén előrehozott választást tartanak, miután az Olaf Scholz kancellár vezette kormánykoalíció összeomlott. Az AfD a felmérések szerint a második legnépszerűbb politikai erő a választók körében, de több párt is jelezte, hogy nem lesz hajlandó szövetségi szinten együttműködni vele.
Oroszország erőit annyira leköti az ukrajnai háború, hogy gyakorlatilag a világon mindenhol visszaszorulnak az érdekeltségei.
Moszkva hatalmas propagandagépezete a kontinensen Oroszországot az afrikaiak felszabadításáért és nemzeteik szuverenitásáért kiálló nagyhatalomként mutatja be. Narratívája alátámasztására ki tudja használni a nyugati befolyás kiszorításáért harcoló gyarmatellenes lázadások szovjet támogatásának emlékét.
A valóság kevésbé fényes. Moszkva alig több, mint a fennálló rezsimek opportunista támogatója, aki bányászati ügyletekért cserébe, amelyek segítenek finanszírozni ukrajnai háborúját, rablógazdálkodást folytat. Ebből a célból olyan zsoldosokat kínál fel, akikről kiderült, hogy túlzottan alulfelszereltek és túlterheltek azokhoz a feladatokhoz, amelyekbe belekeveredtek. És mivel Oroszország maga is túlterhelt − erőit annyira lefoglalja Ukrajna, hogy már nem tudta megvédeni értékes szíriai kliensrendszerét sem −, a Kreml afrikai hatalma kezd összeomlani − írja a Foreign Policy.
Minden olyan országban Afrikában, ahol Oroszországnak érdekeltségei vannak − Maliban, Burkina Fasóban, Nigerben, Szudánban és a Közép-afrikai Köztársaságban − a helyzet radikálisan romlott a civilek számára, és jelentősen nőtt az erőszakos cselekmények halálos áldozatainak száma. Az elmúlt néhány év aktivitása után Moszkva keze egyre gyengül, és ezt sok kormány kezdi megérezni. Most, hogy az orosz erők a jelentések szerint megkezdik szíriai légibázisuk és katonai logisztikai központjuk kiürítését Latakiában, Oroszország keze Afrikában még gyengébbnek tűnik.
Vegyük Malit, a Kreml nyugat-afrikai stratégiájának sarokkövét. Moszkva megdöbbentő módon lépett fel, amikor kezdetben beavatkozott Maliban. Olyan dezinformációs kampányokat támogatott, amelyek segítettek lázba hozni az elit-, francia- és ENSZ-ellenes hangulatot. 2020-ban Moszkva a mali katonatisztek egy csoportja által végrehajtott puccs mögé állt. Amikor 2021-ben Burkina Fasóban és 2023-ban Nigerben hasonló, orosz támogatású katonai puccsok következtek, ezek végül egy kiterjedt, nyugati vezetésű terrorizmusellenes kampányt váltottak ki, és felborították a régió teljes, Franciaország által garantált biztonsági struktúráját.
Jevgenyij Prigozsin, az orosz félkatonai Wagner-csoport vezetője mintegy 1500 orosz zsoldost küldött Maliba. Ezek a csapatok állítólag részt vettek az elmúlt évek legsúlyosabb mészárlásainak elkövetésében a kontinensen, többek között a 2022-es Moura faluban, ahol az ENSZ becslése szerint 500 férfit, nőt és gyermeket végeztek ki.
⚡️Slovak Prime Minister Robert Fico has come to see putin in the kremlin.
The topic of their conversation is likely to be the agreement on the transportation of Russian gas through Ukraine to Europe, which expires at the end of December.
🇷🇺🇰🇵 On February 27, President of Russia Vladimir Putin met in the Kremlin with a member of the Politburo and Secretary of the Central Committee of the Workers’ Party of Korea Ri Hi-yong, who is in Moscow on a visit.https://t.co/trxKsnKNVMpic.twitter.com/c0mfOSr0kD
President Trump: "We get a lot of bullshit thrown at us by Putin, if you want to know the truth. He's very nice all the time, but it turns out to be meaningless." pic.twitter.com/VMnXSTuCiK
Kaya Kallas, az Európai Unió diplomáciájának vezetője kijelentette, hogy Oroszország megtanulta befolyásolni a külföldi választásokat az új technológiák segítségével, számolt be a Politico.
„Románia és más országok példája azt mutatja, hogy az oroszok valóban rájöttek a választások befolyásolásának titkára” – mondta Kallas.
A diplomata megjegyezte, hogy nagyon aggasztja az új technológiák a demokráciára gyakorolt hatása. Elmondása szerinte a demokrácia a bizalomra épül, és ha nincs bizalom a választásokban, akkor „hogyan lehet bízni az eredményekben”.
Kallas hozzátette, hogy a tisztességes és a szabad választások meghatározásának ma létező módszerei elavultak. Véleménye szerint nem veszik figyelembe azokat az új technológiákat, amelyeket a választások eredményének befolyásolására használnak.
„Szerintem nagyon komolyan kell vennünk őket”, mondta az európai diplomata.
German Chancellor Friedrich Merz tells a CDU party conference that Russia will only stop its war against Ukraine when it can no longer sustain it economically or militarily.#Germany#Russia#Ukrainepic.twitter.com/00qEFS9Nmm
Szalome Zurabisvili georgiai államfő, aki megvétózta a „külföldi befolyásról” szóló vitatott törvényt, szombaton arra kérte Emmanuel Macron francia elnököt, menjen Tbiliszibe, hogy „végleg kivonja a Kaukázust (…) az orosz befolyás alól”.
„Hadd jöjjenek!” – követelte, az Európai Unió vezetőire utalva a politikus.
„Emmanuel Macron gyakorlatilag megválasztásom óta, 2018-ban megígérte nekem, hogy eljön. Még a szeptemberi választási kampány (a georgiai parlamenti választások) kezdete előtt meg kell tennie” – mondta a kormánnyal nyílt konfliktusban álló elnök a La Tribune Dimanche című francia hetilapnak adott interjújában.
„Az, hogy Franciaország nincs jelen, rendellenesség. Ezt nagyon világosan mondom. Írtam Macron elnöknek, és elvárom, hogy ott legyen Georgia függetlenségének május 26-i ünnepén” – hangoztatta Zurabisvili, aki korábban francia diplomata volt.
„Nemcsak Georgiáról van szó, hanem arról, hogy a Kaukázus egyszer s mindenkorra kikerüljön a szovjet igából és az orosz befolyás gondolkodásmódjából” – közölte.
Az Európa-párti elnök szombaton jelentette be, hogy megvétózta a törvényt, amely tömeges tiltakozásokat váltott ki a kaukázusi országban. A kormányzó Georgiai Álom – Demokratikus Georgia pártnak azonban elegendő szavazata van a parlamentben a vétó felülbírálatához.
A kedden elfogadott törvény bírálói úgy látják, a törvény kísérlet arra, hogy Georgiát Európától Oroszország felé csábítsák. A NATO, az Európai Bizottság és az ENSZ elítélte a törvényt.
A szöveg előírja, hogy minden olyan nem kormányzati szervezetnek vagy médiaszervezetnek, amely finanszírozásának több mint 20 százalékát külföldről kapja, „külföldi hatalom érdekeit szolgáló szervezetként” kell regisztráltatnia magát, és adminisztratív ellenőrzésnek kell alávetnie magát.
Az elnöki vétó „semmin sem fog változtatni. Mindazonáltal nagyon fontos. (…) Én bizonyos értelemben ennek a társadalomnak a hangja vagyok, amely nemet mond erre a törvényre” – indokolta döntését az államfő.
Az egykori szovjet tagköztársaság, Georgia 2023 decembere óta hivatalos jelölt az Európai Unióhoz való csatlakozásra, és a NATO-hoz is szeretne csatlakozni.
Szalome Zurabisvili mindazonáltal nyugalomra szólított fel: „Itt senki sem akar az instabilitás felé haladni” – mondta. „A törvényt el fogják fogadni. (…) Nem folytathatjuk a tüntetéseket. Vegyük tudomásul, és lépjünk tovább a következő szakaszba! Egy demokráciában a jövőről a szavazóurnáknak kell dönteniük” – hangsúlyozta.
Un détail, mais toujours amusant de voir que Xi Jinping ne boit pas dans le verre certainement prévu par l’Elysée mais qu’il apporte son propre mug noir ☺️ pic.twitter.com/TP7rWqjhKz
Si vous allez trop loin et que vous menacez les intérêts de la France et la sécurité de l’Europe, alors nous n’excluons rien. pic.twitter.com/OiRzczr1Lh
The Hellenic Air Force has 24 Mirage 2000-5 MK2s available. Added to anything that France is going to give Ukraine & that would give the Ukrainians the ability to replace their current Soviet era Airforce Su-24s & MiG-29s with much improved capabilities. pic.twitter.com/9X3Izsv9O3
— Furious George 🇺🇦🇬🇷🇺🇸🇨🇦 (@ManiatiGeorge) June 7, 2024
The Hellenic Air Force has 24 Mirage 2000-5 MK2s available. Added to anything that France is going to give Ukraine & that would give the Ukrainians the ability to replace their current Soviet era Airforce Su-24s & MiG-29s with much improved capabilities. pic.twitter.com/9X3Izsv9O3
— Furious George 🇺🇦🇬🇷🇺🇸🇨🇦 (@ManiatiGeorge) June 7, 2024
Laurent Wauquiez a l’issue du rendez vous à l’Elysee « Nous ne participerons pas à une coalition gouvernementale et nous ferons barrage à la France insoumise » @TF1Infopic.twitter.com/4NM33FUo0N
🇬🇧🇫🇷🇺🇦 Starmer and Macron are discussing sending British and French soldiers to Ukraine as a peacekeeping force after any potential deal to end the war, - The Telegraph
One US-floated idea is that Western soldiers could man an 800-mile border between the new Ukrainian and… pic.twitter.com/PQkle8Ouyj
On the way back from Kyiv, journalists unexpectedly entered the leaders’ cabin. German advisor Merz hid a spoon used for cocaine, while French President Macron concealed a bag of it. pic.twitter.com/NmlGXTncvE
France has the largest Muslim population in Europe (10% of its population).
According to the following article: https://t.co/vFh0j7Hrgs ...49% of French Muslims want Catholics to convert to Islam, and that 36% percent want churches to be transformed into mosques...".
A lengyel külügyminisztérium figyelmeztetett az orosz különleges szolgálatok esetleges befolyására az ukrán gabona behozatalának korlátozását követelő gazdák tiltakozásaira.
A minisztérium közleményében leszögezte, hogy a blokádok során megjelent ukránellenes jelszavak azzal fenyegetnek, hogy olyan csoportok irányítsák a tüntetőket, amelyek az „orosz különleges szolgálatok befolyása alatt állnak”.
Felszólítjuk a tüntetések szervezőit, hogy Lengyelország integritása és követeléseik kielégítésének lehetősége érdekében azonosítsák és távolítsák el az ilyen és ehhez hasonló akciók kezdeményezőit – jegyezte meg a minisztérium.
💬 The presence of #NATO forces in Ukraine is not unthinkable. I appreciate the 🇫🇷 President Emmanuel Macron's initiative, because it is about Putin being afraid, not us being afraid of Putin.
France is building an alliance of countries open to potentially sending Western troops to Ukraine — and in the process deepening its clash with a more cautious Berlin.https://t.co/ckOjJL7fmh
Az Európai Parlament csütörtöki strasbourgi plenáris ülésén elítélte „az európai demokrácia aláásását” célzó orosz törekvéseket, és arra figyelmeztetett, hogy „egyes választott európai politikusok és pártok tudatosan szolgálják Moszkva érdekeit”, aláásva ezzel az EU egységét és demokráciáját.
Az EP közleménye szerint 433 igen szavazattal, 56 ellenében és 18 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban az Európai Parlament képviselői felháborodásukat és aggodalmukat fejezték ki „Oroszország folyamatos erőfeszítései” miatt, amelyek célja – véleményük szerint – „az európai demokrácia aláásása a beavatkozás és a dezinformáció különböző formáival”.
Figyelmeztettek arra is, hogy a Kreml megpróbálja megosztani az európai polgárokat.
Moszkva „befolyásoló ügynököknek” szervezett be néhány EP-képviselőt is, és bizonyos európai politikai pártokkal függési viszonyt alakított ki, például pénzügyi támogatás révén, és ezek immár az „orosz propaganda felerősítőiként” működnek és Oroszország érdekeit szolgálják – írták.
„Európa-szerte évek óta rendszeres leleplezésekre” hivatkozva az EP-képviselők felháborodásuknak adtak hangot amiatt, hogy „Oroszország több demokratikus országban is megtalálta a módját annak, hogy […] jelentős finanszírozást nyújtson politikai pártoknak, politikusoknak, tisztviselőknek és mozgalmaknak”, hogy beavatkozzon és befolyást szerezzen a demokratikus folyamatokban.
A szöveg példákat is felsorol a különböző országokban a közelmúltban tett orosz befolyásolási kísérletekre, beleértve „a szélsőjobboldali politikai pártok és szereplők ellátását narratívákkal Németországban és Franciaországban”.
Az állásfoglalásban az EP-képviselők aggodalmukat fejezték ki azon közelmúltban megjelent hírek miatt, amelyek szerint Tatjana Zdanoka lett EP-képviselő feltehetően az orosz biztonsági szolgálat (FSZB) informátoraként tevékenykedett.
Az állásfoglalásban rámutatnak más olyan esetekre is, amikor „EP-képviselők tudatosan szolgálták Oroszország érdekeit”, egyebek között az orosz megszállt területeken szervezett „hamis választási megfigyelői missziók révén”.
A Moszkva által szerintük támogatott európai szeparatista mozgalmakat említve az EP-képviselők aggodalmukat fejezték ki a katalán szakadárok, köztük a katalán regionális kormány képviselői, illetve Carles Puigdemont volt regionális elnök, jelenlegi EP-képviselő és az orosz kormányzat közötti kapcsolatok miatt.
Az Európai Parlament azt szeretné, ha az érintett katalán EP-képviselők és orosz képviselők közötti kapcsolattartással összefüggő ügyeket az EP-képviselők magatartásával foglalkozó tanácsadó bizottság elé utalnák további vizsgálat céljából.
Az állásfoglalásban azt is megjegyezték, hogy az orosz beavatkozás Katalóniában egy szélesebb körű orosz stratégia része lehet, amely az EU-n belüli széthúzást és az EU belső destabilizációját hivatott előmozdítani. Az EP ezért felszólította az illetékes igazságügyi hatóságokat, hogy folytassanak vizsgálatot „a Kremlhez köthető EP-képviselők” kapcsolatainak ügyében.
Aláírja a lengyel elnök azt a törvényt, amelynek értelmében állami vizsgálóbizottságot hoznak létre az orosz befolyás és nyomás feltárására a belbiztonság és az energetika terén – a döntést maga Andrzej Duda jelentette be hétfőn. Közölte egyúttal, hogy utólagos normakontrollt kér az alkotmánybíróságtól.
A törvényt pénteken szavazta meg a lengyel parlament. Duda azzal indokolta meg jóváhagyását, hogy a lengyel közvéleménynek átlátható módon kell értesülnie arról, az orosz befolyáshoz miként viszonyultak a Lengyelországban a fontos posztokat betöltő emberek.
Az orosz befolyásról Lengyelországban komoly vita zajlik, miközben Ukrajnában háború dúl, amely gazdasági, energetikai válságot is kiváltott – mutatott rá az elnök.
„Nem titok, hogy Oroszország és vezetése több éve különféle módokon próbálta befolyásolni más országok politikáját” úgy, hogy fölénybe jusson a számára előnyös megoldások, ezen belül gazdasági megoldások révén – magyarázta.
Az új előírások értelmében a parlamenti alsóház által megválasztott kilenctagú állami bizottság elemezni fogja a 2007–2022 közötti intézkedéseket, és ennek alapján kezdeményezheti az esetleg orosz befolyás hatására meghozott döntések felfüggesztését.
Az érintett döntéshozókra adminisztratív büntetéseket szabhatnak ki. Ilyen büntetés lehet például, hogy az illetők tíz évig nem kerülhetnek olyan pozícióba, amelyhez nemzetbiztonsági átvilágítás kell, vagy olyanba, amelyben közpénzek sorsáról kell dönteni.
Duda az adminisztratív büntetések kapcsán aláhúzta: maga a bizottsági döntés nem eredményezi majd elkerülhetetlenül az érintett kizárását a politikai és közéletből, mert az illető bírósági úton védekezhet ellene.
„Aláírom a törvényt, mert azt gondolom, hatályba kell lépnie, foganatosítani kell azt” – jelentette ki az elnök. Utalva azokra, a parlamenti vita során elhangzott véleményekre, melyek szerint a törvény alkotmányellenes, közölte: egyúttal utólagos normakontrollt kér az alkotmánybíróságtól.
Rámutatva arra, hogy az orosz befolyásokat vizsgáló testület több országban – például az Egyesült Államokban és Franciaországban – létezik, az államfő meggyőződését fejezte ki, hogy európai szinten is létesíteni kell egy ilyen szervet az európai uniós intézményekre, valamint az egyes tagállamokra gyakorolt orosz befolyás és lobbizás átvizsgálására. Közölte: azt kérte Mateusz Morawiecki lengyel kormányfőtől, hogy az Európai Tanács értekezletén vesse fel a testület tervét.
Az államfői bejelentésre reagálva több lengyel ellenzéki képviselő megismételte azt az álláspontot, hogy alkotmánysértőnek tartják a törvényt. Több ellenzéki politikus korábban úgy látta: a szabályok célzottan Donald Tusk volt lengyel kormányfő, a fő ellenzéki párt, a Polgári Platform elnöke ellen irányulnak az ősszel esedékes parlamenti választások előtt.
Egy olyan parlamenti bizottság megalakításnak javaslatát, amely vizsgálná az orosz befolyás növekedését az elmúlt időszakban, mindazonáltal először Tusk vetette fel tavaly.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Aláírja a lengyel elnök azt a törvényt, amelynek értelmében állami vizsgálóbizottságot hoznak létre az orosz befolyás és nyomás feltárására a belbiztonság és az energetika terén – jelentette be Andrzej Duda.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1685393820
[modified] => 1685386543
)
[title] => Duda aláírja az orosz befolyást vizsgáló bizottságról szóló törvényt
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=80209&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 80209
[uk] => 80190
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 80191
[image] => Array
(
[id] => 80191
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/63c835bb68972.jpeg
[original_lng] => 38109
[original_w] => 720
[original_h] => 450
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/63c835bb68972-150x150.jpeg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/63c835bb68972-300x188.jpeg
[width] => 300
[height] => 188
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/63c835bb68972.jpeg
[width] => 720
[height] => 450
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/63c835bb68972.jpeg
[width] => 720
[height] => 450
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/63c835bb68972.jpeg
[width] => 720
[height] => 450
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/63c835bb68972.jpeg
[width] => 720
[height] => 450
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/63c835bb68972.jpeg
[width] => 720
[height] => 450
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1685375743:12
[_thumbnail_id] => 80191
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2733
[_oembed_5a79e9b21a5c6ed018c63277add4a364] =>
[_oembed_time_5a79e9b21a5c6ed018c63277add4a364] => 1686843743
[_oembed_78b8110381cd541f3eb2315af27dbd03] =>
Teaser and footage from a rehearsal of tomorrow’s Poland’s military parade, timed to coincide with Army Day - which commemorates Poland’s victory over the Bolsheviks in 1920. pic.twitter.com/oq93wFlXl6
Podczas gdy inni składają deklaracje odnoszące się do przyszłości, my w porozumieniu ze stroną ukraińską działamy. Pierwsze ekspresowo wyremontowane w Bumarze-Łabędy czołgi Leopard zostały odebrane przez stronę ukraińską ?? Nad kolejnymi wozami prace trwają. pic.twitter.com/anWXVvIbC5
AKTUALIZACJA❗️ Średnia notowań w interwale od 30 września do 7 października (7 sondaży) oraz od 8 do 12 października (8 sondaży), z wagą uwzględniającą prawdopodobny rozkład głosów w obwodach zagranicznych. pic.twitter.com/PWPKRAGvcd
At the meeting marking the 🇺🇦 Diplomatic Service Day, FM @sikorskiradek spoke about 🇵🇱's support for Ukraine.
Talking about the role of individuals in history, he compared @ZelenskyyUa to Winston Churchill, because had Zelenskyy left Kyiv, Ukraine would have lost the war. pic.twitter.com/LoeQinYNSr
Prezydent @AndrzejDuda: Wspieraliśmy, wspieramy i będziemy wspierać Ukrainę w jej walce o wolność! Dzisiaj to wsparcie jest nadal niezwykle potrzebne. Niezależnie od zmęczenia wojną. Wolny świat nie może dopuścić do tego, żeby Putin i Rosja zatriumfowali. pic.twitter.com/VDSHEkBZMy
💬 The presence of #NATO forces in Ukraine is not unthinkable. I appreciate the 🇫🇷 President Emmanuel Macron's initiative, because it is about Putin being afraid, not us being afraid of Putin.
France is building an alliance of countries open to potentially sending Western troops to Ukraine — and in the process deepening its clash with a more cautious Berlin.https://t.co/ckOjJL7fmh
W związku z dowodami, że to rosyjskie służby specjalne dokonały karygodnego aktu dywersji wobec centrum handlowego przy Marywilskiej, podjąłem decyzję o wycofaniu zgody na działanie konsulatu Federacji Rosyjskiej w Krakowie.
— Radosław Sikorski 🇵🇱🇪🇺 (@sikorskiradek) May 12, 2025
Véglegesen is jóváhagyta pénteken a lengyel alsóház, a szejm azt a törvényt, amelynek értelmében állami vizsgálóbizottságot hoznak létre annak feltárására, hogy kik és milyen intézkedéseket hoztak az orosz befolyás növelésére a lengyel belbiztonság és energetika területén az elmúlt évtizedekben.
A szavazáson a képviselők elutasították az ellenzéki többségű szenátus május 11-ei határozatát, amely elvetette a tervezetet. A szenátusi határozat ellen a 460 fős szejmben pénteken 234 képviselő szavazott, 219-en támogatták azt, egy honatya pedig tartózkodott a voksolástól. A jóváhagyott jogszabály most az államfő elé kerül aláírásra.
Az alsóház első körben április közepén hagyta jóvá a törvény tervezetét. Az új előírások értelmében a szejm által megválasztott kilenctagú állami bizottság elemezni fogja a 2007–2022 közötti intézkedéseket, és ennek alapján kezdeményezheti az esetleg orosz befolyás hatására meghozott döntések felfüggesztését. Az érintett döntéshozókra adminisztratív büntetéseket szabhatnak ki.
Ilyen büntetés lehet például, hogy az illetők tíz évig nem kerülhetnek olyan pozícióba, amelyhez nemzetbiztonsági átvilágítás kell, vagy olyanba, amelyben közpénzek sorsáról kell dönteni.
Mateusz Morawiecki kormányfő korábban annak kivizsgálását nevezte szükségesnek, hogy miért születtek olyan megállapodások a múltban, amelyek révén nőtt az orosz nyersanyagok lengyelországi behozatala, és miért vezettek be olyan szabályokat, amelyek nyomán orosz cégek lettek stratégiai fontosságú lengyelországi vállalatok részvényesei.
Az ellenzék alkotmánysértőnek tartja a törvényt, tagjai közül többen úgy látják: a szabályok célzottan Donald Tusk volt lengyel kormányfő, a fő ellenzéki párt, a Polgári Platform elnöke ellen, a politikai színtérről való eltávolítására irányulnak az ősszel esedékes parlamenti választások előtt.
Rafael Bochenek, a PiS szóvivője még csütörtökön azt mondta: „Ha Donald Tusk úrnak nyomja valami a lelkiismeretét, akkor van félnivalója.”
Egy olyan parlamenti bizottság megalakításnak javaslatát, amely vizsgálná az orosz befolyás növekedését az elmúlt időszakban, mindazonáltal először Tusk vezette elő 2022-ben.
Marcin Wiacek emberi jogi ombudsman korábban, még a törvénytervezetről kifejtette, hogy az szerinte alkotmányellenes, mert abban egy állami köztestület kapna bírósági jogkört.
[type] => post
[excerpt] => Véglegesen is jóváhagyta pénteken a lengyel alsóház, a szejm azt a törvényt, amelynek értelmében állami vizsgálóbizottságot hoznak létre annak feltárására, hogy kik és milyen intézkedéseket hoztak az orosz befolyás növelésére a lengyel belbiztonsá...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1685183100
[modified] => 1685143700
)
[title] => Véglegesítette a lengyel szejm az orosz befolyást vizsgáló bizottságról szóló törvényt
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=80000&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 80000
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 80001
[image] => Array
(
[id] => 80001
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/lengyel-szejm.webp
[original_lng] => 85326
[original_w] => 1200
[original_h] => 700
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/lengyel-szejm-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/lengyel-szejm-300x175.webp
[width] => 300
[height] => 175
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/lengyel-szejm-768x448.webp
[width] => 768
[height] => 448
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/lengyel-szejm-1024x597.webp
[width] => 1024
[height] => 597
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/lengyel-szejm.webp
[width] => 1200
[height] => 700
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/lengyel-szejm.webp
[width] => 1200
[height] => 700
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/lengyel-szejm.webp
[width] => 1200
[height] => 700
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1685133043:12
[_thumbnail_id] => 80001
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1704
[translation_required_done] => 1
[_oembed_5a79e9b21a5c6ed018c63277add4a364] =>
[_oembed_time_5a79e9b21a5c6ed018c63277add4a364] => 1687182374
[_oembed_78b8110381cd541f3eb2315af27dbd03] =>
Teaser and footage from a rehearsal of tomorrow’s Poland’s military parade, timed to coincide with Army Day - which commemorates Poland’s victory over the Bolsheviks in 1920. pic.twitter.com/oq93wFlXl6
Podczas gdy inni składają deklaracje odnoszące się do przyszłości, my w porozumieniu ze stroną ukraińską działamy. Pierwsze ekspresowo wyremontowane w Bumarze-Łabędy czołgi Leopard zostały odebrane przez stronę ukraińską ?? Nad kolejnymi wozami prace trwają. pic.twitter.com/anWXVvIbC5
At the meeting marking the 🇺🇦 Diplomatic Service Day, FM @sikorskiradek spoke about 🇵🇱's support for Ukraine.
Talking about the role of individuals in history, he compared @ZelenskyyUa to Winston Churchill, because had Zelenskyy left Kyiv, Ukraine would have lost the war. pic.twitter.com/LoeQinYNSr
💬 The presence of #NATO forces in Ukraine is not unthinkable. I appreciate the 🇫🇷 President Emmanuel Macron's initiative, because it is about Putin being afraid, not us being afraid of Putin.
France is building an alliance of countries open to potentially sending Western troops to Ukraine — and in the process deepening its clash with a more cautious Berlin.https://t.co/ckOjJL7fmh
