A hivatalos végeredmény szerint a svájci választópolgárok 84,2 százaléka utasította el a kötelező polgári szolgálatra vonatkozó előterjesztést, 78,3 százalékuk pedig az 50 millió svájci frankot meghaladó örökségekre javasolt 50 százalékos illeték kivetését.
Az első kezdeményezés szerint mindenki számára kötelező polgári szolgálatot írtak volna elő, amelyet a hadseregben, a katasztrófavédelemben, az oktatásban, az egészségügyben vagy a szociális ellátásban is teljesíteni lehetett volna. Jelenleg csak a férfiakra vonatkozik a kötelező katonai szolgálat, akik alternatívaként polgári szolgálatot is teljesíthetnek. A nők önként jelentkezhetnek katonai szolgálatra.
A kormány és a legtöbb parlamenti párt is elutasította ezt a javaslatot. Arra hivatkoztak, hogy általános polgári szolgálat esetében túl sok ember hiányozna a munkaerőpiacról, és a rendszer következtében szükségessé váló állami finanszírozás túl magas lenne. A javaslatot egyedül a Zöld Liberális Párt (GLP) és az Evangélikus Néppárt (EVP) támogatta.
A gazdagok örökösödési illetékéből származó bevételeket a kezdeményezők szerint „a klímaválság társadalmi szempontból igazságos leküzdésére és a gazdaság ehhez szükséges átalakítására” kellene fordítani. Mirjam Hostetmann, a Fiatal Szocialisták (Juso) vezetője a referendum előtt azzal érvelt, hogy a dúsgazdagok luxusfogyasztásukkal károsítják leginkább a klímát. A tíz leggazdagabb család Svájcban összesen annyi károsanyag-kibocsátást okoz, mint a svájci lakosság 90 százaléka – hangoztatta.
Az illeték bevezetését pártok és gazdasági egyesületek széles köre utasította el. Arra figyelmeztettek, hogy a tehetősek a további terhek miatt külföldre költözhetnek, és ezáltal az adóbevételek összességében csökkenhetnek. A legtöbb svájci kantonban a házastársak és a közvetlen leszármazottak jelenleg nem kötelesek örökösödési illetéket fizetni. Más örökösökre azonban kantononként eltérő szabályok vonatkoznak.
