Olaszország nem tervezi katonai erők küldését Ukrajnába – jelentette ki Giorgia Meloni miniszterelnök az Európai Unió közelgő állam- és kormányfői csúcstalálkozója előtt. A kormányfő szerdán, az olasz parlament alsóházában elmondott beszédében hangsúlyozta: Róma álláspontja ebben a kérdésben egyértelmű és változatlan.
Meloni arról az Ukrajnába küldendő többnemzetiségű katonai erőről beszélt, amelyhez az ukrajnai békemegállapodás tervezetei szerint az európai országok önkéntesen csatlakozhatnának – írja az Index az MTI nyomán.
A miniszterelnök hangoztatta, hogy Róma nem akarja „sorsára hagyni Ukrajnát az utóbbi évek legnehezebb szakaszában”, de hozzátette, hogy a rendkívül összetett tárgyalási folyamat nem vonatkoztathat el Oroszország akaratától.
Meloni úgy vélte, hogy a felek közötti megállapodás jelenlegi előkészítő fázisában egyszerre dolgoznak a béketerven, az Ukrajnának biztosítható stabil és hiteles védelmi feltételeken, valamint az ország jövőbeli újjáépítésén.
A Reuters két, az ügyhöz közel álló forrásra hivatkozva közölte, Franciaország és Olaszország megállapodott abban, hogy elhalasztják az Európai Unió szavazását a Mercosurral, a dél-amerikai országok blokkjával kötendő kereskedelmi megállapodásról, írta a Jevropejszka Pravda.
A források szerint Giorgia Meloni olasz miniszterelnök és Emmanuel Macron francia elnök megállapodott abban, hogy elhalasztják az Európai Unió végső szavazását a Mercosurral kötendő kereskedelmi megállapodásról.
Franciaország megpróbálja mozgósítani a többi EU-tagállamot, hogy blokkoló kisebbséget alakítsanak a megállapodás ellen, amelyhez az Európai Bizottság is hozzájárult. A szavazásra ezen a héten Brüsszelben kerül sor.
Hivatalosan is beállt Belgium mögé Olaszország, és elutasítja azt az európai uniós tervet, amely 210 milliárd eurónyi, befagyasztott orosz állami vagyont csoportosítana át Ukrajna támogatására – számol be róla a Politico egy birtokába jutott belső dokumentum alapján. A lépés alig egy héttel a decemberi EU-csúcs előtt komoly akadályt gördít az Európai Bizottság törekvései elé.
Az Európai Bizottság azt szerette volna elérni, hogy a tagállamok a december 18–19-i csúcson rábólintsanak a Belgiumban, az Euroclear elszámolóháznál tárolt orosz tartalékok felhasználására. Brüsszel ezeket az összegeket az ukrán gazdaság megsegítésére fordítaná. Belgium azonban eddig is tartózkodott a teljes elkobzástól, attól tartva, hogy egy esetleges orosz jogi siker esetén nekik kellene kártalanítaniuk Moszkvát – írta meg a Politico.
Az olasz kormány csatlakozásával jelentősen megváltoztak az erőviszonyok. Róma – az EU harmadik legnagyobb gazdasága – most azt javasolja, hogy a közvetlen vagyonátadás helyett keressenek alternatív megoldásokat.
Bár a négy ország a demonstratív egység érdekében megszavazta a szankciós szabály technikai módosítását, a dokumentumban hangsúlyozták: ez „nem jelent automatikus beleegyezést a befagyasztott orosz vagyon későbbi felhasználásába”. Véleményük szerint a bizottsági javaslatnak olyan széles körű jogi és pénzügyi következményei lennének, amelyek túlmutatnak a jelenlegi helyzeten.
A diplomáciai fékezés mögött olasz belpolitikai okok is húzódnak. Bár Giorgia Meloni miniszterelnök elkötelezett a szankciós politika mellett, koalíciója megosztott. Helyettese, a nyíltan oroszszimpatizáns Matteo Salvini ugyanis inkább a háború lezárását sürgető Donald Trump amerikai elnök álláspontjához húz.
Volodimir Zelenszkij elnök a héten hivatalos látogatást tesz Olaszországba – számolt be az rbc.ua hírportál az IL Messagero című olasz lapra hivatkozva.
A jelentés szerint az újság úgy tudja, hogy Zelenszkij december 9-én, kedden érkezik Rómába. A döntést az ukrán vezető és Giorgia Meloni olasz miniszterelnök közötti telefonbeszélgetést követően hozták meg.
A lap azt is írta, hogy hétfőn Ukrajna elnöke Londonba érkezik, majd Brüsszelbe utazik, ahol csúcstalálkozókat tart az EU-val és a NATO-val.
December 6-án, szombaton Volodimir Zelenszkij ukrán elnök telefonbeszélgetést folytatott Steve Witkoff-fal és Jared Kushnerrel, Trump tanácsadóival.
Önkéntes katonai szolgálat bevezetését kezdeményezte Guido Crosetto olasz védelmi miniszter, aki szerint a hibrid háború fenyegetése miatt több ezer magasan képzett biztonsági szakértőre van szükség Olaszországban.
Crosetto bejelentette, hogy az önkéntes katonai szolgálat működését a védelmi tárca a fegyveres erőkkel közösen dolgozza ki. Első lépésben a kormánypártok vitatják meg a javaslatot, majd a parlament elé terjesztik.
„Nem vagyunk felkészülve arra a valóságra, amelyben jelenleg élünk. Fegyveres erőink alapvető feladata mostanáig a békemissziók biztosítása volt, most viszont a hivatásos katonák munkáját újfajta és szükség esetén aktiválható szaktudással kell segíteni: olyan civilekre van szükségünk, akik ha kell, készen állnak segíteni hazájuk védelmében” – jelentette ki Crosetto.
A miniszter a tengeri és űrbiztonságnak szentelt római konferenciára küldött üzenetében szerdán hangoztatta, hogy a hibrid háború fenyegetése Olaszország életének minden szintét érinti az energetikai és technológiai szektortól kezdve a közlekedési infrastruktúrán át az információszolgáltatásig.
Úgy vélte, a védekezéshez minőségi ugrásra van szükség, első lépésben több mint ezer, napi 24 órában rendelkezésre álló szakértőre, számukat ötezerre akarják növelni.
A miniszter hozzátette, hogy a hibrid háború ellen nemzeti központot akarnak létrehozni. Elmondta, hogy 2025 első felében 53 százalékkal emelkedett a kibertámadások száma. Megjegyezte, hogy az energia ma már nem csak gazdasági, hanem nemzetbiztonsági tényezőnek számít, amely az ipari versenyképességet valamint a lakosság mindennapjait ugyanúgy befolyásolja.
„Hozzáférhető és biztonságos energia nélkül nincsen versenyképesség, növekedés és foglalkoztatás” – hangoztatta Crosetto.
Emlékeztetett, hogy az energiabiztonság terén egyre jelentősebb szerep jut a tengereknek, amelyek fenekén lesznek az új technológiai, ipari és gazdasági kihívások. Kiemelte, hogy a Földközi-tenger mélyén több mint kétezer-ötszáz kilométer hosszú gázvezeték fekszik, ami négyezer fölé emelkedik majd az EastMed projekttel. Róma kormányügynökséget hozott létre a tengeralatti biztonság, amelyet a következő tizenöt évben több mint 8 milliárd euróval támogatnak.
Isabella Rauti védelmi államtitkár szerdán bejelentette, hogy az olasz kormány olyan fegyvernemek közti gimnázium bevezetését tervezi, amely a fegyveres erők számára akar képezni katonai és civil munkatársakat.
XIV. Leó pápa úgy véli, hogy Európának aktívan kell részt vennie egy „béketerv” kidolgozásában, amely megoldás lenne Oroszország Ukrajna elleni teljes körű háborújára.
A Vatican News beszámolója szerint a Szentatya ezt kedden, az újságírókkal folytatott beszélgetése során jelentette ki.
A pápa elmondta, hogy a Szentszék többször is „tűzszünetre, párbeszédre, és nem pedig a háborúra” szólított fel.
„Egyértelmű, hogy egyrészt az Egyesült Államok elnöke úgy véli, hogy elő tud mozdítani egy olyan »béketervet«, amelyet meg szeretne valósítani, és amely legalábbis kezdetben nem vonja be Európát” – mondta XIV. Leó.
„De Európa jelenléte fontos, és ezt az első tervet is módosították Európa észrevételei miatt” – tette hozzá.
A pápa konkrétan megemlítette Olaszországot, amelynek szerepe a békefolyamatban nagyon fontos lehet.
„Kulturális és történelmi szempontból Olaszország képes közvetíteni a különböző felek: Ukrajna, Oroszország, az Egyesült Államok között fennálló konfliktusban” – mondta, hozzátéve, hogy a Szentszék ösztönözheti az ilyen közvetítést.
Olaszország közzétette a még november 14-én kidolgozott, Ukrajnának szánt 12. katonai segélycsomagról szóló rendeletet. A dokumentum fegyverek és felszerelések átadására vonatkozik, amelyek listája egy titkos mellékletben található, olvasható az Olasz Köztársaság Hivatalos Közlönyének honlapján.
A rendelet értelmében Ukrajna Olaszország Fegyveres Erőinek Vezérkara által kidolgozott titkos dokumentumban felsorolt katonai felszereléseket, anyagokat és felszereléseket kapja. A csomag konkrét tartalmát nem hozzák nyilvánosságra.
November 3-án Guido Crosetto olasz védelmi miniszter bejelentette a segélycsomag előkészítését. Korábban a Bloomberg forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy Olaszország lőszert és SAMP/T rakétákat szállíthat Ukrajnának a légvédelmi rendszerekhez.
Olaszország májusban adta át az előző, 11. segélycsomagot, amely többek között a VCC-2 Camilino lánctalpas páncélozott szállító járműveket is tartalmazott. A teljes körű háború kezdete óta Róma 11 segélycsomagot nyújtott Ukrajnának, összesen 2,5–3 milliárd euró értékben, beleértve a két SAMP/T rakétaüteget.
Az olasz szenátus 2026 februárjáig elhalasztotta a szexuális erőszakról szóló törvénybe való beleegyezés bevezetését célzó törvényjavaslat szavazását, ami bírálatot váltott ki az ellenzéki pártokból, és vitákat indított el a jogi következményekről.
Az olasz szenátus 2026 februárja előtt nem szavaz a szexuális erőszakról szóló törvénybe bevezető beleegyezés fogalmáról, ezzel meghiúsítva azt a törvényjavaslatot, amelyet egy héttel ezelőtt a Képviselőház egyhangúlag jóváhagyott.
Giulia Bongiorno, a Szenátus Igazságügyi Bizottságának elnöke szerdán a Corriere della Sera újságnak azt nyilatkozta, hogy a törvényjavaslat januárra elkészül a bizottságban, de a szenátusi szavazást elhalasztották, miután a Liga új meghallgatásokat és a szöveg felülvizsgálatát kérte.
A Liga párt aggodalmát fejezte ki a „kis súlyú” eseteket szabályozó paragrafussal kapcsolatban, és kérte a fogalom pontosítását. A Forza Italia és az Olasz Testvérek (FdI) támogatta a kérést, elhalasztva a keddi, a nők elleni erőszak felszámolásának nemzetközi napjára tervezett szavazást.
A törvényjavaslat Elly Schlein, a Demokrata Párt (PD) vezetője és Giorgia Meloni, az FdI miniszterelnöke közötti megállapodás eredményeként született meg, és a Ház a múlt héten egyhangúlag elfogadta.
Az egyhangúságtól az összecsapásig A halasztás éles kritikát váltott ki az ellenzéki pártokból, amelyek azzal vádolták a kormánykoalíciót, hogy szabotálta a jogszabályt egy nappal a regionális választások után, amelyeken a balközép Campaniában és Pugliában, a jobbközép pedig Venetóban győzedelmeskedett.
„Hallottam Giorgia Melonit, és kértem tőle, hogy érvényesítse a megállapodásokat” – mondta Schlein a szavazás elhalasztása után. „A szöveget kevesebb mint egy héttel ezelőtt egyhangúlag elfogadták. Most komoly lenne, ha a nők bőrén, a választások utáni leszámolásokra a többségen belül kerülne sor.”
Maria Elena Boschi, az ellenzéki Italia Viva párt képviselőházi frakcióvezetője azzal vádolta a többséget, hogy megfordították a nézeteiket, kijelentve: „Már nem bízunk bennük.”
Meloni megvédte a halasztást, mondván, hogy a törvényt „helyesen kell meghozni, nem elhamarkodottan”, és tagadta, hogy bármilyen politikai megállapodás született volna a szavazás elsietésére. „Ez nem olyasmi, amit én dönthetek el, ez parlamenti kezdeményezésű törvény, nem kormányzati” – nyilatkozta a Corriere della Serának.
Bongiorno elutasította a késedelmekre vonatkozó állításokat, kijelentve: „Igaz, hogy Schlein és Meloni között megállapodás született, de nem az egyetlen bekezdés részleteiben, illetve abban, hogy a szabályt 25-én kell elfogadni.”
A törvényjavaslat a parlamenti eljáráson túlmutató vitát váltott ki. Enrico Amati büntetőjogász arra figyelmeztetett, hogy a beleegyezési követelmények és a „szexuális cselekmények” tág kategóriájának kombinációja azzal a kockázattal jár, hogy a bizonyítási teher a vádlottakra hárul, amivel az esélyegyenlőségi miniszter, Eugenia Roccella is egyetértett.
Fabio Roia, a milánói bíróság elnöke, aki évtizedek óta foglalkozik nemi erőszakkal kapcsolatos ügyekkel, elutasította az állítást, mondván, hogy „egyáltalán nem igaz, hogy a szabad beleegyezés fogalmának bevezetése a bizonyítási teher megfordítását jelentené”.
Hogyan áll Európa a nőgyilkosságok kérdésével? Roxana Mînzatu, az Európai Bizottság alelnöke, Hadja Lahbib esélyegyenlőségi biztos és Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője közös nyilatkozatukban megerősítették a blokk elkötelezettségét a nők elleni erőszak felszámolása mellett.
Megjegyezték, hogy a nők jogaira vonatkozó ütemtervük a „nemi alapú erőszaktól való mentesség” elvét helyezi előtérbe, és ezt fogja prioritásként kezelni a 2026–2030-as nemek közötti egyenlőségre vonatkozó stratégiában is.
Az Európa Tanács 2011 áprilisában jóváhagyott és 45 ország által aláírt Isztambuli Egyezménye a nők elleni erőszakot emberi jogi jogsértésként és diszkriminációként határozza meg. Az EU 2023 júniusában ratifikálta az egyezményt.
Az egyezmény bűncselekményként azonosította a zaklatást, a szexuális és fizikai erőszakot, a kényszerházasságot és a kényszerabortuszt, és ajánlotta az aláíró országoknak, hogy ezeket is vonják be büntetőjogi keretrendszerükbe.
Az EU első, nők elleni erőszakról szóló jogszabálya, amelyet 2024-ben fogadtak el, kizárta a beleegyezést a nemi erőszak meghatározásából, miután több tagállam, köztük Franciaország és Németország is ellenezte. Az Európai Bizottság eredeti, 2022-es tervezete a nemi erőszakot „beleegyezés nélküli szexként” határozta meg.
Franciaország októberben a Gisèle Pelicot-ügy után kulcsfontosságú elemként vette fel a beleegyezést a nemi erőszak büntetőjogi definíciójába, amelyben egy nőt a férje elkábított, majd több tucat férfi szexuálisan bántalmazott, miközben az asszony eszméletlen volt.
Spanyolország, Svédország, Hollandia, Kanada és Norvégia korábban már bevezetett beleegyezésen alapuló definíciókat a szexuális zaklatás áldozatainak védelmének megerősítése érdekében.
A Sergio Mattarella államfő vezette legfelsőbb biztonsági tanács megerősítette Olaszország teljes mértékű támogatását Ukrajna mellett, és engedélyezte a tizenkettedik fegyverszállítmány elindítását a háborús országba – összegezte a hétfő esti ülést az államfői palota az MTI által ismertetett közleményben kedden. A háromórás, nem sajtónyilvános megbeszélés a legsürgősebb nemzeti és nemzetközi biztonsági kérdéseket érintette, kiemelt tekintettel az ukrajnai konfliktusra.
Az államfő mellett Giorgia Meloni miniszterelnök, Antonio Tajani külügyminiszter, Matteo Piantedosi belügyminiszter, Guido Crosetto védelmi miniszter, Giancarlo Giorgetti pénzügyminiszter, Luciano Portolano tábornok, védelmi vezérkari főnök, valamint az államfői és miniszterelnöki hivatal biztonsági és titkosszolgálati vezetői is jelen voltak. A Quirinale elnöki palota közleménye szerint a legfelsőbb biztonsági tanács megerősítette „a teljes olasz támogatást” Ukrajna mellett „szabadságának védelmében”.
Ezzel egy időben engedélyezte egy újabb fegyverszállítmány küldését, amely a háború 2022-es kirobbanása óta a tizenkettedik lesz. Az ülésen érintették a NATO-országok és az Európai Unió tagállamainak légterét megsértő katonai drónok jelenlétét, a Földközi-tenger irányából várható fenyegetéseket, valamint a hibrid háborúval kapcsolatos veszélyeket, kiemelt figyelemmel a digitális technológia és a mesterséges intelligencia „rossz szándékú” alkalmazására.
A közleményben hangsúlyozzák, hogy a kibertámadások céljai között a jelentős infrastrukturális csomópontok, egészségügyi, pénzügyi logisztikai rendszerek szerepelhetnek, amelyek „működési megszakításokat, késéseket, feszültséget, általános bizalomvesztést okozhatnak”.
A tizenkettedik olasz fegyverszállítmány tartalmát Guido Crosetto védelmi miniszter december 2-án mutatja be a nemzetbiztonságért felelős parlamenti bizottságnak (Copasir), amely nem szavaz róla. A szállítmány részleteit – az összes előzőhöz hasonlóan – titkosították. Az olasz parlamentben 2026 elején kerül napirendre a szállítmányok folytatása, amelyről a pártoknak szavazniuk kell. Az Öt Csillag Mozgalom (M5S) már jelezte, hogy nem támogatja Ukrajna fegyverzésének folytatását.
A Liga vezetője, Matteo Salvini miniszterelnök-helyettes korábban több alkalommal fenntartását fejezte ki. Az ukrajnai korrupciós botrányra hivatkozva november 15-én hangoztatta, hogy nem szeretné, ha „az olasz dolgozók és nyugdíjasok pénze tovább táplálná a korrupciót”. Naivnak nevezte a reményt, hogy Ukrajna számára az újabb fegyverszállítmányok lehetővé teszik, hogy visszaszerezze elvesztett területeit.
A reményeink szerint hamarosan bekövetkező fegyverszünet utáni helyzetről, és azt kísérő helyes európai magatartásról egyeztettünk Lorenzo Fontanával, a római képviselőház elnökével – számolt be az MTI-nek Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke, aki Matteo Salvinivel is megbeszélést folytatott Rómában szerdán.
Kövér László elmondta, hogy az olasz parlament alsóházában tett látogatása viszonzás volt Lorenzo Fontana felé, aki 2023-ban kereste fel az Országgyűlést, és 2025-ben is részt vett az európai házelnökök Budapesten tartott találkozóján.
Kövér László úgy foglalta össze a Lorenzo Fontanával tartott találkozót, hogy Európa és a Patrióták pártcsaládja közös ügyeiről volt szó, de elsőrendű témaként az ukrajnai háborút érintették.
Az Országgyűlés elnöke rámutatott, hogy a háborúval kapcsolatban a római kormánykoalíció pártjai között is vannak véleménykülönbségek: a jobboldali Liga, amelynek Fontana is a politikusa, a magyar kormányhoz hasonló álláspontot képvisel, miközben a miniszterelnök Giorgia Meloni markánsabban támogatja Ukrajnát.
Kiemelte: „megítélésem szerint ez egy olyan – modern kifejezéssel – proxyháború, amelynek a legnagyobb áldozatai maguk az ukránok”.
Kövér László elmondta, hogy a képviselőház elnökével szó volt a magyar választásokról és azok esélyeiről, érintették a csehországi koalíció megalakulását, amellyel ismét erősödtek a Patrióták.
Hangoztatta, egyetértettek Lorenzo Fontanával abban, hogy az „idő nekünk dolgozik, mivel tendenciaszerűen a Patrióták erősödésére lehet számítani”.
Úgy vélte, hogy ebben a tekintetben a jövő áprilisi magyarországi választás nemcsak Magyarország jövőjére nézve lesz sorsdöntő, hanem Európa sorsát is jelentősen befolyásolja.
„Mindent megteszünk annak érdekében, hogy folytatódjék az a kormányzás, amely az utóbbi több mint tizenöt évben nemcsak Magyarország hasznára vált, hanem Európában is jelentős változásokat indított el” – mondta Kövér László.
