Giorgia Meloni olasz miniszterelnök úgy véli, hogy Európának kezelnie kell a transzatlanti kapcsolatokban fennálló feszültségeket – számolt be az MTI.
Meloni a Financial Timesnak adott, a londoni üzleti napilap szombati kiadásában megjelent nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy néhány európai vezető „kissé túlzottan átpolitizált” módon reagál Donald Trump amerikai elnök tevékenységére, pedig mindenkinek az szolgálná az érdekeit, ha a transzatlanti viszonyrendszert terhelő komoly feszültségeken felül lehetne kerekedni.
Az olasz kormányfő közölte, hogy nem ellenségnek, hanem Olaszország első számú szövetségesének tekinti Trumpot.
Úgy fogalmazott: konzervatív vezetőként egyértelműen közelebb állónak tekinti magát Trumphoz, „mint sok mindenki máshoz”, és megérti, ha egy vezető hazája nemzeti érdekeinek védelmére kel. „Én is ezt teszem” – hangsúlyozta.
Az amerikai elnök által kivetett importvámokra utalva Meloni kijelentette: az Egyesült Államok hosszú ideje folytat egyre protekcionistább politikát, az amerikai protekcionizmus nem Donald Trumppal kezdődött.
Giorgia Meloni az ilyen szakpolitikai intézkedések közé sorolta az előző amerikai elnök, Joe Biden időszakában elfogadott inflációcsökkentési törvénycsomagot, amelynek voltak és vannak erőteljes kereskedelempolitikai kihatásai is.
Hozzátette: Trump „konfrontatív” hozzáállása az európai védelmi politikához „égetően szükséges ösztönzést” nyújthat ahhoz, hogy Európa felelősséget vállaljon saját biztonságáért.
Az Európai Bizottság által kilátásba helyezett megtorló vámintézkedésekre utalva Meloni úgy fogalmazott: néha az a benyomása támad, hogy „ösztöneinkre hallgatva cselekszünk”. Hozzátette: az ilyen ügyekben jobb megoldás, ha „megőrizzük a nyugalmunkat és gondolkodunk”.
Az olasz kormányfő szerint az Európai Uniónak a döntéshozatali folyamat lassúsága is hátrányára válik.
Nem könnyű versenyre kelni olyasvalakivel, aki egyetlen nap alatt száz elnöki rendeletet is alá tud írni
– tette hozzá az amerikai elnökre utalva.
Meloni kétségeinek adott kifejezést azzal a brit-francia kezdeményezéssel kapcsolatban, amelynek alapján az európai országok „bizalomerősítő” jelleggel békefenntartó erőket telepítenének Ukrajnába. Az olasz miniszterelnök szerint ebben az ügyben indokolt az óvatosság, mert ezt Moszkva provokációnak, fenyegetésnek tekintheti.
Giorgia Meloni szerint ugyanakkor Európát nemcsak keletről érhetik fenyegetések, hanem „360 fokos szögben mindenhonnan”. „Ha egyszerűen azt gondoljuk, hogy csak a keleti végekre odafigyelve megvédhetjük magunkat, miközben nem figyelünk arra, hogy mi történik például a déli határvidékeken, abból problémák származhatnak” – mondta a Financial Times-interjúban az olasz kormányfő.
Olaszország Oktatási Minisztériuma utasította az iskolákat, hogy tiltsák be a nemi semleges szimbólumok használatát, mivel azok „érthetetlenek és sértik az olasz nyelvtani szabályokat”.
A minisztérium közleménye szerint „a nem megfelelő grafikai jelek, mint például a csillag (*) és a schwa (ə), ellentétesek a nyelvi normákkal, és veszélyeztethetik az intézményi kommunikáció világosságát és egységességét”.
Az olasz nyelvben a főnevek és melléknevek férfi vagy női nemben jelennek meg, míg a többes számú főnevek esetében a férfi nem formája élvez prioritást.
Az ügynökség megjegyezte, hogy egyesek ezt a férfi dominancia kifejezésének tartják, és támogatják a nemi semleges főnév-végződések bevezetését, mint például a csillagot vagy a „schwát”.
Az Akademia della Crusca, az olasz nyelv védelmével foglalkozó intézmény, a múltban már ajánlotta, hogy kerülni kell az ilyen nemi semleges szimbólumokat a hivatalos dokumentumokban.
Ez a lépés, ahogy az ügynökség írja, fokozhatja a feszültséget a jobboldali kormány és a LMBT+ jogok, valamint a nők jogainak védelmezői között.
Nagy-Britannia és Franciaország felajánlotta, hogy békefenntartókat küld Ukrajnába. Ez a terv „kockázatos”, véli Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, számolt be a Sky News.
Békefenntartó katonák Ukrajnába való állomásoztatásának ötletéről 26 európai vezető tárgyalt a hétvégén. De bár Olaszország is képviseltette magát ezen a találkozón, Meloni bonyolultnak, kockázatosnak és hatástalannak nevezte a békefenntartókkal kapcsolatos terveket.
Megjegyezte, hogy ukrán nép támogatása és az orosz agresszió elítélése részéről és ország részéről soha nem volt kétséges.
Meloni javasolta, hogy nyújtsanak a NATO 5. cikkelyéhez hasonló biztonsági garanciákat Ukrajnának, amely kimondja, hogy a szövetség egy tagja elleni támadást az összes elleni támadásnak kell tekinteni.
Az olasz kormányfő korábban kijelentette, hogy elutasítja brit kollégája, Keir Starmer felhívását, hogy küldjenek csapatokat Ukrajnába.
Rusztem Umjerov ukrán védelmi miniszter római látogatásán légvédelmi rendszerek és lőszerek szállításáról tárgyalt az ukrán hadsereg számára olasz kollégájával, Guido Crozettóval – közölte az ukrán védelmi tárca szombaton a közösségi oldalán.
Guido Crozetto olasz védelmi miniszterrel, megbízható partnerünkkel és barátunkkal találkoztam Rómában. Olasz kollégáinkkal együtt részletesen áttekintettük Ukrajna elsődleges szükségleteit a hadszíntéren – ami a légvédelem és a lőszerek. Az ipari együttműködés megerősítéséről is tárgyaltunk. Ukrajna készen áll közös vállalkozások létrehozására és új beruházások vonzására a védelmi ágazat megerősítése érdekében – fogalmazott az ukrán védelmi miniszter, megjegyezve, hogy „a védelmi fejlesztések ígéretes területeit is azonosítottuk a drónok és a tengeri technológiák területén”.
Rusztem Umjerov hangsúlyozta, hálás Olaszországnak az Ukrajna támogatásában játszott vezető szerepéért, és személyesen Guido Crozettonak „a következetes és rendíthetetlen” támogatásáért.
Olaszország miniszterelnöke, Giorgia Meloni kijelentette, hogy Ukrajnának biztonsági garanciákat kell biztosítani, és ezt a NATO keretében kell megvalósítani. Ezzel kapcsolatban a NATO-t nevezte a legjobb struktúrának a béke garantálására. A hírt az ANSA közölte.
Ezt a célt (a tartós és igazságos békét – a szerk.) csak akkor lehet elérni, ha megfelelő biztonsági garanciákat adunk Kijevnek, hogy ami az utóbbi három évben történt, az ne ismétlődjön meg, és hogy azok az európai országok, amelyek a legnagyobb fenyegetést érzik, biztonságban érezhessék magukat
– mondta Meloni.
[type] => post
[excerpt] => Olaszország miniszterelnöke, Giorgia Meloni kijelentette, hogy Ukrajnának biztonsági garanciákat kell biztosítani, és ezt a NATO keretében kell megvalósítani. Ezzel kapcsolatban a NATO-t nevezte a legjobb struktúrának a béke garantálására.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1740739860
[modified] => 1740702836
)
[title] => Olaszország miniszterelnöke a NATO keretében biztosítana biztonsági garanciákat Ukrajnának
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=142644&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 142644
[uk] => 142576
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 142577
[image] => Array
(
[id] => 142577
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-286.png
[original_lng] => 295067
[original_w] => 700
[original_h] => 467
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-286-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-286-300x200.png
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-286.png
[width] => 700
[height] => 467
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-286.png
[width] => 700
[height] => 467
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-286.png
[width] => 700
[height] => 467
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-286.png
[width] => 700
[height] => 467
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-286.png
[width] => 700
[height] => 467
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1740695637:5
[_thumbnail_id] => 142577
[_edit_last] => 5
[views_count] => 999
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_ec0c3cc3373d959cfc534701f4ff9866] =>
Matteo Salvini kijelentette, hogy teljes mértékben ellenzi a közös európai hadsereg létrehozását. „Ha Ursula von der Leyent tesszük a közös európai hadsereg élére, (a hadsereg) húsz percig tart ki, azután megadja magát” – mondta a Liga, Olaszország jobboldali kormánypártjának vezetője a külföldi tudósítók szövetségének római székházában tartott sajtótájékoztatón szerdán.
A politikus hozzátette, hogy „a jelenlegi Európa egész termelési ágazatokat vezetett az összeomlás szélére, éppen ezért a lehető legkevésbé sem lenne bölcs közös védelmet, közös európai hadsereget felállítani. Katasztrófa lenne, miután Brüsszel számos területen akármihez nyúl, az kudarcot vall. (Brüsszel helyett) a védelembe befektető nemzetállamokat választom.”
Matteo Salvini úgy vélte, jelenleg nincsen értelme olasz katonák harctérre való küldéséről beszélni.
„Mindenekelőtt (az orosz és az ukrán elnöknek, Vlagyimir) Putyinnak és (Volodimir) Zelenszkijnek le kell tenni a fegyvert, utána lehet minden másról értekezni” – hangsúlyozta Salvini.
Ami a védelmi kiadások növelését illeti, a Liga vezetője szerint az csak abban az esetben képzelhető el, ha nem csökkentik az egészségre fordított források mértékét: „ha döntenem kell, hogy kórházba, iskolákba vagy tankokba fektessek, egyértelmű, hogy a tankok az utolsó választást képviselik”.
Salvini, aki egyben a római kormány egyik miniszterelnök-helyettese, emlékeztetett arra, hogy a világ különböző részen 7500 olasz katona szolgál, aminek költsége meghaladja az évi egymilliárd eurót. Az afganisztáni békemisszióban 2003-ban merényletben meghalt tizenkilenc olasz katonát is megemlítette.
Matteo Salvini kitért Ukrajna esetleges belépésére az Európai Unióba, hangoztatva, hogy „rendkívüli” lenne és az európai intézményes rendszert sértené, ha Kijev „a régóta sorban álló” Szerbiát és Albániát is megelőzné.
Olaszország miniszterelnöke, Giorgia Meloni kételkedik abban, hogy célszerű lenne európai katonákat küldeni Ukrajnába békefenntartó misszióra. Erről az AFP hírügynökség forrásai számoltak be.
A hírforrások azt is hozzátették, hogy az olasz miniszterelnök szerint a katonák küldése a „legnehezebb és legkevésbé hatékony” módja annak, hogy biztosítani lehessen a békét Ukrajnában.
Meloni emellett hangsúlyozta az Egyesült Államok bevonásának fontosságát minden Ukrajnával és európai biztonsággal kapcsolatos tárgyalásba.
Az olasz parlament megszavazta az Ukrajnának nyújtott katonai segítség folytatását ebben évben is.
Az olasz parlament alsóháza véglegesen jóváhagyta azt a rendeletet, amely engedélyezi a fegyverszállítmányok folytatását Kijevnek 2025. december 31-ig.
A lépést, amelyet már a Szenátus is jóváhagyott, 192 szavazattal fogadták el.
Az ellenzék ebben a kérdésben megosztott volt: három párt támogatta, két párt ellene szavazott.
Сьогодні Путін знову підтвердив, що він боїться переговорів, боїться сильних лідерів і робить усе, щоб затягнути війну. Кожен його крок і всі його цинічні хитрощі спрямовані на те, щоб зробити війну безкінечною.
У 2014 році Росія почала гібридну війну проти України, яку у…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) January 28, 2025
Az olasz parlament megszavazta Ukrajna további támogatását a háború kezdete óta immáron tizedik fegyverszállítmány küldésével, amely a védelmi miniszter szerint az utolsó lesz.
Guido Crosetto a képviselőházban szerdán kijelentette, hogy Kijev katonai támogatását a tervek szerint 2025 végéig fenntartják, de reméli, hogy „soha nem lesz tizenegyedik fegyvercsomag”.
A miniszter hangoztatta, abban bízik, nem kell többé az ukrajnai háború miatt felszólalnia a parlamentben, „mivel mindannyian ugyanabban bízunk, vagyis abban, hogy Ukrajnában béke lesz, az ország újjáépül, és a nemzetközi jogot nem fegyverekkel, hanem a béke asztalánál lehet megvédeni”.
A védelmi tárca vezetője úgy vélte, a béke első feltétele a tűzszünet megteremtése.
Crosetto szerint az ukrajnai harctéren a helyzet folyamatosan módosul, és az utolsó hónapokban Oroszország erősítette támadásait az ukrajnai infrastrukturális hálózat kulcsfontosságú pontjai ellen, kihasználva azokat a hadi eszközöket, melyeket a Moszkvát nyíltan támogató országok biztosítottak számára.
„A kezdeményezés a harctéren jelenleg stabilan Oroszország kezében van Ukrajna keleti szektoraiban” – vélte a védelmi miniszter. Crosetto adatai szerint Moszkva közel 108 ezer négyezetkilométernyi területet ellenőriz Ukrajnában, ami az ország területe 18 százalékának felel meg, és – tette hozzá – teljes Észak-Olaszországgal egyenlő.
A miniszter hangsúlyozta, hogy a háború kevesebb mint kétezer kilométerre zajlik Olaszországtól, amelyet egy rakéta pár perc alatt elérhet. Crosetto megjegyezte, a biztonsági feltételek az egész világban mélyen megváltoztak.
„A világ nem ugyanaz, mint három évvel ezelőtt: tízezer koreai katona harcol Oroszország oldalán, Kína és Irán szintén jelentős segítséget nyújt, az orosz védelmi ipar sokkal jobban erősödött mint a nyugati, a haditechnológia folyamatosan fejlődik (…) nem lehet nem figyelembe venni a megváltozott helyzetet” – hangoztatta a miniszter.
Horvátország, Szlovénia és Olaszország megállapodtak a közös határrendészeti járőrözésről a horvátországi Schengeni övezet külső határán, hogy hatékonyabban harcoljanak az illegális migráció ellen.
Erről az Ukrinform számolt be az АРА hírügynökségre hivatkozva.
A három ország belügyminiszterei aláírták a megfelelő memorandumot a szlovéniai Nova Gorica városában tartott találkozón.
Bízunk abban, hogy ez a memorandum még hatékonyabb együttműködést eredményez a három ország rendőrségi szolgálatai között az illegális migráció felismerésében és megelőzésében
– nyilatkozta a találkozót követően Horvátország belügyminisztere, Davor Božinović.