Hatályba lépett az Oroszországi Föderációból származó kőolajtermékek, többek között a benzin, a gázolaj, a kerozin, az kőolaj és a fűtőolaj az Európai Unió területére való importjára vonatkozó tilalom – számolt be a Jevropejszka pravda a DW-re hivatkozva.
A korlátozások alapja a 27 tagállam által, válaszul Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborújára, tavaly júniusban elfogadott szankciók.
Az Európai Unió már 2022. június 3-án jóváhagyta az oroszországi olaj- és kőolajtermékek tengeri szállítására vonatkozó embargót. A hatályba lépését elhalasztották. Végül 2022. december 5-én érvénybe lépett az orosz kőolaj az Európai Unió országaiba tengeri úton való szállítására vonatkozó embargó.
Kivételt Bulgária képezett, valamint a Barátság vezetéken keresztüli szállításokra nem vonatkoztak szankciók. A korlátozások egyelőre július 1-ig vannak érvényben.
2022. november végén az uniós országok végül végérvényesen jóváhagyták 2022. február 5-től az Oroszországi Föderációból származó kőolajtermékek tengeri szállítására vonatkozó tilalmat. Szófia és Zágráb kivételt képez. 2023 végéig folytathatják az orosz gázolaj beszerzését és Prágának is engedélyezték az orosz gázolaj vásárlását.
55 napos átmeneti időszakot biztosítanak azon orosz kőolajtermékeket szállító hajók számára, amelyeket 2023. február 5-ig szereztek be és rakodtak meg, valamint 2023. április 1-ig le is rakodják.
Pár napja életbe lépett az orosz kőolaj harmadik országokba történő tengeri szállítása maximális árának meghatározására szolgáló mechanizmus. Meghatározták azt az árküszöböt, amely felett vagy amely alatt az Oroszországból származó kőolajtermék-szállítók mentesülnek a harmadik országokba történő tengeri szállításuk tilalma alól, valamint a „műszaki segítségnyújtás, közvetítői szolgáltatások, finanszírozás vagy pénzügyi segítségnyújtás” tilalma alól.
A kőolajtermékek esetében 45 dolláros hordónkénti határárat szabtak meg, A fűtőolaj is ebbe a kategóriába tartozik. A második ársapka – 100 dollár hordónként – a magasan finomított kőolajtermékekre vonatkozik, amelyekkel a kőolajhoz képest felárral kereskednek. Ebbe a csoportba tartozik a benzin és a gázolaj.
A nemzetközi tőzsdéken a tilalom bevezetése előtt a gázolaj hordónkénti ára 100-120 euró körül mozgott.
[type] => post
[excerpt] => Hatályba lépett az Oroszországi Föderációból származó kőolajtermékek, többek között a benzin, a gázolaj, a kerozin, az kőolaj és a fűtőolaj az Európai Unió területére való importjára vonatkozó tilalom.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1675885500
[modified] => 1675877074
)
[title] => Hatályba lépett az Oroszországból származó kőolajtermékek az EU-ba való importjára vonatkozó tilalom
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=70011&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 70011
[uk] => 69760
)
[trid] => ild5234
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 69762
[image] => Array
(
[id] => 69762
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/nafta-1024x682-1.jpg
[original_lng] => 87859
[original_w] => 1024
[original_h] => 682
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/nafta-1024x682-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/nafta-1024x682-1-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/nafta-1024x682-1-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/nafta-1024x682-1.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/nafta-1024x682-1.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/nafta-1024x682-1.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/nafta-1024x682-1.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1675869874:5
[_thumbnail_id] => 69762
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1679
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_78c448c753a64a39bad878c3955f4f57] =>
[_oembed_time_78c448c753a64a39bad878c3955f4f57] => 1678173074
[_oembed_74b5f600b5dad44fa42ececc5cddf043] =>
#Belarus hosting Russian nuclear weapons would mean an irresponsible escalation & threat to European security. Belarus can still stop it, it is their choice.
The EU stands ready to respond with further sanctions.
— Josep Borrell Fontelles (@JosepBorrellF) March 26, 2023
Kanada egyelőre nem vesz több kőolajat Oroszországtól az Ukrajna elleni háborúja miatt, viszont harckocsi-elhárító fegyverrendszereket és ezekhez modern lőszereket szállít Ukrajnának – jelentette be hétfőn Justin Trudeau kanadai miniszterelnök.
Trudeau indoklása szerint azért az olajimport leállítását választotta a kormány, mert ebből van az egyik legjelentősebb bevétele Vlagyimir Putyin orosz elnöknek és oligarcháinak. Az orosz szövetségi bevételek több mint egyharmada a kőolajexportból származik, és bár Kanada az utóbbi években már nagyon kevés orosz olajat vásárolt, ez az intézkedés szerinte hatásos lesz.
Viszont az észak-amerikai ország további fegyvereket fog szállítani Ukrajnának „az orosz hadsereggel szembeni hősies küzdelméhez” – mondta újságírók előtt Ottawában. A kanadai médiahatóságnak pedig meg kellene fontolnia, hogy az RT orosz állami tévét kivegyék a médiakínálatból az országban – tette hozzá a kormányfő.
Anita Anand kanadai védelmi miniszter utána elmondta, hogy száz Carl Gustaf márkájú harckocsi-elhárító fegyverről és kétezer hozzávaló rakétáról van szó, amelyeket a lehető leggyorsabban leszállítanak.
HERE’S WHY THIS MATTERS: This is a global rebuke of historic proportions. Look not just at the YES vote total, condemning Russia, but at *which* countries voted in favor. Putin is isolated to an unprecedented degree. Even his longstanding partners are condemning this invasion. pic.twitter.com/DZc1XvRBVH
Törökország és Görögország kész tárgyaló asztalhoz ülni, hogy megvitassák a Földközi-tenger keleti medencéjében található energiahordozók kutatásának kérdését – közölte kedden az ankarai államfői hivatal, azt követően, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök Angela Merkel német kancellárral és Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével egyeztetett.
A közlemény szerint Erdogan a videokonferencián leszögezte, hogy kölcsönös lépésekre van szükség a feszültség csökkentése és a párbeszéd fenntartása érdekében, valamint jelezte, hogy a tengerjogi tárgyalások felélénkítéséről szóló megállapodás előrehaladása szempontjából Athén lépései fontosak.
Törökország mindig is a párbeszéd és a diplomácia jelentőségét hangsúlyozta, amiből még megannyi provokáció ellenére sem engedett – húzta alá, majd elismeréssel szólt Németország erőfeszítéseiről az Ankara és Athén közötti közvetítés terén.
Erdogan meggyőződésének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy egy regionális konferencia megrendezése minden érdekelt fél javát szolgálná – beleértve a ciprusi török lakosságét is -, továbbá kiemelte: nincs kétsége afelől, hogy a vámuniót, a vízumliberalizációt, illetve a migrációs egyezményt érintő jóindulatú és konkrét lépések újból „pozitív mederbe tudják terelni” a török-uniós kapcsolatokat.
Az Európai Unió „egészséges” együttműködése Törökországgal hozzájárul a térség gondjainak megoldásához – húzta alá a török államfő, majd elégedettségét fejezte ki, amiért Merkel és Michel egy „pozitív napirend megteremtésén” fáradozik Ankara és Brüsszel között.
Az Európai Parlament múlt csütörtökön arra szólította fel Ankarát, hogy azonnal állítsa le „illegális fúrásait”, tartózkodjon a görög és a ciprusi felségvizek megsértésétől, és hagyjon fel a „nacionalista háborúra uszító retorikával”. Az EP felkérte az uniós tagországok kormányait képviselő tanácsot, hogy álljon készen további célzott szankciók kidolgozására, olyanokra, amelyek nincsenek káros hatással a török népre és az ország területén tartózkodó menekültekre.
Ankara előzőleg visszahívta egyik kutatóhajóját a vitatott hovatartozású térségből, azonban egy fúróhajója és később egy másik kutatóhajója küldetését is meghosszabbította október közepéig.
Pénteken Észak-Koreát 43 ország azzal vádolta, hogy megsértette az olajimportra vonatkozó ENSZ-szankciókat, és követelte a további olajszállítmányok haladéktalan leállítását.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) büntetőintézkedésekért illetékes bizottságának címzett állásfoglalásukban a szóban forgó országok, élükön az Egyesült Államokkal, Nagy-Britanniával és Franciaországgal azt állították, hogy Phenjan túllépte az importoknak a világszervezet által meghatározott felső határát.
A dokumentum szerint idén májusig bezáróan a kommunista állam több mint 1,6 millió hordó olajat vett át 56 illegális szállítmánnyal. A panaszosok kiemelték, hogy észak-koreai hajók rendszeresen töltenek át üzemanyagot tankerekről a tengeren megkerülve a büntetőintézkedéseket.
Az ENSZ BT ugyanakkor 2017 decemberében évente félmillió hordóban maximalizálta az Észak-Korea által importálható olaj mennyiségét. A 43 ország azt kérte az ENSZ BT illetékes bizottságától, hogy állapítsa meg az import korlátozás túllépését és tájékoztassa a nemzetközi közösséget arról, hogy az év hátralevő részére nem szállíthatnak több olajat szankciókkal sújtott országnak.
Hasonló panaszok azonban 2018-ban és 2019-ben az ENSZ BT-ben vétó joggal rendelkező Oroszországnak és Kínának – a phenjani vezetés szövetségeseinek – az ellenállásán buktak el.
Mindemellett Peking és Moszkva tette eddig egyedül közzé, hogy januártól májusig hivatalosan 106 ezer 100 hordó olajat szállítottak a nukleáris- és ballisztikusrakéta-programja miatt 2006 óta szankciós listán lévő Észak-Koreának. Észak-Korea képviselete az ENSZ-ben egyelőre nem reagált a történtekre.
Kim Dzsong Un észak-koreai vezető és Donald Trump amerikai elnök ugyan háromszor találkozott egymással, nem tudtak kompromisszumra jutni az észak-koreai nukleáris fegyverprogramról, akárcsak a Phenjan elleni büntetőintézkedések feloldásáról.
A panasz megfogalmazói szerint „amennyiben Észak-Korea képes szemtelenül megkerülni a nemzetközi szankciókat, úgy kevés indíttatása lesz visszatérni a komoly tárgyalásokhoz”.
Сьогодні, після чергового засідання РНБО, для низки фізичних і юридичних осіб настала «чорна п’ятниця». Отже:• вперше в історії України запроваджено персональні санкції щодо осіб, яких можна назвати топ-десяткою української контрабанди;• на виконання рішення РНБО від 19 лютого відбулося повернення стратегічного нафтопроводу, незаконно відчуженого у держави;• також сьогодні було презентовано Центр протидії дезінформації, який уже розпочав свою роботу.Насамкінець про найважливіше – ситуацію на Донбасі. Ми маємо повну та незмінну підтримку міжнародних партнерів, зокрема Європи та США. Одним із підтверджень цього є розмова, яку я провів сьогодні з Президентом Сполучених Штатів Джо Байденом. Він запевнив мене, що Україна ніколи не залишиться наодинці проти агресії Росії.
На засіданні Ради міністрів закордонних справ ЄС поінформував колег про небезпечний курс РФ на загострення. Я запропонував покроковий план дій задля стримування подальшої ескалації РФ. Основний елемент: підготовка нового пакету секторальних санкцій. Персональних вже недостатньо. pic.twitter.com/M94Jy6oeBk
Dass die Bundesregierung der letzte EU-Partner ist, der noch nicht einem #Swift-Ausschluss Putin-Russlands zustimmt, macht sehr nachdenklich. Dies wirft kein gutes Bild auf unser Land in einem Moment, in dem es um den Kampf für unsere europäischen Werte geht.
Putin’s first super yacht (Olympia) was also gifted by Abramovich. Another whistleblower D.Skarga told BBC that the yacht was paid for by Abramovich ($35m) and transferred to an offshore firm; the running costs were paid by the state budget https://t.co/y5VMjLU1Nnpic.twitter.com/W9MqLbtUJ8
I call on all EU and G7 states to stop issuing visas to Russians. President @ZelenskyyUa is absolutely right to insist on this. Russians overwhelmingly support the war on Ukraine. They must be deprived of the right to cross international borders until they learn to respect them.
I am grateful to @JosepBorrellF and EU foreign ministers for doing exactly what I asked them for yesterday: ramping up military aid for Ukraine and sanctions pressure on Russia. The EU keeps proving its determination. We look forward to a swift implementation of both decisions. pic.twitter.com/h3qNWKQVnM
The suggested elements of the upcoming EU sanctions package on Russia do not correspond to the scale of Putin’s escalation and the threat he poses to Europe and the whole world. We encourage the EU to hit Putin harder in order to stop him. This is a crucial moment.
Russia continues to block civilian maritime commerce in the Black Sea with its aggressive naval operations. Russia’s actions harm civilians and continue to escalate the conflict in Ukraine. Today we are designating 10 entities connected to these operations.https://t.co/cptsPYoiBk
#Belarus hosting Russian nuclear weapons would mean an irresponsible escalation & threat to European security. Belarus can still stop it, it is their choice.
The EU stands ready to respond with further sanctions.
— Josep Borrell Fontelles (@JosepBorrellF) March 26, 2023
Óva intette Haszan Róháni iráni elnök szombaton az USA-t attól, hogy megtámadja a Karib-tengeren át Venezuelába tartó iráni tartályhajókat – olvasható a Híradó oldalán.
„Ha az amerikaiak problémákat okoznak tankereinknek a Karib-tengeren
vagy bárhol másutt a világon, mi is problémákat fogunk okozni nekik” –
figyelmeztetett az iráni elnök Tamím bin Hamad Ál Száni katari emírrel
folytatott telefonbeszélgetése alkalmával. Szavait az iráni elnöki hivatal
idézte.
Róháni hangsúlyozta, hogy országa nem akar újabb
konfliktusba keveredni az Egyesült Államokkal, de fenntartja magának a jogot,
hogy megvédje saját érdekeit. „Ezért azt reméljük, hogy az amerikaiak nem
követnek el ilyen hibát” – mondta Róháni.
Jelenleg öt, összesen 1,53 millió hordó benzint és alkilátot
szállító iráni tartályhajó tart Venezuelába, és az első közülük helyi idő
szerint szombat este fél nyolc után már behajózott a súlyos gazdasági és
politikai válságban tengődő latin-amerikai ország kizárólagos gazdasági övezetébe,
amiről Twitter-üzenetében tájékoztatott Tareck El Aissani venezuelai alelnök és
olajipari miniszter. A venezuelai védelmi miniszter korábban azt mondta, hogy
az amerikai fenyegetés miatt a hadsereg fogja elkísérni a tankert a kikötőig,
miután az az ország kizárólagos gazdasági övezetébe ért.
Iránnak és Venezuelának régóta szorosak a kapcsolatai, és összeköti őket az is, hogy mindketten ellenségesen viszonyulnak Washingtonhoz. Az Egyesült Államok mindkét országgal szemben kemény gazdasági szankciókat vezetett be, és utasíthatja a térségben állomásozó hadihajóit, hogy tartóztassák fel az iráni tartályhajókat. Egy névtelenül nyilatkozó washingtoni illetékes azt mondta, hogy Egyesült Államok meg nem nevezett válaszlépések megtételét fontolgatja.
Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter António Guterres
ENSZ-főtitkárnak a minap küldött levelében arra figyelmeztetett, hogy bármilyen
amerikai támadás az iráni tankerek ellen illegális és kalózakciószerű lenne.
President Biden spoke today with President Xi Jinping of the People’s Republic of China about Russia’s unprovoked invasion of Ukraine. pic.twitter.com/SnpgobFiPz
Following my contacts w/ @JosepBorrellF, Mr. Mora's visit & his talks w/ Mr. Bagheri were another opportunity to focus on initiatives to resolve the remaining issues.
A good and reliable outcome is within reach if US makes its decision & adheres to its commitments.#ViennaTalks
— H.Amirabdollahian امیرعبداللهیان (@Amirabdolahian) May 13, 2022
Heading to Vienna to advance the negotiations. The Onus is on those who breached the deal & have failed to distance from ominous legacy. The US must seize the opportunity offered by the JCPOA partners’ generosity; ball is in their court to show maturity & act responsibly.
Preparing to travel to Vienna for talks on basis of @JosepBorrellF's text. Our expectations are in check, but the United States welcomes EU efforts and is prepared for a good faith attempt to reach a deal. It will shortly be clear if Iran is prepared for the same.
— Special Envoy for Iran Robert Malley (@USEnvoyIran) August 3, 2022
As of 18 October 2023, in accordance with UNSCR 2231, all restrictions unjustly imposed on ballistic missile-related activities and transfers to/from the Islamic Republic of Iran terminate; and Iran is no longer subject to any restriction in the context of the #SecurityCouncil.
