A nemzetpolitikában 2022. a cselekvő nemzet éve lesz. A magyar kormány célja 2010 óta, hogy Magyarországot életerős, cselekvőképes országgá tegye. Ez a külhoni magyarság számára is egy biztos pont lehet – mondta a nemzetpolitikáért felelős államtitkár kedden az M1 aktuális csatornán.
Történelmi siker az elmúlt évtized nemzetpolitikája, amelynek célja a magyarság identitásának és a Kárpát-medencei magyar közösségek gazdasági megerősítése volt – mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, amikor bemutatták a Magyarság Háza elmúlt tízéves tevékenységét bemutató könyvet szerdán Budapesten.
Ugyancsak cél volt az elvándorlás csökkentése, valamint az, hogy minél több magyar gyermek szülessen, így a következő időszakban egy számában is gyarapodó magyarság alakulhat ki a Kárpát-medencében – közölte Potápi Árpád János.
Mindezt a határon túli magyar civil és egyházi szervezetek, politikai pártok és önkormányzatok bevonásával hajtották végre, vagyis a siker nem csupán a kormány, hanem a magyarság közös sikere – tette hozzá a politikus. Elmondta, hogy a nemzetpolitikai intézkedések sora kezdődött a kettős állampolgárságról, vagyis az egyszerűsített honosításáról szóló törvény elfogadásával, a nemzeti összetartozás napja kijelölésével és a határon túli magyarok szavazati jogának biztosításával. A nemzetpolitikai programok ezt követően ezekre a pillérekre épültek – fűzte hozzá. Ilyen a Határtalanul program, amelynek keretében félmillió diák jutott el a határon túli magyarlakta területekre, illetve a Körösi Csoma Sándor-program, a Petőfi Sándor-ösztöndíjprogram és a Mikes Kelemen-program – sorolta. A legfontosabb, hogy mindez megerősítette a magyarság összetartozás érzését. Erre annál is inkább szükség volt, mert 2004. december 5-én az a „nemzetáruló baloldal”, amely újra hatalomra akar jutni, magyart a magyar ellen uszította – fogalmazott az államtitkár.
Arról is szólt, hogy a Magyarság Háza egy nemzetpolitikai rendszer része, amelybe beletartozik a Bethlen Gábor Alap és a Nemzetpolitikai Kutatóintézet is. Végül úgy vélekedett, hogyha a magyar politikai intézmény nem erős a Kárpát-medencében a többi intézmény is elsorvad. Ezért kezdeményezték a politikai erők összefogását Erdélyben, Horvátországban, a Felvidéken, Kárpátalján, Szlovéniában a Mura-vidéken és a Vajdaságban is – mondta Potápi Árpád János.
A Magyarság Háza Nagy Képeskönyve, amelyet a Magyarság Háza 10 éves fennállása alkalmából rendezett jubileumi rendezvénysorozat részeként adtak ki 400 oldalon, több mint 600 fotó segítségével mutatja be az intézmény elmúlt évtizedes tevékenységét.
MTI
[type] => post
[excerpt] => Történelmi siker az elmúlt évtized nemzetpolitikája, amelynek célja a magyarság identitásának és a Kárpát-medencei magyar közösségek gazdasági megerősítése volt - mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, amikor bemutatták...
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1640204700
[modified] => 1640203856
)
[title] => Potápi: történelmi siker az elmúlt évtized nemzetpolitikája
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=36429&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 36429
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 36432
[image] => Array
(
[id] => 36432
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/potapi2.jpg
[original_lng] => 70499
[original_w] => 760
[original_h] => 427
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/potapi2-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/potapi2-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/potapi2.jpg
[width] => 760
[height] => 427
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/potapi2.jpg
[width] => 760
[height] => 427
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/potapi2.jpg
[width] => 760
[height] => 427
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/potapi2.jpg
[width] => 760
[height] => 427
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/potapi2.jpg
[width] => 760
[height] => 427
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1640196656:10
[_thumbnail_id] => 36432
[_edit_last] => 10
[views_count] => 2692
[_oembed_a39828873dc4e1f79b9f64741b61c318] =>
[_oembed_time_a39828873dc4e1f79b9f64741b61c318] => 1640197504
[_oembed_ddd5c00a52a326993a668b52126612c4] =>
[_oembed_time_ddd5c00a52a326993a668b52126612c4] => 1642370428
[_oembed_2f74ce17890eabfcb2b342ab71e64220] =>
[_oembed_time_2f74ce17890eabfcb2b342ab71e64220] => 1643918579
[_oembed_4e55b2a35e58aa5b7276d1b009709230] =>
With @DRazumkov, Speaker of @ua_parliament, discussing progress with ambitious reform agenda. I stressed the importance of continuing reform work, esp in rule of law & fight against corruption, which are also key for economic development of #Ukraine. pic.twitter.com/eyyxjKYPI9
Válaszokat és kompromisszumokat keresni az aktuális kihívásokra. Ilyen címmel rendezték meg az Ungvári Nemzeti Egyetemen a VI. Nemzetközi Tudományos és Gyakorlati Konferenciát.
A rendezvényen többek között szó esett az új, a nemzeti kisebbségekről szóló ukrajnai törvényről is. A résztvevők egyetértettek abban, hogy ezt minden esetben megfontoltan kell megvalósítani. Amennyiben nemzetiségi kisebbségekről van szó, akkor először is párbeszédet kell folytatni képviselőikkel. Emellett pedig meg kell vizsgálni a szomszédos országok gyakorlatát is.
A magyar nemzet akkor tud fennmaradni, ha minden nemzetrésze fennmarad – fogalmazott a nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában az elmúlt tíz év magyar nemzetpolitikáját összegezve.
Semjén Zsolt emlékeztetett: Gyurcsány Ferenc porig rombolta a nemzetpolitikát, ezért a 2010-es kormányváltáskor nem tatarozni kellett, vagy ráépíteni, hanem előbb eltakarítani a romokat, utána pedig felépíteni egy nemzetpolitikai filozófiát. Úgy fogalmazott: Gyurcsány Ferenc a 2004. december 5-ei, külhoni magyarok állampolgárságáról szóló népszavazásnál „manifeszt nemzetárulással” képes volt miniszterelnökként a saját nemzete ellen kampányolni, amivel egyfajta „lelki Trianont” okozott a külhoni magyarságban.
Olyan mély ellenszenv van benne, „mondhatni hungarofóbia”, és olyan idegenség a nemzet ügyeivel és a külhoni magyarsággal szemben, hogy a saját politikai racionalitása ellenére megtagadta a külhoni magyaroktól az állampolgárságot. Nyilván ebben benne volt az egykori SZDSZ „zsigeri hungarofóbiája” is – vélekedett Semjén Zsolt. Elmondta azt is, a korábbi baloldali kormányfő nem hívta össze a Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT), ami az egyetemes magyarság legfontosabb tanácskozó testülete, így a magyar-magyar párbeszéd intézményes formája megszakadt. Semjén Zsolt nagy szerencsének nevezte, hogy Szili Katalin akkori parlamenti elnök úgy mentette át a MÁÉRT-et, hogy létrehozta a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát.
Felidézte, a 2010-es választások előtti időszakban megkereste néhány szocialista politikus, hogy konszenzussal hozzanak egy törvényt, amely megadja a külhoni magyaroknak az állampolgárságot, de korlátozott jogokkal. Semjén Zsolt álláspontja azonban az volt, hogy a külhoni magyarok nem „kvázi magyarok”, ezért nekik nem „kvázi állampolgárság”, hanem teljes jogú állampolgárság jár. Nincs A és B kategóriájú magyar állampolgár – hangsúlyozta.
A választásokat követően a Fidesz és a KDNP ezért első lépésként, még a kormány megalakulása előtt kiterjesztette az állampolgárság lehetőségét a szavazati joggal együtt minden magyarra, bárhol él a világban, valamint még abban az évben összehívták a Magyar Állandó Értekezletet.
Semjén Zsolt kiemelte: a nemzetpolitikát először filozófiailag gondolták át, és abból vezették le a konkrét lépéseket. Ennek lényege az, hogy minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen érték, amit csak és kizárólag az az adott nemzet adhat az egyetemes emberiségnek. A magyar a magyarságát, a lengyel a lengyelségét, a horvát a horvátságát. Hangsúlyozta: a mai magyar kormány nemzeti alapon álló politikát folytat, melyben a magyar állam értelme és célja a nemzet fennmaradása és a magyar emberek életminőségének javítása. A magyar nemzet pedig akkor tud fennmaradni, ha minden nemzetrésze fennmarad: az anyaországi magyarság, a Kárpát-medencei magyarság és a diaszpóra magyarsága is – szögezte le Semjén Zsolt.
Intézkedéseik közé sorolta, hogy az alkotmányban jelezték, hogy Magyarország nem csak felelősséget vállal, de visel is a külhoni magyarokért, valamint az összetartozási törvénnyel és számos más jogszabállyal nyilvánvalóvá tették az egy, oszthatatlan magyar nemzet valóságát, ami a történelem viharjai által határokkal van szétszabdalva.
A külhoni támogatáspolitika Semjén Zsolt szerint négy elemen nyugszik, a legfontosabb az identitás megerősítése. Ezek közé sorolta az erdélyi Sapientia Egyetem vagy a kárpátaljai II. Rákóczi Ferenc főiskola működtetését, ezer óvoda építését vagy tatarozását és több mint háromezer templom felújítását vagy építését is.
Beszélt a magyar iskolába járó külhoni magyar gyermekek támogatásáról, valamint a határtalanul programról is, melynek célja, hogy ne legyen olyan magyar gyermek, aki úgy végzi el az iskolát, hogy intézményes formában nem volt külhoni magyar környezetben.
Hozzátette: a gazdaság támogatására sem volt soha precedens. Ez jó az ott élő magyaroknak, akiknek a megélhetését segíti – „ha száz évig hátrány volt a határokon túl, hogy valaki magyar, itt az ideje, hogy előny legyen” – de a többségi nemzetnek is munkát, infrastruktúra fejlesztést, forrásokat jelent. Magyarország szempontjából pedig egyfajta gazdasági expanzióként is felfogható – jelentette ki Semjén Zsolt. Azt mondta: minden külhonban befektetett forint legalább 50 fillérnyi GDP-növekedést eredményez a magyar gazdaságnak, és két forint növekedést az adott terület GDP-jében.
Szólt arról is, hogy a kormány támogatja az etnikai alapú magyar pártokat, mert nem mindegy, hogy egy területnek magyar képviselője, polgármestere van-e, hogy a magyar szervezetek benn vannak-e az adott utódállam parlamentjében, vagy szerencsés esetben kormányon vannak-e ezek a pártok az utódállamban.
A honosítást, mint a külhoni támogatáspolitika negyedik pillérét az asszimiláció megállításának lehetőségének, a „Trianonra ma adható reális válasznak” nevezte.
Több mint egymillió-egyszázezer „nemzettársunk vált honfitársunkká és polgártársunkká”, teljes jogú állampolgársággal, szavazati joggal – emelte ki Semjén Zsolt. Hozzátette: mindez személyes életcélja is volt. Mivel édesanyja erdélyi, ezért pontosan tudja, mit jelent az, amikor egy évszázadon keresztül „bozgoroznak” egy családot, és kisebbségi sorba kényszerítik az embereket saját szülőföldjükön. Most az állampolgárság megadásával egyfajta történelmi igazságszolgáltatás is történt – vélekedett a miniszterelnök-helyettes.
MTI
[type] => post
[excerpt] => A magyar nemzet akkor tud fennmaradni, ha minden nemzetrésze fennmarad - fogalmazott a nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában az elmúlt tíz év magyar nem...
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1608471048
[modified] => 1608468656
)
[title] => Semjén: a magyar nemzet akkor tud fennmaradni, ha minden nemzetrésze fennmarad
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=16002&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 16002
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 16009
[image] => Array
(
[id] => 16009
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/semjen169.jpg
[original_lng] => 168242
[original_w] => 1200
[original_h] => 675
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/semjen169-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/semjen169-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/semjen169-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/semjen169-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/semjen169.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/semjen169.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/semjen169.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1608461456:10
[_thumbnail_id] => 16009
[_edit_last] => 10
[views_count] => 3476
[_oembed_ac7d066a9858fc6fcee223f47fe98b52] =>
[_oembed_time_ac7d066a9858fc6fcee223f47fe98b52] => 1608463864
[_oembed_4e55b2a35e58aa5b7276d1b009709230] =>
With @DRazumkov, Speaker of @ua_parliament, discussing progress with ambitious reform agenda. I stressed the importance of continuing reform work, esp in rule of law & fight against corruption, which are also key for economic development of #Ukraine. pic.twitter.com/eyyxjKYPI9
A totális ukránosításról szóló törvény felülvizsgálatával kapcsolatos nemzeti kerekasztal-vita szervezésének az elindítását jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök pártja, a Nép Szolgája (SZN) – adta hírül vasárnap a strana.ua hírportál.
A kiadvány a hír kapcsán emlékeztetett arra, hogy egy friss
közvélemény-kutatás adatai szerint az ukrán lakosság mind országszerte, mind az
orosz nyelvű régiókban ellenzi az orosz tannyelvű iskolák bezárását. A felmérés
eredménye „mintegy válaszul” jelent meg arra a vitára, ami a kormányzó SZN
párton belül kezdődött arról, hogy felül kellene vizsgálni a totális
ukránosításról szóló törvény egyes rendelkezéseit.
A vázoltakból fakadóan az elnök pártján belül elkezdődött egy nemzeti
kerekasztal-vita szervezése a törvény módosításáról. Ráadásul még Zelenszkij
sem írta alá a teljes általános középiskolai oktatásról szóló törvényt, amely az
orosz iskolák teljes ukránosítását írja elő 2020-tól.
A hírportál utalt a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet közelmúltban
végzett kutatásának adataira, amelyek szerint a megkérdezett ukránok 73 %-a az
orosz tannyelvű iskolai oktatás megtartása és az orosz hivatalos használhatósága
mellett van. A kiadvány szerint ez a mutató „a totális ukránosítás politikája
fölötti ítélet”. Ezt a politikát nem támogatja az ukrán lakosság többsége, és a
számok azt mutatják, hogy a kutatásba bevont válaszadók többségét azok teszik
ki, akik Zelenszkijre szavaztak. Éppen ezért a totális ukránosításról szóló
diszkriminációs törvény hatályon kívül helyezése nemhogy megérett, hanem már
túl is érett – mutatott rá a hírportál az SZN-en belüli forrásra hivatkozva.
A szájt emlékeztetett arra is, hogy a héten az oktatási törvény módosítását indítványozó törvénytervezetet nyújtott be a parlamentben két képviselő, ami ismét lehetővé tenné az anyanyelvű oktatást minden szinten az „őshonosokon” kívül valamennyi ukrajnai nemzetiségi kisebbség számára. A tervezetet Makszim Buzsanszkij, az SZN parlamenti képviselője, ismert dnyipropetrovszki blogger, belső pártellenzéki és Oleg Volosin, az Ellenzéki Platform–Az életért párt képviselője, volt külügyi szóvivő jegyeztette be. A honatyák módosító indítványa nem csak az iskolai, hanem a felsőoktatásban is lehetővé tenni a nemzetiségi nyelvű oktatást (ami elsősorban az orosz nyelvet érinti).
Buzsanszkij és Volosin
tervezete javasolja továbbá, hogy az állam támogassa a „nemzetközi érintkezés
nyelveinek”, mindenekelőtt az angolnak és az orosznak az oktatását. A
dokumentum azt is indítványozza, hogy a privát oktatási intézmények (az
óvodától az egyetemig) maguk választhassák meg az oktatás nyelvét.
A híroldal szerint Zelenszkij azért halogatja a parlament által elfogadott
középoktatási törvény aláírását, mert nem akarja „felégetni a hidat a zömmel
orosz ajkú választói irányába”, ez ugyanis visszafordíthatatlan folyamatokat
indítana el az elnök népszerűségvesztését illetően, hiszen a választói végleg
elpártolnának tőle. A nacionalisták a parlamenten belül és kívül hatalmas
nyomást fejtenek ki Zelenszkijre, hogy hagyja jóvá az ukránosító jogszabályt, ám
Zelenszkij támogatottságának további csökkenése arra ösztönzi mind őt, mind
pártját, hogy helyezze hatályon kívül a Petro Porosenko elnöksége idején
elfogadott ukránosító törvények kemény rendelkezéseit.
With @DRazumkov, Speaker of @ua_parliament, discussing progress with ambitious reform agenda. I stressed the importance of continuing reform work, esp in rule of law & fight against corruption, which are also key for economic development of #Ukraine. pic.twitter.com/eyyxjKYPI9
A magyar társadalom túlnyomó többsége támogatja a kormány család- és nemzetpolitikáját – jelentette ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkára Budapesten.
Beneda Attila az Országházban tartott nyolcadik Kárpát-medencei családi nap keretében rendezett konferencián a családvédelmi akcióterv eddigi eredményeit ismertette.
„Mintegy 70 ezren igényelték a babaváró támogatást, 55 ezer támogatási szerződést kötöttek és több mint 500 milliárd forintot folyósítottak eddig” – közölte.
Tájékoztatása szerint a nagycsaládosok autóvásárlását segítő támogatásra
csaknem 25 ezer kérelmet nyújtottak be, és 15 milliárd forintot folyósítottak,
ami azt mutatja, hogy „erre a támogatásra is szüksége van a magyar családoknak”.
A 2015-ben bevezetett, majd tavaly kibővített családi otthonteremtési kedvezmény (csok) keretében mintegy 300 milliárd forintos támogatást biztosítottak, ebből 2019-ben több mint 50 milliárdot fizettek ki. A falusi csokra pályázóktól pedig több ezer kérelmet fogadtak be tette hozzá Beneda Attila.
A világon egyedülállónak nevezte a január elsejével hatályba léptetett nagyszülői gyedet és a négy- vagy többgyermekes családanyák élethosszig tartó szja-mentességét.
A határon túli családtámogatási lehetőségek között a babakötvényt, azanyasági támogatást, az ottani óvoda- és bölcsődefejlesztései programokat és az Erzsébet-táborokat említette a politikus.
” Az elszakított területeken élő családok támogatása is hozzájárulhat ahhoz, Magyarország hosszú időn keresztül stabil pont legyen Európában”- hangoztatta.
” A magyar kormány eltökélt, hogy minden akadályt, nehézséget elhárítson a házasodni kívánó és gyermekvállalást tervező fiatal párok elől „- mondta Beneda Attila.
A mintegy 700 ember, köztük számos gyerek és fiatal részvételével megtartott családi napról Beneda Attila a megnyitón Wass Albertet idézve közölte: a szombati rendezvénynek a családi és a nemzeti gyökerek erősítése is célja.
Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára a civil szféra kormányzati támogatását bemutató előadásában rámutatott: számos lehetőség kínálkozik a határon túli szervezetek számára, hogy a civil alapból további forráshoz jussanak.
A Nemzeti Együttműködési Alap 2020-as pályázatait már lezárták, a 10 384 beérkezett pályázatból csaknem 5595 nyert, amit kimagaslóan jó arány- hívta fel rá a figyelmet a helyettes államtitkár.
Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (Kincs) a 2018-ban indult Köldökzsinór program eredményeiről szólva azt mondta,”a magyar családpolitika 2018-ban átlépte a trianoni határokat”.
Az anyasági támogatás és a babaváró kötvényt „határon innen és túl, ugyanolyan módon és ugyanolyan összegben” lehet igénybe venni minden magyar kisgyermek megszületését követően – közölte.
A Köldökzsinór program iráni érdeklődés Kárpátalján a legnagyobb, Felvidéken pedig a legkisebb – tette hozzá.
Márton Zsuzsanna, a családi napot szervező Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének elnöke arról beszélt, hogy „szervezetük értékvállalása megegyezik a kormányéval, amely kiáll a határon túli magyar családok mellett.”
Az Országházban megtartott eseményt a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatatta.
With @DRazumkov, Speaker of @ua_parliament, discussing progress with ambitious reform agenda. I stressed the importance of continuing reform work, esp in rule of law & fight against corruption, which are also key for economic development of #Ukraine. pic.twitter.com/eyyxjKYPI9
Magyarország addig blokkolja a NATO-Ukrajna tanácsüléseket, amíg nincs megállapodás a kárpátaljai magyaroktól elvett kisebbségi jogok visszaadásáról.150 ezer kárpátaljai magyar sorsa fontosabb bármilyen geopolitikai megközelítésnél.
Szabó Tímea szerint ne kapjanak segítséget a határon túli magyarok. Üzenjük neki: a határon túli magyarok jogait évtizedeken keresztül megtagadták tőlük. Most van rá lehetőségünk, hogy segítő kezet nyújtsunk nekik és meg is tesszük.Ha van olyan ellenzéki párt, amely ezt a segítséget megtagadná tőlük, akkor az nagyon szomorú. Szégyelljék magukat!
1/3 Today’s news was all about Hungary vetoing financial assistance to #Ukraine. This is fake news. Hungary is ready to give financial assistance to Ukraine, on a bilateral basis. No #veto, no blackmailing.
Important #EUCO today with President @ZelenskyyUA . Hungary will continue to provide humanitarian and financial support to ??. We support an immediate ceasefire in order to prevent the further loss of human lives. Hungary belongs to the peace camp!
Az Európai Bizottság figyelembe fogja venni a nemzeti kisebbségek véleményét is, amikor azt értékeli, hogy megfelelnek-e az európai értékeknek az ukrán jogszabályok, beleértve az oktatási reform keretében elfogadott törvényeket – mondta újságírói kérdésre válaszolva Várhelyi Olivér bővítési ügyekért és szomszédságpolitikáért felelős EU-biztos kedden Kijevben azon a sajtótájékoztatón, amelyet Olekszij Honcsaruk ukrán miniszterelnökkel megbeszélésüket követően közösen tartottak.
„A kisebbségekhez tartozó emberek védelme európai érték. Ez olyan érték, amelyet cselekedeteinkben ösztönzünk, nemcsak az EU-n belül, de azon kívül is” – idézte az EU-biztost a Jevropejszka Pravda hírportál.
A hírportál beszámolója szerint Várhelyi kitérő választ adott arra a kérdésre, elegendő-e az Európai Bizottságnak az, hogy Ukrajna teljesítette az Európa Tanács Velencei Bizottságának a 2017-ben elfogadott oktatási törvény nyelvi cikkelyével kapcsolatban tett ajánlásait, mondván: Brüsszel tanulmányozza az (ukrán) parlamentben elfogadott törvényt. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy az EU a nemzeti kisebbségek képviselőinek véleményén alapuló álláspontot fog kialakítani.
„Fontos olyan megoldás elérése, amely kielégíti a kisebbség képviselőinek elvárásait. Ha a kisebbségek elfogadhatónak tartják ezeket a normákat, akkor az jó nekünk” – hangsúlyozta.
A Jevropejszka Pravda megjegyezte: Várhelyi kétnapos ukrajnai látogatásának programjában szerepel, hogy találkozik nemzetiségi kisebbségek képviselőivel Kijevben.
Olekszij Honcsaruk a sajtótájékoztatón közölte: Kijev reményei szerint Ukrajna és az Európai Unió még az év végéig közös légtérmegállapodást ír alá. Ugyancsak reményét fejezte ki, hogy még idén sikerül elkezdeni a tárgyalásokat, és az elkövetkező években aláírják a röviden ipari vízummentességnek nevezett, azaz ipari termékek megfelelőség-értékeléséről és elfogadásáról szóló ACAA-megállapodást.
With @DRazumkov, Speaker of @ua_parliament, discussing progress with ambitious reform agenda. I stressed the importance of continuing reform work, esp in rule of law & fight against corruption, which are also key for economic development of #Ukraine. pic.twitter.com/eyyxjKYPI9
Várhelyi Olivér a nap folyamán Dmitro Kuleba miniszterelnök-helyettessel megállapodást írt alá, amelynek értelmében az EU 25 millió eurót különít el Ukrajna számára az e-kormányzati projektek megvalósítására és a gazdasági szférában végrehajtandó digitális fejlesztésekre.
Az EU-biztos kedden megbeszélést folytatott Dmitro Razumkov házelnökkel. A találkozón – mint Várhelyi Twitter-bejegyzésében beszámolt – a megkezdett reformok folytatását hangsúlyozta a házelnöknek, különösen a jogállamiság erősítése és a korrupció elleni küzdelem terén. Szerdán várhatóan fogadja az EU-biztost Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is.
(hirado.hu/MTI)
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Bizottság figyelembe fogja venni a nemzeti kisebbségek véleményét is, amikor azt értékeli, hogy megfelelnek-e az európai értékeknek az ukrán jogszabályok, beleértve az oktatási reform keretében elfogadott törvényeket – mondta újságírói ...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1581463634
[modified] => 1581465759
)
[title] => Várhelyi: Az ukrán oktatási reform értékelésében az EB figyelembe veszi a kisebbségek véleményét
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=2680&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 2680
[uk] => 2726
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 2681
[image] => Array
(
[id] => 2681
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/varhelyi2.jpg
[original_lng] => 36072
[original_w] => 773
[original_h] => 435
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/varhelyi2-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/varhelyi2-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/varhelyi2-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/varhelyi2.jpg
[width] => 773
[height] => 435
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/varhelyi2.jpg
[width] => 773
[height] => 435
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/varhelyi2.jpg
[width] => 773
[height] => 435
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/varhelyi2.jpg
[width] => 773
[height] => 435
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1581498260:2
[_thumbnail_id] => 2681
[_oembed_4e55b2a35e58aa5b7276d1b009709230] =>
With @DRazumkov, Speaker of @ua_parliament, discussing progress with ambitious reform agenda. I stressed the importance of continuing reform work, esp in rule of law & fight against corruption, which are also key for economic development of #Ukraine. pic.twitter.com/eyyxjKYPI9
"If Ukraine and Russia can work out some agreement where they get along, to me that'd be very good" -- brilliant insights on international relations from Trump pic.twitter.com/lgrsUK1h10
Україна – це Європа. І ми – європейці. Ми – центр і серце Європи. За географією, духом, цінностями й прагненнями. Ми довели це на Майдані й доводимо щодня, змінюючи нашу державу, будуючи незалежність і наше майбутнє, захищаючи східний кордон Європи. ?? обов’язково буде в #EU ?? pic.twitter.com/U2xxWKj9bx
— Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 15, 2021
1/3 Today’s news was all about Hungary vetoing financial assistance to #Ukraine. This is fake news. Hungary is ready to give financial assistance to Ukraine, on a bilateral basis. No #veto, no blackmailing.
Only a year ago, nobody would have believed that #UAarmy would be armed with Stingers. Lithuania became the first country who sent us these MANPADS. So, can anyone now say that it would be impossible to get warships…? ????? pic.twitter.com/wMHSLzK1vJ
In our today’s call, @MelanieJoly and I discussed ways to expedite Canada’s security assistance for Ukraine and the upcoming NATO summit in Vilnius. I am grateful to Canada for standing with Ukraine.
With @DRazumkov, Speaker of @ua_parliament, discussing progress with ambitious reform agenda. I stressed the importance of continuing reform work, esp in rule of law & fight against corruption, which are also key for economic development of #Ukraine. pic.twitter.com/eyyxjKYPI9
With @DRazumkov, Speaker of @ua_parliament, discussing progress with ambitious reform agenda. I stressed the importance of continuing reform work, esp in rule of law & fight against corruption, which are also key for economic development of #Ukraine. pic.twitter.com/eyyxjKYPI9
Szerdán Strasbourgban találkozott Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke az Európa Tanács vezetőivel.
A strasbourgi székhelyű
Európa Tanács (ET) rendkívül fontos szerve az európai közösségnek, hiszen ez az
egyetlen olyan nemzetközi szervezet, amelyben részt vesznek valamennyi európai
ország parlamenti képviselői, emellett itt működik a Velencei Bizottság, amely
az ET független alkotmányjogászokból álló tanácsadó szerve, valamint itt található
az Emberi Jogok Európai Bírósága is.
„Fontos, hogy
megfelelőképpen tudjuk tájékoztatni a Tanácsot a kárpátaljai magyarság
helyzetéről” – nyilatkozta Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, aki kijelentette:
„Sajnos, a helyzet ugyanaz maradt, mint az elmúlt öt év szinte mindegyikében:
Ukrajnában rendkívül jelentős mértékben korlátozták és korlátozzák a nyelvi,
oktatási, kisebbségi jogokat, amely negatívan befolyásolja mind a kárpátaljai
magyarság, mind az országban élő többi nemzeti kisebbség életét és jövőjét,
negatívan befolyásolja Ukrajnában a stabilitást és a béke esélyeit.”
Brenzovics László
örömét fejezte ki kedden, az Európa Tanácsban A nyelvi jogok helyzete és perspektívái
Ukrajnában címmel szervezett kerekasztal-beszélgetés magas létszáma iránt. A
Tanács magyar delegációja által szervezett rendezvényen ismét felhívták a
figyelmet az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek – köztük a kárpátaljai
magyarság – folyamatosan szűkülő jogi helyzetére, a teljes általános
középoktatásról szóló törvény diszkriminatív jellegére, illetve az ország
nemzetközi kötelezettségvállalásainak semmibe vételére. Németh Zsolt, az
Országgyűlés Külügyi Bizottságának vezetője aláhúzta: „Nem engedhető meg, hogy
bármilyen diszkriminációnak legyenek kitéve a nemzeti kisebbségek Ukrajnában!”
A beszélgetés keretében Csernicskó István bemutatta a Regionális vagy Kisebbségi
Nyelvek Európai Kartája ukrajnai országjelentésre készített árnyékjelentést,
amely alátámasztja, hogy Ukrajna nyelvi téren súlyosan megszegi az általa tett
vállalásokat.
„A rendezvényen
sikerült egy világos képet mutatni az ukrán nyelvpolitika jelenlegi
helyzetéről” – fűzte hozzá a KMKSZ elnöke.
A politikusnak szerdán
találkozója van Dunja Mijatović emberi jogi biztossal és a Velencei Bizottság
szakértőivel, amely kapcsán Brenzovics László elmondta: „Szeretném felhívni a
szakértők figyelmét arra, hogy Ukrajna – ígéretei ellenére – máig sem
teljesítette a Velencei Bizottság ajánlásait az oktatási és a nyelvtörvény
vonatkozásában.”
„Sajnos, azok a
remények, amelyeket az ország lakosságának döntő többsége Volodimir Zelenszkij
elnök megválasztásához, illetve a parlamenti választásokhoz fűzött, nem
realizálódtak, hiszen nagyrészt ugyanaz a politika folytatódik, mint korábban”
– ezt mutatja az oktatási törvény elfogadása, valamint a nyelvtörvényen való
módosítások elmulasztása.
„Előrelépésként lehet
értékelni, hogy kivették az oktatási és a nyelvtörvény hatálya alól a
magániskolákat, illetve a törvény implementációját azon nemzeti kisebbségek
esetében, amelyek valamely európai uniós nyelvet használják, elhalasztották
2023-ra. Ugyanakkor kilátásba helyezték az érettségi vizsgák kizárólagos
államnyelven történő abszolválását. Ebben az átmeneti időszakban fontos az
európai intézmények véleménye. Azért vagyunk itt, hogy mindezekről
tájékoztassuk az Európa Tanács vezetőjét!” – szögezte le Brenzovics László.
With @DRazumkov, Speaker of @ua_parliament, discussing progress with ambitious reform agenda. I stressed the importance of continuing reform work, esp in rule of law & fight against corruption, which are also key for economic development of #Ukraine. pic.twitter.com/eyyxjKYPI9
I am grateful to @coe Parliamentary Assembly for recognising the 1932-1933 Holodomor as genocide against the Ukrainian people. Restoring historical justice and paying tribute to Holodomor victims sends a message that justice is inevitable for all past and present Moscow’s crimes.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 12, 2023
I thank @PACE_News for recognizing Stalin’s 1932–1933 Holodomor as an act of genocide against the Ukrainian people. It is also important that PACE encouraged all @coe and other parliaments to follow suit. This is a morally, historically, and politically right thing to do. pic.twitter.com/28cd021RYY
Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke elengedhetetlennek nevezte, hogy Ukrajna magas szintű párbeszédre biztosítson lehetőséget mind Magyarországgal, mind az Európa Tanács vezetőivel egyebek mellett a területén élő kisebbségek jogait érintő törvényeket illetően – nyilatkozta az MTI-nek telefonon.
Németh Zsolt és Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke Marija Pejcinovic Buric-csal, az Európa Tanács főtitkárával, Dunja Mijatovic-csal, az Európa Tanács emberi jogi biztosával, Snezana Samardzic-Markovic-csal, az Európa Tanács demokráciáért felelős főigazgatójával, valamint a Velencei Bizottság tisztségviselőivel találkozott.
Megbeszéléseiket követően a néppárti politikus elengedhetetlennek nevezte, hogy Ukrajna végrehajtsa az Európa Tanács égisze alatt működő alkotmányjogi szakértőkből álló testülete, a Velencei Bizottság már megszületett ajánlásait, különös tekintettel a diszkrimináció-mentességre.
Ezen a területen még semmilyen előrehaladás nem történt – húzta alá.
„Fontosnak tartjuk, hogy a kisebbségeket érintő nyelvi és oktatási törvények esetében Ukrajna tegye lehetővé az előzetes normakontrollt az Velencei Bizottság részére” – húzta alá az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke.
"If Ukraine and Russia can work out some agreement where they get along, to me that'd be very good" -- brilliant insights on international relations from Trump pic.twitter.com/lgrsUK1h10
Україна – це Європа. І ми – європейці. Ми – центр і серце Європи. За географією, духом, цінностями й прагненнями. Ми довели це на Майдані й доводимо щодня, змінюючи нашу державу, будуючи незалежність і наше майбутнє, захищаючи східний кордон Європи. ?? обов’язково буде в #EU ?? pic.twitter.com/U2xxWKj9bx
— Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 15, 2021
Russian occupation forces are trying to seize the #Chornobyl_NPP. Our defenders are giving their lives so that the tragedy of 1986 will not be repeated. Reported this to @SwedishPM. This is a declaration of war against the whole of Europe.
?: We are stepping up our support for Ukraine. More weapons, more sanctions, and more isolation for Russia. I stressed this once again when speaking to @ZelenskyyUa, in response to Russia’s mobilisation and illegitimate referenda. Protecting Europe is crucial for our security. pic.twitter.com/3tyQLpCDDQ
?? has contributed almost 2 bn euros to ??. Our next defence materiel package is under preparation. ?? is our largest development partner. Finland and the EU will support #Ukraine for as long as needed. Freedom will prevail. Many thanks for hosting us in Kyiv, @DmytroKulebapic.twitter.com/B2nsjYicNi
