A NATO katonáinak bizonyos kontingense már Ukrajna területén van, kiképzőkről és megfigyelőkről van szó – jelentette ki csütörtökön Donald Tusk lengyel miniszterelnök a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A tudósítás szerint a lengyel kormányfőt megkérdezték, hogy az ENSZ küldhet-e csapatait Ukrajnába. Válaszában felidézte a jugoszláviai háborút, amelynek során az ENSZ-csapatok nem érkeztek meg, de a NATO katonái ott voltak, és sikerült lezárniuk a háborút. Azt is hangsúlyozta, hogy az ENSZ nem a háborúra, hanem a szétválasztásra alkalmas.
„Jelenleg, mint tudják, nem akarok közvetlenül beavatkozni, mert nem akarok csapatokat küldeni (Ukrajnában – a szerk.)” – mutatott rá a lengyel miniszterelnök. Mint kifejtette, a NATO a lehető legnagyobb mértékben segíti Ukrajnát, és a NATO segítsége nélkül Ukrajna nem tudott volna ilyen sokáig fennmaradni. „Ukrajna területén már számos lengyel NATO-szövetséges katonája, megfigyelője és mérnöke tartózkodik” – emlékeztetett Donald Tusk.
Budapest? Not everyone may remember this, but in 1994 Ukraine already got assurances of territorial integrity from the US, Russia and the UK. In Budapest. Maybe I’m superstitious, but this time I would try to find another place.
Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára bejelentette: az Észak-atlanti Szövetség jelentősen kibővíti az iraki erők kiképzésére irányuló misszióját, hogy ez a háború sújtotta ország végül ne váljon a nemzetközi terrorista csoportok menedékévé, számolt be az amerikai sajtó.
„Missziónk mérete 500-ról 4000 katonára növekszik, a képzési programba további iraki biztonsági ügynökségeket, valamint Bagdadon kívüli adminisztratív járásokat is bevonunk” – közölte Stoltenberg főtitkár egy nemrég tartott sajtótájékoztatón a NATO védelmi miniszterei kétnapos virtuális csúcstalálkozójának eredményeit értékelve. A NATO főtitkár kiemelte, a Szövetség kontingensét több szakaszban növelik, a misszió bővítését az iraki hatóság engedélyezte.
„Irakban jelenleg is garázdálkodik az Iszlám Állam, mindent meg kell, tegyünk annak érdekében, hogy ne térhessenek vissza korábbi pozícióikba” – tette hozzá Stoltenberg úr kihangsúlyozva, hogy a szövetségi erők elleni támadások az utóbbi időben egyre gyakoribbá váltak.
A NATO-csúcstalálkozó előtt az Egyesült Államok Védelmi Minisztériumának egy magas rangú tisztviselője, aki névtelensége megőrzését kérte az újságíróknak elmondta, hogy a NATO vezetésének azon döntését, hogy Irakra koncentrál, a Pentagonban nagy „lelkesedéssel” fogadták. A tisztviselő azonban arra a kérdésre, hogy az amerikai hadsereg készen áll-e személyzet biztosítására a NATO-misszióban való részvételhez, nem válaszolt. Mint ismeretes, Irak területén ma 2500 amerikai katona tartózkodik.
Ismert tény az is, hogy az Irakban állomásozó NATO-kontingens jelentős növeléséről a hét elején döntöttek az Erbíl városában lévő amerikai erők elleni támadást követően, aminek következtében életét vesztette az amerikai hadsereg alvállalkozó társaságának alkalmazottja, kilencen megsebesültek, köztük egy katona. A támadásért a Saraya Awliya al-Dam síita csoport vállalta a felelősséget, amely, a felderítők információja szerint, álcaként szolgál az Iránhoz kötődő katonai csoport számára.
A sajtó értesülései szerint, az USA Külügyminisztériuma reagált a támadásra és ígéretet tett az iraki kormánnyal és az Egyesült Államok partnereivel egyeztetett intézkedések megtételére. A Külügyminisztérium képviselői viszont nem részletezték, hogy pontosan miről is van szó.
Jen Jennifer, Joe Biden amerikai elnök sajtótitkára az Iraki támadás másnapján bejelentette: a Fehér Ház fel van háborodva az iraki erőszak kapcsán, és ígéretet tett, hogy Biden elnök adminisztrációja teljes körű vizsgálatot fog folytatni az eset kapcsán, regionális partnereivel együttműködve.
