Grönland nem eladó – jelentette ki a sziget választott vezetője hétfőn Donald Trump megválasztott amerikai elnöknek a nagy északi-tengeri sziget „tulajdonjogával és ellenőrzésével” kapcsolatos megjegyzéseire reagálva.
„Grönland a miénk. Nem vagyunk és nem is leszünk soha eladók. Nem veszíthetjük el a szabadságunkért vívott hosszú harcunkat” – írta közleményében Mute Egede miniszterelnök.
Trump vasárnap bejelentette, hogy Ken Howery volt stockholmi nagykövetet nevezi ki Dániába akkreditált nagykövetének, és megjegyzéseket tett a több mint 600 éve Dániához tartozó, félautonóm Grönlandra, ahol nagy amerikai légitámaszpont működik.
„A nemzetbiztonság és a világ szabadsága érdekében az Egyesült Államok úgy érzi, hogy a Grönland feletti tulajdonjog és ellenőrzés abszolút szükségszerűség” – írta Trump a közösségi portálján, a Truth Socialon.
Trump, aki 2025. január 20-án teszi le a hivatali esküt, nem fejtette ki részletesebben ezt a gondolatot.
A dán kormánynak világossá kell tennie, hogy a Grönland feletti ellenőrzés nem képezheti vita vagy tárgyalás tárgyát – írta az X mikroblog portálon Rasmus Jarlov, a dán ellenzéki Konzervatív Párt parlamenti képviselője.
„Meg kell tiltani és akadályozni a dán terület ellenőrzésére irányuló amerikai törekvések folytatását” – közölte Jarlov, aki a parlament védelmi bizottságának elnöke.
A mintegy 56 ezer lakosú sziget, amelynek a fővárosa – Nuuk – közelebb fekszik New Yorkhoz, mint a dán fővároshoz, Koppenhágához, ásványi kincsekben, kőolajban és földgázban gazdag. Ezek kiaknázása azonban lassan fejlődik, a sziget így gazdaságilag a halászat eredményességétől és a Dánia által nyújtott éves támogatástól függ.
A Pitufikk helységben működő légibázis révén Grönland stratégiailag fontos az Egyesült Államok számára.
Előző hivatali ideje alatt, 2019-ben Trump már kifejezte érdeklődését Grönland megvásárlása iránt, de a javaslatot mind Dánia, mind a sziget vezetése határozottan elutasította, mielőtt hivatalos tárgyalások kezdődhettek volna erről.
Trump vasárnap azzal is fenyegetett, hogy az Egyesült Államok visszaveszi a Panama-csatorna feletti ellenőrzést, azzal vádolva meg Panamát, hogy túlzottan magas díjakat kér a közép-amerikai átjáró használatáért, heves rosszallást váltva ki ezzel José Raúl Mulino panamai elnökből.
