Csehország segíti a háború elől elmenekült ukrán állampolgárokat, Prága azonban nem támogatja azokat, akik megpróbálják elkerülni a mozgósítást – jelentette ki pénteken Jan Lipavský a Cseh Köztársaság külügyminisztere, akit a Novinky idézett, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a cseh diplomácia vezetője kifejtette: Csehország megérti a hadköteles korú ukrán férfiak távozásának problémáját. „Csehország hosszú ideje támogatja és befogadja az ukrán menekülteket a területén” – tette hozzá. Ugyanakkor megjegyezte, hogy Csehország nem támogatja azokat az ukránokat, akik „megpróbálják elkerülni a törvényben meghatározott mozgósítási kötelezettséget”.
Jan Lipavský azt is hangsúlyozta, hogy Csehországban nincs jogalap az ukrán férfiak kitoloncolására. Lehetőségként a Cseh Köztársaság felajánlja Ukrajnának a behívók kézbesítését. Ha a külföldön tartózkodó állampolgár ezt nem teljesíti, akkor Ukrajna büntetőjogi felelősségre vonhatja ezért, és követelheti a kiadatását külföldről bűncselekmény elkövetése miatt.
A Legfelső Tanács szerdán első olvasatban megszavazta azt a törvénytervezetet, amely fokozott anyagi felelősséget ír elő a mozgósítási jogsértésekért számolt – közölte az rbc.ua hírportál Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő Telegram-csatornájára hivatkozva.
A jelentés szerint Zseleznyak megjegyezte, hogy az 10379. számú törvénytervezet elfogadását 254 képviselő támogatta. A szavai szerint jelenleg sok szigorú előírást tartalmazó kormányzati változatot hagynak jóvá. „Ennek (a kormány változatának – a szerk.) sok problémája van. És szigorú normák. Ezért aztán minden ígért változtatást módosítani kell a második olvasat előtt a bizottságban” – tette hozzá a honatya.
Szerhij Ionusasz parlament védelmi bizottságának elnök tegnap jelezte, a bizottság javasolta a katonai nyilvántartás szabályainak megsértéséért, valamint a védelemre és mozgósításra vonatkozó jogszabályok megsértéséért viselt felelősségről szóló 10379. számú törvénytervezet egyes rendelkezéseinek az alábbi formában történő rögzítését:
békeidőben a katonai nyilvántartás szabályainak megsértéséért 200-300 adómentes minimumjövedelemnek megfelelő (3400-5100 hrivnya) pénzbírsággal sújtható. Ha a cselekményt ismételten vagy a hadiállapot idején követték el, a bírság 1000-1500 adómentes minimumjövedelemnek megfelelő összegre nő, ami 17 000-25 500 ezer hrivnya.
A védelemre és mozgósításra vonatkozó jogszabályok megsértése az állampolgároknak 5100-8500 hrivnyába, békeidőben a tisztviselők és jogi személyek számára 17-34 ezer hrivnyába kerül. Háborús időszakban a bírság 17 000-25 500 hrivnya az egyszerű állampolgárok, és 34 000-59 500 hrivnya a jogi személyek és tisztviselők számára.
A Legfelső Tanács nemzetbiztonsági és védelmi bizottsága számos lehetséges korlátozást tárgyal a mozgósítást kerülők szankcionálásával kapcsolatban, jelenleg a járművezetési jogtól való megfosztás lehetőségét tárgyalja – közölte csütörtökön Fegyir Veniszlavszkij, a nemzetbiztonsági és védelmi bizottság tagja a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a honatya elmondta, hogy képviselők vitát folytattak arról, hogy a területi toborzási és szociális támogatási központoknak (TCK) felhatalmazást adjanak az állampolgárok jogainak bíróság általi korlátozására a számlán lévő pénz feletti rendelkezési jogot, a külföldre utazást és a járművezetési jogot tekintve.
„A képviselők mostanra konszenzusra jutottak. És csak egy korlátozást engedélyezünk, mégpedig a járművezetői jogosultság tekintetében, ha valaki nem teljesítette a TCK feltételeit, nem jelent meg az okmányok rendezésére, az adatok egyeztetésére vagy nem jelent meg a kézbesített behívó alapján” – jegyezte meg Fegyir Veniszlavszkij.
A kormány drasztikus korlátozásokat bevezetését kezdeményezte a Legfelső Tanácsnak benyújtott törvénytervezetében a katonai nyilvántartásba vételt és a katonai szolgálatot elkerülő állampolgárokkal szemben – közölte kedden a korrespondent.net hírportál a 10378. számú törvénytervezet szövegére hivatkozva.
A jelentés szerint a kormánydokumentum azt javasolja, hogy azokat a hadköteleseket és tartalékosokat, akik nem jelennek meg időben a katonai alakulatuknál, vegyék fel az egységes adósnyilvántartásba. Ezekkel szemben olyan korlátozásokat vezetnének, mint a külföldre utazás tilalma; az ingó- és ingatlanvagyonnal folytatott ügyletek tilalma; a saját jármű vezetésének és a járművezető jogosítvány megszerzésének tilalma; a pénzeszközök és egyéb értékek használati és rendelkezési jogának tilalma; hitelszerződés, kölcsönszerződés megkötésének tilalma; az állami juttatások és szolgáltatások felfüggesztése.
A kormány indítványozza továbbá az elkerülők bankszámláinak zárolását. A korlátozást a hadkiegészítő parancsnokság vezetőjének arra vonatkozó nyilatkozata esetén oldanák fel, a hadkötelest vagy tartalékost levették az egységes adósnyilvántartás feketelistájáról.
