Ukrajna, a Moldovai Köztársaság és Románia külügyminiszterei 2024. július 5-én Chisinauban gyűltek össze fontos háromoldalú konzultációkra. A találkozó célja a térség jelenlegi biztonsági helyzetének és az országok közötti együttműködés jövőbeli kilátásainak megvitatása volt.
A találkozó hangsúlyozta, hogy a képviselt országok hasonló elképzeléseket és aggodalmakat osztanak Európa jelenlegi biztonsági helyzetével kapcsolatban az Oroszország által Ukrajna elleni agresszív háború kontextusában, és kiállnak a közös európai, demokratikus, békés és virágzó jövő mellett.
A miniszterek megerősítették, hogy készek a szoros együttműködésre olyan területeken, mint a biztonság, az energia, a kereskedelem és az infrastruktúra, valamint az európai normák elérése a demokratikus fejlődés terén.
A miniszterek kifejezték közös elképzelésüket Európa jövőjéről is, hangsúlyozva a térség európai, demokratikus és békés fejlődésének fontosságát. Különös figyelmet fordítottak a társadalmak hibrid fenyegetésekkel szembeni ellenálló képességének növelésére, beleértve a dezinformációt és az információmanipulációt is.
Ezen túlmenően a felek egyetértési nyilatkozatot írtak alá a külföldi információs beavatkozások elleni küzdelemről, megerősítve, hogy készek együttműködni az energiabiztonság megerősítése, az infrastruktúra fejlesztése és a klímaváltozás elleni küzdelem érdekében a térségben.
Különös hangsúlyt kapott Volodimir Zelenszkij ukrán elnök békeformulája iránti teljes támogatás és a fenntartható béke megteremtésére irányuló erőfeszítések fokozása Ukrajnában.
„Hangsúlyoztuk az Ukrajna, a Moldovai Köztársaság és Románia közötti párbeszéd és együttműködés háromoldalú formátumának fontosságát országaink közeledése szempontjából, és megújítottuk elkötelezettségünket a koordináció e formátumban való folytatása iránt.” – jegyezte meg a három ország külügyminisztere.
[type] => post
[excerpt] =>
Ukrajna, a Moldovai Köztársaság és Románia külügyminiszterei 2024. július 5-én Chisinauban gyűltek össze fontos háromoldalú konzultációkra. A találkozó célja a térség jelenlegi biztonsági helyzetének és az országok közötti együttműködés jövőbeli ...
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1720288080
[modified] => 1720263121
)
[title] => Ukrajna, Moldova és Románia egyetértési nyilatkozatot írt alá a külföldi információs beavatkozások elleni küzdelemről
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=120842&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 120842
[uk] => 120924
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 120845
[image] => Array
(
[id] => 120845
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/1720210462-2251-large.webp
[original_lng] => 39312
[original_w] => 730
[original_h] => 486
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/1720210462-2251-large-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/1720210462-2251-large-300x200.webp
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/1720210462-2251-large.webp
[width] => 730
[height] => 486
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/1720210462-2251-large.webp
[width] => 730
[height] => 486
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/1720210462-2251-large.webp
[width] => 730
[height] => 486
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/1720210462-2251-large.webp
[width] => 730
[height] => 486
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/1720210462-2251-large.webp
[width] => 730
[height] => 486
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1720325666:3
[_thumbnail_id] => 120845
[_edit_last] => 4
[translation_required] => 1
[views_count] => 961
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 33
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Ukrajna
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 522653
[1] => 522657
[2] => 25593
[3] => 820
[4] => 63
)
[tags_name] => Array
(
[0] => egyetértési nyilatkozat
[1] => információs beavatkozások elleni küzdelem
[2] => Moldova Köztársaság
[3] => Románia
[4] => Ukrajna
)
)
[1] => Array
(
[id] => 74130
[content] =>
„Azt szeretném, hogy a román nyelv egyesítsen mindannyiunkat, akik itt élünk, és szeretjük ezt a földet. 27 milliós közösségünk minden tagjával együtt a románt, az Európai Unió hivatalos nyelveinek egyikét használjuk. Azoknak, akik azt állítják, hogy hazánk polgárai moldávul, nem pedig románul beszélnek, egyetlen céljuk van: éket akarnak verni közénk.”
Ezek a gondolatok Maia Sandutól, Moldova köztársasági elnökétől származnak, aki szerda este közösségi oldalán jelentette be: aláírta a törvényt, melynek értelmében ezentúl a Románia és Ukrajna közé ékelődött kelet-európai állam hivatalos nyelve a moldáv helyett a román lesz. Előbbi ezek szerint lényegében megszűnik.
A vonatkozó törvényt februárban terjesztette a moldovai parlament elé a kormányzó Cselekvés és Szolidaritás Pártja (PAS), majd élénk viták után március 16-án fogadta el azt a parlamenti többség. A 101 tagú törvényhozás képviselői közül 58-an mondtak igent, az ellenzéki szocialisták és kommunisták nemmel szavaztak, sőt vehemensen tiltakoztak, és ezt azóta sem hagyták abba.
A téma nem most került a középpontba, hiszen a Szovjetunió összeomlása és Moldova függetlenné válása óta napirenden van. A 90-es évek elején frissiben létrejött állam egyik első döntése értelmében tértek át a cirillről a latin betűs írásmódra, majd az Alkotmánybíróság 2013-ban állásfoglalást adott ki arról, hogy a román nyelvvel indokolt lenne felváltani a moldávot, minekutána a kettő között nincsenek érdemi különbségek. Hogy valóban nincsenek-e, vagy vannak mégis, az sokkal inkább politikai, mintsem nyelvészeti-nyelvtörténeti kérdés. A komolyabban vehető szakértők zöme azért jellemzően úgy véli, ugyanarról a nyelvről van szó, a fontosabb különbségek főként a szovjet korszak évtizedei alatt alakultak ki – a leginkább látványosak az orosz/szláv jövevényszavakban mutatkoznak meg –, és a kilencvenes évek, az izoláció megszűnése óta ezek is eltűnőben vannak.
Bonyolítja viszont a helyzetet, hogy a de iure Moldovához tartozó Dnyeszter Menti Köztársaságban és a Gagauz autonóm területen más szabályok vannak érvényben. Transznyisztriában elvileg a moldáv nyelv cirill betűs verziója a használatos, noha valójában mindenki oroszul beszél – az intézményekben is –, míg Gagauziában három hivatalos nyelv van, a gagauz, a moldáv és az orosz. Románról sem az egyik, sem a másik térségben nincs szó.
A Maia Sandu által aláírt törvénymódosítás nyomán a moldáv nyelv megjelölést minden jogszabályban a románnal váltják fel, ez az „államnyelvre”, a „hivatalos nyelvre” és az „anyanyelvre” is vonatkozik. Ezzel együtt az alkotmányból is kiveszik az oda bő harminc évvel ezelőtt, a cirill betűk kiiktatása jegyében bekerült, mostanra idejétmúltnak minősített „latin átírás szerint” megfogalmazást.
Az ellenzék tiltakozásának egyik alapja, hogy a szóban forgó törvényt feles többséggel fogadtatta el a PAS, csakhogy az az alkotmányt is érinti, amit minimum kétharmaddal vagy népszavazás útján lehetne megváltoztatni.
A fejleményeket lelkes hangnemben kommentálta a szomszédos Románia. Nicolae Ciuca miniszterelnök „a történelmi és tudományos igazság elismeréséről” beszélt, Marcel Ciolacu szociáldemokrata házelnök pedig „az orosz fenyegetés előtt emelt újabb pajzsnak” minősítette a „nyelvtörvény” elfogadását.
Bogdan Aurescu román külügyminiszter hétfőn arról beszélt: az úgynevezett moldovai nyelv nem létezik, az csak mesterséges konstrukció, amelyet a Szovjetunió hozott létre, és ma Oroszország használja propagandacélokra. Erre már muszáj volt reagálnia Marija Zaharova orosz külügyi szóvivőnek is, azzal, hogy „Bogdan Aurescu úr sem létezett soha, de végül is létrehozták. Lehetséges most őt mesterséges konstrukciónak nevezni?”
Ciolacu házelnök mindenesetre ilyet is írt a közösségi oldalán: „Gratulálok a törvényhozóknak, akik megszavazták ezt a rendkívül fontos törvényt. Március 27-én, Románia és Besszarábia 1918-as egyesülésének napján Chisinauban leszek, és azt szeretném, hogy együtt ünnepeljük a román identitás hatalmas győzelmét.”
[type] => post
[excerpt] => A vonatkozó törvényt februárban terjesztette a moldovai parlament elé a kormányzó Cselekvés és Szolidaritás Pártja (PAS), majd élénk viták után március 16-án fogadta el azt a parlamenti többség. A 101 tagú törvényhozás képviselői közül 58-an mondt...
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1679576460
[modified] => 1679575742
)
[title] => Moldova elnöke aláírta a nyelv átnevezéséről szóló törvényt
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=74130&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 74130
[uk] => 74105
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 74106
[image] => Array
(
[id] => 74106
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/181339-sandu-newsmaker.png
[original_lng] => 724840
[original_w] => 960
[original_h] => 500
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/181339-sandu-newsmaker-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/181339-sandu-newsmaker-300x156.png
[width] => 300
[height] => 156
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/181339-sandu-newsmaker-768x400.png
[width] => 768
[height] => 400
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/181339-sandu-newsmaker.png
[width] => 960
[height] => 500
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/181339-sandu-newsmaker.png
[width] => 960
[height] => 500
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/181339-sandu-newsmaker.png
[width] => 960
[height] => 500
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/181339-sandu-newsmaker.png
[width] => 960
[height] => 500
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1679568572:4
[_thumbnail_id] => 74106
[_edit_last] => 4
[views_count] => 2694
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 15096
[1] => 25593
[2] => 65
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Maia Sandu
[1] => Moldova Köztársaság
[2] => nyelvtörvény
)
)
[2] => Array
(
[id] => 73176
[content] =>
Nem fenyegeti közvetlen katonai veszély az országot – mondta az AFP-nek a moldovai védelmi miniszter a vasárnapi kormányellenes tüntetésekkel kapcsolatban. Anatolie Nosatii elismerte, hogy Moldova energiaválsággal küzd, illetve Oroszországot hibáztatta a gondokért.
Hibrid hadviselés zajlik Oroszország részéről, amely dezinformáción, álhíreken keresztül nyilvánul meg, illetve megjelenik a társadalmunkon belüli feszültségekben. Ezeket a feszültségeket Oroszország generálja a politikai rend megváltoztatása, a helyzet destabilizálása és az államhatalom megdöntése érdekében Anatolie Nosatii, moldovai védelmi miniszter Maia Sandu moldovai elnök februárban Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral együtt vett részt egy müncheni konferencián, ami felerősítette a NATO-csatlakozással kapcsolatos spekulációkat, noha arra a moldovai alkotmány nem ad lehetőséget.
A NATO-csatlakozás mindenekelőtt politikai kérdés, amelyről sok vita folyik. Számunkra prioritás a NATO-val való együttműködés, amelyet sikerült elmélyítenünk az elmúlt évben Anatolie Nosatii, moldovai védelmi miniszter Moldova Európa egyik legszegényebb országa, az orosz invázió a szomszédos Ukrajnában súlyosbította az energiahiány miatti válságot. Az elégedetlenség egyre nő, különösen a Moldovától elszakadt, Oroszország által ellenőrzött Dnyeszteren Túli Területen.
Úgy tűnik, Moldova miniszterelnökénél legalább annyira kiütötte a biztosítékot az Odesszára mért hét végi orosz cirkálórakéta-csapás, mint a fekete-tengeri városban élőknél, legalábbis erre utal, hogy megkongatta a vészharangot.
Natalia Gavrilița, Moldova miniszterelnöke „nagyon aggódik” amiatt, hogy Oroszország Ukrajna után az ő országát szándékozik lábbal tiporni – derül ki a CNN-nek adott interjújából, amit a The Hill idéz.
Az agresszió kezdetén az orosz hadsereg jelentős területeket foglalt el Ukrajna déli részén, ám ez az előrenyomulás leállt, sőt a hét végén arról érkeztek hírek, hogy az ukrán hadsereg ezt a régiót vissza akarja foglalni a nyár végéig.
A kormányfő elismeri, hogy jelenleg csak elméleti lehetőség, hogy az orosz hadsereg a Fekete-tenger partján tovább nyomulva rátámad Moldovára is, de ettől még nem zárható ki. Az oroszok feladva a Kijev elleni támadásukat Ukrajna ipari központjára Donbaszra tenyereltek rá széles manccsal, és az Azovi-tenger mentén szárazföldi kapcsolatot létesítettek a Krím félsziget és Oroszország között.
Ezt folytathatják nyugat felé, amíg el nem érik Moldova orosz lakta szakadár területét, amely magát Dnyeszter Menti Köztársaságnak nevezi, és 1992 óta jár külön úton. Ezen a területen orosz katonák állomásoznak, ami máskor is idegesítheti Moldova mindenkori miniszterelnökét, nem beszélve a jelenlegi helyzetről.
A 2,5 millió lakosú Moldva a Szovjetunió szétesésével 1991-bn vált függetlenné. A háború kitörése óta félmillió ukrajnai menekültet fogadtak be, amivel az ország népessége arányában, egy főre vetítve a legtöbb rászorulón segített. Moldova vezetői márciusban kiborultak egy kiszivárgott fotón, amelyen Vlagyimir Putyin orosz és Alekszander Lukasenka fehérorosz államfő egy térkép előtt állva Moldovára mutat.
[type] => post
[excerpt] => Úgy tűnik, Moldova miniszterelnökénél legalább annyira kiütötte a biztosítékot az Odesszára mért hét végi orosz cirkálórakéta-csapás, mint a fekete-tengeri városban élőknél, legalábbis erre utal, hogy megkongatta a vészharangot.
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1658758020
[modified] => 1658758477
)
[title] => A moldáv miniszterelnök fél, hogy Ukrajna után ők következnek
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=54169&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 54169
[uk] => 54180
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 54171
[image] => Array
(
[id] => 54171
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/news-category-prim-ministra-natalia-gavrilita-testata-pozitiv-la-covid-19.jpg
[original_lng] => 28811
[original_w] => 870
[original_h] => 454
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/news-category-prim-ministra-natalia-gavrilita-testata-pozitiv-la-covid-19-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/news-category-prim-ministra-natalia-gavrilita-testata-pozitiv-la-covid-19-300x157.jpg
[width] => 300
[height] => 157
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/news-category-prim-ministra-natalia-gavrilita-testata-pozitiv-la-covid-19-768x401.jpg
[width] => 768
[height] => 401
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/news-category-prim-ministra-natalia-gavrilita-testata-pozitiv-la-covid-19.jpg
[width] => 870
[height] => 454
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/news-category-prim-ministra-natalia-gavrilita-testata-pozitiv-la-covid-19.jpg
[width] => 870
[height] => 454
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/news-category-prim-ministra-natalia-gavrilita-testata-pozitiv-la-covid-19.jpg
[width] => 870
[height] => 454
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/news-category-prim-ministra-natalia-gavrilita-testata-pozitiv-la-covid-19.jpg
[width] => 870
[height] => 454
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1658749152:8
[views_count] => 3139
[_thumbnail_id] => 54171
[_edit_last] => 4
[translation_required_done] => 1
[_oembed_8555e4154817182eaca80ae9d78951d7] =>
Met PM @NicolaeCiuca & thanked him for #Romania’s important contributions to our security at this critical time. We addressed #Russia’s absurd allegations that #Ukraine is preparing a dirty bomb. Russia must not use false pretexts to further escalate its illegal war in Ukraine. pic.twitter.com/qLHvhkkFDg
Rusztam Minnyekajev orosz vezérőrnagy közölte: Moszkva Dél-Ukrajnán át a papíron Moldovához tartozó orosz szakadárállamot, a Dnyeszter Menti Köztársaságot akarja elérni.
Moldovában pénteken a külügyminisztériumba kérették Oroszország chisinaui nagykövetét, tiltakozásul Rusztam Minnyekajev orosz vezérőrnagy kijelentése ellen, amely szerint Moszkva azért akarja az ellenőrzése alá vonni Ukrajna déli részét, hogy kijárása legyen a Dnyeszter menti oroszbarát szakadár területhez.
Moldova „mély aggodalmát” fejezte ki a nagykövetnek Rusztan Minnyekajev tábornok kijelentése miatt – tudatta közleményében a külügyminisztérium, amely felszólította Moszkvát, hogy tartsa tiszteletben „területi szuverenitását” és „semlegességét”.
Rusztam Minnyekajev, az orosz központi katonai körzet megbízott parancsnokhelyettese pénteken a Szverdlovszk megyei hadiipari szövetség éves ülésén úgy fogalmazott, hogy az orosz hadseregnek az Ukrajna elleni „különleges hadművelet” második szakaszában teljes ellenőrzése alá kell vonnia a Donyec-medencét és Dél-Ukrajnát. A tábornok azt mondta, hogy a Donyec-medence feletti ellenőrzéssel Moszkva szárazföldi folyosót hoz létre a Krím felé, amely érinti az ukrán hadsereg létfontosságú létesítményeit is, a Dél-Ukrajna feletti ellenőrzés pedig kijáratot biztosítana az orosz fegyveres erők számára a moldovai Dnyeszter-mentéhez, ahol szerinte „az orosz ajkú lakosság elnyomására utaló jelek mutatkoznak”.
Moszkva az Ukrajna ellen indított háborút is azzal indokolta korábban, hogy a kijevi kormány üldözi az orosz ajkú lakosságot.
Oroszország és a 2,6 millió lakosú – volt szovjet köztársaság – Moldova közötti viszony 2020 óta feszült, amikor a Nyugat-barát Maia Sandut választották meg az ország elnökének. Megválasztása után Sandu egy interjúban kijelentette, hogy a Dnyeszter menti szakadár terület helyzetének rendezése keretében ki kell vonni az orosz békefenntartókat a régióból. A mintegy félmillió lakosú „Dnyeszter Menti Köztársaság”, amelyet a nemzetközi közösség nem ismer el, a Szovjetunió összeomlását követően, rövid polgárháború után szakadt el Moldovától és bírja Moszkva gazdasági, valamint katonai támogatását is.
"Russia is not going to use nukes," the Kremlin's Ambassador to the UK Andrey Kelin tells me in an exclusive interview, on a day when Russia is conducting military nuclear training drills. Airs tonight at 7p CET on @cnni and later on @pbspic.twitter.com/RDeSTOI3fQ
Due to the ongoing brutal Russian aggression against #Ukraine and in solidarity with #Estonia, #Latvia will lower level of diplomatic relations with #Russia effective February 24, demanding Russia to act accordingly
#Russia Ho dato mandato al Segretario generale della #Farnesina di convocare l’ambasciatore della Federazione russa in Italia. Il Governo chiede chiarimenti sulla vicenda della nazionalizzazione dell’Ariston Thermo Group. Al lavoro anche con Bruxelles,in raccordo con la Germania.
#Russia Ho dato mandato al Segretario generale della #Farnesina di convocare l’ambasciatore della Federazione russa in Italia. Il Governo chiede chiarimenti sulla vicenda della nazionalizzazione dell’Ariston Thermo Group. Al lavoro anche con Bruxelles,in raccordo con la Germania.
Maia Sandu, Moldova Köztársaság elnöke, szerdán egy rendelettel feloszlatta a parlamentet, és bejelentette, hogy július 11-én előrehozott választásokat tartanak, amelyet követően új kormányt formálhatnak – számol be a Digi24 cikke alapján a Transindex.
Maia Sandu azt követően oszlatta fel a parlamentet, hogy az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította az egész ország területére vonatkozó szükségállapot bevezetését, mivel szükségállapotban tilos választásokat szervezni.
„Kedves állampolgárok, néhány perce aláírtam azt a rendeletet, amely feloszlatja az aktuális parlamentet” – jelentett be, hangsúlyozva, hogy így az állampolgárok számára megnyílt a lehetőség, hogy újat válasszanak, olyant amely az ország és az emberek érdekeit szolgálja. „A hatalom az önök kezében van. Bízom abban, hogy helyesen fognak választani, egy demokratikus és fejlődő ország megalkotása érdekében, amelyben az emberek békében és jólétben élhetnek” – tette hozzá.
Az előrehozott választások kapcsán elmondta, hogy azért választották július 11-ét, mert minél hamarabb „pontot kell tenni a káosz végére”, amelynek első lépése a mostani parlament feloszlatása volt. „Kikerülünk a válságból, rendet teszünk, és az állami intézmények az emberek érdekében fognak dolgozni” – mondta az államelnök, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy ez nem lesz egy könnyű folyamat.
Meglátása szerint Moldova egyre közelebb kerül egy kaotikus időszak végéhez, amelyet egyesek hatalmi szereplők folyton meghosszabbítottak, hogy tovább lophassanak. „Most lehetőség adódik, hogy a normalitáshoz vezető utat válasszuk. Használjuk ki bölcsen” – írta a közösségi médián megosztott bejegyzésében Maia Sandu.
