A Microsoft megszüntette az izraeli hadsereg hozzáférését egy olyan felhőszolgáltatáshoz és mesterséges intelligencia (AI) technológiákhoz, amelyeket a palesztin civilek hívásainak tömeges megfigyelésére használtak – írja a brit The Guardian napilap.
Az IDF naponta több millió, Gázai övezetben és Ciszjordániában élő palesztin telefonhívásait gyűjtötte össze az amerikai vállalat technológiája révén. A cég a múlt héten értesítette Izraelt, hogy a hadserege egyik katonai hírszerzési egysége (a Unit 8200-as nevű) megsértette a felhasználási feltételeket, amikor hatalmas mennyiségű megfigyelési adatot tárolt az Azure felhőplatformján – állítja forrásaira hivatkozva a Guardian.
A döntést azután hozták meg, hogy brit lap augusztusban közzétette egy oknyomozásuk eredményét arról, hogy az izraeli hadsereg egysége az Azure-t használja arra, hogy naponta több millió, palesztinok által kezdeményezett hívást összegyűjtsön, és elemezzen. Hírszerzési források szerint a felhőalapú platformot a gázai offenzíva során is használták a halálos légitámadások előkészítéséhez.
A The Guardian úgy tudja, hogy a lehallgatott hívások mérete elérte a 8000 terabyte-ot. Az adatokat egy hollandiai Microsoft- adatközpontban tárolták. A brit lap forrásai szerint riportjuk megjelenését követően a Unit 8200 áthelyezte az adatokat az Amazon Web Services felhőalapú platformjára. Sem az IDF, sem az Amazon nem kommentálta ezt az értesülést.
A Microsoft döntésére befolyással voltak az alkalmazottak és a befektetők tiltakozásai is. Csütörtökön az amerikai vállalat elnökhelyettese, Brad Smith e-mailt írt a dolgozóknak, amelyben az áll: “Nem biztosítunk technológiát ahhoz, hogy civileket tömegesen megfigyeljenek. Minden országban ezt az elvet alkalmazzuk világszerte, és már több mint két évtizede ezt hangsúlyozzuk.”
A döntés nem érinti a Microsoft és az Izraeli Védelmi Erők (IDF) közötti fennálló egyéb kereskedelmi kapcsolatokat.
Ez az első eset, hogy egy amerikai techcég visszavon egy szolgáltatást az izraeli hadseregtől, amióta elkezdődött a gázai offenzíva, amelyet egyre élesebb bírálatokkal illetnek a nyugati országok is, az ENSZ vizsgálóbizottsága szerint pedig népirtást követ el az izraeli hadsereg a Gázai övezetben.
The Steregushchiy-class corvettes Stoyky and Boikiy conducted a comprehensive exercise with live-fire training in the Baltic Sea. The elements of naval combat with ships of the conditional enemy, destruction of USVs(AK-630M) and “enemy” submarine(Pr. 677/Ka-27PL) were practiced. pic.twitter.com/ek1JV4wyBY
— Massimo Frantarelli (@MrFrantarelli) April 3, 2025
A Microsoft elismerte, hogy mesterséges intelligencia és felhőszolgáltatásokat nyújt az izraeli hadseregnek a gázai konfliktus során.
A Microsoft nyilvánosságra hozta, hogy mesterséges intelligencia alapú megoldásokat és felhőszolgáltatásokat biztosított az izraeli hadsereg számára a gázai háború alatt, többek között az izraeli túszok felkutatásában és kiszabadításában is közreműködve. A vállalat ugyanakkor hangsúlyozta, hogy eddigi vizsgálataik alapján az Azure platformot és AI technológiáikat nem használták fel gázai civilek célzott támadására.
A vállalati blogbejegyzés formájában közzétett közlemény az első hivatalos megerősítése a technológiai óriás háborúban betöltött szerepének, amely a Hamász 2023. október 7-i támadását követően kezdődött. A konfliktus kezdete óta Izraelben mintegy 1200-an vesztették életüket, míg Gázában a halálos áldozatok száma több tízezerre tehető.
Egy korábbi vizsgálat már feltárta az amerikai technológiai vállalat és az izraeli védelmi minisztérium közötti szoros együttműködés részleteit, amely szerint a kereskedelmi AI termékek katonai felhasználása közel kétszázszorosára növekedett a Hamász támadását követően. Az izraeli hadsereg az Azure szolgáltatásait használja a tömeges megfigyelés során gyűjtött hírszerzési információk átírására, fordítására és feldolgozására, amelyeket aztán összevethetnek a saját AI-alapú célzórendszereikkel.
Belső vizsgálatot indítottak A technológiai vállalatok egyre növekvő szerepvállalása a katonai célú mesterséges intelligencia fejlesztésében nemcsak Izraelben, hanem Ukrajnában és az Egyesült Államokban is megfigyelhető. Emberi jogi szervezetek azonban aggályaikat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy a gyakran hibákra hajlamos AI rendszereket célpontok kiválasztására használják, ami ártatlan emberek halálához vezethet.
A Microsoft közölte, hogy a munkavállalói aggályok és médiabeszámolók hatására belső vizsgálatot indított, valamint egy külső céget is megbízott további tényfeltárással. A vállalat emellett megerősítette, hogy szoftvereket, professzionális szolgáltatásokat, Azure felhőtárolást és AI szolgáltatásokat, köztük nyelvi fordítást biztosított az izraeli hadsereg számára, valamint segítséget nyújtott az ország kibertérének védelmében.
A cég kiemelte, hogy a túszmentési műveletek támogatása során „jelentős felügyelet mellett és korlátozott mértékben” nyújtott segítséget, beleértve bizonyos kérések jóváhagyását és mások elutasítását. A vállalat álláspontja szerint megfontoltan és körültekintően járt el alapelveinek betartása során, törekedve a túszok életének megmentésére, miközben tiszteletben tartotta a gázai civilek magánélethez és egyéb jogait.
Kötelesek betartani a szabályokat Az izraeli hadsereg a Microsoft mellett több más jelentős amerikai technológiai céggel, köztük a Google-lel, az Amazonnal és a Palantirral is szerződésben áll felhő- és AI szolgáltatások terén. A Microsoft hangsúlyozta, hogy az izraeli hadsereg, mint minden más ügyfél, köteles betartani a vállalat Elfogadható Használati Szabályzatát és AI Etikai Kódexét, amely tiltja a termékek törvényellenes károkozásra történő felhasználását.
Az izraeli hadsereg a hírszerzési információkat mind a fegyveres csoportok elleni műveletekhez, mind a túszmentő akciókhoz felhasználta, amelyek során gyakran civilek is áldozatul estek. Egy 2024 februári, rafahi művelet során két izraeli túsz kiszabadítása 60 palesztin halálával járt, míg egy 2024 júniusi, nuszeiráti menekülttáborban végrehajtott akció négy túsz kiszabadítását eredményezte, azonban 274 palesztin életét követelte.
A No Azure for Apartheid nevű, jelenlegi és volt Microsoft alkalmazottakból álló csoport a vizsgálati jelentés teljes nyilvánosságra hozatalát követeli. A vállalat egykori munkatársa, Hossam Nasr szerint a közlemény célja nem a munkavállalói aggályok valódi kezelése, hanem az izraeli hadsereggel való kapcsolat miatt megkopott vállalati imázs helyreállítása.
A Microsoft szoftveróriás vádjai szerint Kína, Oroszország és Irán hackertámadásokat hajtottak végre az amerikai elnökválasztási kampány ellen. A vádakat mindhárom ország visszautasította.
Egy kínai külügyi szóvivő pénteken utalt arra, hogy a Microsoft és az Egyesült Államok csupán kitalálták az erről szóló vádakat. „Többször is elmondtam, hogy az amerikai elnökválasztás belügy, és nem áll érdekünkben, sem szándékunkban beavatkozni” – jelentette ki.
Hasonló kijelentést tett pénteken az iráni külügyminisztérium szóvivője, aki elmondta: Teheránnak mindegy, hogy ki nyeri meg a választást novemberben.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a TASZSZ orosz hírügynökség szerint úgy fogalmazott, hogy a Microsoft állításai nem érdemelnek különösebb figyelmet egészen addig, amíg nincs rájuk bizonyíték.
A seattle-i székhelyű cég megállapításai megegyeznek az amerikai hírszerző közösségével. A Microsoft szerint a Kínából érkező támadások Joe Bidennek, az amerikai Demokrata Párt elnökjelöltjének kampányát és a vele kapcsolatos szervezeteket vették célba azokon az olyan agytrösztökön kívül, amelyek például külpolitikával foglalkoznak.
A kínai székhelyű csoport ezenkívül egy korábban Donald Trump amerikai elnökkel kapcsolatban álló „prominens személyiséget” is célba vett. A Microsoft szerint az orosz hackerek látszólag a 2016-ban tevékeny csoportokhoz köthetőek.
A hackerek mind a republikánusoknak, mind a demokratáknak dolgozó tanácsadókat, amerikai agytrösztöket támadtak meg, továbbá kibertámadást hajtottak végre az Európai Néppárt (EPP) és nagy-britanniai politikai pártok ellen.
Az iráni hackerek a Fehér Házat és Trump kampányát támadták meg, sikertelenül.
Az amerikai hírszerző szervezeteket összefogó Országos Hírszerzési Igazgatóság (DNI) korábban arról tájékoztatta a törvényhozókat, hogy Irán, Kína és Oroszország részéről várható beavatkozás az amerikai választási folyamatba. Az elemzés szerint különböző megfontolásokból ugyan, de Irán és Kína Bident látná szívesen a Fehér Házban, míg Oroszország Trumpot támogatná.
#Peru Pedro Castillo speaks to a large crowd as his lead widens by more than 95 thousand votes "We have to be respectful of the will of the people. Only the people will save the people," he said to a cheering crowd. pic.twitter.com/OehVmfUW72
