Az ország külügyminisztériuma hangsúlyozta, hogy folytatják a tartós béke elérésére irányuló erőfeszítéseket.
„Törökország elkötelezett Oroszország Ukrajna elleni háborújának mielőbbi befejezése mellett” – mondta Mevlüt Cavusoglu külügyminiszter.
Az Anadolu ügynökség szerint a török hatóságok úgy látják, hogy a felek komoly offenzívára készülnek a következő hónapokban. Ugyanakkor mind Ukrajnának, mind Oroszországnak vissza kell térnie a tárgyalásokhoz – közölte az Unian ukrán hírügynökség.
Mi is aggódunk emiatt, és folytatjuk erőfeszítéseinket a tartós béke elérése érdekében, Ukrajna területi integritásának biztosítása mellett, és a lehető leghamarabb tárgyalóasztalhoz ülünk – mondta Cavusoglu.
Russian President Vladimir Putin has accepted an invitation from his newly re-elected Turkish counterpart Recep Tayyip Erdoğan to visit Turkey.https://t.co/ky7t82NkaX
Turkey’s parliament has approved Sweden’s entrance to NATO, removing one of the last remaining obstacles to a historic expansion of the alliance https://t.co/xRwfCDEWKBhttps://t.co/xRwfCDEWKB
Avec @MfaEgypt et @AymanHsafadi, nous sommes résolument engagés à renforcer notre coopération sur l’aide humanitaire, la libération des otages et sur les sujets politiques que nous voulons porter à l’ONU.
Törökországnak legitim biztonsági aggályai vannak azzal kapcsolatban, hogy Svédország és Finnország „terrorszervezeteket támogat”, és emiatt Ankarának fenntartásai vannak NATO-csatlakozásukat illetően is – erősítette meg Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter hazája álláspontját szerdán New Yorkban.
Hangsúlyozta, hogy Ankara megérti a stockholmi és a helsinki vezetés biztonsági aggályait, de fontosnak tartja, hogy ők is tekintettel legyenek a török aggodalmakra.
A török külügyminiszter röviddel azelőtt nyilatkozott, hogy amerikai hivatali partnerével, Antony Blinkennel megbeszélést tartott. A több mint egyórás tanácskozás végével a török tárcavezető mindössze annyit mondott, hogy Blinken a megfelelő fórumokra „tolmácsolni fogja a török aggályokkal kapcsolatban szükséges üzeneteket”.
A NATO-tagállamok többsége támogatja a két skandináv ország mielőbbi felvételét, de Törökország fenntartásai megnehezíthetik a folyamatot. Ankara azzal vádolja Finnországot és Svédországot, hogy támogatja a terrorszervezetként számon tartott Kurdisztáni Munkáspártot (PKK), és nem hajlandó kiadni Törökországnak olyan embereket, akiket azzal vádolnak, hogy a szervezethez tartoznak.
Following my contacts w/ @JosepBorrellF, Mr. Mora's visit & his talks w/ Mr. Bagheri were another opportunity to focus on initiatives to resolve the remaining issues.
A good and reliable outcome is within reach if US makes its decision & adheres to its commitments.#ViennaTalks
— H.Amirabdollahian امیرعبداللهیان (@Amirabdolahian) May 13, 2022
Putin’s first super yacht (Olympia) was also gifted by Abramovich. Another whistleblower D.Skarga told BBC that the yacht was paid for by Abramovich ($35m) and transferred to an offshore firm; the running costs were paid by the state budget https://t.co/y5VMjLU1Nnpic.twitter.com/W9MqLbtUJ8
The US Congress has approved a bill to extend the funding of the country's government for 45 days (until November 17) without providing aid to Ukraine, according to the vote broadcast on the website of the upper house of the Congress:https://t.co/KxqKAGmlCdpic.twitter.com/7q38pU3TMi
Heves reakciókat váltott ki a török részről, hogy Joe Biden amerikai elnök szombaton hivatalosan népirtásnak minősítette az Oszmán Birodalom által az örmények ellen 1915-ben elkövetett atrocitásokat, válaszul bekérették az amerikai nagykövetet.
Aki csak tudott, felszólalt
Mustafa Sentop török házelnök vasárnap a Twitter-fiókján azt írta, hogy Biden kijelentése „politikai számítások terméke”, és annak se történelmi, se jogi érvénye nincs. Az amerikai elnök szavai kárt nem okoznak Törökországnak, ugyanakkor „olyan vonást hordoznak magukon, amely mérgezi a török-amerikai kapcsolatokat” – húzta alá.
Ibrahim Kalin török elnöki szóvivő vasárnap a közösségi oldalán emlékeztetett, hogy Recep Tayyip Erdogan török államfő korábban olyan közös történészbizottság felállítását szorgalmazta, amely kivizsgálná az 1915-ös eseményeket. „Ám azok, akik félnek attól, hogy a dokumentumokkal napvilágot lát az igazság, nem tudtak válaszolni a felhívásra” – fogalmazott Kalin. Hozzátette: azáltal, hogy az amerikai elnök nem vette figyelembe ezt a tényt, elvtelen hozzáállást tanúsított.
Süleyman Soylu belügyminiszter a Twitter-fiókján röviden és tömören kijelentette: „Az Egyesült Államok nem ismeri a történelmet, mert nincs történelme”.
Fahrettin Altun, az államfői hivatal kommunikációs igazgatója arról írt: rendkívül „szerencsétlen és elkeserítő” a kétoldalú kapcsolatok szempontjából, hogy Washington „beárnyékolja” Törökország büszke történelmét.
„Az amerikai illetékesek ezzel a megnyilatkozással sajnos térdet hajtottak a lobbitevékenységek kívánalmai előtt” – fogalmazott.
Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter már percekkel Biden szombati esti bejelentése után reagált, hangsúlyozva, hogy Ankara teljességgel elutasítja az abban foglaltakat. „Szavak nem másíthatják meg, nem írhatják felül a történelmet. Nincs mit tanulnunk másoktól a múltunkat illetően. A politikai megalkuvás a legnagyobb árulás a béke és az igazság ellen” – hangsúlyozta Twitter-üzenetében a török tárcavezető. „Határozottan elutasítjuk ezt a kizárólag populizmuson alapuló nyilatkozatot” – tette hozzá.
Bekérették a nagykövetet is
Az este folyamán később bekérették a török külügyminisztériumba az Egyesült Államok ankarai nagykövetét, David Satterfieldet, akit Sedat Önal tárcavezető-helyettes fogadott. A beszámoló szerint Önal Ankara „határozott reakcióját” fejezte ki az amerikai misszióvezetőnek. Erdogan török elnök még nem kommentálta amerikai hivatali kollégája kijelentését.
Elemzők már előzőleg arra hívták fel a figyelmet, hogy Biden mindenekelőtt jelképes, ugyanakkor történelmi horderejű bejelentése fel fogja bőszíteni Törökországot, tovább rontva az eddig is feszült viszonyt a két NATO-szövetséges között.
Az amerikai képviselőház és a szenátus 2019 végén határozatban népirtásnak minősítette az örmények tömeges lemészárlását 1915 és 1917 között az Oszmán Birodalom által, ám Morgan Ortagus akkori külügyi szóvivő később közölte: a – Donald Trump elnök vezette – amerikai kormány nem tekinti népirtásnak a történteket.
Történészek szerint az első világháború alatt, 1915 áprilisától mintegy másfél millió örményt gyilkoltak le az Oszmán Birodalom területén. Ankara túlzónak tartja ezeket a számokat, és tagadja, hogy a gyilkosságokat módszeresen hajtották volna végre.
