338 kilométeren húzódik a két ország határvonala, a legkritikusabb terület Narva városa és a Narva folyó környéke.
Narva Észtország harmadik legnagyobb városa, helyileg az orosz-észt határ mentén fekszik, a Narva folyó partján. A város régóta állja az orosz provokációt, az ukrajnai háború 2022 februári kitörése óta viszont egyre rosszabb a helyzet. Egert Belitšev, az észt Rendőrség- és Határőrség igazgatója azt mondja, hogy az oroszok zavarják a műholdas navigációt, eltávolítják a határelválasztó bójákat, és megfigyelő drónokat küldenek a magasba. „Nem akarjuk kirobbantani a harmadik világháborút, de Oroszország felől folyamatosan provokálnak minket. Mintha arra várnának, hogy valami hathatósat reagálunk” – közölte Belitšev a Politicóval.
Észtország 1,4 milliós lakosságának körülbelül egynegyede orosz nemzetiségű. Az oroszajkúak legtöbbje észt állampolgár, és kötődik az országhoz, csakhogy a Kreml mesteri módon képes szítani az etnikai különbségeket. Jellemző, hogy Moszkva az orosz diaszpóra védelmezőjeként mutatja magát, és elnyomónak bélyegzi a diaszpórának otthont adó államokat. Tallinnban jelenleg attól félnek, hogy Észtország Grúzia, Moldova, vagy szélsőséges esetben Ukrajna sorsára juthat, és hogy a Kreml megpróbálja bekebelezni az ország keleti részét, ahol az orosz népesség jó része él. Vlagyimir Putyin orosz elnök 2022-ben (nem sokkal azután, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát) utalt rá, hogy Narva történelmileg Oroszország része. A város közelebb van Szentpétervárhoz, mint Tallinnhoz, lakossága pedig 53 ezer fő, melynek 96 százaléka beszél oroszul, sőt: a 96 százalék egyharmadának orosz útlevél is van a birtokában.
Belitšev ezzel együtt a várost „a szabad világ végének” titulálta, és úgy véli, hogy Észtország NATO-szövetségesei nem eléggé készültek fel arra a helyzetre, ha szélsőséges dolgok történnének a régióban, márpedig egy orosz betörés lépéskényszerbe hozná a NATO-t.
A katonák száma csak védekezésre elég, rengeteg pénz megy el védelmi kiadásokra Észtországban mintegy 900 brit katona tartózkodik a NATO-erők részeként egy Tallinntól nyugatra fekvő légibázison, a brit kormány pedig ígéret tett arra, hogy készenlétbe állítanak egy csapatot, már amennyiben gyors bevetésre lenne szükség Észtországban. Az észtek aktív hadállománya 7700 fő, mely háború esetén 43 ezer főre növelhető. Amennyiben Oroszország csapást mérne a régióban, akkor Tallinn-nak a NATO-haderővel kiegészülve talán elegendő tűzereje lenne ahhoz, hogy visszaverjenek egy támadást.
Észtország jelenleg a GDP-je 3,4 százalékát költi védelemre, jövőre pedig 3,7 százalékra növelnék ezt az arányt, amivel messze megelőznék a nagyobb uniós országokat. (Az Észak-atlanti Szerződés tagjai éves szinten a GDP-nek minimum a 2 százalékát kell hadi kiadásokra költsék.) A növelés annak fényében nem meglepő, hogy Tallinban attól félnek, hogy amennyiben az ukrajnai háborút lezárják, Oroszország kiszemel magának egy sebezhető NATO-tagországot, ami akár Észtország is lehet. A balti állam éppen ezért erősíti a határrendészetÉt. „Amikor az invázió megtörténik, már késő” – közölte Hanno Pevkur észt védelmi miniszter, és hozzátette, hogy amennyiben az első orosz katona átlépi az észt határt, arra azonnal reagálni kell.
Függetlenek, de orosz fenyegetettség alatt Észtországnak keserű emlékei vannak az orosz uralomról, a balti állam a szovjet időket maga mögött hagyva 1991-ben nyerte el a függetlenségét, majd 2004 márciusában NATO-tag lett, május 1-én pedig Magyarországgal egyszerre csatlakozott az Európai Unióhoz.
A Moszkva által jelentett veszélyre 2014-ben derült fény, amikor Eston Kohvert, az észt biztonsági szolgálat egyik tisztjét Oroszország elrabolta és bebörtönözte. Kohver egy évvel később, egy fogolycserének köszönhetően szabadult.
Belitšev egyáltalán nem zárja ki, hogy hasonló incidens a jövőben is megtörténhet, épp ezért azt mondja, hogy Észtország 338 kilométeres orosz határának minden méterét meg kell figyelni.
Az említett 338 kilométerből 77 kilométer a Narva folyó, melyről számos határbóját eltávolítottak az oroszok, a jelentések szerint pedig az előző két évben évi 18-ról 96-ra emelkedett a határsértések száma. A jelzőbóják nélkül az észt határőrök nehezen tudnak különbséget tenni a véletlen behatolások és az EU-t érintő betörési kísérletek között, és ugyanígy nehézséget okoz, hogy az oroszok blokkolják a GPS-jeleket, mivel így nehezebb a repülőgépek és a drónok nyomon követése.
Narvától délre a határ 126 kilométeren keresztül halad a Peipus-tavon, majd további 136 kilométeren át délre kígyózik. Kohvert ezen a területen rabolták el, itt a talaj jó része lápos, mocsaras. A nedves föld nyáron természetes gátat képez, télen viszont a fagy megkeményíti, a terep pedig járhatóvá válik, sőt Belitšev szerint egy repülővel is le lehet szállni rajta.
Pénz, technika, bürokrácia és kígyózó sor a határon Narva határvédelmének megerősítésére bejelentettek egy 157 millió eurós programot, melynek részeként kiépítenek egy drónblokkoló rendszert, illetve a 29 ezer önkéntes mellé 1000 fős rendőri tartalékállományt vesznek fel. Az állomány létszámának növelése nehéz feladat, ugyanis a jelentkezőknek folyékonyan kell beszélniük észtül, ráadásul észt állampolgárnak kell lenniük ahhoz, hogy a rendőrségen szolgálhassanak.
A jövőbeli tervekkel együtt Észtország igyekszik megakadályozni, hogy a helyi oroszokkal és az Oroszországgal való kapcsolatai elmérgesedjenek. Míg Finnország minden szárazföldi határátkelőjét lezárta Oroszországgal, Észtország Narvában nyitva hagyott egy hidat a gyalogos forgalom előtt. Az ellenőrzések mindkét irányba hosszan tartanak, de az EU-ból kifelé különösen.
Quick tip for anyone crossing the EU-Russia border in the near future – you might want to avoid Narva/Ivangorod. Russia closed the bridge to vehicles and the queues now take hours on foot. And that’s before your interrogation! pic.twitter.com/NqJExG5cpA
Belitšev szerint az oroszok a hibásak a fennakadásért, de úgy véli, nem neki kell rosszul éreznie magát attól, hogy egy „agresszor” államba nehéz a bejutás, az ugyanis kizárólag Moszkva felelőssége lehet.
Quick tip for anyone crossing the EU-Russia border in the near future – you might want to avoid Narva/Ivangorod. Russia closed the bridge to vehicles and the queues now take hours on foot. And that’s before your interrogation! pic.twitter.com/NqJExG5cpA
Terv készül Ukrajna belső megerősítésére, ami egyenértékű lesz a győzelmi tervvel – közölte csütörtökön Volodimir Zelenszkij elnök a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az államfő tájékoztatott arról, hogy ma haditanácsot tartott. „A találkozón utasítottam a haditanács tagjait, hogy készítsék el az Ukrajna belső megerősítésére vonatkozó tervünk egyes részeit. A győzelmi terv mellett Ukrajnának minden olyan lépését meg kell tennie, amely államunknak belső eredményeket biztosít” – hangsúlyozta.
Az elnök hozzátette: egy ilyen kezdeményezés a frontot, a védelmi ipart, a gazdaságot és a pénzügyeket, az információs szférát, az igazságszolgáltatást, a regionális munkát és más stratégiai területeket érinti. „A munka megszervezéséért Olekszandr Litvinenko, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára lesz felelős” – jelezte Volodimir Zelenszkij.
Joe Biden amerikai elnök megerősítette az álláspontját, amely szerint az Egyesült Államok nem küld csapatokat Ukrajnába – jelentette kedden a Sky News hírtelevízió, számolt be az rbc.ua hírportál.
A tévécsatorna szerint az amerikai elnök újságírói kérdésre válaszolva, hogy mit gondol amerikai csapatok Ukrajnába küldéséről, kijelentette: „Nem, a rendelkezésünkre álló anyagokat, dollármilliókat küldünk.”
A hírportál emlékeztetett arra, hogy a háború kezdete óta Biden egyértelműen kijelentette, hogy az USA nem küld csapatokat Ukrajnába. Emellett az USA a múlt héten bejelentette, hogy 275 millió dolláros katonai segélycsomagot küld Ukrajnának, amely új képességeket biztosít a drónok elleni küzdelemhez és a légvédelem megerősítéséhez.
Mint a kiadványunk ma beszámolt róla, Jake Sullivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója azt közölte, hogy az Egyesült Államok újabb katonai támogatás bejelentésére készül Ukrajna számára az orosz agresszióval szembeni ellenállás hatékonyságának növelése érdekében. „Múlt pénteken bejelentettük, hogy további 275 millió dollárt különítünk el Ukrajna katonai támogatására. A következő napokban további bejelentések lesznek” – tette hozzá.
Biden on ABC on China's peace plan: "I've seen nothing [that] would indicate there's something that would be beneficial to anyone other than Russia ... the idea that China is gonna be negotiating the outcome of a war that's a totally unjust war for Ukraine is just not rational" pic.twitter.com/inp3cOWbkZ
Canadian PM Justin Trudeau says he spoke to US President Joe Biden about Ukraine, while calling on Russia to release Wall Street Journal reporter Evan Gershkovich "immediately" pic.twitter.com/p3x9w14PZY
I am directing our House committees to open a formal impeachment inquiry into President Joe Biden. Over the past several months, House Republicans have uncovered serious and credible allegations into President Biden’s conduct—a culture of corruption. https://t.co/3uoDlUB3Sy
Ukrajna azt javasolja a NATO-nak, hogy keleti szárnyán, például Lengyelországban hozzon létre kelet-európai parancsnokságot NATO nápolyi dél-európai parancsnokságának mintájára – közölte szombaton Emine Dzsaparova első külügyminiszter-helyettes, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Dzsaparova azt mondta, Ukrajnának továbbra is erősítenie kell a kapcsolatait a NATO-val. Mint kifejtette, a szövetség a madridi csúcstalálkozóján az állam- és kormányfőkhöz intézett videobeszédében Volodimir Zelenszkij elnök hangsúlyozta, hogy újra kell gondolni a NATO keleti szárnyának értelmezését. „Ezért azt javaslom, hogy közösen gondolkodjunk el egy NATO-parancsnokság létrehozásán a keleti szárnyon, például Lengyelországban. Mintaként szolgálhat a NATO már sikeresen működő dél-európai parancsnoksága” – hangsúlyozta.
Az első külügyminiszter-helyettes hozzátette, hogy ez a projekt legitim alapot teremthet a szövetségi partnerek, különösen Ukrajna bevonására a NATO-val való gyakorlatiasabb együttműködésbe, ami nagyon fontos Kijev számára. „Ez hozzájárul az euroatlanti integrációnkhoz, és fokozza az együttműködést olyan fontos területeken, mint a közös határok biztonságának megóvása vagy az illegális migráció, a csempészet és az embercsempészet elleni küzdelem” – mutatott rá Emine Dzsparova.
Amint arról korábban beszámoltunk, Volodimir Zelenszkij elnök kijelentette, hogy Ukrajna elutasítása a NATO-ban történelmileg téves döntés. Mindig megtalálták az okot, amiért Ukrajna nem lehet az Észak-atlanti Szövetség tagja.
The Air Force is sending F-22 Raptor jets to Poland in support of NATO’s air shielding mission, U.S. Air Forces in Europe-Air Forces Africa said.https://t.co/NFkOEF8zuo
— Stars and Stripes (@starsandstripes) July 27, 2022
During #LublinTriangle meeting we talked with @MorawieckiM & @IngridaSimonyte about military aid & rebuilding ??. We condemned russia's ongoing attacks & war crimes. Grateful to ?? & ?? for their readiness to intensify discussion on inviting ?? to negotiate its joining NATO. 2/2 pic.twitter.com/HeS4uHmwkp
6 bilionów 220 mld 609 mln zł - na tyle oszacowany został koszt, jaki poniosła Polska w wyniku agresji i okupacji niemieckiej w latach 1939-1945. #RaportStratWojennych został przedstawiony 1 września w Zamku Królewskim w Warszawie. ??
? Deputy FM @arekmularczyk during today's press conference on Poland's request to United Nations Secretary-General @antonioguterres and ?? representatives to support the efforts to compensate for losses caused by German aggression and occupation in 1939-1945 pic.twitter.com/L78SWt4KaF
— Ministry of Foreign Affairs ?? (@PolandMFA) January 3, 2023
Do Polski?? dostarczone zostały drony MQ-9A Reaper klasy MALE (Medium Altitude Long Endurance), wyleasingowane od USA?? w ramach pilnej potrzeby operacyjnej. Będą one służyć w ??Siłach Powietrznych, prowadząc rozpoznanie m. in. na naszej wschodniej granicy. pic.twitter.com/eWunUzxhmG
??️ "Si l'Ukraine ne parvient pas à défendre son indépendance, nous n'aurons pas le choix, nous serons obligés de rentrer dans le conflit", déclare Jan Emeryk Rościszewski, ambassadeur de Pologne en France
Teaser and footage from a rehearsal of tomorrow’s Poland’s military parade, timed to coincide with Army Day - which commemorates Poland’s victory over the Bolsheviks in 1920. pic.twitter.com/oq93wFlXl6
"Russia should be grateful if Ukraine is in NATO. Since Ukraine will never come to their territory in the future," Zelenskyi said.
"Russia says it is fighting NATO on the territory of Ukraine to justify their actions to the Russian society. But in truth it is because they don't… pic.twitter.com/9e8CNm9ZUD
At the meeting marking the 🇺🇦 Diplomatic Service Day, FM @sikorskiradek spoke about 🇵🇱's support for Ukraine.
Talking about the role of individuals in history, he compared @ZelenskyyUa to Winston Churchill, because had Zelenskyy left Kyiv, Ukraine would have lost the war. pic.twitter.com/LoeQinYNSr
💬 The presence of #NATO forces in Ukraine is not unthinkable. I appreciate the 🇫🇷 President Emmanuel Macron's initiative, because it is about Putin being afraid, not us being afraid of Putin.
France is building an alliance of countries open to potentially sending Western troops to Ukraine — and in the process deepening its clash with a more cautious Berlin.https://t.co/ckOjJL7fmh
Denisz Monasztirszkij, a Belügyminisztérium vezetője Ylva Johansson, az EU belügyi biztosával folytatott beszélgetése során kijelentette, hogy az ukrán–fehérorosz határon eszkaláció következhet be és fokozódhat az illegális migráció, számolt be az ukrán belügyminisztérium kommunikációs főosztálya.
Monasztirszkij elmondása szerint Ukrajna a fehérorosz-lengyel határon kialakult helyzetet Moszkva, az Európai Unió gyengítését célzó stratégiájaként értékeli. Egyben megjegyezte: a fehérorosz, a balti államok és a lengyel határon zajló események értékelése alapul szolgál az ukrán–fehérorosz határon az illegális migráció esetleges eszkalációjának és növekedésének előrejelzésére. Ennek kapcsán Ukrajna fokozza határvédelmét.
A belügyminiszter felhívta az európai partnerek figyelmét az „EU-támogatás az integrált határigazgatás erősítésében Ukrajnában” című projekt második szakasza alkalmazásának célszerűségére. Ez elősegíti az ukrán-fehérorosz határszakasz felszerelésének, valamint a határőrök anyagi és technikai bázisának javítását.
Migrációs válság Fehéroroszország és az EU határán
Amint arról az UNIAN beszámolt, november elején Fehéroroszországban migránsok nagy csoportja érkezett a válságrégiókból a lengyel határra. Az emberek a fegyveres fehérorosz biztonsági erők ellenőrzése alatt állnak, akik meghatározták a migránsok mozgásának irányát.
A lengyel hatóságok elrendelték a fehérorosz határ védelmének megerősítését. November 10-én délelőtt kiderült, hogy két nagy menekültcsoport tört át Fehéroroszországból Lengyelországba.
A varsói kormány Aljakszandr Lukasenka fehérorosz „elnököt” azzal vádolja, hogy a válságövezetekből szervezetten szállítja a menekülteket az EU külső határához. Május végén Lukasenka kijelentette, országa a továbbiakban nem fogja akadályozni a migránsok EU-ba való átjutását. Minszk így reagált a Fehéroroszország ellen a nyugati országok által bevezetett szankciók szigorítására.
Ezen kívül Litvánia a migrációs válság miatt november 10-én rendkívüli állapotot vezetett be a fehérorosz határ menti térségben.
Ukrajna Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsa november 10-én a határvédelem megerősítéséről és a fehérorosz–lengyel határon lehetséges forgatókönyvek előkészítéséről döntött.
Denisz Monasztirszkij belügyminiszter november 11-én kijelentette, az ukrán–belorusz határszakaszt az Állami Határőrség, a Nemzeti Gárda és a rendőrség 8500 katonája őrzi.
Quick tip for anyone crossing the EU-Russia border in the near future – you might want to avoid Narva/Ivangorod. Russia closed the bridge to vehicles and the queues now take hours on foot. And that’s before your interrogation! pic.twitter.com/NqJExG5cpA
