Varsó magyarázatra vár a kijevi korrupcióellenes vizsgálatok keretében Andrij Jermaknál, az Elnöki Hivatal vezetőjénél a Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) és a Korrupcióellenes Szakosított Ügyészség (SZAP) által pénteken tartott házkutatás kérdésében – számolt be az rbc.ua hírportál Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel védelmi miniszter nyilatkozatára hivatkozva, amelyet a PAPlengyel hírügynökség idézett.
A jelentés szerint a korrupcióellenes hatóságok által Jermak lakásában tartott házkutatásról szóló információkra reagálva a lengyel miniszter kijelentette, hogy Varsó Ukrajna támogatására vonatkozó stratégiája „változatlan marad, mivel ott húzódik a lengyel biztonság határa”. Ugyanakkor hangsúlyozta az átláthatóság szükségességét az ukrán korrupcióellenes politikában.
„Várjuk a tisztázást” – mondta Kosiniak-Kamysz. Szerinte Ukrajna nehéz időszakon megy keresztül, és az állami vezetésben esetlegesen jelen lévő korrupció kérdése negatívan befolyásolja a béketárgyalásokat. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy Ukrajna védelme nem fog kárt szenvedni az olyan helyzetek miatt, amelyek politikai spekulációkat és Ukrajna ellenfeleinek romboló befolyását válthatják ki.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tárgyalt a Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) és a Korrupcióellenes Szakosított Ügyészség (SZAP) hatásköreit korlátozó törvényről, és magyarázatot követel – jelentette ki Guillaume Mercier, az Európai Bizottság szóvivője, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a szóvivő jelezte, hogy az Európai Bizottságot komoly aggodalommal tölti el a NABU-ról szóló új törvény elfogadása, mivel az jelentősen gyengítheti Ukrajna korrupcióellenes szerveinek hatásköreit és jogköreit. Mint megjegyezte, a NABU és a SZAP az ukrán jogállamiság sarokköveinek tekinthető. Ezek a szervek kulcsfontosságúak az ukrajnai reformok végrehajtásához, és függetleneknek kell maradniuk – hangsúlyozta.
„Az Európai Bizottság elnöke felvette a kapcsolatot Zelenszkij elnökkel a legfrissebb fejleményekkel kapcsolatban. Von der Leyen elnök komoly aggodalmát fejezte ki a módosítások következményeivel kapcsolatban, és magyarázatot kért az ukrán kormánytól” – mondta el Guillaume Mercier, hozzátéve, hogy Ukrajnának, mint EU-tagjelölt országnak, teljes mértékben be kell tartania a jogállamiság tiszteletben tartásának és a korrupció elleni küzdelemnek a normáit, ebben nem lehetnek kompromisszumok.
Mark Rubio és Szergej Lavrov találkozója nem cáfolja azt a tényt, hogy az Egyesült Államok elítéli Ukrajna az oroszok általi tömeges bombázását, közölte Tammy Bruce, a külügyminisztérium szóvivője ezt csütörtökön egy tájékoztatón, számolt be a Jevropejszka Pravda.
A külügyminisztérium szóvivőjét arra kérték, hogy magyarázza el, miért érdemli meg az orosz külügyminiszter, hogy találkozzon Rubióval egy olyan időszakban, amikor Oroszország rekordméretű bombázást hajt végre ukrán városok ellen.
Erre Bruce azt válaszolta, hogy a háború befejezéséhez, amerikai szemszögből nézve „bármikor, mindenkivel beszélni” kell.
„Az előző kormányban (Biden – szerk.) sokan úgy gondolták, hogy Putyinnal egyáltalán nem kellett volna beszélni. Három évig nem beszéltek vele. Így nem lehet semmilyen megértésre vagy megállapodásra jutni, és nem lehet erőfeszítéseket tenni a vérontás és a szenvedés megállítására” – mondta.
A külügyminisztérium szóvivője azt is hangsúlyozta, hogy Donald Trump elítélte az orosz támadások eszkalálódását, amit „undorítónak” nevezett.
„Határozottan elítéljük az Ukrajna elleni orosz támadások eszkalálódását, és legmélyebb részvétünket fejezzük ki az áldozatoknak és az elhunytak családjainak. Minden héten arról olvasunk jelentéseket, hogy Oroszország új rekordokat dönt meg légitámadásainak mértékét tekintve. Minden ország rekordokat akar, de nem ilyeneket” – mondta Bruce.
Megismételte, hogy az Egyesült Államok csalódott az ukrajnai háború rendezésében elért haladás hiánya miatt.
A szakértők úgy vélik, hogy az orosz képviselők által tett, a már elhangzottakhoz hasonló nyilatkozatok alacsony valószínűségre utalnak egy érdemi megállapodás megkötésére az ukrán delegáció béketárgyalásai során.
Oroszország megpróbálja elhúzni a béketárgyalásokat, hogy folytathassa a katonai műveleteket Ukrajnában, és további engedményeket szerezhessen Ukrajnától és a Nyugattól.
Az alacsonyabb szintű delegáció kiküldésével az orosz fél megerősíti Moszkva konstruktív tárgyalások iránti érdeklődésének hiányát.
Az isztambuli béketárgyalások második fordulója során Oroszország továbbra is kemény álláspontot képvisel, ami arra utal, hogy alacsony a valószínűsége annak, hogy érdemi megállapodás szülessen az ukrán delegációval. Oroszország a békefolyamat elhúzására törekszik, hogy folytathassa a katonai akciókat, és engedményeket követelhessen Ukrajnától és a Nyugattól, ami megnehezíti a béke elérésének útját a régióban.
Mindössze 37 parlamenti képviselő hagyta el Ukrajnát üzleti út céljából az Amerikai Egyesült Államokba – jelentette be Ruszlan Sztefancsuk, a parlament elnöke mondta a Legfelső Tanácsban megtartott tájékoztatóján, közölte a Ragyio Szoboda.
„Ukrajna nehéz feladat előtt áll: újból kell indítania kapcsolatait stratégiai partnerével, az Egyesült Államokkal. És ezt mi abszolút minden szinten tesszük”, jelentette be Sztefancsuk.
Elmondása szerint pontosan ezért utazott 37 parlamenti képviselőből álló delegáció az Egyesült Államokba.
Volodimir Zelenszkij elnök korábban bejelentette, hogy egyes parlamenti képviselők rendszeresen kiutaznak külföldre, többek között a parlament fele jelenleg is egy imareggelin van az Egyesült Államokban.
Zelenszkij kifejtette, hogy a probléma nem a képviselők jelenlegi egyesült államokbeli látogatásában, hanem „a parlamenti képviselők állandó üzleti útjaiban van, akiknek ehelyett az emberek érdekében kellene dolgozniuk”.
A Legfelső Tanácsnak több kérdésben magyarázatot kell kérnie a Védelmi Minisztériumtól és a Külügyminisztériumtól az új mozgósítási törvénytervezettel kapcsolatban – közölte vasárnap Jehor Csernyev, a Legfelső Tanács nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési bizottságának elnökhelyettese az ukrán televízió non-stop háborús műsorában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Csernyev elmondta: „Ismét kivették a tervezetből az e-mailes behívókat, de a hadkötelesek elektronikus fiókjába történő küldést beiktatták. Pusztán technikailag szeretnénk meghallani a Védelmi Minisztériumtól, hogy ez miként fog kinézni, mert nem minden ember férhetnek hozzá vagy rendelkezik internet- és okostelefon-hozzáféréssel.”
A honatya hozzátette, hogy kérdések merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy a külföldre távozottakkal szemben kényszert kell-e bevezetni. Mint kifejtette, hogy a konzuli szolgáltatások igénybevételi jogának megvonásáról beszélünk. „Meg akarjuk hallgatni a Külügyminisztérium álláspontját, egyrészt, hogy a konzuli osztályaink megbirkóznak-e ilyen feladatokkal. Másodszor, hogy ez valóban hoz-e valamilyen eredményt, visszatérnek-e az emberek, vagy örökre elveszítjük őket” – magyarázta Jehor Csernyev.
Túl sokáig tartana az ukrán katonákat kiképezni a Leopard 2-es harckocsik használatára, ezért Németország nem küld ilyen fegyverrendszereket Ukrajnába – mondta el Lars Klingbeil, az SPD társelnöke a német NTV-nek.
Klingbeil azt mondta: a „közlekedési lámpa koalícióban” teljes egyetértés van arról, hogy egyelőre nem küldenek Ukrajnának sem harckocsikat, sem gyalogsági harcjárműveket, mivel olyan sokáig tart a kezelők kiképzése, hogy az már nem hozna érdemi változást a harcok menetére nézve „a háború mostani szakaszában.”
Klingbeil azt állítja: a Panzerhaubitze 2000-esekre és a MARS II-esekre való kiképzés lényegesen rövidebb idő, ezért kaptak ilyen rendszereket korábban az ukránok.
Korábban Olaf Scholz német kancellár azt nyilatkozta a sajtónak, hogy azért nem küldenek tankokat, mert nem akar Németország az egyetlen olyan ország lenni, amelyik modern harckocsikat küld Ukrajnának.
Hasonló fiaskó nemrég a Dingo MRAP-ek körül is volt nemrég: eleinte azt mondták a németek, hogy kiképzési célokra kell a Bundeswehrnek minden egyes 4×4-es, aztán nemrég bejelentették, hogy mégis adnak Ukrajnának 50 Dingót.
A Bild közben nemrég arról is írt, hogy az Egyesült Államok is egyre nagyobb nyomást gyakorol a németekre annak érdekében, hogy Berlin tankokat szállítson az ukrán fegyveres erőknek. Az Egyesült Államok eddig messze Ukrajna legnagyobb támogatója fegyverszállítmányok tekintetében.
[type] => post [excerpt] => Túl sokáig tartana az ukrán katonákat kiképezni a Leopard 2-es harckocsik használatára, ezért Németország nem küld ilyen fegyverrendszereket Ukrajnába – mondta el Lars Klingbeil, az SPD társelnöke a német NTV-nek. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1663498200 [modified] => 1663461401 ) [title] => Különös magyarázat a németektől, hogy miért nem küldenek tankokat [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=57782&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 57782 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 57783 [image] => Array ( [id] => 57783 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/dan-leopard-2-tank-harckocsi-stock-554849.jpg [original_lng] => 290282 [original_w] => 1125 [original_h] => 633 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/dan-leopard-2-tank-harckocsi-stock-554849-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/dan-leopard-2-tank-harckocsi-stock-554849-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/dan-leopard-2-tank-harckocsi-stock-554849-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/dan-leopard-2-tank-harckocsi-stock-554849-1024x576.jpg [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/dan-leopard-2-tank-harckocsi-stock-554849.jpg [width] => 1125 [height] => 633 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/dan-leopard-2-tank-harckocsi-stock-554849.jpg [width] => 1125 [height] => 633 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/dan-leopard-2-tank-harckocsi-stock-554849.jpg [width] => 1125 [height] => 633 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1663450601:12 [_edit_last] => 12 [views_count] => 2056 [_thumbnail_id] => 57783 [translation_required] => 1 [translation_required_done] => 1 [_oembed_30f7b55c52f4347c4142c48ed75dada2] =>
Щиро вдячний @POTUS і ?? народу за черговий пакет безпекової допомоги для ?? у розмірі $725 млн. Ми отримаємо, зокрема, вкрай необхідні боєприпаси для HIMARS та артилерії. Чудовий подарунок до Дня захисників і захисниць ??! Російський агресор буде переможений, ?? буде вільною!
BREAKING: DOD announces the latest military aid package for Ukraine, for $275M. Includes additional ammo for HIMARS, Humvees, satellite communications antenna, and more. Full list TK
Auf seiner Asienreise besucht Olaf Scholz die demilitarisierte Grenze zwischen Nord- und Südkorea, die Vorbild für ein Ende des Ukrainekriegs sein könnte. Zunächst aber erreichte der Kanzler hier einen Durchbruch bei dem Thema. https://t.co/xXD33jdUwu
Minister @c_lindner und sein ?? Amtskollege @SergiiMarchenk3 haben eine gemeinsame Absichtserklärung zur Stärkung der Zusammenarbeit unterzeichnet. Es geht um Kooperation in den Bereichen #Finanzmarkt, #Zoll sowie dem Management von Staatsbeteiligungen und Privatisierungen. pic.twitter.com/tKCw8R3jJh
— Bundesministerium der Finanzen (@BMF_Bund) August 14, 2023
Hadja Lahbib, belga külügyminiszter a Dmitro Kulebával, ukrán kollégájával való találkozóján megindokolta a megszállt Krím félszigeten tett látogatását és elismerte, hogy határátlépéskor jogsértést követett el – áll a belga és az ukrán külügyi tárca, a találkozót követően kiadott közös nyilatkozatában.
„Hadja Lahbib miniszter megindokolta ukrajnai (Krími) útját: tavaly újságíróként és dokumentumfilm-rendezőként, az ukrán jogszabályokat megsértve, a krími Szevasztopol városába látogatott. Rendezőként egy olyan projekt megvalósításán dolgozott, amely azt mutatta be, hogyan használja Oroszország a kultúrát, mint propagandát, és hogyan élnek a művészek az elnyomás alatt egy ilyen nehéz történelmi időszakban. Őszintén sajnálja, hogy ez a látogatás ilyen körülmények között történt. Hadja Lahbib miniszter mindig is kiállt Ukrajna szuverenitása és a nemzetközileg elismert határain belüli területi egysége, valamint a Krím félsziget, mint Ukrajna szerves része státusza mellett” – áll a közleményben.
Lahbib Belgium támogatásáról és készségéről biztosított, miszerint Belgium hozzájárul a béke visszaállításához és Ukrajna újjáépítéséhez.
„Kuleba miniszter üdvözölte Belgium Ukrajna területi integritása melletti őszinte és odaadó elkötelezettségét, valamint azt, amit e téren tesz” – áll a nyilatkozatban. A tárgyalások Prágában zajlottak.
Kuleba és Lahbib megállapodott abban, hogy a következő találkozót az ENSZ Közgyűlésének soron következő New York-i ülésén tartják, hogy megvitassák az Ukrajna támogatására irányuló lehetséges kétoldalú projekteket.
A közös nyilatkozat nem említi a kijevi látogatás lehetőségét, annak ellenére, hogy Lahbib korábban elmondta, szívesen ellátogatna Ukrajnába.
A közelmúltban vált ismertté, hogy HadjaLahbib2021 nyarán a megszállt Krím félszigetre utazott a Global Values fesztiválra, amelyet a Lunacsarszkijról elnevezett Szevasztopoli akadémiai orosz drámai színház szervezett.
Lahbib nem titkolta ezen tényt, és nyíltan számolt be az utazásról a közösségi oldalakon és a televízió adásaiban, de a Külügyminisztérium élére való kinevezése előtt nem került széles körben nyilvánosságra. Lahbib külügyminiszterként az ukrán államiság napján levelet írt ukrán kollégájának, Dmitro Kulebának, amelyben támogatását fejezte ki, kiemelve, hogy a Krím félsziget és Donbász Ukrajnához tartozik.
[type] => post [excerpt] => Hadja Lahbib, belga külügyminiszter a Dmitro Kulebával, ukrán kollégájával való találkozóján megindokolta a megszállt Krím félszigeten tett látogatását és elismerte, hogy határátlépéskor jogsértést követett el – áll a belga és az ukrán külügyi tár... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1662111060 [modified] => 1662076055 ) [title] => A belga külügyminisztérium vezetője elismerte, hogy krími látogatása során megsértette a törvényt, és bocsánatot kért [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=56703&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 56703 [uk] => 56604 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 56605 [image] => Array ( [id] => 56605 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/photo-2022-08-31-17-57-35.jpg [original_lng] => 90915 [original_w] => 1200 [original_h] => 756 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/photo-2022-08-31-17-57-35-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/photo-2022-08-31-17-57-35-300x189.jpg [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/photo-2022-08-31-17-57-35-768x484.jpg [width] => 768 [height] => 484 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/photo-2022-08-31-17-57-35-1024x645.jpg [width] => 1024 [height] => 645 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/photo-2022-08-31-17-57-35.jpg [width] => 1200 [height] => 756 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/photo-2022-08-31-17-57-35.jpg [width] => 1200 [height] => 756 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/photo-2022-08-31-17-57-35.jpg [width] => 1200 [height] => 756 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1662065255:12 [_thumbnail_id] => 56605 [_edit_last] => 12 [views_count] => 3618 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_3857af604ceac56e9a3e56c41eadc5e2] =>
?L'application #TikTok sera désormais interdite au niveau fédéral. Une décision logique et nécessaire. J'attendrai donc pour essayer d'y rivaliser avec la créativité sans borne de l'excellente @pdsutter. Mais je reste à votre disposition sur Facebook et Twitter ?. A bientôt ! pic.twitter.com/CKUcIbOop0
🇧🇪 confirms its commitment to🇺🇦 with the delivery of F16s, in coordination with our allies, while preserving our security and the operationality of our air fleet. We continue to strengthen the defense capacity of Ukraine to defend its territory and population. pic.twitter.com/ZEoaoLmtrP
A 2020 augusztusi belorusz elnökválasztást követően tömegtüntetések törtek ki annak érdekében, hogy kifejezzék felháborodásukat a választási csalás felmerülő gyanúja miatt.
Lukasenka akkoriban nagyon sok megfejtést adott a demonstrációk hátterére, miszerint elsősorban az amerikaiak és a nyugati NGO-k bujtották fel az elégedetleneket. Legújabb interjújában azonban egy olyan szálat dobott be, amelyet még nem és a mostani feszültségek tekintetében különösen érdekes.
A fehérorosz elnök ugyanis elmondta, hogy amikor a tüntetések zajlottak, jelentős mennyiségben foglaltak le Ukrajnából érkező fegyverszállítmányokat a belorusz hatóságok. Nem fejtette ki ezt a szálat részletesen, viszont egyértelműen sejttette, hogy Kijev táplálhatta a tüntetéseket.
Ez pedig már csak azért is érdekes, mert az meglehetősen egyértelmű, egy orosz–ukrán konfliktusban Lukasenka melyik fél oldalára állna. A fehérorosz vezető engedélyezte is az orosz hadseregnek, hogy területükön hadgyakorlatozzanak, veszélyes közelségben Ukrajnához.
A TASS hírügynökség által idézett interjúban egyébként Lukasenka akciófilmbe illő küzdelmet írt le a tüntetések idejéről, amely az elnöki palota megvédését illeti, amelyet szerinte a tüntetők „biztosan el akartak foglalni”.
Mint mondta, meg kellett mutatni, hogy nem fut el a tüntetők elől, ezért helikopterre szállt, elment az elnöki palotához és gépfegyvert ragadt. Hozzátette: az embereivel fel voltak készülve a palota megvédésére, ugyanis ez nagy „skalp” lehetett volna a tüntetőknek.
Lukasenka ezen felül kijelentette, hogy neki és kollégáinak köszönhető, hogy sikerült felépíteni egy független Fehéroroszországot, amely az ország történelme során először fordult elő. Mint mondta, ez volt generációjának fő célja, amit sikeresen teljesített is.
Semmire nem felszólító „gondolatkísérlet” volt David Arahamijának, a Nép Szolgája (SZN) párt frakcióvezetőjének a kijelentése, miszerint fatális hiba volt, hogy Ukrajna lemondott az atomfegyvereiről, mert ha nem teszi, akkor most zsarolhatná az egész világot – magyarázta Olekszandr Kornyijenko, az SZN párt elnöke, adta hírül csütörtökön a strana.ua hírportál.
Olekszandr Kornyijenko
A kormányzó párt elnöke a frakcióvezető nagy feltűnést keltő kiszólását kommentálva kifejtette: „tudják, ez olyan, mint egy gondolatkísérlet, agytorna vagy alternatív történelem, hogy mi lett volna, ha akkor másképp alakulnak a dolgok, minden másképp lehetne.” Hozzátette: „nem gondolom, hogy (Arahamija) kijelentése valamiféle felhívás lenne arra, hogy Ukrajna újítsa fel atomprogramját, vagy pláne, hogy zsarolja vele az egész világot.”
Mindazonáltal Kornyijenko úgy vélte, „David Heorhijevics (Arahamija) nyilatkozatát nem szabad külön kezelni attól a biztonsági helyzettől, amelyben jelenleg vagyunk, beleértve az Északi Áramlat-2 földgázvezeték ügyét.” Mint fogalmazott, „érthető, hogy Ukrajnának nem válnak a kárára pótlólagos garanciák, és főként az érvényesítésük mechanizmusa, hogy legyen valamilyen konkrét támogatás a partnereink részéről, ami szintén nagyon fontos.”
Mint hírportálunk ma közölte,David Arahamija, az SZN párt parlamenti frakciójának vezetője egy televíziós műsorban kijelentette, hogy Leonyid Kravcsuk, Ukrajna első elnöke fatális hibát követett el, amikor egy semmit nem jelentő dokumentum aláírásával lemondott az atomfegyverekről. Ha Ukrajnának atomfegyverei lennének, akkor „zsarolhatná az egész világot, adnák neki a pénzt a nukleáris arzenál karbantartására, ahogy ez most más országokkal történik” – mutatott rá az oroszországi Szocsiban 1973-ban grúz szülőktől született és Grúziában nevelkedett ukrán politikus.
