Hozzájárult a magyar Országgyűlés Svédország csatlakozásához az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez (NATO).
A képviselők 188 igen és 6 nem szavazattal, tartózkodás nélkül hagyták jóvá a csatlakozási jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló törvényt.
Az eddig semleges észak-európai állam – Finnországgal együtt – az orosz–ukrán háború 2022-es kitörését követően kérte felvételét a katonai szövetséghez. Svédország akkor válik taggá, amikor a csatlakozási okiratát letétbe helyezi az Amerikai Egyesült Államok kormányánál.
Történelmi napnak nevezte a mai napot Ulf Kristersson svéd miniszterelnök, miután a magyar Országgyűlés hétfőn ratifikálta országa NATO-csatlakozását. Az X-en közzétett üzenetében a svéd kormányfő leszögezte: Svédország kész vállalni a rá háruló felelősséget az euroatlanti biztonság terén.
Mint ismert a svéd NATO-csatlakozásról szóló országgyűlési határozati javaslat elfogadását kérte a képviselőktől Orbán Viktor hétfőn az Országgyűlésben.
A kormányfő kiemelte: a svéd–magyar hadiipari együttműködés és Svédország NATO-csatlakozása erősíti Magyarország biztonságát.
Kitért arra is, hogy a svéd miniszterelnök pénteki látogatása sikerrel járult hozzá a két ország közötti fair és tiszteletteljes viszonyhoz.
Productive meeting w/ President @RTErdogan to prepare the #NATO Summit in Vilnius. We discussed Sweden’s NATO membership, and I welcome that #Türkiye, Sweden and Finland will meet again in the Permanent Joint Mechanism. pic.twitter.com/bFlMOJGBXa
— Jens Stoltenberg (@jensstoltenberg) June 4, 2023
?? has contributed almost 2 bn euros to ??. Our next defence materiel package is under preparation. ?? is our largest development partner. Finland and the EU will support #Ukraine for as long as needed. Freedom will prevail. Many thanks for hosting us in Kyiv, @DmytroKulebapic.twitter.com/B2nsjYicNi
Who among world political leaders can make a speech in so perfect #Ukrainian? May be just a few. Here is the today's video of the Speaker of the Parliament of #Finland Jussi Halla-aho addressing the #Ukraine's Parliament in Ukrainian on the 90th anniversary of the Russian crime -… pic.twitter.com/eKM4bTfthG
NEW: Finnish 'instrumentalization' law passes in Parliament.
"This gravely undermines access to #asylum in #Finland, endangering rights of people seeking safety & arbitrariness & violence at the border," says @dinushikad1
A szabad Országgyűlés harminc évvel ezelőtti megalakulására emlékező ünnepi ülést tartott szombaton a magyar parlament. Áder János államfő beszédében nemzeti összefogást szorgalmazott, Kövér László házelnök pedig arról beszélt, emlékezni és emlékeztetni a jövő felé fennálló adósság. A képviselők politikai nyilatkozatot fogadtak el a népképviseleti rendszer 1990-es visszaállításáról. Az ülésen – két független képviselő mellett – csak a Fidesz–KDNP vett részt, néhány ellenzéki képviselő ugyanakkor napirend utáni felszólását elmondta.
(Fotó: MTI)
Kövér: Emlékezni és emlékeztetni a jövő felé fennálló adósság
Emlékezni és emlékeztetni a jövő felé fennálló adósság, melynek lerovását elmulasztva „könnyen kiszolgáltatott helyzetbe taszíthatjuk az utánunk következőket” – mondta a házelnök.
Kövér László úgy fogalmazott: az emlékezés a történelem által hitelesített mérce igénybevételét is jelenti, mellyel „megmérhetjük önmagunkat, s mellyel elválaszthatjuk a jót a rossztól, az igazat a hamistól”.
„Mi, a rendszerváltoztatás még ma is aktív nemzedéke a béke gyermekei vagyunk, akiknek élete, pályafutása eddig mentes lehetett az olyan közösségi megpróbáltatásoktól, tragédiáktól, amilyeneket a korabeli hazug tankönyvek és pártállami propaganda ellenében a családi emlékezet tett számunkra személyes élménnyé” – mondta.
A nagyszülők történetei két világháborúról, Trianonról, megszállásokról, két totalitárius rendszer rémuralmának rettegéssel teli hónapjairól és éveiről, a szülők elbeszélései 1956-ról vagy 1968-ról, a szemünk előtt zajló mindennapi küzdelmeik, helytállásuk „a mi élni segítő tudásunkká vált, hogy majd jobban megérthessük, mi történt 1980–81-ben Lengyelországban, s hogy az ezt követő években mi történik velünk” – fejtette ki.
A házelnök megemlékezett a harminc évvel ezelőtti ülést az 1947-es nemzetgyűlés elnökeként megnyitó Varga Béláról, az akkori korelnökről, Kéri Kálmánról és Demény Pálról, majd kiemelte a későbbi képviselők közül Horváth Jánost, Varga Lászlót és Wittner Máriát, akik „a személyes életünk valóságává tették a történelem általuk képviselt darabját”.
Áder: Nemzeti összefogásra van szükség!
Nemzeti összefogásra van szükség ahhoz, hogy az élet minél gyorsabban visszatérjen a rendes kerékvágásba – mondta Áder János államfő.
(Fotó: MTI)
A köztársasági elnök az ajánlotta, hogy a koronavírus-járvány miatt ránk váró feladatok megoldásához használjuk erőforrásként mindazt, amit az elmúlt harminc évben elértünk és amit az elmúlt hetekben megtapasztaltunk, „hogy hamarosan újra élvezhessük a szabadságot”. Kiemelte: az elmúlt hetekben a járvány nem csak törékenységünkre figyelmeztetett, de a társadalmi összefogás erejét is megmutatta.
Hangsúlyozta, hogy amit az elmúlt harminc évben alkottunk, az kiállta az idő próbáját, „Magyarország független, demokratikus jogállam, szabad ország”.
A 30 éve szabad Országgyűlés ünnepi ülése(forrás: Facebook)
Politikai nyilatkozatot fogadott el a Ház a népképviseleti rendszer 1990-es visszaállításáról
Politikai nyilatkozatot fogadott el az Országgyűlés Magyarország népképviseleti rendszerének harminc évvel ezelőtti visszaállításáról.
Az Orbán Viktor miniszterelnök, Kövér László házelnök, továbbá Kocsis Máté, Kósa Lajos, Varga Mihály, Németh Zsolt és Hörcsik Richárd (Fidesz), valamint Harrach Péter (KDNP) által jegyzett előterjesztést 126 igen szavazattal, 1 nem ellenében fogadták el.
A nyilatkozat szövege szerint az Országgyűlés tisztelettel emlékezik meg az ország állami önrendelkezésének 1944. március 19-én történt elvesztését követő első szabadon választott népképviselet 1990. május 2-i megalakulásáról, amely – a magyar alaptörvény szerint – „hazánk új demokráciájának és alkotmányos rendjének kezdete”.
(Fotó: MTI)
Napirend után
Felszólalásában Simicskó István (KDNP) az 1646-os ungvári unióról emlékezett meg.
Keresztes László Lóránt (LMP) az Országgyűlés harminc évvel ezelőtti megalakulását idézte fel, hozzátéve, hogy szerinte a most elfogadott politikai nyilatkozat nem mutat nemzeti egységet.
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) felszólalásában az elmúlt harminc év kormányait vádolta, frakciótársa, Varga-Damm Andrea szerint pedig ma nincs mit ünnepelni, mert a társadalomnak az elmúlt harminc év óriási kudarc.
Ezután Lezsák Sándor levezető elnök lezárta az ülést, a következő plenáris ülés hétfőn lesz.
