Problémakeltés helyett Kijev támogatására kell összpontosítani a lengyel–ukrán kapcsolatokban – jelentette ki Piotr Wawrzyk lengyel külügyminiszter-helyettes vasárnap, kommentálva a tárca szóvivője és a varsói ukrán nagykövet között előző nap lezajlott, a két ország történelmi viszonyát érintő szóváltást.
Wawrzyk a wpolityce.pl lengyel konzervatív hírportálnak nyilatkozott a témáról. A kétoldalú kapcsolatokban „nem kell most mindenáron problémákat keresni […], fókuszáljunk inkább Ukrajna támogatására” – fogalmazott Wawrzyk, hozzátéve: az ilyen problémakeltés most „senkinek sem kedvez, kivéve Oroszországot”.
Szombaton Lukasz Jasina, a varsói külügyminisztérium szóvivője az onet.pl német tulajdonú lengyelországi hírportálnak adott interjúban a lengyel–ukrán történelmi kapcsolatok egyik nehéz fejezetéről, a Lengyelország által népirtásnak minősített 1943-as volhíniai mészárlás közeledő 80. évfordulójáról nyilatkozott.
A szóvivő leszögezte: az ukrán fél eddig nem kért bocsánatot a tragédiáért. „Ez még mindig nem a legfontosabb dolog az ukránok számára, még mindig túl kevéssé értik” – jelentette ki Jasina. Hozzáfűzve: bízik benne, hogy a vérengzés 80. évfordulója változást hoz e tekintetben. A szóvivő úgy ítélte meg: Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek bocsánatot kellene kérnie az évforduló alkalmából.
Jasina szavaira szombaton Vaszil Zvarics, Ukrajna varsói nagykövete reagált a Twitteren. Elfogadhatatlannak és szerencsétlennek nevezte azt, hogy az ukrán elnöknek, illetve Ukrajnának „akármilyen módon próbálják meg előírni, mit tegyen a közös jövő érdekében”. Zvarics „kiegyensúlyozott” nyilatkozatokra szólított fel, „különösen az emberirtó orosz agresszió nehéz valósága közepette”.
Vasárnap reggel azonban a nagykövet törölte a bejegyzést, egy újban pedig megírta: szombaton közvetlenül arra reagált, hogy Jasina „egyenes utasítást adott, mint tegyen (Zelenszkij) elnök”. „A kommunikáció ilyen módját helytelennek tartjuk” – fűzte hozzá Zvarics. Hangsúlyozta: „Készen állunk a párbeszédre, a történelmi ügyeket érintő együttműködésre, értjük ennek jelenőségét, tiszteljük az áldozatok emlékezetét. Együtt erősebbek vagyunk”.
Nyolcvan éve, 1943. július 11-én a mai nyugat-ukrajnai Volhínia, lengyelül Voliny területén fekvő mintegy 150 községben az egykori Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) és az Ukrán Nacionalisták Szervezete (OUN) mintegy 8 ezer lengyelt gyilkolt meg, ezzel tetőzött az ugyanazon év elején elindított, a térségben élő lengyelek ellen irányuló erőszakhullám, amely Volhíniában és az egykori Kelet-Galíciában összesen mintegy 100 ezer áldozatot követelt.
Varsó népirtásnak minősíti a történteket, az ukrán történészek viszont a második világháborús lengyel-ukrán fegyveres konfliktus következményének tekintik azt, és közös, arányos felelősségről beszélnek.
Lengyelország reményei szerint még 2023 végéig új alapszerződést ír alá Ukrajnával a jószomszédi viszonyról, baráti kapcsolatokról és együttműködésről – közölte Lukasz Jasina, a lengyel külügyminisztérium szóvivője egy lapinterjúban, számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a lengyel külügyi sajtószóvivő az Ukrinform hírügynökségnek nyilatkozva elmondta: Lengyelország olyan megállapodás megkötésére törekszik, amely „kapcsolatainkat valóban stratégiai jelentőségűvé alakítja, nem csak az államok, hanem a társadalmak szintjén is elmélyíti partnerségünket, és megnyitja a kaput mindkét gazdaság fejlődése előtt.”
„A megújított alapszerződést szándékunkban áll aláírni, amint mindkét fél befejezte a tartalmával kapcsolatos munkát. Azt akarjuk, hogy ez még ebben az évben megtörténjen” – hangsúlyozta Lukasz Jasina.
ABW zatrzymała kolejnego członka siatki szpiegowskiej pracującej dla rosyjskiego wywiadu. Podejrzany prowadził obserwację obiektów militarnych i portów morskich. Był systematycznie wynagradzany przez Rosjan. To już 15. osoba zatrzymana w tym śledztwie.
Teaser and footage from a rehearsal of tomorrow’s Poland’s military parade, timed to coincide with Army Day - which commemorates Poland’s victory over the Bolsheviks in 1920. pic.twitter.com/oq93wFlXl6
Podczas gdy inni składają deklaracje odnoszące się do przyszłości, my w porozumieniu ze stroną ukraińską działamy. Pierwsze ekspresowo wyremontowane w Bumarze-Łabędy czołgi Leopard zostały odebrane przez stronę ukraińską ?? Nad kolejnymi wozami prace trwają. pic.twitter.com/anWXVvIbC5
AKTUALIZACJA❗️ Średnia notowań w interwale od 30 września do 7 października (7 sondaży) oraz od 8 do 12 października (8 sondaży), z wagą uwzględniającą prawdopodobny rozkład głosów w obwodach zagranicznych. pic.twitter.com/PWPKRAGvcd
At the meeting marking the 🇺🇦 Diplomatic Service Day, FM @sikorskiradek spoke about 🇵🇱's support for Ukraine.
Talking about the role of individuals in history, he compared @ZelenskyyUa to Winston Churchill, because had Zelenskyy left Kyiv, Ukraine would have lost the war. pic.twitter.com/LoeQinYNSr
💬 The presence of #NATO forces in Ukraine is not unthinkable. I appreciate the 🇫🇷 President Emmanuel Macron's initiative, because it is about Putin being afraid, not us being afraid of Putin.
France is building an alliance of countries open to potentially sending Western troops to Ukraine — and in the process deepening its clash with a more cautious Berlin.https://t.co/ckOjJL7fmh
W związku z dowodami, że to rosyjskie służby specjalne dokonały karygodnego aktu dywersji wobec centrum handlowego przy Marywilskiej, podjąłem decyzję o wycofaniu zgody na działanie konsulatu Federacji Rosyjskiej w Krakowie.
— Radosław Sikorski 🇵🇱🇪🇺 (@sikorskiradek) May 12, 2025
Budapest? Not everyone may remember this, but in 1994 Ukraine already got assurances of territorial integrity from the US, Russia and the UK. In Budapest. Maybe I’m superstitious, but this time I would try to find another place.
Informujemy, że trwają rozmowy ze stroną ukraińską na temat przekazania samolotów MIG-29. Przekazywanie samolotów związane jest z osiąganiem przez nie docelowych resursów eksploatacyjnych oraz brakiem perspektywy ich dalszej modernizacji w Siłach Zbrojnych RP. Informujemy… pic.twitter.com/35obeH37rP
