Donald Tusk lengyel miniszterelnök szerint az Északi Áramlat 1-2 gázvezeték építésének kezdeményezői és támogatói ma egy dolgot tehetnek: bocsánatok kérhetnek és hallgathatnak. A politikus azokra a hírekre reagált, amelyek szerint Berlinben sokan úgy gondolják, Lengyelországnak is köze van a 2022-es incidenshez és ezért Németország kártérítést kérhet Varsótól.
A Wall Street Journal című amerikai lap csütörtökön számolt be arról, hogy az ukrán hatóságok felelősek az Északi Áramlat 1 és 2 vezeték 2022 szeptemberi felrobbantásáért és ezzel Kijev elzárta Németországot egy kulcsfontosságú energiaforrástól és súlyosbította az európai energiaválságot. Németország Oroszország partnere volt a két országot közvetlenül összekötő vezetékprojektben. Lengyelország viszont mindig is hangsúlyozta, hogy saját biztonsági érdekeit sértette az Északi Áramlat.
Az X mikroblogon megszólalt Tusk elsősorban a német külügyi hírszerző ügynökség, a BND korábbi vezetőjének, August Hanningnak azon állítására reagált, amely szerint Lengyelország minden bizonnyal támogatta az Északi Áramlat gázvezetékek elleni támadást. Hanning szerint Németországnak fontolóra kellene vennie, hogy kártérítést kérjen Lengyelországtól és Ukrajnától.
Hanning egyébként Gerhard Schröder volt német kancellár alatt szolgált. Schröder később orosz állami tulajdonú energetikai vállalatoknak, köztük az Északi Áramlatnak dolgozott.
Négy új minisztert iktatott be hétfőn Andrzej Duda lengyel elnök azon tárcavezetők helyébe, akik a júniusi európai parlamenti (EP) választásokon indulnak.
Az államfő Donald Tusk miniszterelnök kezdeményezésére eskette fel a kormány új tagjait.
A varsói államfői palotában a Donald Tusk részvételével rendezett ünnepség előtt Andrzej Duda elfogadta Borys Budka állami vagyonügyi miniszter, Krzysztof Hetman fejlesztési és technológiai miniszter, Marcin Kierwinski belügy- és közigazgatási miniszter, valamint Bartlomiej Sienkiewicz kulturális és örökségvédelmi miniszter lemondását.
Kierwinski helyébe Andrzej Duda az ünnepségen Tomasz Siemoniakot, a titkosszolgálatokat felügyelő minisztert nevezte ki belügyminiszternek. Siemoniak megtartja egyúttal az eddigi tisztségét is. Új vagyonügyi miniszterként az elnök Jakub Jaworowski közgazdászt nevezte ki. A kulturális tárca élére Hanna Wróblewska áll, a fejlesztési minisztériumot Krzysztof Paszyk irányítja ezentúl.
Andrzej Duda beszédében kiemelte: a kormányátalakításra, ezen belül a belügyminiszteri poszton történt változásra a lengyel történelem nehéz időszakában kerül sor. Felidézte: az utóbbi évek során Lengyelország több biztonsági fenyegetéssel szembesült, elsősorban az ukrajnai háborúval, a koronavírus-járvánnyal és a fehérorosz határon jelentkező migrációs válsággal.
A biztonságról szól majd a 2025 első félévében esedékes soros lengyel európai uniós elnökség is – folytatta Duda. Megismételte javaslatát, hogy az elnökség során az EU és az Egyesült Államok, valamint az EU és Ukrajna között csúcstalálkozót rendezzenek.
A transzatlanti együttműködés szorosabbá tételének köszönhetően remélhetőleg „soha nem kerül sor harmadik világháborúra, amelyről egyesek suttognak” – jelentette ki az államfő.
A biztonságot nevezte kormánya fő prioritásának Donald Tusk is. Megerősítette szombati bejelentését, miszerint a keleti határszakasz védelmét egy olyan határakadály építésével fejlesztenék tovább, amely „nemcsak az illegális bevándorlás, hanem a fegyveres konfliktusokból eredő fenyegetések” elől is megvédené Lengyelországot.
Május 10-én hajtják végre a lengyel kormány átalakítását – jelentette be Donald Tusk lengyel miniszterelnök csütörtökön az X-en.
Tusk korábban azt jelezte: a júniusi európai parlamenti (EP) választások után alakítja át a négy hónappal ezelőtt, december 13-án beiktatott kormányát.
Szerdán viszont Tusk pártja, a lengyel kormánykoalíciót vezető Polgári Platform (PO) választmánya jóváhagyta az EP-választásokra szóló jelöltlistákat, és bejelentették: a választáson három hivatalban lévő tárcavezető – Bartlomiej Sienkiewicz kulturális és örökségvédelmi miniszter, Marcin Kierwinski belügy- és közigazgatási miniszter és Borys Budka államivagyon-ügyi miniszter – is indul. Sienkiewicz ennek kapcsán szerdán be is nyújtotta lemondását.
A kormányfő már április elején valószínűnek nevezte, hogy az átalakítás „mélyrehatóbb lesz”, és az EP-be megválasztott minisztereken kívül a kabinet más tagjait is érinteni fogja.
Csütörtökön a varsói kormányfői hivatal közölte: tüdőgyulladás miatt Tusk a közeli napokban korlátozza hivatali tevékenységét.
A miniszterelnök ezt követően az X-en azt írta: „a remélhetőleg rövid, betegség okozta szünet után szorgosan munkához fogunk”.
Megerősítette azt is: május 7-én Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével a sziléziai Katowicében megnyitja a hagyományos Európai Gazdasági Kongresszust, ahol bemutatják „az Európának szóló tervet”.
Sérti a lengyel alkotmányt a gazdasági társaságok felszámolására vonatkozó előírások olyan értelmezése, melyre hivatkozva a kulturális miniszter decemberben felmentette a közszolgálati médiát működtető társaságok vezetését a lengyel alkotmánybíróság szerint.
A kulturális tárca szerint azonban a döntést figyelmen kívül kell hagyni – közölte a lengyel alkotmánybíróság csütörtökön közzétett ítéletében.
Az alkotmánybíróság öttagú összetételben döntött, mindössze egy bíró ellenezte a végzést. A gazdasági társaságokról szóló törvénynek a részvénytársaságok felszámolását érintő előírásait nem lehet úgy értelmezni, hogy „magából a törvényből kifolyólag” a közszolgálati médiára is vonatkoznak – áll az ítéletben.
A taláros testület szerint a gazdasági társaságok tagjainak leváltását szabályozó előírások alapján a közmédiára alkalmazott döntések ezért „semmilyen jogi következményt nem vonnak maguk után”.
A testülethez december 14-én az ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) képviselői nyújtottak be panaszt. Előtte az októberi parlamenti választások nyomán többségbe került parlamenti koalíció politikusai kilátásba helyezték a lengyel közszolgálati rádió és televízió vezetésének leváltását, illetve a közmédia jelenlegi szervezeti formájának felszámolását.
December 20-án Bartlomiej Sienkiewicz új kulturális és örökségvédelmi miniszter a gazdasági társaságokról szóló törvényre és egy parlamenti határozatra hivatkozva felmentette a közszolgálati televízió és rádió, valamint a PAP állami hírügynökség vezérigazgatóját. December 27-én Sienkiewicz felszámolási eljárást indított a közmédiát működtető társaságok ellen. Ennek értelmében az említett társaságokat a felszámolással megbízott illetékesek irányítják.
A közmédia vezetésének felmentését Andrzej Duda államfő is törvénysértőnek nevezte. Az intézkedések ellen a múlt héten tömegfelvonuláson is tiltakoztak Varsóban.
A csütörtöki alkotmánybírósági döntésre reagálva, a varsói kulturális tárca közleményt adott ki. Az intézmény honlapján közzétett dokumentumban az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB), valamint a lengyel legfelsőbb bíróság által az utóbbi években kiadott határozatokra hivatkozva azt írták, hogy az alkotmánybíróság „nem független”, ezért döntéseinek „nincs általánosan kötelező erejük, és nem véglegesek”, a jogi gyakorlatban pedig „nem létezőnek tekintendők, így mellőzendők” – írja az MTI.
Az Északi Áramlat elleni támadást vizsgáló nyomozók azt remélik, hogy az új lengyel kormány segíthet fényt deríteni az ügy részleteire, mivel az előző kabinet nem volt hajlandó nyilvánosságra hozni a potenciálisan kulcsfontosságú bizonyítékokat. 2022 szeptemberében víz alatti robbantássorozat érte a balti-tengeri Északi Áramlat 2 gázvezetéket. A német, svéd, dán, lengyel, sőt orosz rendőrök és hírszerző szolgálatok azóta is próbálják megfejteni a támadás rejtélyeit, amelyben most úgy tűnik, áttörés jöhet – írja a The Wall Street Journal.
A nyomozók szerint az előző lengyel kormány tisztviselői lassan szolgáltattak információkat, és visszatartottak kulcsfontosságú bizonyítékokat az állítólagos szabotőrök lengyel területen való mozgásáról is.
Ezért most abban reménykednek, hogy a 2023 decemberében hivatalba lépett új varsói kormány segíthet fényt deríteni a támadás részleteire.
Az európai nyomozók régóta úgy vélik, hogy a támadást Ukrajnából indították Lengyelországon keresztül. De mint mondták, Varsó teljes körű együttműködésének elmaradása miatt nehéz megállapítani, hogy a támadás a korábbi lengyel kormány tudtával vagy anélkül történt.
Egyes magas rangú európai tisztviselők szerint azt fontolgatják, hogy Donald Tusk, Lengyelország új miniszterelnökének hivatalához fordulnak segítségért a szabotázsakció kivizsgálásában.
A lap hozzáteszi, hogy bármilyen feltételezés, miszerint Lengyelország, az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének tagja esetleg információkat titkol el egy szövetséges elleni támadásról, alááshatja a bizalmat a szövetségben, amely fennállása óta az egyik legnagyobb próbatétele előtt áll, ugyanis ha kiderül, hogy Lengyelországnak bármilyenszerepe is volt a szbotázsban, azt Moszkva a NATO agresszív akciójaként foghatja fel.
A nyomozóknak nincs bizonyítékuk arra, hogy a lengyel kormánynak köze lehet a robbantásokhoz, de úgy vélik, hogy még ha egyes lengyel tisztviselők részt is vettek benne, az a politikai vezetés tudta nélkül történhetett.
Ugyanakkor kiemelték, hogy a lengyel tisztviselőknek a nyomozásuk akadályozására tett erőfeszítései egyre gyanúsabbá tették őket Varsó szerepével és indítékaival kapcsolatban.
A legtöbb nyugati tisztviselő szerint a szabotázs mögött egy ukrán csapat állt, bár Ukrajna tagadta, hogy bármi köze lenne hozzá. Oroszország úgy véli, hogy az Egyesült Államok felelős a támadásért, amit az Egyesült Államok tagadott.
A Németország, Dánia és Svédország által folytatott vizsgálat eddig megállapította, hogy a csővezetéket egy hatfős legénység, köztük mélytengeri búvárok robbantották fel, akik az Andromeda nevű szabadidős jachton utaztak. Az Andromeda a nyomozók szerint mindhárom országban, valamint Lengyelországban is megállt.
Az együttműködés hiánya
A lap szerint számos lengyel ügynökség nem volt hajlandó megosztani az európai nyomozókkal azokat a felvételeket, amelyeket a gyanúsítottakról rögzítettek a biztonsági kamerák, miközben a jacht Lengyelország egyik kikötőjében horgonyzott.
Míg az ügyet vizsgáló két lengyel ügynökség, az ügyészek és a határőrség együttműködőnek tűnt, más szervek, köztük az ABW belbiztonsági hivatal tisztviselői, nem válaszoltak a kérdésekre, elhomályosított, vagy egymásnak ellentmondó információkat adtak – közölték európai tisztviselők.
Egy esetben a lengyel ügyészek azt mondták európai kollégáiknak, hogy nem találtak robbanóanyagot az Andromedán, bár törvényszéki vizsgálatra nem került sor. Ennek ellenére a lengyel belbiztonsági szolgálat azt közölte az európai nyomozókkal, hogy a legénységet ellenőrző határőrök soha nem szálltak fel a hajóra, ami ellentmond az ügyészek állításának.
Szeptemberben Stanislaw Zaryn, a lengyel biztonsági szolgálatok felügyeletével megbízott magas rangú tisztviselő elutasította azokat a megállapításokat, amelyek szerint az Andromeda legénysége állt a szabotázs mögött, mondván, hogy a legénység nem rendelkezett katonai kiképzéssel, és csupán turisták voltak, akik „szórakozni jöttek”.
Nagyjából ugyanebben az időben a lengyel belbiztonsági szolgálat az európai nyomozókkal közösen olyan állítólagos értesüléseket terjesztett, amelyek szerint az Andromeda kapcsolatban állt az orosz hírszerzéssel, amely szerintük a támadás mögött állt. Az európai nyomozók ezt dezinformációnak minősítették.
Zaryn egy nemrégiben adott interjúban azt mondta, hogy a lengyel érintettség valószínűtlen, mivel a szabotázs mögött vélhetően Oroszország állt.
[type] => post
[excerpt] => Az Északi Áramlat elleni támadást vizsgáló nyomozók azt remélik, hogy az új lengyel kormány segíthet fényt deríteni az ügy részleteire, mivel az előző kabinet nem volt hajlandó nyilvánosságra hozni a potenciálisan kulcsfontosságú bizonyítékokat.
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1704839700
[modified] => 1704834895
)
[title] => Az új lengyel kormány tisztázhatja az Északi Áramlat elleni támadás részleteit
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=100161&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 100161
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 83202
[image] => Array
(
[id] => 83202
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/screenshot-2023-06-30-at-04-09-30-eu-nato-munkacsoport-az-eszaki-aramlat-elleni-szabotazsakcio-jol-mutatja-az-energetikai-infrastruktura-sebezhetoseget.png
[original_lng] => 812765
[original_w] => 1020
[original_h] => 498
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/screenshot-2023-06-30-at-04-09-30-eu-nato-munkacsoport-az-eszaki-aramlat-elleni-szabotazsakcio-jol-mutatja-az-energetikai-infrastruktura-sebezhetoseget-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/screenshot-2023-06-30-at-04-09-30-eu-nato-munkacsoport-az-eszaki-aramlat-elleni-szabotazsakcio-jol-mutatja-az-energetikai-infrastruktura-sebezhetoseget-300x146.png
[width] => 300
[height] => 146
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/screenshot-2023-06-30-at-04-09-30-eu-nato-munkacsoport-az-eszaki-aramlat-elleni-szabotazsakcio-jol-mutatja-az-energetikai-infrastruktura-sebezhetoseget-768x375.png
[width] => 768
[height] => 375
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/screenshot-2023-06-30-at-04-09-30-eu-nato-munkacsoport-az-eszaki-aramlat-elleni-szabotazsakcio-jol-mutatja-az-energetikai-infrastruktura-sebezhetoseget.png
[width] => 1020
[height] => 498
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/screenshot-2023-06-30-at-04-09-30-eu-nato-munkacsoport-az-eszaki-aramlat-elleni-szabotazsakcio-jol-mutatja-az-energetikai-infrastruktura-sebezhetoseget.png
[width] => 1020
[height] => 498
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/screenshot-2023-06-30-at-04-09-30-eu-nato-munkacsoport-az-eszaki-aramlat-elleni-szabotazsakcio-jol-mutatja-az-energetikai-infrastruktura-sebezhetoseget.png
[width] => 1020
[height] => 498
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/screenshot-2023-06-30-at-04-09-30-eu-nato-munkacsoport-az-eszaki-aramlat-elleni-szabotazsakcio-jol-mutatja-az-energetikai-infrastruktura-sebezhetoseget.png
[width] => 1020
[height] => 498
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1704827696:5
[_thumbnail_id] => 83202
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 1240
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 130079
[1] => 27168
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Északi Áramlat
[1] => lengyel kormány
)
)
[5] => Array
(
[id] => 99997
[content] =>
Czeslaw Siekierski lengyel mezőgazdasági miniszter és a Becsapott falu mozgalom képviselői megállapodást írtak alá az Ukrajnával közös Mediyca határátkelőhely blokádjának a megszüntetéséről – jelentette be szombaton Tereza Kubas-Hul a Podkarpacka vajdaság vezetője, számolt be az Ukrajinska Pravda a Polsat News lengyel hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint a miniszter megígérte, hogy minden gazdálkodói követelést teljesítenek: lesz egymillió zloty kukoricatámogatás, 2,5 milliárd zlotyval növelik a hitelezést, és a 2023-as szinten tartják az agráradót.
A megállapodás értelmében fel kell függeszteni a Medyca határátkelőhely blokádját. Ugyanakkor az nem világos, hogy mikorra kell megszüntetni a határzárat.
(vb/pravda.com.ua)
[type] => post
[excerpt] => Czeslaw Siekierski lengyel mezőgazdasági miniszter és a Becsapott falu mozgalom képviselői megállapodást írtak alá az Ukrajnával közös Mediyca határátkelőhely blokádjának a megszüntetéséről.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1704573060
[modified] => 1704572825
)
[title] => A lengyel kormány megállapodást írt alá a gazdákkal az ukrán határ blokádjának a feloldásáról
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=99997&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 99997
[uk] => 99999
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 100000
[image] => Array
(
[id] => 100000
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/rzf2r49czzja7mzzbv87w2kxjsxnafbk.jpg
[original_lng] => 132951
[original_w] => 1200
[original_h] => 675
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/rzf2r49czzja7mzzbv87w2kxjsxnafbk-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/rzf2r49czzja7mzzbv87w2kxjsxnafbk-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/rzf2r49czzja7mzzbv87w2kxjsxnafbk-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/rzf2r49czzja7mzzbv87w2kxjsxnafbk-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/rzf2r49czzja7mzzbv87w2kxjsxnafbk.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/rzf2r49czzja7mzzbv87w2kxjsxnafbk.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/rzf2r49czzja7mzzbv87w2kxjsxnafbk.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1704565797:12
[_thumbnail_id] => 100000
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2232
[_hipstart_feed_include] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 2058
[1] => 41
[2] => 53452
[3] => 17
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Háború
[3] => Sürgős
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 297732
[1] => 27168
[2] => 10325
)
[tags_name] => Array
(
[0] => lengyel fuvarozók
[1] => lengyel kormány
[2] => megegyezés
)
)
[6] => Array
(
[id] => 99005
[content] =>
Az alig több mint egy hete hivatalba lépett, Donald Tusk vezette új lengyel kormány erőszakkal akarja átvenni az állami média felett az irányítást – erről Piotr Babinetz, a lengyel közszolgálati médiát felügyelő nemzeti médiatanács tagja beszélt az M1 Híradójának.
Emlékeztetett arra, hogy szerdán még a lengyel televízió több csatornájának adását is leállították, amire a kommunizmus óta nem volt példa.
Piotr Babinetz, aki az eddig kormányzó Jog és Igazságosság (Pis) parlamenti képviselője is, hozzátette, hogy ez érintette az országos hírtelevíziót és az angol nyelvű csatornát is, amely a közép-európai államoknak szól.
Malgorzata Kleszcz, a Radio Wnet riportere bejutott a lengyel állami hírügynökség, a PAP épületébe és interjút készített a főszerkesztő-helyettessel, aki beszámolt neki az éjszaka történtekről.
A riporter az M1-nek elmondta: az épületben az újságírókon kívül néhány parlamenti képviselő is tartózkodott, amikor szombatra virradóra termetes férfiak érkeztek. Dulakodás alakult ki, az ékezők agresszíven léptek fel a dolgozókkal és a képviselőkkel szemben is.
A riporter hozzátette: többször kérték a férfiaktól, hogy igazolják magukat, milyen jogon vannak az épületben, de ezt egyszer sem tették meg. Mint mondta, soha senki nem mutatott meg semmit, nem igazolták, hogy törvényes, amit csinálnak vagy hogy annak akármilyen jogi alapja lenne.
„Azokat az embereket a jelenlegi kormány küldte, illetve a kulturális és örökségvédelmi miniszter”– mondta Malgorzata Kleszcz.
A Híradóban elhangzott, hogy a héten egyenruhás rendőrök is megszállták a lengyel köztévé épületét. Az új vezetők rengeteg újságírót azonnal kirúgtak, leváltották az állami hírügynökség és a televízió vezető tisztségviselőit is.
A példátlan tisztogatás azután kezdődött, hogy a frissen hivatalba lépett, Donald Tusk által vezetett kormány egy parlamenti határozattal megszüntette az állami média költségvetésben biztosított finanszírozását.
Az intézkedés óriási felháborodást váltott ki Lengyelországban, a jogszabályok szerint ugyanis a lengyel köztelevízióról, a rádióról és az állami hírügynökségről parlamenti határozattal nem, csupán alkotmányozó többséggel lehet dönteni.
Az M1-nek Palóc André, a Századvég vezető elemzője arról beszélt, hogy miközben az új lengyel kormány lábbal tiporja a sajtószabadságot és a jogállamiságot, Brüsszel mélyen hallgat.
Hozzátette: ha valamiféle objektív rendszer volna az Európai Unióban, ilyenkor indulna egy vizsgálat, hiszen gyakorlatilag egy állami intézménynél – most úgy tűnik, politikai alapon – küldtek el nagyon rövid időn belül embereket.
Hozzátette: Brüsszel és korábban maga az új lengyel kormányfő is többször bírálta Magyarországot a jogállamiság megsértése miatt, ma pedig azt látjuk, hogy Donald Tusk lábbal tiporja a demokráciát és a véleményszabadságot, Brüsszel pedig ezt csöndben végignézi.
Andrzej Duda lengyel államfő szombaton jelentette be, hogy vétót emel a 2024. évi állami költségvetési törvényhez kapcsolódó, a parlament által már megszavazott kiegészítő jogszabály ellen az új kormánynak a közszolgálati médiát – köztük a PAP hírügynökséget – érintő intézkedései miatt.
Andrzej Duda az X platformon közölte: nem írhatja alá a törvényjavaslatot „az alkotmány és a demokratikus jogállam alapelvei kirívó megsértésének” körülményei között.
A lengyel államfő korábban azt is kijelentette, hogy Bartlomiej Sienkiewicz kulturális és örökségvédelmi miniszter kirívó módon alkotmányt sértett, amikor parlamenti határozat alapján intézkedett a közmédia ügyében.
A miniszter szerdán mentette fel a lengyel közmédia vezérigazgatóit, és új felügyelőtanácsokat alakított ki a szejmben kedd éjjel megszavazott törvényre hivatkozva.
[type] => post
[excerpt] => Az alig több mint egy hete hivatalba lépett, Donald Tusk vezette új lengyel kormány erőszakkal akarja átvenni az állami média felett az irányítást – erről Piotr Babinetz.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1703510400
[modified] => 1703467413
)
[title] => Az új lengyel kormány erőszakkal akarja átvenni az állami média felett az irányítást
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=99005&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 99005
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 99006
[image] => Array
(
[id] => 99006
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/tusk-1.jpg
[original_lng] => 302933
[original_w] => 2528
[original_h] => 1427
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/tusk-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/tusk-1-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/tusk-1-768x434.jpg
[width] => 768
[height] => 434
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/tusk-1-1024x578.jpg
[width] => 1024
[height] => 578
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/tusk-1-1536x867.jpg
[width] => 1536
[height] => 867
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/tusk-1-2048x1156.jpg
[width] => 2048
[height] => 1156
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/tusk-1.jpg
[width] => 2528
[height] => 1427
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1703460214:12
[_thumbnail_id] => 99006
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1560
[_oembed_0a0ef48fee6ab59b4aa13f54928acd07] =>
While in Oslo, I had a call with Poland’s Prime Minister @DonaldTusk. I congratulated my friend on his appointment and the beginning of a new chapter in our bilateral relations.
As the #EUCO summit approaches, we discussed its upcoming decisions that will bring the entire…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) December 13, 2023
At the meeting marking the 🇺🇦 Diplomatic Service Day, FM @sikorskiradek spoke about 🇵🇱's support for Ukraine.
Talking about the role of individuals in history, he compared @ZelenskyyUa to Winston Churchill, because had Zelenskyy left Kyiv, Ukraine would have lost the war. pic.twitter.com/LoeQinYNSr
Alvin Gajadhur lengyel infrastrukturális miniszter szerdán találkozott azokkal a lengyel fuvarozókkal, amelyek négy ukrajnai határátkelőt blokkoltak, és a blokád részleges feloldására irányuló lépéseket jelentett be, olvasható a lengyel infrastrukturális minisztérium közleményében.
Valdemar Jascsur, a fuvarozók és közlekedési munkaadók védelmével foglalkozó bizottság vezetője a miniszterrel folytatott tárgyalások után közölte, hogy a fuvarozók négy határátkelőhelyen nem állítják le a tiltakozást, de nem terjesztik ki további kettőre – Nizsankovicsiban és Zosziniban.
„Készek vagyunk megfontolni a tiltakozásunk formájának enyhítésének lehetőségét is, ha a lengyel állam megerősíti a teherautók Lengyelországba való beutazása feletti hatékony ellenőrzést” – tette hozzá Jascsur, kifogásolva, hogy Ukrajna részéről „jelentős” számú jogsértés történt.
Gajadhur a maga részéről bejelentette, hogy a lengyel kormány megerősíti a járművek ellenőrzését az ukrajnai határátkelőhelyeken.
„A nemzeti adóhatóság, a határőrség és a rendőrség munkatársai is részt vesznek ezeken az ellenőrzéseken. Ezek fokozott intézkedések lesznek. Már beszéltem a pénzügyi, a belügyi- és a közigazgatási miniszterrel, akik együttműködésükről biztosítottak az ügyben” – idézte a Lengyel Rádió.
A lengyel fuvarozók november eleje óta folytatott határblokádjának a feloldásáról Ukrajna Infrastrukturális Minisztériuma az új lengyel kormánnyal fog tárgyalni – közölte csütörtökön Szerhij Derkacs, infrastrukturális miniszter-helyettes egy televíziós műsorban, adta hírül az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Derkacs az ukrán televízió non-stop háborús adásának nyilatkozva jelezte, hogy az ukrán fél most igyekszik a lengyel vajdasági vezetőkkel tárgyalni, és humanitárius rakományokkal, élelmiszerekkel és az üzemanyagkérdés megoldásával is segíti a sofőreit. „Tegnap hivatalos kéréseket küldtünk Lublin és a Podkarpatszka vajdaság kormányzóinak, hogy biztosítsák a szükséges feltételeket sofőreink számára. Legalább így. És valószínűleg az új kormánnyal fogunk tárgyalni a blokád feloldásról” – mondta Derkacs.
Mint ismeretes, a lengyelországi parlamenti választások után Andrzej Duda államfő új kormányalakítással bízta meg Mateusz Morawiecki miniszterelnököt. Ezt a Polgári Platform, a Harmadik Út és a Livitsia ellenzéki pártok alkotják. A koalíció létrehozásáról és Donald Tusk miniszterelnökké választásáról már megegyeztek, de az igazi hatalomváltásra csak december közepén kerül sor.
At the meeting marking the 🇺🇦 Diplomatic Service Day, FM @sikorskiradek spoke about 🇵🇱's support for Ukraine.
Talking about the role of individuals in history, he compared @ZelenskyyUa to Winston Churchill, because had Zelenskyy left Kyiv, Ukraine would have lost the war. pic.twitter.com/LoeQinYNSr
💬 The presence of #NATO forces in Ukraine is not unthinkable. I appreciate the 🇫🇷 President Emmanuel Macron's initiative, because it is about Putin being afraid, not us being afraid of Putin.
France is building an alliance of countries open to potentially sending Western troops to Ukraine — and in the process deepening its clash with a more cautious Berlin.https://t.co/ckOjJL7fmh
Lengyelországban az egyik kisebb kormánykoalíciós párt, az Egyetértés elnökének, Jaroslaw Gowin miniszterelnök-helyettesnek a leváltását kezdeményezte Mateusz Morawiecki miniszterelnök – közölte kedden a kormányszóvivő. Gowin szerint ez a Jog és Igazságosság (PiS) vezette kormánykoalíció végét jelenti.
A kormányfő aláírta és Andrzej Duda elnöknek továbbította a Gowin leváltását kezdeményező beadványt – jelentette be Piotr Müller szóvivő. Gowin fejlesztési miniszter is volt, a szóvivő szerint feladatait a lengyel jog értelmében egyelőre Morawiecki veszi át – jelentette az MTI lengyelországi tudósítója.
Müller szerint Gowin az utóbbi időben több alkalommal kétségbe vonta a kormány lépéseit, köztük a Lengyel Megállapodás nevű országfejlesztő programban foglalt adóreformot. A programot májusban az Egyetértés nevében Gowin is aláírta. Elmondása szerint Gowin, valamint az Egyetértés „elégtelen tempóban” dolgozott a Lengyel Megállapodásnak azon projektjein, amelyek a fejlesztési tárca hatáskörébe tartoznak.
A kormányszóvivő további együttműködést ajánlott az Egyetértés azon tagjainak, akik meg akarják valósítani a Morawiecki-kabinet programját.
Előrehozott választás lesz?
Az esetleges előrehozott választást firtató újságírói kérdésre Müller úgy reagált: nem hiszi, hogy Gowin leváltása miatt a PiS elveszítené a parlamenti többséget. Meggyőződését fejezte ki, hogy a kormánykoalíció frakcióján belül, valamint a parlament többi részében elegendő képviselő akad, aki támogatja a kormány reformjait.
Jaroslaw Gowin a leváltása bejelentését követő sajtóértekezletén elmondta: mindez a kormánykoalíció végét jelenti, szerdán az Egyetértés választmányi ülésén a koalíció elhagyását fogja javasolni.
Szombaton az Egyetértés választmánya már kilátásba helyezte, hogy elhagyja a kormánykoalíciót, amennyiben a PiS az adóreform tervezeteibe nem iktat be bizonyos, a vállalkozóknak kedvező módosításokat. Szorgalmazták azt is, hogy a PiS enyhítsen a médiatörvény szerdán a parlament elé kerülő tervezett módosításain, melyek a külföldi részesedésű média működési engedélyeiről szólnak. Több ellenzéki politikus szerint a módosítás célja a kormánnyal szemben kritikus, amerikai tulajdonú TVN24 hírtelevízió működési engedélyének bevonása.
Ellenzéktől várnak támogató szavazatokat
A kormánykoalíció jelenleg három pártból áll: a PiS és az Egyetértés mellett a Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter által vezetett Szolidáris Lengyelországból. A PiS parlamenti frakciójában ülnek viszont az Egyetértésből nemrég kivált Republikánus Párt tagjai is.
Emellett a PiS június közepén megegyezett a Lengyel Megállapodás támogatásáról a volt elnökjelölt, Pawel Kukiz rockénekes által irányított kisebb ellenzéki tömörüléssel. Az egyezség elvileg biztosíthatja a PiS többségét egyes szavazásokon, amelyeken az eddig a 232 képviselővel rendelkező kormánykoalíció nem szavazna egységesen a 460 fős alsóházban – írja az MTI.
