Botrányosnak és politikailag motiváltnak minősítette a lengyel külügyi tárca egy fehérorosz bíróság szerdai döntését, amellyel nyolc év szigorított fegyházra ítélte Andrzej Poczobut fehéroroszországi lengyel kisebbségi vezetőt.
„Ez egy botrányos, politikailag motivált és a fehéroroszországi lengyel kisebbség ellen irányuló ítélet” – reagált Twitter-oldalán a varsói külügyminisztérium a fehérorosz Hrodna (Grodno) város bíróságának szerdai döntésére.
Andrzej Duda lengyel elnök a közösségi médiában „szégyenletesnek” minősítette az ítéletet. A 20. század végi lengyel történelem viszont megmutatta, hogy „megbuknak Moszkva helytartói, akik a saját társadalmuk ellen fordultak, és az igazságosság győz” – áll a bejegyzésben. Duda szerint a győzelem a szabad Fehéroroszországé lesz, valamint „hűséges fiáé, Andrzej Poczobuté”.
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök a Twitteren „a fehérorosz rezsim embertelen ítéletének” nevezte a bírósági döntést.
„Ez a fehéroroszországi lengyelek üldözésének következő fejezete” – írta. Hozzátette: Varsó mindent megtesz azért, hogy segítsen „az igazságot bátran felmutató lengyel újságírónak”.
Lukasz Jasina, a lengyel külügyi tárca szóvivője Twitter-bejegyzésében „a tekintélyelvű állam bírósága által hozott igazságtalan döntésről” írt, Poczobutot pedig lengyel és fehérorosz hazafinak nevezte. Aláhúzta: Lengyelország kiáll és továbbá is ki fog állni az elítélt mellett.
A 2021 márciusában letartóztatott, 49 éves Andrzej Poczobut újságíró, a Fehéroroszországi Lengyelek Szövetségének alelnöke ellen a fehérorosz főügyészség „nemzeti és vallási gyűlölet szítása”, valamint „Fehéroroszországnak ártó tevékenységre buzdítás” címén indított büntetőjogi eljárást. A kétszer is elhalasztott per január 16-án kezdődött a nyilvánosság kizárásával.
A hrodnai bíróság szerdán megalapozottnak találta a vádakat, az ítélet hatályos. Az ítélethirdetés is zárt ajtók mögött zajlott, a tárgyalóterembe csak Poczobut legközelebbi rokonait, és a fehérorosz állami médiát engedték be. A lengyel kormány és a fehéroroszországi jogvédő szervezetek már korábban politikailag motiváltnak minősítették a kisebbségi vezető elleni bűnügyi eljárást.
Poczobut ügyére kitért szerdán Szvjatlana Cihanouszkaja fehérorosz ellenzéki vezető is a lengyel szenátusban mondott beszédében, amelyet még a hrodnai ítélethirdetés előtt mondott el. Kiemelte: a kisebbségi újságíró a letartóztatása után is „hű maradt a szabadságért folytatott harc eszméihez”.
Mindent meg kell tenni Poczobut és a Lukasenka-rezsim minden más foglyának minél gyorsabb hazatéréséért – hangsúlyozta Cihanouszkaja.
A Litvániába menekült volt fehérorosz elnökjelölt – aki ellen Fehéroroszországban egy nappal Poczobut pere után, január 17-én indult távollétében bírósági eljárás – az 1863-as januári oroszellenes felkelés 160. évfordulója alkalmából vett részt a varsói felsőházi ülésen.
Poczobut mellett 2021 márciusában Andzelika Boryst, a Fehéroroszországi Lengyelek Szövetségének elnökét is letartóztatták. Őt tavaly márciusban ugyan szabadon bocsátották, de továbbra is bűnügyi eljárást folytatnak ellene hasonló vádakkal, mint Poczobut esetében. A független fehérorosz média szerint Boryst házi őrizetben tartják.
XI JINPING meets LUKASHENKO: "Our friendship is strong, unbreakable. In the context of instability and turbulence of the international situation, China is firmly committed to continuing joint efforts with Belarus to strengthen political mutual trust and practical cooperation in… pic.twitter.com/4oV5ykDRUU
#Belarus hosting Russian nuclear weapons would mean an irresponsible escalation & threat to European security. Belarus can still stop it, it is their choice.
The EU stands ready to respond with further sanctions.
— Josep Borrell Fontelles (@JosepBorrellF) March 26, 2023
Putin (RF) is too predictable. Making a statement about tactical nuclear weapons in Belarus, he admits that he is afraid of losing & all he can do is scare with tactics... Second. He once again states his involvement in the crime. Violating the nuclear non-proliferation treaty...
Ukrajnában diszkriminálják a lengyel nemzeti kisebbség tagjait, Kijev megsérti a vallásszabadsághoz, anyanyelvű oktatáshoz és szólásszabadsághoz fűződő jogaikat – jelentette ki Szymon Szynkowski vel Sęk lengyel külügyminiszter-helyettes parlamenti bizottsági meghallgatáson, adta hírül szombaton az Ukrjinszka Pravda hírportál a dziennik.pl című lengyel kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint Szymon Szynkowski vel Sęk a Szejm határon túli lengyelek ügyeivel foglalkozó bizottságának csütörtöki ülésén tartott beszámolójában elmondta, hogy Ukrajnában rossz irányban változik a lengyelek helyzete, aminek szerinte mind objektív, mind szubjektív okai vannak. Az objektív tényezőkhöz sorolta az ukrajnai szociális-gazdasági helyzetet, ami Ukrajna elhagyására kényszeríti a lengyel származású embereket. „Riasztó ütemben fogyatkoznak az ukrajnai lengyel közösségek, és ez különösen érvényes a fiatalokra” – hangsúlyozta, megjegyezve, hogy sok fiatal Lengyelországba települ át, ahol lengyeligazolványt kapnak, amellyel tanulhatnak és kérelmezhetik a lengyel állampolgárságot. Másik okként a covid pandémiát nevezte meg, rámutatva, hogy a Covid-19 halálesetek számát tekintve Ukrajna a második helyen áll Európában, ami érinti az ott élő lengyeleket is.
Szymon Szynkowski vel Sęk a szubjektív tényezők között említette az ukrajnai lengyelek helyzetének romlását a számukra kedvezőtlen nyelvtörvény, valamint a volhíniai lengyel mészárlásért felelős ukránok heroizálása és a lengyel áldozatok exhumálásának leállítása miatt. Kedvezőtlenül hat a lengyelekre, hogy nincs szabályozott kapcsolat az ukrán állam és a római katolikus egyház között. „Nem túlzás azt állítani, hogy Ukrajnában diszkriminálják a lengyelek szabad vallásgyakorláshoz, anyanyelven történő tanuláshoz és szólásszabadsághoz való jogait” – szögezte le. Hozzátette, hogy a lengyel külügyminisztérium a felsorolt problémákat felvetette az ukrán féllel folytatott tárgyalásokon.
A bizottsági meghallgatáson Jan Dziedziczak, a lengyel diaszpóra és határon túli lengyelek ügyeiért felelős kormánybiztos kijelentette, hogy a lengyel kisebbség a megpróbáltatások idején lojális volt Ukrajnához. Például amikor Lengyelország elsőként ismerte el Ukrajna függetlenségét 1991-ben – emlékeztetett. Mint hangoztatta, a demokratikus folyamatokba is bekapcsolódtak a lengyel kisebbség képviselői, így szerinte a 2014-es Majdan első halálos áldozata is lengyel származású volt. „Sok lengyel származású ember áldozta az életét Ukrajnáért az Oroszországgal folytatott háborúban. Mindez bizonyítja, mennyire lojálisak ma a lengyelek Ukrajnához” – mondta a lengyel kormánybiztos.
Lengyelországban az ukránokat nem nyomják el, miközben a lengyelek élete Ukrajnában egyre nehezebbé válik –rótta fel Bartosz Cichocki, Lengyelország kijevi nagykövete a glavcom.ua hírportál által a lengyel–ukrán kapcsolatokról szervezett csütörtöki sajtókonferencián.
A diplomata kifejtette: összehasonlíthatatlan a lengyelországi ukránok és az ukrajnai lengyelek helyzete. Ukrajnában nem adták vissza a lengyeleknek a bolsevikok által elkobzott templomaikat, romlottak a lengyel iskolák működésének a feltételei az oktatási reform következtében, egyre nehezebbé válik a lengyel gyermekek számára Ukrajnában, hogy az anyanyelvükön tanulhassanak – hangsúlyozta.
Cichocki elmondta: tudja, hogy a lengyel kormány nem mindent tesz úgy, ahogy azt a nemzetiségek elvárnák, de az ukránok helyzete Lengyelországban merőben más, mint a lengyeleké Ukrajnában. Ezt sajnálatos módon az a tény is bizonyítja, hogy az ukrajnai lengyelek áttelepülnek Lengyelországba.
