Az európai légvédelmi rendszerek telepítése Nyugat-Ukrajna fölé, később pedig Kijev fölé is, a Nyugat egyik lehetséges válasza lehet Oroszország provokációira.
Politikai és katonai körökben Európában tárgyalják annak lehetőségét, hogy saját légvédelmi rendszereiket telepítsék Nyugat-Ukrajna légterébe, majd esetleg Kijev fölé is – írja a Telegraph..
A lap emlékeztet, hogy az elmúlt hetekben Oroszország több provokációt is végrehajtott, amelyeket a szakértők a NATO eltökéltségének próbájaként értelmeznek. Például orosz drónokat észleltek Lengyelország, Románia és Dánia felett, vadászgépek hatoltak be Észtország légterébe, valamint kibertámadás ért több európai repülőteret, köztük a londoni Heathrow-t is.
Noha az európaiak mindössze néhány orosz drónt semmisítettek meg, maguk az incidensek Moszkva stratégiai számítását tükrözik: kideríteni, vajon az Egyesült Államok és a NATO készek-e határozottan reagálni a légterük megsértésére.
Szakértők szerint Vlagyimir Putyin orosz diktátor igyekszik kihasználni az Egyesült Államok belpolitikai bizonytalanságát, hogy gyengítse a NATO pozícióját Európában, megszüntesse Ukrajna függetlenségét és szétzilálja a szövetséget.
Csehország kész három helikoptert küldeni különleges műveleti egységgel Lengyelországba, hogy segítsék a lengyel hadsereget az alacsony magasságban működő drónok elleni védekezésben – számolt be a Jevropejszka Pravda a lengyel Onet kiadványra hivatkozva.
Ez a javaslat Władysław Kosińska-Kamiś lengyel védelmi miniszter és Jana Černochová, a cseh védelmi minisztérium vezetőjének telefonbeszélgetése után vált ismertté.
„Lengyelország közeli és megbízható szövetségesünk, ezért teljesen természetesnek tartom a segítségünket. Fontos, hogy a segítség gyorsan megérkezzen, hogy tudassuk Oroszországgal – egységesek vagyunk. Készek vagyunk néhány napon belül küldeni az egységet” – hangsúlyozta a cseh védelmi miniszter.
Három modernizált Mi-171Sh különleges műveleti helikoptert, más néven Hip-L NATO-kódot, küldenek Lengyelországba.
A Lengyelországba érkező cseh katonai állomány létszámát a jelenlegi helyzet és a logisztikai képességek alapján határozzák meg, de nem haladhatja meg a 150 főt.
A jelenleg hatályban lévő törvények értelmében a cseh csapatok külföldre küldéséhez parlamenti jóváhagyás szükséges.
A lengyelországi misszió a 2024-es mandátum alapján fog működni, amely 2025-2026-ban érvényes. A mandátum értelmében a hadsereg összesen legfeljebb 2000 katonát küldhet a NATO keleti határvédelmének megerősítésére Észtországban, Litvániában, Lettországban, Lengyelországban, Szlovákiában, Magyarországon, Romániában és Bulgáriában. Jelenleg cseh csapatok állomásoznak Szlovákiában, Litvániában és Lettországban ezen mandátum alapján.
Az orosz drón Litvániába történő behatolása után az ország ukrán akusztikus drónfelderítő rendszer telepítésére készül – erről Raimundas Vaikšnoras, a litván fegyveres erők főparancsnoka számolt be az LRT híradása szerint.
Amikor megkérdezték tőle, hogy Litvániában mikor és milyen formában lesz bevezetve az akusztikus drónfelderítés, így válaszolt:
Ez az év már a kezdetet jelenti – forrásokat különítettünk el a beszerzésre. Az év végéig megtörténnek a tesztelések, és ahogy a Légierő parancsnoka ma említette, jövőre megkezdjük a rendszerek használatát
Lengyelország eddig nem semmisített meg olyan orosz rakétákat vagy drónokat, amelyek megsértették a légterét, mert ezek nem az ország területén lévő célpontokra irányultak – számolt be az Index a Sztrana nyomán.
Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel védelmi miniszter elmondása szerint amikor a rakéták lengyel területet értek, csak pár másodpercig tartózkodtak a levegőben, így azokat nem kellett lelőni. Megjegyezte, hogy eddig nem volt olyan helyzet, amikor egy rakéta lengyelországi célpontokat vett volna célba.
Kosiniak-Kamysz hozzátette, hogy a NATO nem hozott semmilyen döntést arról, hogy Lengyelországnak engedélyezné rakéták lelövését az ukrán légtér felett, „ezért meg fogjuk védeni a területünket”.
[type] => post [excerpt] => Lengyelország eddig nem semmisített meg olyan orosz rakétákat vagy drónokat, amelyek megsértették a légterét, mert ezek nem az ország területén lévő célpontokra irányultak. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1735039560 [modified] => 1734976502 ) [title] => Ezért nem lövik le a lengyelek légterükbe betévedő rakétákat [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=136220&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 136220 ) [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 111051 [image] => Array ( [id] => 111051 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/wladyslaw-kosiniak-kamysz.jpg [original_lng] => 110618 [original_w] => 1920 [original_h] => 1080 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/wladyslaw-kosiniak-kamysz-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/wladyslaw-kosiniak-kamysz-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/wladyslaw-kosiniak-kamysz-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/wladyslaw-kosiniak-kamysz-1024x576.jpg [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/wladyslaw-kosiniak-kamysz-1536x864.jpg [width] => 1536 [height] => 864 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/wladyslaw-kosiniak-kamysz.jpg [width] => 1920 [height] => 1080 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/wladyslaw-kosiniak-kamysz.jpg [width] => 1920 [height] => 1080 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1734969303:5 [_thumbnail_id] => 111051 [_edit_last] => 5 [views_count] => 2254 [_hipstart_feed_include] => 1 [_algolia_sync] => 1202966567001 [_oembed_93754ce6acdf872f5e594e1883331b84] =>
W związku z dowodami, że to rosyjskie służby specjalne dokonały karygodnego aktu dywersji wobec centrum handlowego przy Marywilskiej, podjąłem decyzję o wycofaniu zgody na działanie konsulatu Federacji Rosyjskiej w Krakowie.
— Radosław Sikorski 🇵🇱🇪🇺 (@sikorskiradek) May 12, 2025
Csehország 2025-ben is védeni fogja Szlovákia légterét, az erről szóló nyilatkozatot Jana Cernochová cseh, illetve Robert Kalinák szlovák védelmi miniszter szerdán írta alá Prágában – közölte a cseh védelmi tárca.
Csehország Lengyelországgal, Magyarországgal és Németországgal 2022 óta látja el közösen a szlovák légtér védelmét, miután az akkori szlovák kormány az Ukrajna elleni orosz támadás után légierejéből kizárta az orosz gyártmányú MiG-29 típusú vadászgépeket.
„A jelenlegi kedvezőtlen biztonsági helyzetben a szövetségi szolidaritás és a jószomszédság jegyében a két védelmi miniszter megállapodott abban, hogy a cseh hadsereg légiereje 2025-ben is folytatja a szlovákiai légtér védelmét, egészen addig, amíg Szlovákia nem lesz képes ezt saját erejéből megtenni” – olvasható a cseh minisztérium közleményében.
Szlovákia júliusban kapta meg az első két amerikai F-16-os vadászgépet a 2018-ban megrendelt 14 darabból. Az év végéig további két gép szállítása esedékes.
„Ennyi gép nem tudja teljes mértékben ellátni a szlovák légtér védelmét, ezért Szlovákia megkérte Csehországot és Magyarországot, hogy 2025-ben is folytassák szlovákiai missziójukat” – olvasható a nyilatkozatban.
A cseh közlés szerint Szlovákiának 2026 végéig kellene megkapnia az összes megrendelt amerikai vadászgépet.
A két védelmi tárca közös nyilatkozatában Szlovákia is kötelezte magát, hogy szükség esetén besegít a cseh légtér védelmébe.
A cseh, lengyel, magyar és szlovák megállapodás a szlovák légtér közös védelméről 2024 december végén jár le. Németország tavaly szeptemberben csatlakozott a szlovák légtér védelméhez.
Andrej Babiš, der ehemalige Regierungschef Tschechiens und Spitzenkandidat seiner Partei ANO, ist wegen Betrugs bei der Einwerbung von EU-Fördermitteln angeklagt. Das Oberste Gericht in Tschechien hat einen früheren Freispruch aufgehoben 🔽 https://t.co/AP0AU9fsuq
Pan Okamura první den ve funkci ukázal, co jediné umí: pošlapat hodnoty, jako je solidarita a odvaha podporovat zemi napadenou Ruskem. Na protest proti tomuto kroku jsme ještě dnes vyvěsili ukrajinskou vlajku na viditelném místě z balkonu našeho poslaneckého klubu. Slava Ukraini… pic.twitter.com/0OuEucREW5
Görögország elutasította Észtország, Lettország és Litvánia azon kérését, hogy vadászgépeket küldjön a NATO légvédelmi missziójába, a jelenlegi balkáni kötelezettségvállalásokra hivatkozva – közölte a Ekathimerini.
Amint arról egy görög lap beszámolt, a balti államok arra kérték az országot, hogy küldjenek F–16-os vadászgépeket légterük védelmére.
A görög hatóságok válaszul közölték, hogy légierejük már részt vesz Albánia, Montenegró és Észak-Macedónia légterének járőrözésében, 2025-ben pedig Bulgária légterének védelmében is részt kívánnak venni.
Mint ismeretes, a görög F–16-osok rendszeresen járőröznek a balkáni térségben, és Olaszországgal együtt gondoskodnak Bulgária égboltjának biztonságáról.
A szövetséges vadászgépek 2004-es NATO-csatlakozásuk óta védik a balti államok légterét.
I’ve just spoken with the Estonian PM @KristenMichalPM about the Russian air space violation today. NATO’s response under Eastern Sentry was quick and decisive.
A NATO-tagországok nem fognak rakétákat és drónokat lelőni Ukrajna területe felett, mert az ilyen akciók miatt háborúba keveredhetnek Oroszországgal – jelentette ki Sabrina Singh, az amerikai védelmi minisztérium helyettes szóvivője a sajtótájékoztatóján, számolt be pénteken az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Singh elmondta, hogy a szövetségesek segítsége az ellenséges drónok Izrael feletti lelövésében és az ukrajnai hasonló akciókban „két nagyon különböző terep és csatatér”. Mint megjegyezte, Joe Biden amerikai elnök Oroszország Ukrajna elleni inváziójának legelején „utasított arra, hogy Ukrajnát lássák el, amire szüksége van a csatatéren”. Az ukrán fegyveres erők pedig nagyon sikeresen alkalmazták a légvédelmet és más képességeket területük visszaszerzésére – tette hozzá.
„A külügyminiszter az imént beszélt Umerov úrral, hogy megkapja a legfrissebb információkat a csatatérről, hogy jobban megértse, milyen más erőkre és eszközökre lehet szükségük (az ukrán védelmi erőknek – a szerk.), ha van ilyen. Az elnök vállalta, hogy az Egyesült Államok nem teszi be a lábát Ukrajnába, de támogatjuk Ukrajnát szuverén területe visszaszerzésére irányuló erőfeszítéseiben” – mutatott rá a helyettes szóvivő.
Arra a kérdésre, hogy az ellenséges célpontok Románia vagy Lengyelország területéről való lelövése ilyen „lábnak” tekinthető-e, a helyettes szóvivő azt válaszolta, hogy ez a nyugati országokat is bevonná a háborúba. „Ez azt jelentené, hogy más módon vonnak be minket a háborúba. És most úgy érezzük, hogy Ukrajna sikeresen meg tudta védeni magát, a városait, lakosságát és infrastruktúráját ért orosz támadások ellen. Mi pedig továbbra is biztosítjuk számukra az ehhez szükséges támogatást” – mondta el Sabrina Singh.
A hivatalos Kijev többször is a szomszédos országokhoz fordult segítségért az ukrán légtérbe berepülő orosz rakéták és drónok lelövésében, valamint a NATO-országok nyugati határainak közelében.
Csütörtökön Mark Rutte NATO-főtitkárral tartott közös sajtótájékoztatón Volodimir Zelenszkij elnök kijelentette, hogy Kijev továbbra is győzködi partnereit arról, hogy le kell lőniük az orosz drónokat és rakétákat. Szerinte az erről szóló tárgyalások eredményeire már a tél előtt szükség van.
Rutte viszont megjegyezte, hogy a NATO-tagországok légterét sértő drónok és rakéták lelövésére vonatkozó döntést a nemzeti hatóságok hozzák meg.
Szeptember 29. óta a NATO újabb nagy hatótávolságú radaros megfigyelő repülőgépet vett igénybe Románia légterének további felügyeletére.
A térfigyelő repülőgépek figyelemmel kísérik az orosz katonai tevékenységet a szövetség határain, és fokozzák Románia azon képességét, hogy reagálni tudjon a határai közelében lévő légi fenyegetésekre.
A repülések kizárólag a NATO területe felett zajlanak, és a görögországi Preveza légibázisról hajtják végre.
Estonian 🇪🇪 units are training side by side with Ukrainian 🇺🇦 drone experts at #HedgeHog2025 — from target detection to FPV strikes. “This is mutual learning,” says Azov veteran Ranger. Real battlefield tactics in action.#Siil2025#DroneWarfare#Estoniapic.twitter.com/6nKTFZXjQ1
— Estonian Defence Forces | Eesti Kaitsevägi (@Kaitsevagi) May 15, 2025
Lengyelország és Ukrajna szomszédos partnerei kötelesek lelőni az ukrán légtérben lévő orosz rakétákat, mielőtt azok belépnének a NATO-országok légterébe – jelentette ki Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter, számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a Financial Times című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint Sikorski kifejtette: Lengyelországnak biztosítania kell állampolgárai biztonságát, annak ellenére, hogy attól tartanak, hogy az orosz légi célpontok ukrán légtérben történő lelövése beránthatja a NATO-t az Oroszország és Ukrajna közötti háborúba.
„A NATO-tagság nem törli minden ország felelősségét saját légterének védelmében – ez a saját alkotmányos kötelességünk. Én személy szerint úgy gondolom, hogy amikor az ellenséges rakéták a mi légterünk felé tartanak, az legitim önvédelem lesz, mert amikor áthaladnak a légterünkön, jelentős annak veszélye, hogy a törmelék kárt okot valakiben” – tette hozzá a lengyel külügyminiszter.
Sikorski nyilatkozatára Mircea Joane a NATO főtitkár-helyettese azt mondta, hogy a NATO-nak mindent meg kell tennie Ukrajna megsegítése érdekében, elkerülve az eszkalációt. Hozzátette azt is, hogy a katonai-politikai tömb keretein belül „mindig konzultálunk, mielőtt olyasmit tennénk, aminek következményei lehetnek mindannyiunkra nézve”.
Just making things up. No one has made any threats about cutting Ukraine off from Starlink
And say thank you because without Starlink Ukraine would have lost this war long ago and Russians would be on the border with Poland right now https://t.co/ImeiHFgaaw
W związku z dowodami, że to rosyjskie służby specjalne dokonały karygodnego aktu dywersji wobec centrum handlowego przy Marywilskiej, podjąłem decyzję o wycofaniu zgody na działanie konsulatu Federacji Rosyjskiej w Krakowie.
— Radosław Sikorski 🇵🇱🇪🇺 (@sikorskiradek) May 12, 2025
Olekszij Makejev, Ukrajna németországi nagykövete Nyugat-Ukrajna védelmét kérte a NATO területéről az orosz légitámadásokkal szemben – számolt be az rbc.ua hírportál a Der Standard című osztrák lapra hivatkozva.
A jelentés szerint Makejev elmondta, hogy az orosz rakétákat és drónokat az ukrán határ másik oldalán, a szomszédos országokban elhelyezett rendszerekkel kell lelőni. Példaként említette Izrael védelmét az iráni rakétatámadásokkal szemben. Hozzátette, hogy Ukrajnát jelenleg folyamatosan orosz légicsapások érik. „Minden kilométerrel, amit Ukrajnában elfoglalnak, egy kilométerrel közelebb kerülnek az Európai Unióhoz” – figyelmeztetett.
A nagykövet azt állította, hogy Nyugat-Ukrajna légterének kívülről történő védelme technikailag lehetséges és jogilag is megengedett. Az áprilisi Izrael elleni iráni légitámadás elleni sikeres védekezést említette, amelyben az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Jordánia és más országok vettek részt.
A teljes körű orosz invázió első napjaitól kezdve Ukrajna ismételten a Nyugathoz fordult légvédelmi segítségért. Kijev olyan rendszereket kért, amelyek alkalmasak az ellenséges rakéták lelövésére, de a NATO egyelőre nem siet megtenni ezt a lépést, tartva a háború eszkalációjától.
I reiterated France’s support: we will continue to strengthen our assistance to Ukraine and increase pressure on Russia, which must finally agree to a ceasefire that paves the way for talks…
