A lengyel legfelsőbb bíróság illetékes kamarája megerősítette a június elején tartott elnökválasztás érvényességét, amelynek második fordulójában az ellenzéki Karol Nawrockit választották meg államfőnek. A döntést meghozó, 18 tagú testület – a rendkívüli ellenőrzés és közügyek kamarája – három bírája ugyanakkor különvéleményt fogalmazott meg az eljárással kapcsolatban.
A kamara azután döntött, hogy felülvizsgálta a legfelsőbb bírósághoz a választópolgárok által benyújtott, a szavazás lebonyolítására vonatkozó panaszokat. Több mint 54 ezer panasz érkezett az ügyben, 21-et ítéltek jogosnak, de ezek nem befolyásolták a választási eredményt, közölték. A vizsgálat során megállapították, hogy a több mint 31 ezer választási körzet közül összesen 17-ben történt szabálytalanság a szavazatok számlálásakor – számolt be a Magyar Nemzet az MTI nyomán.
Malgorzata Manowska legfelsőbb bírósági elnök a múlt héten elmondta, hogy a beadványok többsége egy kormánypárti parlamenti képviselő, Roman Giertych által közzétett panasz másolata volt. Giertych az utóbbi napokban „meghamisított” szavazásról beszélt a médiában, és az elnökválasztás második fordulójában leadott összes szavazat újbóli megszámlálását követelte. Adam Bodnar igazságügyi miniszter és főállamügyész a keddi tárgyaláson megerősítette, hogy szerinte az esetleges szabálytalanságokat több körzetben is ellenőrizni kellene a voksokat. Ez nem lenne hatással a választási eredményre, „de megnyugtatná a kedélyeket az állampolgárok egy részénél”, fogalmazott. Bodnar hétfői állásfoglalásában azt javasolta, hogy minősítsék érvényesnek a szavazást, azzal a kikötéssel, hogy az ügyben egy másik kamara döntsön.
Malgorzata Manowska viszont hétfőn aláhúzta, hogy a kamara törvényi hatáskörét kétségbe vonó kijelentések az ország „politikai destabilizálását célozzák”. Andrzej Zoll volt alkotmánybírósági elnök múlt pénteken a TVN24 hírtelevízióban felvetette, hogy a választás kapcsán felmerült kétségek miatt fel kellene függeszteni a parlament alsó- és felsőházának összevont ülését, amelyet augusztus 6-ra terveznek, és amelyen Karol Nawrocki elnöki esküt tesz. Zoll javaslatát szombaton az ország számára „romboló hatásúnak” nevezte Wladyslaw Kosiniak-Kamysz nemzetvédelmi miniszter, a kormánykoalíciós Lengyel Parasztpárt elnöke. Szymon Holownia alsóházi elnök, a szintén koalíciós Lengyelország 2050 párt vezetője június közepén bejelentette, hogy a választás legfelsőbb bírósági megerősítése esetén összehívja a parlament összevont ülését Nawrocki felesketése céljából. A legfelsőbb bíróság varsói székháza előtt kedden a Nawrocki megválasztását kétségbe vonó polgári aktivisták, valamint Nawrocki hívei is tüntettek. Az elnökválasztás második fordulójában Karol Nawrocki a szavazatok 50,89 százalékát, kihívója, Rafal Trzaskowski kormánykoalíciós jelölt pedig a voksok 49,11 százalékát kapta az országos választási bizottság hivatalos eredményei szerint.
Budapest? Not everyone may remember this, but in 1994 Ukraine already got assurances of territorial integrity from the US, Russia and the UK. In Budapest. Maybe I’m superstitious, but this time I would try to find another place.
Először került nő Spanyolország legfelső bírósági testületének az élére, a 66 éves Isabel Perelhot nevezték ki erre a posztra.
Perelhót a Tanács 16 tagjának szavazatával választották meg a Legfelső Bíróság és a Bírói Tanács élére.
Az intézmény 1812-es megalakulása óta ő lesz az első női vezető a hivatalnál. Perelho szeptember 4-én, szerdán teszi le az esküt.
Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök üdvözölte a bíró kinevezését, és hangsúlyozta, hogy „az egyenlőség a demokrácia alapja”, és ezzel a lépéssel „Spanyolország helyreállítja az intézményi normalitást”.
