Az Egyesült Államok többé nem fog közvetítőként fellépni az Oroszországgal és Ukrajnával folytatott tárgyalásokon, mindkét félnek önállóan kell megegyeznie – jelentette be pénteken Tammy Bruce, az amerikai külügyminisztérium szóvivője a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Bruce elmondta: „A változások lényege, hogy többé nem fogunk az első hívásra körberepülni a világban, hogy találkozókat szervezzünk és közvetítsünk. Továbbra is elkötelezettek vagyunk a részvétel mellett, készen állunk mindenben segíteni, amiben csak tudunk, de most már minden a konfliktusban részt vevő feleken múlik.” Szerinte vannak más régiók is a világon, amelyekre oda kell figyelni. „Az államtitkár (Marco Rubio – a szerk.) azt is világossá tette: bár a stílusunk más lesz, a folyamatban való részvételünk módja is megváltozik. A továbbiakban nem fogunk közvetítőként fellépni” – tette hozzá.
Amikor arról kérdezték, hogy az Egyesült Államok kész-e másodlagos szankciókat bevezetni az orosz olaj vásárlóival szemben, hasonlóan az Irán elleni intézkedésekhez, a külügyminisztérium szóvivője azt mondta, hogy Donald Trump amerikai elnök „ismét kifejezte hajlandóságát cselekedni ebben az irányban”. „Egyértelmű, hogy nem fogunk feloldani semmilyen meglévő szankciót. Az elnök azt akarja, hogy minden nemzetként tett lépésünket diplomáciai úton tegyük meg – és ez tükrözi az elkötelezettségét e megközelítés iránt” – mondta.
Bruce kijelentette, hogy az előző amerikai kormányzat elképzelése az volt, hogy legalább három évig ne tárgyaljon Oroszországgal. Trump és Rubio megközelítése az, hogy „beszélni kell az emberekkel – szemtől szemben, egyenként”. „Nem fogok találgatni arról, hogy miről fog folyni Trump elnök és Putyin megbeszélése. Tudom, hogy Trump elnöknek oka van erre, mégpedig az, hogy véget vessen a vérontásnak és a mészárlásnak” – mutatott rá Tammy Bruce.
Donald Trump Oroszország után Iránnal is tárgyalóasztalhoz ülne, azonban évek óta nincs párbeszéd a felek között, Vlagyimir Putyin azonban felajánlotta a segítségét.
Vlagyimir Putyin beleegyezett abba, hogy közvetítőként részt vegyen az Amerikai Egyesült Államok és Irán között tervezett egyeztetésekben, amelyek során az iráni atomprogramról, valamint az Amerika-ellenes regionális szervezetek Teherán általi anyagi támogatásáról szólnának. Trump ezt már a Putyinnal való februári telefonon egyeztetése során felvetette – írja a Bloomberg nyomán a Világgazdaság.
A közvetítő szerep lehetősége az amerikai és az orosz delegációk februári, Szaúd-Arábiában történt egyeztetése során is napirendre került. Ezt azonban sem a Fehér Ház, sem a Kreml nem erősítette meg.
Oroszország álláspontja szerint az Egyesült Államoknak és Iránnak minden problémát tárgyalások útján kell megoldania.
Az iráni külügyminisztérium az értesülésre csak annyit reagált, hogy természetes dolog, ha egyes országok felajánlják segítségüket. Esmaeil Baghaei külügyi szóvivő szerint a téma jelentősége miatt egyáltalán nem meglepő, hogy sok fél jó szándékot és készséget mutat a segítségnyújtásra.
Donald Trump hivatalba lépése óta igyekszik helyreállítani kapcsolatait Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
A két ország közötti viszony az orosz-ukrán háború 2022-es kitörése után romlott meg jelentősen. Trump előző elnöksége alatt is jól szót értettek egymással a felek.
A Bloomberg forrásai szerint az Egyesült Államok és Oroszország vezető tisztviselői, köztük Marco Rubio amerikai külügyminiszter és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a február 18-i rijádi találkozón megvitatták, hogy Washington érdekelt abban, hogy Moszkva segítsen az Iránnal kapcsolatos kérdésekben.
Lavrov már jelezte iráni kollégájának, hogy Oroszország kész közvetíteni a felek között, azt egyelőre még nem lehet tudni, hogy Teherán mennyire lesz fogékony a Washingtonnal való együttműködésre.
Ali Khamenei ajatollah februárban ugyanis úgy nyilatkozott, hogy Donald Trumpban nem lehet megbízni, miután első elnöki ciklusában kilépett az elődje, Barack Obama által aláírt nukleáris megállapodásból. Felhánytorgatta, hogy a republikánus elnök első ciklusa alatt Amerika szankciókat fogadott el Irán ellen, egyúttal kijelentette, hogy országát nem lehet tárgyalásokra kényszeríteni, ha azt nem akarja.
