2022. február 24.-e az a dátum, amely a kárpátaljai magyarság emlékezetébe is örökre bevésődött. Azóta már eltelt két év. Bár a háború közvetlen szörnyűségei egy eset kivételével elkerülték eddig Kárpátalját, az itt élőknek is naponta kell megküzdeni a nehézségekkel. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, a helyi magyar közösségekkel karöltve, és Magyarország is számos módon támogatta a bajbajutottakat és az otthon nélkül maradottakat. A KMKSZ Nagybégányi Alapszervezetének közgyűlésén is visszatekintettek az elmúlt két évre. A kárpátaljai magyarság a történelem során megedződött, ami a jelenleg uralkodó, reméljük átmeneti időszakban is jól látszik. Emberségből, segítőkészségből jelesre vizsgáztak, mindemellett a nemzeti ünnepeinkről sem feledkeztek meg. Sajnos, akár a legtöbb kárpátaljai települést, így Nagybégányt is érezhetően érintette az elvándorlás. Az itthon maradt közösség azonban nem adja fel, sokkal inkább a jövőn munkálkodik, még akkor is, ha a jelenlegi helyzetben, érthető okokból, csak nehezebben teheti azt. Az ilyen közgyűlések például jó lehetőséget biztosítanak arra, hogy megbeszéljék a felmerülő kérdéseket, vagy ötleteket vessenek fel a jövőt illetően. Az alapszervezet elnöke beszámolt az elmúlt év eseményeiről és az általuk szervezett megemlékezésekről is. A KMKSZ Kisbégányi Alapszervezete is közgyűlést szervezett, hogy megbeszéljék az elmúlt év történéseit, összegezzenek és közösen próbáljanak új célokat kitűzni. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, akárcsak az elmúlt 35 során, ma is azon munkálkodik, hogy minden nehézség ellenére összefogja az itt élő magyar közösségeket. Ezért is fontosak a közgyűlések és az olyan fórumok, amelyek optimizmust adhatnak az ittenieknek a jövőre vonatkozóan és reményt a megmaradásra.
Több mint öt órán át tartó, mintegy négyezer kilométeres repülőút után megérkezett az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) miniszteri szintű tanácskozására Szkopjéba Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.
A Vesti.mk északmacedón hírportál beszámolója szerint az orosz diplomácia vezetőjének azért kellett ekkora utat megtennie, mert a korábbi tervekkel ellentétben a gép nem Bulgária, hanem Törökország és Görögország felett haladva érte el Észak-Macedóniát.
Ennek oka, hogy végül a bolgár kormány megtagadta, hogy az orosz gép használhassa a bolgár légteret, amennyiben a repülőn az orosz külügyi szóvivő, Marija Zaharova is utazik. A tájékoztatás szerint a légtér használatát csak Szergej Lavrovnak és küldöttségének engedélyezték volna.
Az EBESZ szkopjei találkozóján több mint ötven ország diplomáciai vezetői vesznek részt, többen azonban bojkottálták a találkozót éppen azért, mert Szergej Lavrov bejelentette részvételi szándékát.
Egyebek mellett Ukrajna, Észtország, Lettország és Litvánia külügyminisztere mondta le a látogatást, Antony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere viszont szerda este egy villámlátogatás erejéig megállt az északmacedón fővárosban, mielőtt továbbutazott Izraelbe.
Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, valamint David Cameron brit külügyminiszter szintén csak a szerda esti informális vacsorán vett részt, és még Szergej Lavrov érkezése előtt elhagyta Szkopjét.
Észak-Macedónia december 31-ig tölti be az EBESZ soros elnöki tisztségét.
A Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulása (KHÖT) március 24-én tartotta meg az elmúlt időszakot értékelő kibővített közgyűlését a makkosjánosi Helikon Hotel konferenciatermében.
Az ülésre meghívást kaptak a szervezet tagjai mellett a megyei és járási katonai közigazgatási hivatalok és a megyei tanács vezetői, valamint a karitatív és egyházi szervezetek képviselői is. A fórum elején egyperces néma főhajtással emlékeztek a háború áldozataira. Ezután Rezes József, a KHÖT ügyvezető igazgatója köszöntötte a jelenlévőket, majd ismertette a napirendi pontokat.
A meghívott vendégek közül elsőként Bacskai József ungvári magyar főkonzul mondott köszöntőt, aki beszédének elején elmondta: nagy megtiszteltetés számára, hogy köszöntheti azokat a kistérségi vezetőket, akik a hátukon cipelik a rájuk bízott közösségek mindennapi gondját, akik a háború kitörésének első napjától óvják közösségeiket, támogatják a belső menekülteket, a rászorulókat, fenntartják az intézményeiket minden akadály és kihívás ellenére. „A magyar kormány, a magyar társadalom szolidáris Ukrajna népével, így a kárpátaljaiakkal is. A magyar parlament az elsők között ítélte el az orosz agressziót. Magyarország a háború kitörésének első napja óta következetesen kiáll Ukrajna területi szuverenitása mellett. A magyar kormány és a magyar nép az elmúlt egy évben megadott és megad minden lehetséges humanitárius támogatást és segítséget keleti szomszédjának, mert valljuk és tudjuk, hogy a jó szomszédok a bajban egymásra vannak utalva és számíthatnak egymásra” – emelte ki a diplomata, reflektálva arra, hogy ezt a kárpátaljaiak és az itt menedékre lelők a háború kitörésének első napjától kezdődően folyamatosan tapasztalják is. „A szükséget szenvedők mindig számíthatnak a magyarokra” – szögezte le Bacskai József, s hozzátette: Magyarország jó szomszédként azt szeretné, hogy a háború mihamarabb véget érjen, meginduljon Ukrajna újjáépítése, fejlődjön, bővüljön tovább a kétoldalú együttműködés, melynek egyik legfontosabb pillére a határon átnyúló kapcsolatépítés és a különböző szakmai területeken folytatott párbeszéd.
Rendkívül hasznos az, hogy vannak olyan szervezeteink – mint a KHÖT –, amelyek összefognak egyes régiókat, hiszen így hatékonyabban tudják kifejezni véleményüket, és egységesen tudnak fellépni bizonyos problémák megoldása kapcsán – hangsúlyozta felszólalásában Volodimir Csubirko, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnöke.
„Nagyon fontos, hogy összefogjanak a kistérségek, hiszen ma sokszor azt látjuk, hogy egy-egy kistérség önálló életet él, a megyei hatóságok igyekeznek mindegyikkel kommunikálni, de például a határ menti önkormányzatoknak közös feladataik vannak, amire közösen kell megoldást találni. Ezért is nagyon jó, hogy vannak ilyen társulások, ahol a kistérségek összefogva, közösen kereshetik ezeket a megoldásokat” – húzta alá Volodimir Csubirko, folytatva: „Jelenleg nehéz helyzetben vagyunk, az országunkban háború dúl, ezért gyorsan kell cselekedni.” A megyei tanács elnöke hozzátette, vidékünkön határokon átívelő programok működnek, amelyek lehetővé teszik források bevonását az infrastruktúra fejlesztésébe. Példaként felhozta, hogy nem lehet minden kistérség számára külön hulladékfeldolgozót építeni, ugyanakkor közösen egyet igen, vagy hogy egy kistérség nem biztos, hogy meg tud építeni egy víztisztítót, viszont együtt erre már van lehetőség. „Ezért is kellenek az ilyen társulások, hogy a kistérségek fejlődni tudjanak. Szükség van a kommunikációra, a haladásra, a rendelkezésre álló kapcsolatok bevonására, hogy ezáltal jobb életkörülményeket biztosítsunk a kistérség lakossága számára. […] Önkormányzataink, azok munkatársai az elmúlt hónapokban erőn felüli munkát végeztek, amiért köszönet illeti őket. A külföldről érkező humanitárius segélyek átgondolt, operatív szétosztása továbbra is fontos feladat marad, akárcsak a kárpátaljai települések fejlesztése” – fűzte hozzá.
Olekszandr Ljah, a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás Nemzetiségi és Vallásügyi Főosztályának vezetője elismerően szólt a KHÖT eddig végzett tevékenységéről. Kiemelte, hogy a közösség meghatározó szerepet töltött be abban, hogy a háborús helyzet közepette az önkormányzatok biztosítsák a stabilitást, emellett nagymértékben hozzájárult ahhoz is, hogy az önkormányzatok kezelni tudták a kistérségekben felmerült problémákat, megszervezték a háború sújtotta rászorulók megsegítését, valamint a humanitárius segélyek célba juttatását, s kivették részüket az otthonaikat elhagyni kényszerült menekültek fogadásából és ellátásából.
A KHÖT egyik kiemelt partnere a programok megvalósításánál a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ). Jelenleg a szervezettel közösen dolgoznak a szociális kártyarendszer bővítésén, mely a Beregszászi kistérségben kitűnően működik, s a tervek szerint nyár elejére minden tagönkormányzatban aktiválva lesz.
Gulácsy Géza, a KMKSZ alelnöke felszólalásában emlékeztetett arra, hogy az önkormányzatoknak az utóbbi időszakban olyan problémákkal és nehézségekkel kellett szembenézniük, amelyek sokszorosan felülmúlták a korábbi kihívásokat, s mindeközben a lehetőségeik gyakorlatilag nem változtak. „Sajnos úgy néz ki, hogy a jelenlegi helyzet hamar nem is fog megváltozni, ezért azon is el kell komolyan gondolkoznunk, hogyan tudjuk megoldani például az oktatás problémáit. Lesznek-e gyerekek, s egyáltalán lesznek-e felnőttek, akikre rá lehet bízni az önkormányzati feladatok megoldását? Hiszen egyre kevesebb az ember. […] Komoly feladatok megoldása előtt állunk, ezért azt kívánom, hogy minél hamarabb legyen béke, és a Jóisten adjon erőt mindenkinek a munkához” – szögezte le.
Szintén elismerően szólt a KHÖT-ről hozzászólásában Rezes Károly, a Beregszászi Járási Tanács elnöke, aki köszönetet mondott a karitatív szervezetek megjelent képviselőinek is a támogatásért.
Ezután Babják Zoltán, a KHÖT elnöke tartotta meg az elmúlt időszakot összefoglaló beszámolóját, melynek elején konstatálta: kiváló munkát végeztek a polgármesterek, akiknek olyan körülmények között kellett eredményeket felmutatniuk, amilyenekre korábban nem volt példa.
A KHÖT elnöke a társulás eddigi tevékenységét elemezve kiemelte, 2021-ben újjászervezték a KHÖT struktúráját. A beregszászi központi iroda mellett megnyitották az ungvári regionális irodát, s a KárpátHáz civil szervezet és Péter Csaba megyei képviselő jóvoltából a beregszászi iroda is új, igényes helyre költözött. A 2021-es év rendkívül mozgalmas volt, számos rendezvényt bonyolítottak le, valamint fontos, a kisebbségi kérdéseket érintő kerekasztal-beszélgetésen, tanácskozásokon, megbeszéléseken, konferenciákon vettek részt. Képzéseket, szemináriumokat, szakmai konzultációkat tartottak az újonnan megalakult önkormányzatok tisztségviselői, illetve képviselői számára.
„2022-re is tele voltunk tervekkel, melyeket a háború felülírt. Teljesen új stratégiát kellett felépítenünk egyik napról a másikra, hogy ezekben a nehéz időkben is segíteni tudjuk tagkistérségeinket” – emelte ki Babják Zoltán, folytatva: „Egyik fő feladatunk a humanitárius szállítmányok koordinálása lett. Hozzávetőleg 550–700 tonnára tehető az a mennyiségű humanitárius segély, amelyet tagkistérségeink fogadtak, majd szétosztottak az általunk fenntartott oktatási, szociális intézményekben, amelyek szinte mindegyike menekültszállóvá kellett, hogy alakuljon hosszabb vagy rövidebb időre.”
A háború kezdete óta Kárpátalja 600 ezernél is több, otthonát elhagyni kényszerült ukrán állampolgárt fogadott be, jelenleg is közel 350 ezer fő tartózkodik vidékünkön. „Mi mindannyian tudjuk azt, milyen terhet jelentett és jelent a mai napig számunkra ezen személyek ellátása, de ezt a terhet viselnünk kell, felelősséggel tartozunk irántuk is, hiszen minden ukrán állampolgár felelős a társaiért nemtől, politikai beállítottságtól, vallástól és természetesen – ami számunkra a legfontosabb – nemzetiségtől függetlenül. Nem véletlenül hoztam fel a nemzetiségi kérdést, hiszen immár hosszú évtizedeken keresztül olyan területen élünk, ahol a nemzetiségek békében élnek egymás mellett és egymással is. Kárpátalja Ukrajna egyik sokszínű kincse, ahol megannyi nemzetiségű ember élt és él a mai napig. Ma ezeket az embereket egy dolog köti össze: a hit abban, hogy ismét béke lesz az országban, és tovább építhetjük társadalmunkat, közösségeinket” – hangsúlyozta Babják Zoltán.
„Összességében elmondhatom, hogy olyan évet zártunk le, amely bár az összes idegszálunkat megmozgatta, mégis egy csapattá formált bennünket, s mára bárkit is keresnek munkatársaink, bizalommal fordulnak hozzájuk, hiszen mindenki tudhatja, hogy hátsó szándékok és politikai térnyerési igények nélkül segíteni akarunk, hiszen egy hajóban evezünk, egy csapat vagyunk” – zárta beszámolóját az elnök.
Rezes József, a KHÖT ügyvezető igazgatója beszámolójában kitért a szociális kártyarendszer aktuális állására, az előttük álló időszak pályázati lehetőségeire, de mindenekelőtt köszönetét fejezte ki a megyei és járási vezetésnek, a karitatív és egyházi szervezeteknek, Magyarország ungvári és beregszászi külképviseletének, valamint a polgármestereknek a támogatásért, a csapatmunkáért és a kitűnő, példamutató együttműködésért.
„Az eltelt egy év alatt is megtaláltuk a fejlődés lehetőségeit. Társulásunk a továbbiakban is kész segíteni tagtársainknak és azoknak az önkormányzatoknak is, amelyek nem tartoznak közösségünkhöz, sőt számíthatnak ránk a megye határain túl is” – mondta Rezes József.
„Bajban ismerszik meg az igazi barát – tartja a mondás, és mi örömmel tapasztaltuk meg, hogy mennyi barátunk van nemcsak a Kárpát-medencében, de azon túl is. Egyszerre kaptunk segítő kezet a legnagyobb testvértelepüléseinktől, mint a majd kétmilliós Budapest, vagy a legkisebbtől, mint az alig száz lelket számláló Zemplén megyei Vágáshuta” – ez a rész is szerepel abban a köszönetnyilvánításban, amelyet a KHÖT tagsága közösen fogalmazott meg támogatói felé. A levelet – melyben elsősorban a karitatív szervezetek, a testvértelepülések, valamint Magyarország Kormányának hathatós támogatásait emelték ki – Oroszi József, a Tiszapéterfalvai kistérség polgármestere olvasta fel.
A közgyűlés az elmúlt időszak értékelése mellett lehetőséget adott a tervezésre és a jövőbe tekintésre is, szó esett olyan programokról, amelyek megtervezésében szintén a KHÖT lesz majd segítségére az önkormányzatoknak.
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének tavaszi ülésszakán rendkívüli napirendi pontként vitatják meg az ukrán gyerekek Oroszországba való kényszerű deportálását – közölte Maria Mezenceva, a Legfelső Tanács Parlamenti Közgyűlési állandó küldöttségének elnöke a nemzeti telemaraton adásában, számolt be a Jevropejszka pravda az Interfax-Ukrajnára hivatkozva.
„Már az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének tavaszi ülésszakán megvitatjuk ezt a kérdést, amelynek eredményeként a 46 tagállam egy állásfoglalást fog jóváhagyni. És ez lesz az első nemzetközi dokumentum, amely meghatározza az összes létező jogsértést… Terveink szerint kidolgozzuk ennek a dokumentumnak a szövegét, és április végén szavazunk róla” – mondta Mezenceva.
Egyben tájékoztatott arról, hogy az Európa Tanács tagállamai vezetőinek május végén, Reykjavíkban (Izland) tartandó csúcstalálkozóján is megvitatásra kerül az ukrán gyerekek Oroszország területére való kényszerű deportálásának kérdése.
„Ma és holnap Londonban dolgozunk, felszólalunk Nagy-Britannia parlamentjében, és ott is fel fogjuk vetni ezt a kérdést, hogy partnereink ne csak a számokat ismerjék, hanem együtt cselekedjenek velünk” – mondta a parlamenti képviselő.
Kihangsúlyozta, hogy az Orosz Föderáció nem enged hozzáférést az ENSZ-struktúráiba, illetve a Nemzetközi Vöröskereszt úgynevezett „nyári táboraiba”, ahol ukrán gyerekeket tartanak fogva.
Mezenceva brit kollégáitól származó adatokra hivatkozott, amelyek szerint „körülbelül 43” ilyen tábor lehet Oroszország területén.
A parlamenti képviselő emlékeztetett arra, hogy hivatalosan több mint 16 ezer indítványt regisztráltak az Oroszországi Föderációba illegálisan elszállított ukrán gyerekek kapcsán, ebből 307 gyermeket már sikerült hazahozni.
[type] => post [excerpt] => Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének tavaszi ülésszakán rendkívüli napirendi pontként vitatják meg az ukrán gyerekek Oroszországba való kényszerű deportálását – közölte Maria Mezenceva, a Legfelső Tanács Parlamenti Közgyűlési állandó küldötts... [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1678825620 [modified] => 1678803380 ) [title] => Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésén megvitatják az ukrán gyerekek törvényellenes deportálását Oroszországba [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=73221&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 73221 [uk] => 73140 ) [trid] => ild5234 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 73141 [image] => Array ( [id] => 73141 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/frfyifxwiaa6kku.jpg [original_lng] => 131134 [original_w] => 630 [original_h] => 360 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/frfyifxwiaa6kku-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/frfyifxwiaa6kku-300x171.jpg [width] => 300 [height] => 171 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/frfyifxwiaa6kku.jpg [width] => 630 [height] => 360 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/frfyifxwiaa6kku.jpg [width] => 630 [height] => 360 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/frfyifxwiaa6kku.jpg [width] => 630 [height] => 360 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/frfyifxwiaa6kku.jpg [width] => 630 [height] => 360 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/frfyifxwiaa6kku.jpg [width] => 630 [height] => 360 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1678796180:5 [_thumbnail_id] => 73141 [_edit_last] => 5 [views_count] => 1681 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_9f36a7d80469f71654d8b8125c606f73] =>
.@PACE_News adopted a resolution that recognizes Vladimir Putin, as a dictator, and Russia as a de facto dictatorship! pic.twitter.com/UWb9WfT63r
Az Európa Tanács különmegbízottat jelölhet ki az ukrajnai háború diplomáciai úton történő rendezésének elősegítésére – jelentette ki Németh Zsolt, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésén a magyar Országgyűlés delegációjának vezetője szerdán Strasbourgban az MTI-nek adott nyilatkozatában.
A közgyűlésnek az ukrajnai háború következményével foglalkozó vitáját követően a politikus elmondta: a strasbourgi szervezet gyorsan, és egységesen reagált a háború kitörésére, ennek az egységnek a fenntartásához a különmegbízotti intézmény hatékonyan hozzájárulhat a 46 tagország közötti nézetek összehangolása révén. Németh Zsolt azt is hozzátette, hogy a konfliktusra mindenképpen diplomáciai megoldást kell találni, amelynek elősegítésére jó alkalmat szolgáltathat egy negyedik ET-csúcs, amelynek keretében a tagországok vezetői irányt mutathatnak egy új európai biztonsági rendszer megteremtéséhez.
Arra is kitért, hogy a háború nem csak diplomáciai és politikai, hanem gazdasági következményekkel is jár: Ukrajnát újjá kell építeni. Erre a nemzetközi közösségnek már most el kell kezdenie felkészülni, az ET ehhez egy újjáépítési alap létrehozását javasolja – tette hozzá Németh Zsolt.
Ugyancsak szerdán a parlamenti közgyűlés felszólította a tagországokat, hogy a lehető legnagyobb nyomást gyakorolják Oroszországra az agresszió azonnali és feltétel nélküli beszüntetése érdekében, továbbá a demokratikus világrend védelmére tett határozott lépéseket sürgetett.
A közgyűlés által elfogadott állásfoglalásban a képviselők leszögezték: Oroszország agressziója a második világháború óta a legsúlyosabb humanitárius válságot idézte elő Európában, kihívások elé állította a világ kormányait, valamint az energiaköltségek meredek emelkedéséhez és az élelmezési bizonytalansághoz vezetett.
„Az Európa Tanács és tagállamainak az orosz agresszióra adott válasza is meghatározza majd az európai történelem jövőjét” – fogalmaztak.
A közgyűlés állásfoglalásában aláhúzta: megdöbbentőnek tartja az orosz fegyveres erők által elkövetett atrocitásokat, és támogat minden olyan erőfeszítést, amelyek célja a nemzetközi emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog Oroszország általi megsértésének kivizsgálása, valamint az agresszor felelősségre vonásának garantálása”.
A közgyűlés azt is javasolta, hogy az Európa Tanács erősítse meg elkötelezettségét a fehérorosz és orosz civil társadalom, az emberi jogok védelmezői, a független újságírók, és a szervezet értékeit és elveit tiszteletben tartó demokratikus erők iránt.
„Az lesz a mienk, amit ki tudunk küzdeni magunknak” – Kós Károly 1921-ben megfogalmazott szavainak jegyében tartotta meg XXXII. közgyűlését a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) október 9-én Beregszászban. A közgyűlés egyöntetű szavazással megerősítette elnöki pozíciójában Brenzovics Lászlót, aki sajnálaton módon még most sem tud biztonságban hazatérni.
„A KMKSZ Ukrajna legrégebbi érdekvédelmi szervezete, amely egyben első a Kárpát-medencében, megtörhetetlen és legyőzhetetlen” – jelentette ki elnöki beszámolójának elején Brenzovics László, aki visszatekintett az Ukrajna függetlenné válása óta eltelt harminc évre, s azokra az eseményekre, amelyek befolyással voltak a kárpátaljai magyarság jelenére és jövőjére. Ukrajna nem tartja be a nemzetközi és bilaterális egyezményekben foglaltakat az országban élő nemzeti kisebbségeket illetően, s az ukrán–magyar kapcsolatokban eddig nem tapasztalható javulás. Az elmúlt években elfogadott oktatási és nyelvtörvény rendkívül hátrányosan érintik a kárpátaljai magyarságot, emellett a folyamatos magyarellenes megnyilvánulások sem csillapodtak. „A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség minden nehézség ellenére él és dolgozik” – szögezte le a KMKSZ elnöke.
Az elmúlt évet összegző beszámolójában Brenzovics László kiemelte, hogy a koronavírus-járvány idején a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány gyűjtési akciójának eredményeként számos kórházat, egészségügyi központot, oktatási intézményt segítettek a vírus leküzdéséhez szükséges felszereléssel, s a KMKSZ szervezte meg a magyar–ukrán határátkelőhelyeken az oltást is, melynek köszönhetően több mint 20 ezer kárpátaljai jutott Covid–19 elleni vakcinához.
A kárpátaljai magyar politikus ismertette a KMKSZ szilárd véleményét: „A KMKSZ Ukrajna Alkotmányának, az ukrán–magyar alapszerződésnek megfelelően továbbra is úgy véli, hogy joga van az anyanyelven történő oktatáshoz és a szabad nyelvhasználathoz az élet minden területén. Azt, hogy mi ezekről a jogainkról lemondjunk, nem várhatják el tőlünk. Jogaink mellett továbbra is kiállunk!” – hangsúlyozta Brenzovics László.
A KMKSZ tavalyi tisztújító gyűlésén újabb három évre választotta a szervezet elnökévé Brenzovics Lászlót, aki az elmúlt év vége óta kénytelen külföldről irányítani a munkát. Ebből adódóan beszédének végén arra kérte a közgyűlést, hogy bocsássák bizalmi szavazásra a kérdést: betöltse-e a továbbiakban is az elnöki posztot, s legjobb tudása szerint tovább folytassa munkáját vagy sem? A KMKSZ közgyűlése egyöntetű szavazással megerősítette Brenzovics Lászlót elnöki pozíciójában.
„Örömmel tölt el, hogy az erős ellenszél ellenére a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség több mint harminc éve állja a csatákat és elvei mentén képviseli a kárpátaljai magyarok érdekeit, védi a jogaikat. Ez a küzdelem egy nemes küzdelem, amit érdemes folytatni” – szögezte le online köszöntőjében a kárpátaljai magyarság aktuális helyzetét az európai fórumokon mindig közvetítő Bocskor Andrea, a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselője, aki – mint fogalmazott – bízik abban, hogy a nehézségek azt fogják eredményezni, hogy a KMKSZ megerősödve kerül ki ebből a helyzetből. Kiemelte, hogy a küzdelemben a KMKSZ nincs egyedül, hiszen az anyaország és a Kárpát-medence magyar szervezetei mind mellettünk állnak, s ők is szorgalmazzák a minket ért sérelmek jóvátételét.
Babják Zoltán, a Beregszászi kistérség polgármestere köszöntőjében hangsúlyozta: a KMKSZ tevékenysége pozitív irányba tereli a Beregszászi kistérség sikerességét és jövőbeli perspektíváját is. „Roppant fontos az a minden egyes hétköznapon és az ünnepekben is sugárzott energia, amellyel a közösségünk összetartására késztet és szólít fel minket” – szögezte le a polgármester.
A köszöntőket követően a közgyűlés meghallgatta és elfogadta a mandátumvizsgáló, az ellenőrző, valamint a fegyelmi bizottságok jelentéseit. Megemlékeztek az elmúlt évben elhunyt tagtársakról és köszöntötték az új alapszervezeti elnököket.
Barta József, a KMKSZ alelnöke az elmúlt időszak önkormányzati munkájáról tájékoztatta az küldötteket. Az új adminisztratív rendszerben, új választási törvény alapján sorra kerülő tavaly októberi önkormányzati választások eredményeit értékelve kiemelte: az érvényes szavazatok 11,5%-át megszerezve a megyei tanácsban a KMKSZ-lista történelmi sikert ért el, ugyanis a 64 fős tanácsba 8 képviselőt delegálhatott a párt, s a KMKSZ-frakció a legösszetartóbb, legmegbízhatóbb a hét másik bejutott frakció közül. A KMKSZ-frakció az új összehívású tanács megalakulása után ellenzékbe került, azonban hamar kiderült, hogy a koalíció nem működőképes, így Kijev felszólítására új jött létre, melynek ezúttal része lett a KMKSZ is. „Mi azonban feltételeket szabtunk és elvárásokat, amiért cserébe hajlandóak vagyunk felelősséget vállalni azokért a döntésekért, amelyek a megyében születnek” – hangsúlyozta Barta József.
Ami a járási tanácsokat illeti: a hatból két járási tanácsba indított jelölteket a párt. Az Ungvári Járási Tanácsba 6, míg a beregszásziba 15 képviselő jutott be. A 64 kistérségi tanácsból 19-ben vannak jelen a KMKSZ képviselői. Miközben Kárpátalja lakosságának 1/8-át képezik a magyarok, a kistérségi tanácsok 1/3-ában jelen van a KMKSZ – szögezte le a Szövetség alelnöke.
A kistérségek több-kevesebb problémával küzdenek, melyek közül a legnagyobbak közé tartozik a pénz- és káderhiány. A „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány által az oktatási dolgozók pályázataira átutalt támogatások után kifizetett adóból a kistérségek összesen 13,5 millió hrivnya pluszbevételhez jutottak – hívta fel a figyelmet Barta József reflektálva a vádakra, melyek szerint a KMKSZ alapítványai anyagi kárt okoznak Ukrajnának.
Felszólalásának végén azzal a kéréssel fordult a küldöttekhez, hogy fogadják el azt az Ukrajna főügyészének és Ukrajna Biztonsági Szolgálata (SZBU) elnökének címzett beadványt, amelyben arra kérik az illetékeseket, szolgáljanak információval arról, hogy a napokban napvilágot látott hírben – mely szerint az SZBU munkatársai bűnözőket lepleztek le és akadályoztak meg terveik végrehajtásában, melyek között szerepelt egy Kárpátalján működő főkonzulátus felgyújtása vagy felrobbantása, illetve egy társadalmi aktivista meggyilkolása – melyik kárpátaljai főkonzulátusról és milyen szervezet aktivistájáról van szó. A közgyűlés egyhangúlag támogatta a beadvány megküldését az illetékeseknek.
Az önkormányzatok munkája kapcsán felszólalt Rezes József, a Kárpátaljai Határ Menti Önkormányzatok Társulása (KHÖT) ügyvezető igazgatója is, aki a KHÖT tevékenységéről, eddigi programjairól, jövőbeli terveiről, a folyamatban lévő közbeszerzési pályáztatásokkal, költségvetési tervezéssel, földügyekkel kapcsolatos képzésekről számolt be.
A gyűlésen Balogh Lívia, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke beszámolt az Ungvári járásban tapasztalható sikeres választási szereplésről, továbbá hangsúlyozta a nők politikai-közéleti szerepvállalásának fontosságát, egyúttal indítványozta egy női tagozat megalakulását a KMKSZ-en belül.
Sari József, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnöke a tömb-magyarság támogatásának fontosságát emelte ki hozzászólásában.
„Csak következetes, a kárpátaljai magyarok érdekei mellett mindig kiálló politikával tudunk előre jutni. […] Hogy most itt vagyunk és ilyen eredményeket értünk el, az annak köszönhető, hogy ez a szervezet rendelkezett minden kérdésben saját véleménnyel, megalapozott, itthonról látható állásponttal, amit következetesen képviselt, s mindig fel tudta ismerni azt a történelmi pillanatot, amelynek eredményeként ezt meg lehet valósítani” – jelentette ki beszédében Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke emlékeztetve arra, hogy így jöhetett létre számos olyan intézményrendszer is, amely a megmaradásunkat segítette. „Mi, kárpátaljai magyarok, a KMPSZ mint szakmai szervezet, a KMKSZ mint politikai szervezet, továbbra is úgy tartjuk, hogy jelentős politikai síkon hozott döntések alapján jogokat vontak el tőlünk ahhoz képest is, ahogyan a Szovjetunióban használhattuk anyanyelvünket az oktatásban. Kitartunk amellett, hogy ragaszkodunk az anyanyelvű oktatás jogához, s ezt a jogot szeretnénk visszakapni!” – jelentette ki a KMPSZ elnöke.
Gulácsy Géza, a KMKSZ alelnöke és a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány igazgatója elmondta, az Alapítvány idén ezidáig közel 39 ezer pályázatot fogadott be, melyekből két kategória pályázatai már kifizetésre kerültek.
A kongresszus megfelelőnek minősítette a Szövetség munkáját, majd egy megüresedett választmányi helyre új tagot választott.
Ezt követően KMKSZ Hűségdíjat adtak át Bák Ferencnek, aki 2001-től a KMKSZ Fancsikai Alapszervezetének elnöke, 2017-től a Választmány tagja, id. Molnár Lászlónak, aki 2001-től tölti be a Benei Alapszervezet elnöki pozícióját, emellett 2005–2008 között a KMKSZ Választmányának tagja volt, valamint Fábián Istvánnak, aki 1999-től tagja a Választmánynak.
Darcsi Karolina, a KMKSZ politikai és kommunikációs titkára felolvasta a KMKSZ XXXII. közgyűlésének nyilatkozatát, amelyet azután a küldöttek egyhangúlag elfogadtak.
A kongresszus végén Brenzovics László gratulált a díjazottaknak, majd megköszönte a bizalmat, s köszönetet mondott mindazoknak, akik az elmúlt 32 évben és a jelenlegi nehéz időszakban is kiállnak a kárpátaljai magyarság jogaiért. A KMKSZ-elnök kiemelte: „A hozzászólásokból kiderült, hogy a KMKSZ él és működik, ugyanakkor a helyzet rendkívül nehéz. A történelem folyamán mind a kárpátaljai magyarság, mind az összmagyarság volt már olyan helyzetekben, amikor az az állam, amelyben élniük kell, erőszakos asszimilációhoz folyamodik. […] Mint ahogyan húsz év alatt nem lettünk csehvé, s negyven év alatt nem lettünk orosszá, úgy valószínűleg ukránná sem leszünk, hiszen a kárpátaljai magyarság szilárdan őrzi nemzeti identitását. Küzdjünk tovább, ne adjuk fel jogainkat! Éljen a magyar szabadság, hajrá KMKSZ!”
54 küldött jelenlétével tartotta meg soros közgyűlését szeptember 18-án a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Ungvári Középszintű Szervezete. Az alkalom helyszíne a Nagydobronyi Magyar Ház volt.
Balogh Lívia, a középszintű szervezet elnöke az elmúlt másfél év munkájáról beszámolva elmondta, hogy az utóbbi időszakban évente kb. ezer tagot veszít az ungvári járási szervezet, a korábban 13 000 fős tagság mára 10 ezerre apadt, aminek a felmérések szerint leginkább a kivándorlás az oka. Az elnök asszony hangsúlyozta a rendezvények közösségépítő szerepét, illetve beszámolt a KMKSZ sikeres gyűjtési akciójáról, amelynek köszönhetően gyorsan tudtak segíteni a koronavírus ellen küzdő egészségügyi intézményeknek és óvodáknak. Közel 50 ezer hrivnyát gyűjtöttek össze az urnákban az Ungvári járásban, továbbá az anyaország is segített egészségügyi eszközökkel, lélegeztetőgépekkel. A KMKSZ kezdeményezésére három határátkelőhelyen mintegy 21 ezer kárpátaljai lakos vehette fel a védőoltást. Az oltópontokon a Szövetség tolmácsai segítették a kommunikációt, nekik köszönetet mondott az elnök asszony, valamint Záhony város önkormányzatának is megköszönte, hogy ellátást és igény esetén szállást biztosítottak a tolmácsoknak. Balogh Lívia részletesen beszámolt a 2020-as önkormányzati választásokon elért sikerekről. Az új Ungvári járásban különböző közigazgatási szinteken 156 képviselőjelöltet indított a KMKSZ. A megyei tanácsba nyolc, az Ungvári Járási Tanácsba hat képviselőt sikerült bejuttatni. A KMKSZ jelöltje került a polgármesteri székbe a Szürtei és a Nagydobronyi kistérségekben, ahol a kistérségi tanácsokban is abszolút többsége van a magyar szövetségnek. A Homoki kistérségben, ahol a magyarok aránya 30% alatt van, ugyancsak sikerült megnyernie a KMKSZ-nek a választást. A Csapi kistérségben is a KMKSZ kapta a legtöbb szavazatot, de a magyar polgármesterjelöltnek nem sikerült nyernie, és a KMKSZ-frakció ellenzékbe szorult. Az elnök asszony elmondta, hogy az új Ungári járás lakosságának mindössze 13%-a magyar, és az érvényes szavazatok 13,5%-át szerezte meg a KMKSZ, ami történelmi siker.
Balogh Lívia megemlítette, hogy évek óta nem csökken a Kárpátalja hetilap és a Karpatszkij Objektív eladási száma a járásban. Tart a földprivatizációs pályázatok lebonyolítása, mind a harmincegy alapszervezetben lebonyolították az idei közgyűléseket, amelyből 27-en részt tudott venni személyesen is. Bejelentette, hogy Szalókán új alapszervezeti elnököt választottak, a helyi tagság Halász-Kovács Máriának szavazott bizalmat. Elmondta, hogy sok helyen lakossági fórumként működik a KMKSZ közgyűlése, arra szólította fel a Szövetség képviselőit, hogy vegyenek részt ezeken a közgyűléseken.
Bacskai József ungvári magyar főkonzul gratulált az elmúlt évek eredményeihez, valamint köszönetet mondott a KMKSZ oltási kampányban kifejtett munkájáért. Biztatott mindenkit, akik a határátkelőkön Jenssen vakcinával lettek beoltva és kértek oltási igazolványt, hogy érdeklődjenek a konzulátusokon. Eddig Ungváron 2747-en vehették át igazolványukat, Beregszászban pedig 278-an. Az oltási igazolványokat útlevél és az oltáskor kiadott oltási igazolás felmutatása után adják ki a konzulátusokon.
Puskár Árpád, a Szürtei kistérség polgármestere köszönetet mondott a KMKSZ-nek, amiért segítették kistérségük létrejöttét. Elmondta, hogy a 22 fős képviselő-testületbe 12-en a KMKSZ színeiben kerültek be, azóta újabb négy képviselő csatlakozott hozzájuk, tehát háromnegyedes többségben vannak a polgármestert támogató képviselők. A kistérség meg tudta oldani a rá terhelt feladatokat, a költségvetést túlteljesítették, így fejlesztésre is jut egy kevés pénz.
Braun Éva, az ellenőrző bizottság elnöke a középszintű szervezet pénzügyi helyzetéről számolt be, Medve Andrea, a fegyelmi bizottság elnöke pedig bejelentette, hogy az elmúlt időszakban nem volt fegyelmi ügy a szervezetben.
Az Ungvári Járási Tanács hatfős KMKSZ-frakciójának munkájáról Mackó István tájékoztatta a közgyűlést, majd Őrhidi László, a Nagydobronyi, Balogh Oszkár, a Csapi, Győrke Róbert, a Szürtei és Medve Andrea, a Homoki Kistérségi Tanácsok KMKSZ-képviselőcsoportjainak vezetői számoltak be az önkormányzataikban folyó munkáról és eredményeikről.
Kulin Judit, a KMKSZ Ungvári Alapszervezetének elnöke jelezte, hogy szeretnék, ha a Kárpátalja lapban újra lenne rendezvényajánló rovat, hisz ez fontos lenne azon idős emberek számára, akik nem az internetről, hanem kizárólag az újságból tájékozódnak.
Őrhidi László, a középszintű szervezet alelnöke, a „Pro Agricultura Carpatika” Megyei Jótékonysági Alapítvány elnöke arról tájékoztatta a közgyűlést, hogy a Magyarok Kenyere program keretében száz tonna búza gyűlt össze, ami kevesebb, mint az elmúlt és az azelőtti évben. Ugyanakkor szerinte az idei rossz terméssel és az elvándorlással magyarázható, hogy idén 100-zal kevesebben és öt tonnával kevesebbet adományoztak az Ungvári járásban, mint a tavaly.
A közgyűlés végén ajándékcsomaggal köszöntötték a 60 éves Mitro Ambrust, a KMKSZ Kisszelmenci Alapszervezetének elnökét, s ugyancsak köszöntötték a kerek évfordulóját ünneplő Palkó Enikőt, a KMKSZ Koncházai Alapszervezetének elnökét. Virággal köszöntötték a nemrég Magyar Ezüst Érdemkereszttel kitüntetett Palkó Katalin alelnököt, a tiszasalamoni alapszervezet elnökét és Hidi Endre nagydobronyi keramikus művészt, akit Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjjal tüntettek ki a közelmúltban. Braun Évát, a KMKSZ Szürtei Alapszervezetének elnökét, is virágcsokorral köszöntötte Balogh Lívia, ő a közgyűlés napján ünnepelte születésnapját.
Folytatva a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alapszervezeti közgyűléseinek sorát, szeptember 9-én Mezőgecsében gyűlt össze a tagság az elmúlt másfél év történéseinek megbeszélésére a helyi kultúrház épületében.
A 2020-as évet összefoglaló elnöki beszámolójában Popovics Katalin kiemelte a község lakosainak részvételét a tavaly őszi önkormányzati választáson, s mint mondta, a mezőgecsei szavazók nagy létszámban éltek szavazati jogukkal, s nagy többségük a „KMKSZ” – Ukrajnai Magyar Párt listáira és jelöltjeire tette le voksát. Örömmel jelentette ki továbbá, hogy a tagságuk 9 fiatallal bővült, ami bizakodást ad a jövőt illetően. Felidézte, hogy a világjárvány miatt a tervezett kulturális rendezvények többsége elmaradt, csendes megemlékezéseket azonban tartottak a településen, s az augusztusban szervezett lekvárfőző fesztiválon is többen részt vettek. Az alapszervezeti elnök arról is tájékoztatott, hogy a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. és a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezete támogatásával sikerült egy korszerű szivattyúval felszerelniük a futballpálya mellett található öltözőt.
A közgyűlésen jelen volt Sin József, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének (KMKSZ BKSZ) elnöke és Mester András, a KMKSZ önkormányzati és gazdasági titkára, Mezőgecse elöljárója.
Mezőgecse az elmúlt időszakban meglehetősen nagy fejlődésen ment keresztül, ami elsősorban a KMKSZ-nek köszönhető – fogalmazott Sin József. „Ha egy faluban a közösségért tenni akaró, lelkes emberek élnek, akkor a nehezebb helyzetből is könnyebb a kijutás” – jelentette ki a KMKSZ BKSZ elnöke. Beszédében átfogó képet adott a Szervezet tevékenységéről és az aktuális, minket érintő dolgokról, kiemelte Magyarország támogatását, majd felvázolta a jövő feladatait.
Mester András beszédében körvonalazta a terveket a község ravatalozójának megépítéséről, valamint kitért az „Egán Ede” Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ” Jótékonysági Alapítvány által meghirdetett földprivatizációs pályázatra, amely nagyban elősegíti a kárpátaljaiak mezőgazdasági hasznosítású földjei hivatalos tulajdoni dokumentumainak elkészítését. Ennek köszönhetően a településen már 50–60%-ban elkészültek ezek a dokumentumok.
A gyűlés végén a magyar állam és a KMKSZ által kidolgozott gazdaságfejlesztési programnak köszönhetően 72-en átvehették a földprivatizációs okiratokat.
Makkosjánosiban tartott választmányi ülést a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség. A KMKSZ elnöke online elemezte az aktuális politikai helyzetet. Brenzovics László kiemelte: az érvényben lévő ukrán oktatási és nyelvtörvény már meglévő, alapvető emberi jogokat vont vissza a nemzetiségektől, a kérdést még mindig nem sikerült megnyugtatóan rendezni.
Tisztújító közgyűlést tartott a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulása. Az Ukrajnában végbement közigazgatási és adminisztratív reformok szükségszerűvé tették a Társulás tagságának megerősítését, elnökének és vezetőségének megválasztását.
A közgyűlést Barta József, a KMKSZ alelnöke, megyei képviselő nyitotta meg, aki felszólalásában kiemelte: a társulásnak egy olyan platformmá kell válnia az önkormányzatok számára, ahol megvitathatják problémáikat, segítséget nyújtanának azok megoldásában.
