Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter közösségi oldalán arról írt, hogy a parajdi sóbányánál korábban is ismerték a szivárgásokat, ám azokat elbagatellizálták, és nem fordítottak kellő figyelmet a problémára – írja az Origo.
„Parajd ma egy vészjelzés: sürgősen meg kell változtatnunk azt, ahogyan a természeti erőforrásainkat kezeljük. Minden nemzedék a maga módján gondoskodott Parajdról – jobban, kevésbé jól vagy egyáltalán nem –, és most eljött az elszámolás ideje” – mutatott rá Fechet. Ugyanakkor a miniszter hozzátette, hogy a hatóságok „a tudományra, a politikai akaratra és a közösségi részvételre” támaszkodnak a parajdi megoldások beazonosításában.
Mióta tudni a parajdi bányákban a szivárgásokról? Az egyik dokumentum, amit olvastam – egy szakvélemény –, azt írja, hogy 1762 óta. Akkoriban a problémás területeket bivalybőrrel szigetelték, amelyet nagyon ellenállónak tartottak a sós vízzel szemben. A szivárgásokat bagatellizálták és nem kapták meg a nekik járó figyelmet, és ez vezetett a mai helyzethez, miután a Korond patak vízhozama százszorosára nőtt a szokásoshoz képest – történelmi mennyiségre. Ez történik, amikor az éghajlatváltozás közvetlenül megrendíti a közösségek törékeny egyensúlyát
– írta a politikus szombat este facebookos bejegyzésében, amit a Maszol szemlézett.
Hozzátette, hogy Parajd ma egy vészjelzés. „Amit meg kell értenünk, az az, hogy Parajd nyereségforrás volt azok számára, akik működtették a bányát, és a közösség számára az életszínvonal növekedésének eszköze – egy jobb élethez vezető kapaszkodó. De ma Parajd egy vészjelzés: sürgősen meg kell változtatnunk azt, ahogyan a természeti erőforrásainkat kezeljük. Minden nemzedék a maga módján gondoskodott Parajdról – jobban, kevésbé jól vagy egyáltalán nem –, és most eljött az elszámolás ideje” – magyarázta.
Fechet hibáztatta azt a szemléletet, ami Parajd körül uralkodik. „Látták mostanában a Békási-tavat? Gyönyörű – összehasonlítva azokkal az évekkel, amikor tele volt PET-palackkal. Biztos vagyok benne, hogy ha a parajdi bányáért felelősök is így gondolkodtak volna, nem jutottunk volna idáig. Ez egy kemény lecke – a miniszterelnök ellenőrző testületének következtetésein túl is –, amelyet emberként kapunk, és amelynek el kellene gondolkodtatnia mindazokat, akik azt hiszik, hogy ellenőrizetlenül kizsákmányolhatják a természetet, anélkül hogy gondolnának a jövő nemzedékekre.”
Augusztus 15-én Odesszában fontos dokumentumot írt alá Ruszlan Szrilec ukrán környezetvédelmi miniszter és Sergiu Lazarencu moldovai környezetvédelmi miniszter.
A hírt Oleh Kiper, a megyei katonai adminisztráció vezetője közölte.
Szerinte a megállapodás aláírása mindkét ország állampolgárainak környezetbiztonságát erősíti.
„Szomszédainkkal számos kérdést megvitattunk az odesszai régió ökológiai helyzetével és az orosz környezetkárosítás következményeinek leküzdésével kapcsolatban, amely negatív hatással van Moldova ökológiájára” – mondta Kiper.
Súlyos környezetpusztítást idézhet elő Oroszország azzal, hogy a tengeri hajózást szabályozó előírásoknak nem megfelelő olajtankereket használ a Balti-tengeren – figyelmeztetett Tobias Billström svéd külügyminiszter a The Guardian című brit napilapnak adott, csütörtökön megjelent interjúban.
A svéd miniszter szerint új szabályokra és betartásuk ellenőrzésére lenne szükség annak érdekében, hogy elejét vegyék egy környezeti katasztrófának, amelyet a kiöregedett, biztosítással nem rendelkező, homályos tulajdoni hátterű orosz hajók okozhatnak. Ennek az úgynevezett árnyékflottának a fenntartásából Oroszország jelentős bevételre tesz szert, és meg tudja kerülni az olajértékesítésre kivetett nyugati szankciók egy részét is.
A tengeri úton szállított orosz kőolaj mintegy fele a Balti-tengeren és a dán vizeken halad keresztül.
„Mindannyiunkat érinteni fog, ha egy ilyen tengeri hajózásra alkalmatlan vagy ahhoz nagyon közel álló orosz hajó nekiütközik valaminek, vagy szivárogni kezd a rakománya” – mondta Billström. A svéd miniszter szerint már önmagában katasztrofális az, hogy ilyen hajók szállítanak orosz kőolajat, pénzelve ezzel az Ukrajna elleni hadműveleteket, de a helyzetet még rosszabbá teszi, hogy Oroszországot a jelek szerint egy cseppet sem aggasztja, hogy ezzel a gyakorlatával óriási környezetpusztítást idézhet elő.
Tobias Billström felidézte, hogy a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) minden tagja felelős a szervezet szabályainak betartásáért, és ebből adódóan joga van például ahhoz, hogy egy hajózásra láthatóan alkalmatlan jármű kapitányát felszólítsa arra, hogy tegye meg a szükséges lépéseket, mielőtt kihajózna. Ugyanakkor több észak-európai ország vonakodik attól, hogy orosz hajóknál beavatkozzon ilyen esetekben, attól tartva, hogy az ilyen incidensek tovább erősíthetik Moszkvának azt az aggodalmát, hogy a Balti-tenger mára egyfajta „NATO-tóvá” alakult át. Ugyan a nemzetközi jog elvileg lehetőséget ad arra, hogy a nem megfelelően bejelentett és fellobogózott hajókat feltartóztassák, a gyakorlati megvalósításra vonatkozóan több jogszabály is túlságosan homályosan rendelkezik. A svéd külügyminiszter azt elismerte, hogy a NATO-tagállamok aligha tehetik meg azt, hogy a jemeni húszi lázadókhoz hasonlóan lépjenek fel.
Svédország és Finnország NATO-csatlakozásával megváltozott a stratégiai helyzet a Balti-tengeren: a térségben Oroszország maradt az egyetlen ország, amely nem tagja a katonai szövetségnek – mutatott rá Billström.
A svéd miniszter az interjúban kifejtette, hogy a történelem megmutatta: Oroszország addig nem változtat viselkedésén, amíg háborúban le nem győzik, ezért nem elfogadhatóak azok a felvetések, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök esetleg megelégedne azzal, ha megkapná Ukrajna területének egy részét.
„Putyin egészen világossá tette, hogy a célja Ukrajna teljes megsemmisítése. Úgy gondolja, Ukrajnának önálló országként nincs joga a létezéshez. Itt nem arról van szó, hogy (az ukránok) lemondanak-e bizonyos területekről. Nagyon veszélyes eljátszani a befagyasztott konfliktus gondolatával, mert az csak időt adna Putyinnak arra, hogy újjáépítse fegyveres erőit, hogy újra Kijev felé nyomulhasson. Ennek éppen az ellenkezőjét kell tennünk” – mondta Billström, kiemelve, hogy muszáj döntő győzelmet aratni a harctéren, mert semmi mással nem lehet változást elérni a moszkvai vezetésnél.
A svéd miniszter arra is utalt, hogy Ukrajnának joga van támadásokat intézni olajfinomítók ellen akár Oroszország területén is. „Moszkvával meg kell értetni, hogy nincsenek a területén olyan védett létesítményei, amelyekkel pénzelheti az Ukrajna elleni jogtalan agresszióját” – fogalmazott Billström.
