Volodimir Zelenszkij elnök elutasította Antonio Guterres ENSZ-főtitkár ukrajnai látogatását, mert részt vett az oroszországi Kazanyban tartot BRICS-csúcson – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál az AFP francia hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint az ukrán Elnöki Hivatal forrásai megerősítették ezt az információt. Az Oroszország által Kazanyban rendezett BRICS-csúcson Guterres október 24-én egy „igazságos világ” megteremtését szorgalmazta Ukrajnában, és a Vlagyimir Putyin jelenlétében mondott beszédében a több mint két éve tartó háború befejezését szorgalmazta.
Guterres részvétele azonban a világ 20 vezetőjének, köztük Hszi Csin-ping kínai elnöknek és Narendra Modi indiai miniszterelnöknek a találkozóján – amely Oroszország legnagyobb diplomáciai eseménye Putyin 2022 februári Ukrajna elleni inváziója óta haragot váltott ki Kijevben.
„Kazany után (Guterres) Ukrajnába akart jönni, de az elnök nem erősítette meg a látogatását. Ezért Guterres nem lesz itt, elsősorban a józan ész és a nemzetközi jog kazanyi megaláztatása miatt” – mondta egy magas rangú az ukrán elnök hivatalában.
Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter első ízben kommentálta a Volodimir Zelenszkij elnökkel a szeptemberi kijevi találkozójukon kialakult konfliktusát – számolt be csütörtökön az Ukrajinszka Pravda hírportál a lengyel diplomácia vezetője Polskie Radionak adott interjújára hivatkozva.
A jelentés szerint Sikorski hangsúlyozta, hogy az országában nemzeti konszenzus uralkodik a volinyi tragédia áldozatainak exhumálásával kapcsolatban. Hozzátette: az exhumálást elsősorban Andrzej Duda államfő, valamint Szymon Hołownia, a szejm elnöke és Vladislaw Kosiniak-Kamysz védelmi miniszter kéri.
A rádió riportere emlékeztetett arra, hogy Ukrajna nem járul hozzá a lengyel áldozatok exhumálásához, de engedélyezte a Wehrmacht-katonák exhumálását. A lengyel külügyminiszter ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: a kijevi tárgyalások során biztosítékot kapott arra vonatkozóan, hogy a volinyi tragédia áldozatai exhumálásának kérdése megoldódik.
A műsorvezető megkérdezte, valóban volt-e konfliktus közte és Zelenszkij között a kijevi találkozón, ahogy arról a média beszámolt. Erre a lengyel diplomácia vezetője ezt válaszolta: „Tényleg keményen fel tudom tenni a kérdést. Megnézzük a cselekedeteiket.” A tisztázó kérdésre, hogy volt-e konfliktus, Radoslaw Sikorski megismételte: „Megnézzük a cselekedeteiket.”
A Kínai Népköztársaság védelmi minisztériuma kijelentette, hogy az amerikai fegyverek Tajvannak történő eladása az „egy Kína” elvének megsértését jelenti.
Ezt Csang Hsziaogang, a kínai védelmi minisztérium szóvivője közölte – írja az Ukrinform.
„Az amerikai fegyverek Tajvan kínai régiójának történő eladása súlyosan sérti az egy Kína elvét. Ellenezzük ezt, és határozott tiltakozást fejeztünk ki az Egyesült Államok felé” – mondta.
A kínai védelmi minisztérium szóvivője ugyanakkor azzal vádolta a tajvani hatóságokat, hogy fokozzák a feszültséget, és „fenyegetik a tajvani honfitársak biztonságát és jólétét”.
Hsziaogang felszólította az Egyesült Államokat, hogy hagyja abba a sziget fegyverellátását.
Azt is hangsúlyozta: Peking megerősíti a katonai kiképzést, hogy megakadályozzon minden „Tajvan függetlenségével kapcsolatos szeparatista összeesküvést”.
Pentagon chief Lloyd Austin has arrived in Kyiv on an unannounced visit. He will meet Volodymyr Zelenskyy and Defense Minister Rustem Umierov to discuss Ukraine's arms needs. pic.twitter.com/TPWU3CMRdc
Japán kedden példátlannak minősítette egy kínai katonai repülőgép behatolását a japán légtérbe, és szuverenitására, valamint biztonságára nézve „teljességgel elfogadhatatlannak” nevezte az incidenst. Ez volt az első légtérsértés a kínai hadsereg részéről, amit a japán hatóságok is megerősítettek.
„Továbbra is rendületlenül kitartunk szárazföldünk, tengerünk és légterünk védelme mellett, és kiállunk azért, amit ki kell mondanunk” – hangoztatta Minoru Kihara japán nemzetvédelmi miniszter a japán légtér megsértése ügyében egy keddi sajtótájékoztatón. Hajasi Josimasza kormányszóvivő arra hívta fel a figyelmet, hogy a kínai hadsereg „láthatóan kiterjeszti és fokozza” a Japán körüli műveleteit, amelyeket Tokió továbbra is „szoros érdeklődéssel” követ.
A japán védelmi tárca szerint egy Y-9 típusú kínai felderítőgép hétfőn két percig behatolt a japán légtérbe, mikor délelőtt 11:29-kor átrepült a Dandzso-szigetek fölött a Dél-kínai-tengeren, a délnyugat-japán Nagaszaki prefektúrában. A japán légvédelmi erők a behatolást követően azonnal vadászrepülőket indítottak a kínai felderítőgép után.
Japán diplomáciai és nemzetbiztonsági okokból nem tért ki Kína lehetséges indítékaira vagy céljára a behatolással kapcsolatban, de Hajasi Josimasza kormányszóvivő elmondása szerint Japán már közvetítette Kínának „rendkívül súlyos tiltakozását”, továbbá arra szólította fel a pekingi vezetést, hogy tegyenek lépéseket a hasonló incidensek megelőzésére a jövőben.
A hétfői incidens volt az első olyan behatolás a japán légtérbe a kínai légierő részéről, amelyet a szigetország is megerősített.
Ugyan 2012-ben és 2017-ben már történt behatolás a vitatott hovatartozású Szenkaku-szigetek fölött, de azokért nem katonai repülők voltak a felelősek.
Gilberto Teodoro Fülöp-szigeteki védelmi miniszter „a dél-kelet-ázsiai béke legnagyobb megzavarójának” nevezte Kínát az Egyesült Államok indo-csendes-óceáni parancsnoksága által szervezett manilai nemzetközi katonai konferencia keddi napján.
„A Kína elleni ellenszer az erősebb kollektív, többoldalú fellépés” – mondta a védelmi tárca vezetője a dél-kínai-tengeri összetűzésekre utalva, és kiemelte, hogy nem élünk „eléggé tökéletes világban” a kínai agresszió elítéléséhez és visszaszorításához.
Az Ukrajna által előzetes egyeztetés nélkül bevezetett olajszállítási blokádról tárgyalt pénteken telefonon Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Valdis Dombrovskisszal, az Európai Bizottság alelnökével – derült ki a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium közleményéből.
A miniszter közösségi oldalán azt írta: „a beszélgetés során világossá vált, hogy nem egyféleképpen ítéljük meg az ukrán döntés természetét és annak következményeit”.
Hangsúlyozta, hogy a magyar kormány álláspontja világos: az Európai Bizottságnak nem lenne szabad hagynia, hogy egy tagjelölt ország packázzon két uniós tagországgal, és ezzel veszélyeztesse azok energiaellátásának biztonságát. Szijjártó Péter úgy értékelt: az ukrán döntés kész helyzet elé állított két tagországot, ami nem éppen elfogadható viselkedés egy tagjelölt ország részéről.
Ha az elkövetkező napokban nem indul újra az orosz kőolaj szállítása Ukrajnán keresztül, a pozsonyi Slovnaft kőolajfinomító leállítja a gázolaj kivitelét Ukrajnába – jelentette be Robert Fico szlovák miniszterelnök hétfőn egy közösségi médiában közzétett videóbejegyzésében, amelyet a pozsonyi kormányhivatal az MTI-nek is eljuttatott.
A szlovák kormányfő elmondta: az ukrán miniszterelnökkel, Denisz Smihallal folytatott többszöri telefonos egyeztetés, valamint az Ukrajna pozsonyi nagykövetével történt hétfői megbeszélés után be kell jelenteniük, hogy amennyiben Ukrajna nem áll le az orosz kőolaj Szlovákiába és Magyarországra irányuló exportjának korlátozásával, akkor a pozsonyi Slovnaft olajfinomító nem folytatja az Ukrajnába irányuló gázolajexportot, amely az ottani szükségletek 10 százalékát teszi ki.
Robert Fico hangsúlyozta: Kijev az orosz kőolajexport tranzitjának korlátozásáról hozott lépésével Szlovákiának, Magyarországnak és Ukrajnának is árt, miközben az intézkedés kihatásait Oroszország nem is érzi meg.
Robert Fico arra emlékeztetett: bármennyire is azt próbálja láttatni a fősodratú média, hogy a kőolajszállításból adódó jelenlegi problémáknak Oroszországban van a gyökere, látni kell, hogy a kőolajszállítás korlátozásáról szóló döntést Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hozta meg július 24-én, amikor a Lukoil társaságot szankciós listára tette.
A szlovák miniszterelnök elmondta, hogy a pozsonyi ukrán nagykövettel folytatott beszélgetésében egyértelművé tette: a szlovák közvélemény nagyon rosszul értékeli Kijev exportkorlátozó döntését, és ez a döntés sem változtathatja meg Pozsony békepárti álláspontját az ukrajnai konfliktussal összefüggésben. Hangsúlyozta: a pozsonyi kormány elutasítja, hogy egy új vasfüggöny politikája valósuljon meg az Európai Unió és Oroszország között. Hozzátette, hogy amennyiben az EU ki akar kerülni az Egyesült Államok „totális befolyása alól”, gondolkoznia kell az Oroszországgal folytatandó együttműködésen.
„Elutasítom, hogy olyan vitákban vegyek részt, amelyek arról szólnak, hogy a tojás vagy a tyúk volt-e először, és arra akarok összpontosítani, ami a lényeg, vagyis, hogy hiányzik a kőolajunk egy része” – jelentette ki Robert Fico, hozzátéve: „a külföldi érdekeket előnyben részesítő liberális és progresszív politikusoktól eltérően a szlovák kormány számára az ország lakosainak érdekei az elsők.”
A Fülöp-szigeteki elnök, Ferdinand Marcos Jr., figyelmeztette Kínát, hogy a Dél-kínai-tengeren történő bármilyen agresszív lépés háborús cselekedetnek minősülhet. A két ország közötti feszültség fokozódott a térségben zajló fegyverkezés és hadgyakorlatok miatt.
Marcos a szingapúri Sangri-la Párbeszéd biztonságpolitikai fórumon beszélt, ahol az amerikai és a kínai védelmi miniszter is részt vett. Az elnök kijelentette, hogy ha egy Fülöp-szigeteki állampolgár halála egy szándékos kínai cselekedet következménye lenne, azt háborús tettnek tekintenék, és ennek megfelelően lépnének fel.
A kínai hadsereg szóvivője gyorsan reagált Marcos szavaira, azzal vádolva a Fülöp-szigeteket, hogy felelősséget próbálnak Kínára tolni, és gyalázkodásnak minősítették az elnök kijelentéseit. A Fülöp-szigetek szerint kínai járőrhajók vízágyúkkal lőtték a Fülöp-szigeteki hajókat, míg Peking szerint a Fülöp-szigetek provokálják őket, és Kína csupán a saját szuverenitását védi.
Elemzők szerint a régióban akár egy kisebb összecsapás is komoly konfliktussá eszkalálódhat, mivel a Fülöp-szigetek védelmi szerződést kötött az Egyesült Államokkal. Az amerikaiak készek lehetnek megsegíteni őket, ha támadás éri a Fülöp-szigeteket. Az amerikai-kínai viszony romlása miatt az Egyesült Államok szorosabbra fűzte az együttműködést a régió több országával, beleértve Japánt és a Fülöp-szigeteket is.
Lyoyd Austin amerikai védelmi miniszter szintén beszédet tartott a fórumon, hangsúlyozva, hogy az ázsiai-csendes-óceáni térség biztonsága prioritást élvez az Egyesült Államok számára. Austin szerint a térségben való amerikai jelenlét fontos, és a konfliktusok ellenére is elkerülhető a háború Kínával, ha a párbeszédet előtérbe helyezik.
A két ország védelmi miniszterei, Lloyd Austin és Tung Csün, tárgyalásokat folytattak Szingapúrban, amelyeket a kínai minisztérium szóvivője előremutatónak és konstruktívnak értékelt. Peking azonban ismételten felszólította Washingtont, hogy ne avatkozzon be Tajvan ügyeibe. Tajvan környékén Kína „büntetőnek” nevezett hadgyakorlatot tartott, válaszul a szigetország elnökének beszédére, aki felszólította Kínát, hogy hagyjon fel a fenyegetőzésekkel.
Zuzana Čaputova szlovák államfő bírálta Robert Fico miniszterelnököt az igazságszolgáltatási rendszer gyengítése, az Oroszországgal való együttműködése és Ukrajna támogatásának aláásására tett kísérletei miatt az orosz–ukrán háborúban.
Zuzana Čaputova szlovák államfő a Financial Timesnak adott interjújában bírálta Robert Fico kormányfőt az igazságszolgáltatási rendszer gyengítésére tett erőfeszítései és az Oroszországgal való együttműködési hajlandósága miatt.
Čaputova elmondása szerint Fico a demokrácia határait teszteli az igazságszolgáltatás reformjával és az Alkotmánybíróság elleni támadásokkal.
A new £60 million package of military support from the UK-administered International Fund for Ukraine will provide advanced new surveillance drones to support 🇺🇦's Armed Forces.
It will also include £20 million to provide air defence systems to help keep Ukraine's skies safe. pic.twitter.com/LyUCIdVYjZ
Overnight Russia launched another attack against Kharkiv - Ukraine’s 2nd largest city - killing 6 civilians, injuring others & damaging homes & schools. There is not a second to lose to support Ukraine’s fight to defend its people from such horrific and unprovoked attacks. pic.twitter.com/D8bDNXEivv
— Ambassador Bridget A. Brink (@USAmbKyiv) April 6, 2024
The attack on Slovakia’s Prime Minister Robert Fico is appalling.
We strongly condemn this act of violence against our neighboring partner state's head of government. Every effort should be made to ensure that violence does not become the norm in any country, form, or sphere.…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 15, 2024
Today, the Commander of the Air Forces reported on the operations of our fire teams, the downing of "Shahed" drones, and countering Russian missiles. We can now say that our air defense has been strengthened.
Az EU közel-keleti helyzetnek szentelt virtuális csúcstalálkozóján nézeteltérések merültek fel a tagországok között a Hamász terrorcsoport által megtámadt Izrael támogatásának mértékét illetően – számolt be az Euractivra hivatkozva a Jevropejszka pravda.
A kiadvány információja szerint sok EU-tagállam fő vitapontja az volt, hogy az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen túllépte hatáskörét azzal, hogy továbbra is kitartóan támogatja Izraelt.
A cikk szerint von der Leyent bírálat érte a közelmúltban tett tel-avivi látogatása miatt, mivel közleményét más európai vezetők és az EU vezető diplomatája, Josep Borrell figyelmeztetése nélkül közölték, miszerint minden izraeli fellépésnek összhangban kell lennie a nemzetközi humanitárius joggal.
A kiadvány szerzői megjegyezték, hogy egyes EU-vezetők a csúcstalálkozó során egyenesen dicsérték von der Leyen látogatását. Ugyanakkor azok elmondása szerint, akik információval rendelkeznek a beszélgetésről, a legtöbb tagállam korábban kifogásolta a bizottság elnöke nem egyeztetett álláspontját.
Az Európai Tanács elnöke, Charles Michel a két órás virtuális tárgyalás után hangsúlyozta, hogy az EU külpolitikájának az egységen és a következetességen kell alapulnia, megkövetelve a nemzetközi jog tiszteletben tartását mindenütt, ahol konfliktusok fordulnak elő, ami egyben egy nyilvános emlékeztetés volt Ursula fon der Leyen számára.
A tárgyalások kedden megszakadtak, miután az EU vezetői tudomást szereztek egy palesztin kijelentésről, miszerint izraeli repülőgépek állítólag egy kórházat csaptak le Gázában, és több száz ember meghalt.
Izrael tagadta, hogy köze lenne a robbantáshoz, azt állítva, hogy az Iszlám Dzsihád palesztin terroristacsoport által kilőtt rakéta okozta.
Az Euractiv megjegyezte, hogy a csúcs után újságíróknak nyilatkozva von der Leyen már óvatosabb volt kijelentéseiben. Az EU-diplomaták, akiket a kiadvány névtelenül nyilatkozatra kért fel azt mondták, hogy változást észleltek a nő hangjában.
„Haladnunk kell előre, és a kihívásokra kell összpontosítanunk, ezért reméljük, hogy nem lesz gondunk azzal, hogy ő túlhajlítja a pálcát ebben a kérdésben” – mondta egy EU-diplomata.
Az EU virtuális csúcstalálkozója után von der Leyen kijelentette, hogy az EU nem lát ellentmondást az Izraellel való szolidaritásban és a palesztinoknak nyújtott segítségben.
A failed rocket launch by the Islamic Jihad terrorist organization hit the Al Ahli hospital in Gaza City.
IAF footage from the area around the hospital before and after the failed rocket launch by the Islamic Jihad terrorist organization: pic.twitter.com/AvCAkQULAf
Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök, Nikol Pashinyan örmény miniszterelnök találkozója az Európai Unió elnöke, Charles Michel, Olaf Scholz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök részvételével, amelyet október 5-re terveztek Granadában, elmarad.
„Az ok Franciaország romboló helyzete, valamint Párizs és Berlin nézeteltérése a Törökországgal való találkozón való részvételről. Ilyen feltételek mellett az azerbajdzsáni fél megtagadta a tárgyalásokat” – közölték.
A forrás szerint Örményország, Franciaország, Németország és Charles Michel legutóbbi nyilatkozatai világossá tették, hogy ezen a platformon „azerbajdzsánellenes légkör uralkodik”. A francia külügyminiszter örményországi látogatása során tett nyilatkozatai pedig állítólag azt mutatták, hogy Párizs szinte ellenséges álláspontot foglal el Azerbajdzsánnal szemben.
