Donald Trump amerikai elnök vasárnap „illegális drogvezetőnek” nevezte Gustavo Petro kolumbiai elnököt, és bejelentette, hogy az Egyesült Államok leállítja a dél-amerikai országnak nyújtott „nagyszabású kifizetéseket és támogatásokat” – tudósított a Reuters.
Trump a Truth Social platformon közzétett bejegyzésében azt állította, hogy a kolumbiai drogtermelés célja „hatalmas mennyiségű termék eladása az Egyesült Államokba, ami halált, pusztítást és káoszt okoz”. Nem világos, pontosan mely amerikai kifizetésekre utalt bejegyzésében elnök. Kolumbia korábban az amerikai segélyek egyik legnagyobb kedvezményezettje volt a nyugati féltekén, de az idén a pénzáramlás hirtelen csökkent, miután az USAID, az amerikai kormány humanitárius segélyszervezete bezárt.
A Washington és Bogotá közötti kapcsolatok megromlottak Trump hivatalba való visszatérése óta. A múlt hónapban az Egyesült Államok visszavonta Petro vízumát, miután a kolumbiai elnök részt vett egy palesztinpárti tüntetésen New Yorkban, és arra buzdította az amerikai katonákat, hogy ne engedelmeskedjenek Trump parancsainak. Tavaly Petro ígéretet tett arra, hogy nagyszabású társadalmi és katonai beavatkozással megfékezik a kokatermelő régiókat Kolumbiában, de a stratégia kevés sikert hozott. Szeptemberben Trump több országot, köztük Kolumbiát is azon államok közé sorolta, amelyek az Egyesült Államok szerint „nyilvánvalóan kudarcot vallottak” a kábítószer-ellenes megállapodások betartásában az elmúlt év során.
Petro… egy illegális drogvezető, aki erőteljesen ösztönzi a hatalmas mennyiségű kábítószer előállítását – írta Trump vasárnapi bejegyzésében, hozzátéve, hogy az Egyesült Államok Kolumbiának nyújtott kifizetései és támogatásai csalást jelentenek.
„Mától ezek a kifizetések vagy bármilyen más formájú kifizetés vagy támogatás nem kerül többé folyósításra” – írta nagybetűkkel.
Gustavo Petro kolumbiai elnök vasárnap lemondásra szólította fel kormányzatának tagjait, amire szerinte politikai programjának teljesítése érdekében van szükség.
Az államfő a lépés indoklásaként azt írta az X közösségi oldalon, hogy a kormány összetételének megváltoztatásával jobban tud koncentrálni a jövőre lejáró négyéves mandátumának elején beharangozott választási program teljesítésére, amelyre a néptől kapott felhatalmazást. „Az új kormány teljes mértékben ennek a programnak a végrehajtására fog összpontosítani” – mondta.
Egy múlt heti megbeszélésen Gustavo Petro már bírálta minisztereit, amiért alulteljesítettek. Az államfő szerint három éve meghirdetett kampányprogramjának 75 százaléka nem teljesült. Különösen az oktatási, az energiaügyi, a honvédelmi és a lakásügyi minisztérium tevékenységével fejezte ki elégedetlenségét.
A múlt héten már benyújtotta lemondását Susana Muhamad környezetvédelmi miniszter, Juan David Correa kulturális miniszter és Gloria Inés Ramírez munkaügyi miniszter.
Kolumbia elnöke megtagadta az Egyesült Államokból érkező migránsokat szállító repülőgépek fogadását. A szankciókkal való fenyegetés után meggondolta magát.
Gustavo Petro kolumbiai elnök nem egyezett bele, hogy fogadja az Egyesült Államokból katonai repülőgépeken szállított kitoloncolt állampolgárait, de a szankciókkal való fenyegetés után meggondolta magát, számolt be a The Hill, a Reuters és a CBS News.
Gustavo Petro először azt mondta, hogy az Egyesült Államoknak protokollt kell kidolgoznia a migránsokkal való méltó bánásmódról, mielőtt Kolumbia elkezdi befogadni őket.
„Az Egyesült Államok nem kezelheti bűnözőkként a kolumbiai migránsokat. Lezárom a kolumbiai migránsokat szállító amerikai repülőgépek előtt a légterünket”, kommentálta az ország vezetője X-oldalán.
Ezután Donald Trump elnök elrendelte, hogy 25%-os vámot vezessenek be az Egyesült Államokba belépő összes kolumbiai árura. Azt ígérték, hogy egy héten belül 50%-ra emelik őket – írta a Reuters.
Emellett azzal fenyegetőzött, hogy azonnal visszavonja a kolumbiai kormánytisztviselők és hozzátartozóik vízumát, és megtiltja az Egyesült Államokba való beutazást. Szó volt a Kolumbiából érkező turisták és rakományok vámellenőrzésének megszigorításáról is.
Közvetlenül ezután Kolumbia visszalépett. A CNN értesülései szerint az ország felajánlotta, hogy elnöki repülőgépet küld állampolgárai szállítására.
Gustavo Petro kolumbiai elnök aláírta hétfőn a bikaviadalok betiltásáról szóló törvényt.
„Nem mondhatjuk azt a világnak, hogy az élő és érző lények szórakoztatásért való megölése kultúra” – mondta az elnök több száz aktivista jelenlétében a bikaviadalok megtartására használt La Santamaría arénában. Hozzátette, hogy ha a természetet elpusztítják, azzal az emberiségnek is vége lesz. „A természetnek tőlünk független jogai vannak, amelyeket meg kell őrizni és tiszteletben kell tartani” – mutatott rá Petro.
Elmondása szerint a bikaviadalokra használt arénák „a halál helyett a kultúra, a sport és az élet” színtereivé válnak, az eddig bikaviadalból élő embereket pedig átképezik.
A törvény 2027-ben lép hatályba, így a kolumbiai vezetésnek három éve van arra, hogy az említett arénákat kulturális és művészeti központokká alakítsa át.
A „No más olé” nevű törvényt – amelynek jelentése „nincs többé éljenzés” – még május végén hagyta jóvá a kolumbiai kongresszus egy történelmi döntés keretében.
A bikaviadal a spanyol gyarmatosítás óta hagyománynak számít a dél-amerikai országokban, de Kolumbiában az állatvédők többször is tiltakoztak megtartásuk ellen az elmúlt években. Kolumbia mellett Spanyolországban, Portugáliában, Franciaországban, Ecuadorban, Mexikóban, Peruban és Venezuelában engedélyezik a bikaviadalt.
Gustavo Petro, Kolumbia elnöke bejelentette, hogy Kolumbia csütörtökön megszakítja diplomáciai kapcsolatait Izraellel a gázai háború miatt. Az elnök erről a bogotai május 1-jei felvonuláson beszélt.
Petro népirtásnak nevezte Izrael gázai háborúját. „Holnap megszakadnak a diplomáciai kapcsolatok Izraellel a népirtó elnökük miatt” – szögezte le a dél-amerikai ország vezetője. „Palesztina halála az emberiesség halálát jelentené, amit nem fogunk megengedni” – hangoztatta. Az elnök korábban felfüggesztette Kolumbia izraeli fegyverbeszerzéseit, Izrael gázai műveleteit pedig a náci Németországéihoz hasonlította.
Jiszráel Kac izraeli külügyminiszter visszautasította Petro kijelentéseit.
„A történelem emlékezni fog arra, hogy Gustavo Petro az emberiség legelvetemültebb szörnyetegeinek oldalára állt, akik csecsemőket égettek el, nőket erőszakoltak meg és ártatlan civileket hurcoltak el” – írta a politikus az X-en.
Kolumbia egykor Izrael egyik legközelibb dél-amerikai szövetségese volt, de a baloldali Petro 2022-es hatalomra kerülésével a két ország közti kapcsolatok megromlottak.
Kolumbia 2020-ban szabadkereskedelmi egyezményt kötött Izraellel, és izraeli gyártású harci repülőgépekkel és fegyverekkel küzd a drogkartellek és a lázadócsoportok ellen.
„Izrael és Kolumbia között mindig is szívélyes kapcsolat állt fent, amelyen egyetlen antiszemita és gyűlölettel teli elnök sem tud változtatni” – írta még kedden Kac, kiemelve, hogy Izrael továbbra is kiáll állampolgárai védelme mellett aggodalom vagy félelem nélkül.
To increase the volume of humanitarian aid entering Gaza and following additional related discussions with the U.N. and international organizations, a local, tactical pause of military activity for humanitarian purposes will take place from 08:00 until 19:00 every day until… pic.twitter.com/QLXNFZsTYZ
To increase the volume of humanitarian aid entering Gaza and following additional related discussions with the U.N. and international organizations, a local, tactical pause of military activity for humanitarian purposes will take place from 08:00 until 19:00 every day until… pic.twitter.com/QLXNFZsTYZ
US President Donald Trump was briefly interrupted during his speech in the Knesset by Palestinian politician Ayman Odeh who was dragged out by security officials. Odeh has been critical over the ‘flattery’ Netanyahu has received, demanding accountability. pic.twitter.com/gDMlpH25fW
Szerdán a kolumbiai külügyminisztérium argentin diplomatákat utasított ki, miután Javier Milei argentin elnök egy tévéinterjúban „gyilkos terroristának” nevezte Gustavo Petro kolumbiai elnököt.
„Az argentin elnök kijelentései megrendítették a demokratikusan megválasztott Petro elnök bizalmát, és megsértették méltóságát” – fogalmazott a külügyi tárca a közleményében Milei interjújára utalva, amelyet az a CNN spanyol nyelvű csatornájának adott.
A tárca felidézte, hogy Mieli nem először sértette meg a kolumbiai elnököt, és hangsúlyozta, hogy ez beárnyékolja a két ország közötti nagy múltra visszatekintő „testvéri kapcsolatokat”.
A külügyminisztérium a közleményében hozzáfűzte, hogy az argentin nagykövetséget diplomáciai úton tájékoztatják arról, személyesen kiknek kell elhagyniuk az országot. Az argentin elnök a televíziós interjúban Gustavo Petróval kapcsolatban kijelentette: „nem sokat várhatunk attól, aki gyilkos terrorista, kommunista volt”.
Petro 17 évesen csatlakozott az egykori M-19 marxista gerillamozgalomhoz, és az 1980-as évek közepén illegális fegyvertartásért másfél éves börtönbüntetést kapott.
Petro tagadta, hogy 1985-ben az M-19 mozgalom tagjaival részt vett volna az Igazságügyi Palota ostromában, amelynek mindkét oldalon több tucat halálos áldozata és tucatnyi eltűntje volt. A mozgalom 1990-re megszűnt, Petro pedig politikai pártot alapított, és szerepet vállalt az ország alkotmányának kidolgozásában.
Me reuní con @Mircea_Geoana, Secretario General Adjunto de la @NATO. Le presenté la carta de intención que expresa la solicitud de Argentina en convertirse en un socio global de esta organización. Seguiremos trabajando en recuperar vínculos que permitan modernizar y capacitar a… pic.twitter.com/PN0s5bx9U2
Me reuní con @Mircea_Geoana, Secretario General Adjunto de la @NATO. Le presenté la carta de intención que expresa la solicitud de Argentina en convertirse en un socio global de esta organización. Seguiremos trabajando en recuperar vínculos que permitan modernizar y capacitar a… pic.twitter.com/PN0s5bx9U2
A Nemzeti Felszabadítási Hadsereg (ELN) elnevezésű kolumbiai gerillaszervezet ígéretet tett az emberrablások beszüntetésére a kormánnyal folytatott béketárgyalások vasárnap Mexikóvárosban tartott fordulóján.
„A folyamat nehéz pillanatai után most már határozottan a béke felé haladunk” – jelentette ki Vera Grabe, a kolumbiai kormány főtárgyalója. A kolumbiai kormány tárgyalóküldöttsége a múlt hónap végén jelentette be, hogy ismét tárgyalóasztalhoz ülnek az ELN képviselőivel. A párbeszéd a felek között Luis Díaz, a Liverpool labdarúgója apjának elrablása miatt szakadt meg. Az idős férfi 12 napot töltött a gerillák fogságában. Grabe közölte, hogy az emberrablások beszüntetése mellett megállapodtak a békefolyamat megerősítéséről, a tűzszünet meghosszabbításához szükséges feltételek megteremtéséről, valamint a mexikói megállapodás megvalósulásának gazdasági és pénzügyi feltételeiről. Megállapodás született még a humanitárius műveletek nyolc fő övezetének kialakításáról is.
Pablo Beltrán, az ELN delegációjának vezetője kijelentette, hogy a gerillák a kormányhoz hasonlóan a békében érdekeltek.
„Partnerek vagyunk, felelősek ennek a küldetésnek a teljesítéséért” – hangoztatta. Kijelentette ugyanakkor, hogy nehéz előre lépni a béke építésében, amikor az országban „médiaháború” zajlik, ami miatt az eredmények feledésbe merülnek, és csakis a konfliktusokról és a feszültségekről esik szó.
Glad to announce that after the meeting I hosted with @RTErdogan & @SwedishPM, President Erdogan has agreed to forward #Sweden's accession protocol to the Grand National Assembly ASAP & ensure ratification. This is an historic step which makes all #NATO Allies stronger & safer. pic.twitter.com/D7OeR5Vgba
Glad to announce that after the meeting I hosted with @RTErdogan & @SwedishPM, President Erdogan has agreed to forward #Sweden's accession protocol to the Grand National Assembly ASAP & ensure ratification. This is an historic step which makes all #NATO Allies stronger & safer. pic.twitter.com/D7OeR5Vgba
Chile és Kolumbia kedden visszahívta nagyköveteit Izraelből, hogy így tiltakozzon Izrael Gázai övezetben zajló katonai offenzívája ellen, Santiago „a humanitárius jog megsértését”, Bogota pedig „a mészárlást” ítélte el.
A bejelentések akkor történtek, amikor az iszlamista Hamász szervezet október 7-ei véres támadása miatt kirobbantott háború már 26. napja tart, amelyben mind izraeli, mind palesztin oldalon több ezer ember halt meg.
A chilei külügyminisztérium sajtóközleményében azzal indokolta képviselője, Jorge Carvajal hazahívását, hogy „Izrael elfogadhatatlanul megsértette a humanitárius jogot a Gázai övezetben”.
Gustavo Petro kolumbiai elnök az X közösségi oldalon azt írta úgy döntött, visszahívja az ország izraeli nagykövetét (Margarita Manjarrezt). Hozzátette: „Ha Izrael nem hagyja abba a palesztin nép elleni mészárlást, nem maradhatunk”.
A két bejelentés alig néhány órával azután érkezett, hogy Bolívia megszakította diplomáciai kapcsolatait Izraellel a Gázai övezetben zajló agresszív és aránytalan izraeli katonai offenzíva elutasításának és elítélésének jeleként.
Santiago határozottan elítéli és nagy aggodalommal figyeli az izraeli katonai műveleteket, és elítéli a gázai palesztin polgári lakosság kollektív büntetését. Chilében él a legnagyobb palesztin diaszpóra az arab világon kívül. Elítélte a Hamász támadását, védelmezi a kétállami megoldást, és egyike a tűzszünetre felszólító országoknak.
Bogotá és Izrael között jelenleg rossz a viszony: egyrészt, mert Gustavo Petro elnök élesen bírálta az izraeli offenzívát a közösségi oldalakon, másrészt Izrael kolumbiai nagykövete, Gali Dagan antiszemita megjegyzésekkel vádolta meg az államfőt.
Tűzszünetben állapodott meg pénteken Havannában a kolumbiai kormány és a Nemzeti Felszabadító Hadsereg (ELN) nevű baloldali lázadószervezet. A teljes hatállyal augusztus 3-án életbe lépő, 180 napos tűzszünethez szükséges előkészületeket azonnal meg kell kezdeni – jelentette ki pénteken Bruno Rodríguez kubai külügyminiszter, aki a tárgyaló felek nevében beszélt.
„Augusztus 3-án megkezdődik az országos és ideiglenes kétoldalú tűzszünet teljes körű megvalósítása a jegyzőkönyvek alapján, valamint a tűzszünet betartásának ellenőrzése” – tette hozzá a miniszter.
„Ez volt a béketárgyalások harmadik fordulója, a negyediket Venezuelában rendezik meg augusztus 14. és szeptember 4. között” – mondta Bruno Rodríguez. A tűzszüneti megállapodás ünnepélyes aláírásán jelen volt Gustavo Pedro, Kolumbia első baloldali elnöke, António García, a gerillaszervezet parancsnoka és több kubai vezető. A két fél között a tárgyalások novemberben, Gustavo Pedro megválasztása után kezdődtek újra. Előzőleg 2019-ben szakadtak meg, amikor a lázadók autóba rejtett pokolgépet robbantottak fel a bogotái rendőrakadémiánál. A merényletben 21 ember halt meg.
Az incidens után Iván Duque akkori elnök (2018–2022) elfogatóparancsot adott ki a Kubában béketárgyaláson tartózkodó ELN-vezetők ellen, Kuba azonban nem egyezett bele a kiadatásukba. Az ELN-t az 1960-as évek végén a kubai forradalom által megihletett szakszervezeti vezetők, diákok és papok alapították. Ez Kolumbia legnagyobb fennmaradt lázadószervezete, amellyel a korábbi kolumbiai kormányoknak sorra nehézségeik akadtak a tárgyalásokon.
A kolumbiai kormány 2016-ba írt alá békeszerződést a Kolumbia Forradalmi Fegyveres Erői (FARC) lázadószervezettel, ezzel öt évtizedes harcnak véget vetve, amelyben becslések szerint 260 ezer ember halt meg. Az ENSZ üdvözölte a tűzszüneti megállapodás létrejöttét. António Guterres, a világszervezet főtitkára kifejezte reményét, hogy a felek jóhiszeműen és eltökélten teljesítik a tűzszüneti megállapodásban vállaltakat – mondta pénteken New Yorkban Stéphane Dujarric, a főtitkár szóvivője.
A kolumbiai kormány hathónapos tűzszünetet kötött az ország öt legjelentősebb fegyveres csoportjával, illetve drogbandájával – jelentette be szilveszterkor Gustavo Petro kolumbiai elnök.
„Kétoldalú tűzszünetet kötöttünk a Nemzeti Felszabadítási Hadsereggel (ELN), a Segunda Marquetaliával, a Központi Vezérkarral, a Kolumbiai Gaitanista Önvédelmi Erőkkel (AGC) és a Sierra Nevada Önvédelmi Erőkkel január 1-jétől június 30-ig terjedően, és ennek meghosszabbítása a további tárgyalások eredményétől függ” – jelentette be egy Twitter-üzenetben az államfő szombaton.
Az elnök hozzáfűzte, hogy a tűzszüneti megállapodás betartását nemcsak nemzeti, hanem nemzetközi szinten is ellenőrizni fogják. Kolumbia augusztusban hivatalba lépett baloldali kormánya novemberben újrakezdte az előző kormány által 2019-ben felfüggesztett béketárgyalásokat a fegyveres csoportokkal.
Az 1964-ben Ernesto „Che” Guevara és a kubai forradalommal szimpatizáló szakszervezeti tagok és diákok által alapított ELN az utolsó, még aktív kolumbiai gerillacsoport.
A Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) már 2016-ban békemegállapodást írt alá a kormánnyal. Az ELN-nek mintegy 2500 fegyverese van, ők főleg a venezuelai határvidéken és a csendes-óceáni partvidéken garázdálkodnak.
A Segunda Marquetalia és a Központi Vezérkar a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) szakadár csoportjai. Az AGC pedig Kolumbia fő drogbandájának, a Clan del Golfónak a fegyveres szárnya.
Avec @MfaEgypt et @AymanHsafadi, nous sommes résolument engagés à renforcer notre coopération sur l’aide humanitaire, la libération des otages et sur les sujets politiques que nous voulons porter à l’ONU.
Avec @MfaEgypt et @AymanHsafadi, nous sommes résolument engagés à renforcer notre coopération sur l’aide humanitaire, la libération des otages et sur les sujets politiques que nous voulons porter à l’ONU.
