A zárolt orosz pénzügyi eszközök hozamából folyósított hitelt Ukrajnának hadianyagok beszerzésére a brit kormány.
A londoni pénzügyminisztérium szombati tájékoztatása szerint Ukrajna megkapta az ebből a forrásból származó 2,26 milliárd fontos hitelcsomag első 752 millió fontos részletét.
A hitelt az ukrán kormány teljes egészében védelmi célú beszerzésekre fordíthatja — adta hírül az MTI.
A hitelmegállapodást Rachel Reeves brit és Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszter írta alá a brit kormány által az ukrajnai rendezés ügyében összehívott múlt vasárnapi londoni csúcsértekezleten.
A hitelcsomagot a szankciók alapján zárolt orosz szuverén vagyoneszközök hozamából törlesztik, így Ukrajnát a kölcsön után nem terheli visszafizetési kötelezettség.
A brit kormány álláspontja szerint a nemzetközi jog egyértelműen kötelezi Oroszországot az általa Ukrajnának okozott háborús károk megtérítésére, így felhasználhatók a zárolt orosz vagyoneszközök Ukrajna pénzügyi támogatására.
London többször hangsúlyozta, hogy a kölcsön nem a befagyasztott orosz tőke elkobzását jelenti.
A 2,26 milliárd fontos hitelcsomaggal Nagy-Britannia a hét vezető ipari hatalom csoportja (G7) által Ukrajna számára összeállított 50 milliárd dolláros segélyprogramhoz járul hozzá.
A hitelt három, egyenként 752 millió fontos részletben folyósítják, és az első részletet a bit pénzügyminisztérium szombati tájékoztatása szerint előző nap átutalták Ukrajnának.
A tárca hangsúlyozza, hogy a hitelt a brit kormány az Ukrajnának jóváhagyott, évi 3 milliárd font összegű brit katonai támogatáson felül nyújtja.
Nagy-Britannia a háború kezdete óta 12,8 milliárd font katonai, gazdasági és humanitárius támogatásra vállalt kötelezettséget Ukrajna számára, és ígéretet tett arra, hogy évente 3 milliárd font értékben támogatja az ukrán fegyveres erőket, amíg erre Ukrajnának szüksége van.
Az orosz állami vagyoneszközök hozamából finanszírozott, hadfelszerelés beszerzésére szolgáló ukrajnai hitelcsomag tervét London már tavaly bejelentette, és a múlt vasárnapi londoni csúcstalálkozón aláírt szerződés rögzíti a részleteket.
A brit pénzügyminisztérium a terv tavalyi bejelentéséhez fűzött nyilatkozatában hangsúlyozta: az orosz szuverén vagyoneszközök zárolása nélkül Oroszországnak több mint 400 milliárd dolláros forrás állna rendelkezésére hadigépezetének működtetésére, és ebből az összegből további négy évig finanszírozhatná az ukrajnai hadműveleteket.
The Steregushchiy-class corvettes Stoyky and Boikiy conducted a comprehensive exercise with live-fire training in the Baltic Sea. The elements of naval combat with ships of the conditional enemy, destruction of USVs(AK-630M) and “enemy” submarine(Pr. 677/Ka-27PL) were practiced. pic.twitter.com/ek1JV4wyBY
— Massimo Frantarelli (@MrFrantarelli) April 3, 2025
A Nagy-Britannia által Ukrajnának nyújtott 2,26 milliárd font értékű hitel a G7 rendkívüli bevételgyorsítás Ukrajnának kezdeményezése keretében Ukrajna védelmi képességeinek megerősítését célozza, amit Kijev a befagyasztott orosz vagyonból származó bevételből fizet vissza – számolt be az rbc.ua hírportál Volodimir Zelenszkij elnök Facebook-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint az elnök megjegyezte, hogy a londoni látogatása során „meleg és fontos” találkozót folytatott Keir Starmer brit miniszterelnökkel. A felek mindenekelőtt Ukrajna megerősítéséről tárgyaltak, hogy a háborút igazságos békével, biztonsági garanciákkal zárják le.
Zelenszkij szerint a tárgyalások során a felek megvitatták az Ukrajna és egész Európa előtt álló kihívásokat, a partnerekkel való koordinációt, Ukrajna pozícióinak megerősítését és a háború igazságos békével történő lezárását célzó konkrét lépéseket, valamint a megbízható biztonsági garanciákat.
„Elvi támogató szavak a miniszterelnöktől és egy fontos döntés: ma a jelenlétünkben aláírták a hitelszerződést Ukrajna és Nagy-Britannia között. Hitel a védelmi képességeink megerősítésére, amelyet a befagyasztott orosz vagyonból befolyt bevételből fizetünk vissza. A pénzt Ukrajnában fegyvergyártásra fordítjuk. Csak ennyi: annak kell fizetnie, aki elindította a háborút”
– hangsúlyozta az államfő.
Az elnök köszönetét fejezte ki Nagy-Britannia népének és kormányának a „háború kezdete óta nyújtott nagy támogatásért”. „Örülünk, hogy ilyen stratégiai partnereink vannak, és ugyanaz a vízió arról, hogy mindenki bizalommal nézzen a jövőbe” – tette hozzá Volodimir Zelenszkij.
Volodimir Zelenszkij elnök nem ír alá olyan megállapodást az Egyesült Államokkal, amelynek értelmében az adósságot tíz nemzedéknyi ukrán törleszti majd, ezért párbeszédre van szükség Donald Trump amerikai elnökkel – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál az államfőnek az Ukrajna 2025 elnevezésű fórumon tartott sajtótájékoztatójára hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta: „Ha a mai feltétel az, hogy az Egyesült Államok azt mondja, adunk segélyt, de vissza kell adni nyereséggel az Egyesült Államoknak – ez egy megállapodás. Ez egy megállapodás – nem pedig támogatás. Ez egy új megállapodás. És azt mondtam, hogy készen állok egy ilyen párbeszédre.”
Az elnök bízik abban, hogy egy ilyen párbeszéd pozitív lesz, „akár tetszik, akár nem, mert segítségre van szükségünk”. „Ha az a feltétele, hogy addig nem nyújt segítséget, amíg nem írunk alá megállapodást, akkor egyértelmű. A kérdés az, hogy mekkora segítséget nyújt? 10, 20, 30 milliárdot fegyverben, közvetlen anyagi segítségben? Beszéljük meg, hálás leszek, és megmondom ennek a segítségnek az árát” – tette hozzá.
Az államfő egy másik okot is megnevezett, amiért nem járult hozzá az Egyesült Államokkal kötött megállapodás aláírásához. „Mert nem értem ezt a logikát. Vagy hadd mondjam el, hogyan értem. Készen állok arra, hogy mindezt megbeszéljem Trumppal. Pragmatikus megállapodást akarnak, oké, beszéljünk pragmatikusan. Több megállapodásom volt életemben, tudom, hogyan kell megállapodást aláírni komoly fiúkkal” – jegyezte meg.
Zelenszkij hangsúlyozta: a megállapodást úgy kell aláírni, hogy „barátok és partnerek maradjunk, és megértsük, hogyan válnak majd el útjaink. Nem botrányok és perek útján, hanem partnerekként”. „Ott van 1/2 ilyen elem. Ezt „pirossal emeltem ki”, hogy az ügyvédek kimondhassák. Vagyis minden dollárért, amit az USA ad, Ukrajnának kettőt kell visszaadnia. Vagyis leegyszerűsítve, ez egy 100%-os kölcsön. Azt mondják, ez a ti alapotok, 50/50-ben mi kezeljük. Nem, az USA joga 100%. Ha az USA kongresszusa megszavaz nekünk 5 milliárd támogatást, az 1/2-ét kell visszafizetnünk, vagyis a kölcsön 100%-át” – magyarázta.
Az államfő megjegyezte, hogy ily módon Ukrajnának 100 milliárd dollárt kell visszaadnia az Egyesült Államoknak. „Ha ez kényszer és nem nélkülözhetjük, akkor belemegyünk. De van egy kérdésem: amikor az Egyesült Államok fegyvereket ad el Izraelnek, Katarnak, Szaúd-Arábiának – azon is 100%-ot keresnek? Párbeszédet akarok Trumppal. Párbeszédet akarok. Nem írok alá olyasmit, amit az ukránok 10 nemzedéke fizet majd” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij.
Pawel Karbownik lengyel pénzügyminiszter-helyettes szerint az Európai Unió kész kompenzálni az Egyesült Államok esetleges kilépését a G7-ek által Ukrajnának biztosított 50 milliárd dolláros többoldalú hitelmegállapodásból – számolt be az Index a The Kyiv Independentre hivatkozva.
A kölcsönt – amelyről a G7-országok októberben állapodtak meg – úgy tervezték, hogy a nyugati ellenőrzés alatt álló, több mint 300 milliárd dollárnyi befagyasztott orosz vagyon kamataiból fizetik vissza.
„Fennáll a veszélye, hogy Donald Trump kilép az 50 milliárd dolláros megállapodásból” – figyelmeztetett Karbownik. A megállapodás értelmében az EU és az Egyesült Államok egyenként 20 milliárd dollárral járul hozzá a hitelhez, a fennmaradó részt pedig az Egyesült Királyság, Kanada és Japán finanszírozza.
Antony Blinken leköszönő amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy Ukrajnának a következő hetekben meg kell kapnia a kölcsönt az Egyesült Államoktól és az EU-tól, mielőtt Donald Trump megválasztott amerikai elnök hivatalba lépne.
A finn kormány mintegy 50 millió eurós kölcsönt nyújt Ukrajnának. Az erre vonatkozó megállapodást november 12-én írták alá Kijevben, számolt be az ukrán pénzügyminisztérium sajtószolgálata.
A pénzeszközöket 2025-ben biztosítják, és Ukrajna helyreállítását célzó projektekre fordítják. Ezek többek között az energetikai, az oktatási és az infrastruktúrális ágazatokra vonatkozó projektek.
A támogatási komponens az összköltség legalább 35%-a lesz, amely kedvezményes finanszírozási feltételeket tesz lehetővé.
A Pénzügyminisztérium hangsúlyozta, hogy Finnország az ország GDP-jéhez viszonyítva az ötödik legnagyobb katonai, humanitárius és pénzügyi segély adományozója Ukrajnának – mintegy 2,5 milliárd eurót, vagyis országa GDP-jének 0,9%-át.
A világ legfejlettebb országait tömörítő szervezet hitelt nyújtana Ukrajnának, amelynek fedezete az Oroszországi Föderáció befagyasztott eszközei lennének, s a tartozást így Oroszországtól fogja visszakövetelni. Amennyiben pedig az oroszok nem fizetnek, akkor elkobozzák az Oroszországi Föderáció befagyasztott szuverén vagyonát.
Úgy kívánnak pénzügyi támogatást nyújtani Ukrajnának a világ legfejlettebb országait tömörítő G7-ek, hogy a hitelfedezeteként az Oroszországi Föderáció befagyasztott eszközeit használnák fel – számolt be szombaton a Financial Times. „Az Ukrajnát támogató koalíció követelni fogja Oroszországtól az adósság visszafizetését, ha pedig nem teszi, akkor elkobozzák az Oroszországi Föderáció befagyasztott szuverén vagyonát” – közölte a lap.
A helyzetet ismerő illetékesek szerint ilyen javaslatot kaptak a G7-országok Belgiumból. Meg kell jegyezni, hogy két állam már kifejezte egyetértését, és kijelentette, hogy ez a módszer a fő lehetőség az Oroszországi Föderáció befagyasztott vagyonának feloldására Ukrajna javára. A javasolt terv a kiadvány beszélgetőpartnerei szerint segíteni fogja a nyugati országokat a Kijevnek tett támogatási ígéreteik teljesítésében.
Az újság forrásaiból származó információkat Alexander De Croo belga miniszterelnök múlt havi nyilatkozatai is megerősítik. A lap ugyanakkor arról is beszámolt, hogy az EU nem utalhatja át Ukrajnának az Oroszországi Föderáció befagyasztott vagyonából 2023-ban befolyt bevételt, mivel az Európai Tanács által elfogadott törvénynek nincs visszamenőleges hatálya.
Ugyancsak ezen a napon az orosz külügyminisztérium „banális lopásnak” nevezte az orosz vagyonból származó bevételek Ukrajnába utalását. Maria Zakharova szóvivő emellett megjegyezte, hogy az ukránok következő generációinak vissza kell fizetniük azt a 33 milliárd eurót, amelyet ilyen formában kölcsönként Kijevnek nyújtanak. Az EU-csúcs február 1-jén hagyta jövő az Európai Bizottság (EB) javaslatát, amely szerint az orosz befagyasztott vagyonból származó bevételt – hozamokat és egyéb pénzügyi eredményeket – Ukrajnának nyújtott segély finanszírozására fordítják.
A Nyugat 288 milliárd dollár értékű vagyont és befektetéseket veszítene el, ha elkobozná és Ukrajna újjáépítésére fordítaná a befagyasztott orosz eszközöket, és Moszkva válaszképpen hasonló intézkedést hozna – számolt be múlt vasárnap az orosz állami RIA hírügynökség.
A new £60 million package of military support from the UK-administered International Fund for Ukraine will provide advanced new surveillance drones to support 🇺🇦's Armed Forces.
It will also include £20 million to provide air defence systems to help keep Ukraine's skies safe. pic.twitter.com/LyUCIdVYjZ
Overnight Russia launched another attack against Kharkiv - Ukraine’s 2nd largest city - killing 6 civilians, injuring others & damaging homes & schools. There is not a second to lose to support Ukraine’s fight to defend its people from such horrific and unprovoked attacks. pic.twitter.com/D8bDNXEivv
— Ambassador Bridget A. Brink (@USAmbKyiv) April 6, 2024
Today, the Commander of the Air Forces reported on the operations of our fire teams, the downing of "Shahed" drones, and countering Russian missiles. We can now say that our air defense has been strengthened.
As temperatures drop and Ukraine nears 1000 days of war, Russia launched massive air strikes against civilians, seemingly targeting energy infrastructure.
Norway condemns this illegal war and continues to #StandWithUkraine, providing arms and support against Russia’s aggression.
Az Amerikai Egyesült Államok hétfőn bejelentette, hogy 2 milliárd dolláros kölcsönt ajánl fel Lengyelországnak, hogy támogassa a szövetséges ország védelmi korszerűsítését, amely az Ukrajnába irányuló fegyverek csomópontja.
Az amerikai külügyminisztérium közleményében az AP szerint azt írta, hogy Lengyelország az Egyesült Államok „szilárd” szövetségese, amelynek „biztonsága létfontosságú a NATO keleti szárnyának kollektív védelme szempontjából”, és hogy az ilyen finanszírozást Washington legfontosabb biztonsági partnerei számára tartják fenn.
Lengyelország az ukrajnai orosz inváziója óta Ukrajna elkötelezett támogatója, nagyszámú saját tankot, vadászgépet és egyéb felszerelést adott át, emellett az Ukrajnába érkező nyugati fegyverek nagy részének elosztó központja is volt.
Lengyelország hadserege a modernizáció folyamatán megy keresztül, azzal, hogy az átadott – nagyrészt régi szovjet technológián alapuló – eszközöket újakra cseréli, megrendeléseket adva amerikai és dél-koreai védelmi vállalatoknak.
A közelmúltban a lengyel-ukrán kapcsolatokban feszültséget okozott az a kereskedelmi vita, amelynek középpontjában az ukrán gabona lengyel (valamint magyar és szlovák) piacra való bejutása állt, és a lengyel gazdák által elérhető árak csökkenését okozta. A vita közepette Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök kijelentette, hogy országa nem küld több fegyvert Ukrajnának.
A megjegyzés némi zavart keltett. Elemzők megjegyezték, hogy a nyilatkozat a lengyel választások előtt hangzott el, ugyanakkor aggodalmakat is felvetett, hogy az Ukrajnának nyújtott nyugati támogatás gyengülhet.
Amerikai tisztviselők igyekeztek csökkenteni a feszültséget, dicsérve Lengyelország szerepét Ukrajna megsegítésében, megjegyezve, hogy Lengyelország stratégiai érdeke, hogy Ukrajna győzedelmeskedjen Oroszországgal szemben.
